Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-15 / 24. szám
||WB ga J 1 llr/|1114<Ű| jM d J[ 1 »«#fg g 1 ■ fiijB ■ \ A KGST 1949-ben történt megalakulása óta a tagállamok folyamatosan dolgoznak a nemzetközi gazdasági integráció fejlesztésén, amely a kezdeti egyszerű formákból jutott el a jelenlegi, magasabb szintű kooperációs formákhoz. Tíz ország írta alá a kooperációról szóló megállapodást: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Kuba, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió. A KGST a multilaterális, műszaki-tudományos kooperáció kollektív nemzetközi gazdasági szervezete. Alapvető célja a nemzeti gazdasági tervek koordinációján alapuló integrációs folyamat fejlesztése. Az együttműködési célokat pontosan tartalmazza az 1971-ben kiadott program, a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja. Ország Bulgária Csehszlovákia Kuba Magyarország Mongólia NDK Lengyelország Románia Szovjetunió Teljes forgalom ebből: export import A külkereskedelemnek az egyes KGST tagországok gazdaságában betöltött szerepe függ az illető ország gazdaságában képviselt arányától, a gazdaság színvonalától és a termelés komplex szerkezetétől. A KGST-tagországok külkereskedelmi kapcsolatainak szerkezeti változása alapján megállapítható, hogy a forgalom jelentős árstruktúrálódása következett be. Ezt leginkább az jelzi, hogy a növényi és állati nyersanyagok, valamint az élelmiszerek részesedése jelentősen csökkent, számottevően nőtt viszont a gépipari termékek részaránya. Ezek a tendenciák szoros kapcsolatban vannak az egyes országok nemzeti jövedelmének képzésében és felhasználásában jelentkező strukturális tendenciákkal. A KGST-tagországok külkereskedelmi tevékenységének további fejlesztése szempontjából minden tagország számára szükséges, hogy az exporthatékonyság növelésére alapozva intenzívebbé tegyék a fejlődő országok felé irányuló A tagországok közti nemzetközi gazdasági integráció az együttműködés következő alapformáin keresztül valósul meg:- nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok,- nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció,- közös vállalkozások,- nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés. A KGST-tagországok nemzetközi kereskedelmi tevékenysége a hosszú távú kereskedelmi egyezmények alapján folyik. A megállapