Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-15 / 24. szám
Évek óta megadott nekem az a szerencse, hogy rendszeresen tudósíthatok az atomenergia békés kihasználásáról. Most is ezzel a szándékkal érkeztem Trnavába. Az itteni Atomerőmű Kutatóintézethez tartozó Ágazati Kiképző és Oktató Központot szeretném bemutatni, hiszen ehhez hasonló létesítmény hazánkban nincs több. Nem akárki szegődött kísérőmül, Vlastimil Ehrenberger mérnök, a tudományok kandidátusa, a szövetségi tüzelőanyag és energetikaügyi miniszter ajánlotta föl segítségét. Vele látogatjuk végig a jól felszerelt, tágas tantermeket. Most épp egy előadás kellős közepébe csöppenünk, csendesen helyet foglalunk az amfiteátrum szerű hallgatótérben. Az előadó diafölvételek segítségével teszi változatossá, érthetőbbé mondanivalóját. Mai témája a primér rendszer működésével kapcsolatos.- öt éve döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk ezt a központot - mondja már a folyosón a miniszter. - Addig a Szovjetunióban képeztük ki az atomerőmű kezelő személyzetét. Távlati terveinkből kiindulva viszont világos volt számunkra, hogy a jövőben magunknak kell gondoskodnunk a szakemberekről, hiszen hazánkban több atomerőmű építése kezdődött el. Ma például négy ilyen beruházást tartunk számon. Ezekbe annyi üzemviteli, karbantartó és egyéb szakemberre lesz szükségünk, amennyit már gazdaságosabb idehaza kiképezni.- Miért döntöttek úgy, hogy éppen itt, Trnavában hozzák létre ezt a központot?- A választás egyértelmű volt, hiszen köztudottan innen csupán néhány kilométerre működik hazánk első atomerőműve, a Jaslovské Bohunice-i V-1-es. A határozat meghozásában tehát az is sokban közrejátszott, hogy itt úgymond kéznél lesznek a gyakorlati oktatás lehetőségei is. Nem probléma a hallgatókkal ellátogatni Jaslovské Bohunicébe, és a berendezéseken bemutatni azt, amit maketten már láthattak. Továbbá azt is nagyon fontosnak- Innen élőben is tudunk közvetíteni - mondja Vladimír Krétien mérnök A reaktor kicsinyített mása is megkönnyíti a nehéz tananyag gyors elsajátítását tartjuk, hogy gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek adhatnak elő itt, akik egyenesen az atomerőműből léphetnek a hallgatók elé a dobogóra. Az ilyen oktatók aztán könnyebben állják a kérdések kereszttüzét is. ^ Közben már egy fölöttébb érdekes, szemléltető eszközökkel gazdagon berendezett helyiségben vagyunk. Fehérköpenyes diákok csapata egy makett előtt áll, középütt Jozef Hlavatoviő oktató magyarázza a berendezések működési elvét. Rövid hallgatózás után én is megértem, hogy a szekundér rendszer „magaviseletét“ elemzi. Itt módjában áll minden elméleti állítását nyomban egy gyakorlati próbával.is megerősíteni. Miután a hallgatók kifogynak a kérdésekből, s az oktató is úgy véli, a témáról már eleget elmodtak, a csoport átvonult a következő makethez. Most éppen a reaktort látjuk elemeire bontva, ilyen körülmények között a magyarázat még a laikus számára is könnyen fölfogható.- Amint látja, nem tizenéves kamaszok ülnek a padokban, illetve tesztelik a próbaberendezéseket - mondja Ehrenberger mérnök. - Mindenkinek van már szakmája. Mi például főiskolát végzett, úgymond kész szakembereket hívunk meg, és őket képezzük ki a speciális feladatok ellátására az atomerőmű egy-egy szakaszán. Kerülnek ki innen reaktor, illetve blokk vezérlő szakemberek, és mások is.- Pillanatnyilag hány szakember van itt kiképzésen?- Jelenleg száz. Ehhez hozzá kell fűznöm még, hogy amikor elhatároztuk a hazai egységes oktatási rendszer bevezetését, Pieéíanyban létre is honunk egy ideiglenes központot, ahol nyomban elkezdtük a továbbképzést. Szerényebb körülmények között ugyan, de néhány évig ott is sikeresen dolgozott ez a gárda. Az eltelt évek során összesen 650 szakembert avattunk be részletesebben is az atomerőmű irányításának,,titkaiba“. Van már bizonyos múltja tehát ennek a munkának ágazatunkban is. Az itteni körülmények lehetővé teszik azonban a még színvonalasabb oktatást. S hogy ez valóban így van, bizonyítja az elém táruló kép is. Csupán itt, a helyi, zártkörű televíziórendszer vezérlő termében jövök rá, mi célból szereltek föl minden tanteremben több tévékészüléket is. Az oktatási tervet követve innen bármikor beiktathatnak az előadásokba filmvetítést. A szomszédos stúdió viszont olyan nagyvonalúan kivitelezett, hogy ott akár nagylétszámú kerekasztal beszélgetéseket is képmagnóra rögzíthetnek, s a megfelelő időben a belső hálózaton keresztül közvetíthetik a hallgatóknak.- Még ennél is többre képesek ezek a berendezések - mondja Vladimír Krétien mérnök. - Mi élőben is közvetíthetjük innen az előadásokat az összes tanterembe. Egyébként eddig 15 témát rögzítettünk szalagra, további néhányon viszont éppen most dolgozunk. Véleményem szerint ezek a berendezések nagyon előnyös befektetésnek bizonyulnak, hiszen múlt év októberétől, amikor elkezdtük itt az oktatást, már a hallgatók tudásán is lemérhetőek a korszerű képzés eredményei. Félbe kell szakítanunk a beszélgetést, mert közben a stúdióban már felkészültek egy újabb előadás fölvételére. A kényelmes fotelban elhelyezkedő szakember néhány másodperc múlva arról beszél képzeletbeli hallgatóinak, akiket itt most az operatőr képvisel, hogy miként megy végbe a maghasadás a reaktorban. Különleges eseteket is említ, csak azt sajnálom, hogy nincs időm végighallgatni az egészet.-Jöjjön, van nálunk egyéb látnivaló is - szólít Eduard Metke mérnök, a tudományok kandidátusa. Sejtem, tőle is sok érdekeset megtudhatok, hiszen már évek óta ő az Atomerőmű Kutatóintézet igazgatója.- Itt van például a számítóközpontunk. Ilyet sem láthat ma minden iskolában - tessékel be maga előtt az egyik helyiségbe. - Pillanatnyilag még nincs módunk kihasználni teljes kapacitását, de jelenleg amúgyis a berendezések összehangolásán fáradozunk. Belátható időn belül viszont már az általunk meghatározott céljának szolgálhat ez az egység is. Maholnap megkapjuk Brnóból az első hazai vezérlő egységet. Nyilván látta már Jaslovské Bohunicé- ben azt a hatalmas, rengeteg műszerrel felszerelt panelt, amelyet az atomerőmű agyának szoktak nevezni. No, ehhez hasonlót kapunk mi ide. Miénk lesz a KGST A stúdióban képmagnóra rögzítik a következő előadást (A szerző felvételei) országokon belül a legmodernebb irányító egység. Már mindent előkészítettünk fogadására, ha megérkezik, csupán föl kell szerelni az arra kijelölt helyiségben.- Ennek milyen szerepe lesz a kiképzésben?- Nézze, a számítóközpont segítségével, megfelelő program betáplálásával, utánozni tudunk majd bármilyen helyzetet, amely az atomerőmű üzemelése során előfordulhat. A gyakorlati próbák során természetesen arra szeretnénk a hallgatókat felkészíteni, hogy gyorsan és pontosan tudjanak reagálni minden helyzetben. Azt szeretnénk, hogy ne érje őket semmilyen meglepetés. Nem véletlen, hogy külföldről is érdeklődtek nálunk, lenne-e mód számukra is szakembereket képezni itt. Búcsúzás előtt kísérőim még néhány adattal látnak el. Megtudom, kereken öt szakosított szekcióban szervezik itt a továbbképzést. Ehhez ma tíz jól felszerelt tanterem áll rendelkezésre. Az oktatás színvonalát remélem legalább részben érzékeltetni tudtam. Már a kijáratnál vagyunk, amikór Metke mérnök megjegyzi: - Ha legközelebb, mondjuk év végén ismét hozzánk látogatna, arra a napra az ön kedvéért beiktatjuk a tantervbe egy nagyszabású üzemzavar elhárítását. Akkor még jobban meggyőződhet róla, mit ér majd a gyakorlatban ez a képzés. KESZELI BÉLA r É rettségi találkozó. Régen látott ismerős arcok, baráti ölelések, felelevenedett emlékek. Azon a májusi reggelen hat férfi figyelmesebben borotválkozott, mint máskor, előkerültek az ünnepi öltönyök, a kifogástalanul vasalt ingek... S a készülődés közben talán mindannyian ugyanazt a dalt dúdolták: Ballag már a vén diák... 1924-et mutatott a naptár, amikor ók huszonkilencen a zöld asztal mögé ültek és tételeket húztak. Hatvan évvel ezelőtt. Az idei érettségi találkozóra hatan gyűltek össze Komáromban (Komárno), hogy tisztelegjenek a régi alma materuknak, tanáraik, osztálytársaik emlékének, akik ezt a gyémánt találkozót nem érhették meg. Az Európa Szálló kávéházában újraéledtek a letűnt idők.- Olyan világban éltünk, amikor 300 koronába került a búza és 120-ba a liszt - emlékezett vissza Kathona Sándor gyógyszerész. - Igaz, ez minket nem érdekelt, a szórakozáson, a kislányokon járt az eszünk- szólt közbe Hadonics Gyula doktor. - Jó, hogy nem azt mondod, hogy a tanuláson - nevetett Salgó Sándor doktor, az osztály legidősebbje. - Azt nem merném állítani, hiszen ti tudjátok a legjobban, hogy matematikából meg kelleti volna buknom, az immaginárius egyenlet ma is rejtély számomra. De szerettem a latint, a görögöt, a magyart és a történelmet... megkegyelmeztek nekem. - Az ,,öreg Sohár“ mit izgult miattad - emlékezett vissza a tornatanárra Laky Ferenc doktor. - Nagyon sok szépben volt részünk, párnázott ajtók mögött éltünk, s csak önmagunkkal törődtünk. Büszkék vagyunk arra, hogy itt kaptuk meg az élethez szükséges alapokat. Megtanultuk szeretni a tudományt, a kultúrát, a humanizmus értékeit - folytatta Hadonics Gyula. - A gimnáziumon belül a diákok között nem voltak osztálykülönbségek annak ellenére, hogy különböző családokból származtunk. Én is a nagyon szegényekhez tartoztam. Rigó Dezső is - tette hozzá Kathona Sándor, majd az órájára tekintett. - Már itt kellene lennie neki is, hiszen jelezte, hogy biztosan eljön.- Mi van Szegő Bélával és Buga Lacival? - tették fel a kérdést többen is. - Béla kórházban fekszik és Laci is betegeskedik. De megígérték, hogy a legközelebbi találkozóra már biztosan eljönnek. (A magyar rádióból és tévéből ismert Buga László SZOT-díjas, érdemes orvosról van szó.)- Majd mi felkeressük, és részletesen beszámolunk neki a mai találkozóról - mondták a magyarországiak. Kathona Sándortól közben megtudtuk, hogy Hadics Gyula doktor, nyugalmazott államügyész és Laky Ferenc belgyóIsmét együtt gyász Budapestről érkeztek, Salgó Sándor doktor, közgazdász Mosonmagyaróvárról, Kertész Imre doktor Prágából, Rigó Dezső doktor Kezmarokból jön, 6 pedig Vágsellyén (Sal a) él. Néhány évvel ezelőtt még mindannyian dolgoztak, ma kedvteléseiknek élnek. Hatvan év távlatából hogyan emlékeznek vissza a megtett útra? Elérték célkitűzéseiket, megkaptak az élettől mindent amire vágytak? - gondoltam, miközben tiszta tekintetüket fürkésztem. Életük során uralkodók cserélődtek, megélték mindkét háborút, voltak katonák, fogságba kerültek, táborokba hurcolták őket, tanultak, fejlődtek, családot alapítottak, dolgoztak... S ma fiatalos lendülettel, korukat meghazudtoló szellemi frissességgel beszélnek az eltelt hatvan-hetven évről...- Hadd szóljak először én, a legidősebb jogán - intette csendre társait Salgó doktor. - Elégedett vagyok. Elértem, amit akartam, szerettem a munkámat, családom, gyermekeim, unokáim, dédunokáim vannak. S ami fő, egészségesek vagyunk. Nekünk még nem voltak nagy igényeink, mi még azon nevelkedtünk: aki a nincset nem ismeri, a vant nem becsüli.-Az én életem is érdekes volt - vallotta Laky Ferenc doktor. - Prágában végeztem el az egyetemet, majd ebben a városban voltam városi orvos. Később Budapestre kerültem, ahol felülvizsgáló orvos, majd üzemi főorvos lettem, de a fogság évei alatt tolmácsoltam is... Hetvenöt évesen nősültem először, boldog vagyok - nézett át a másik asztalhoz a felesége felé. ÚJ SZÚ 8 1984. VI. 1«
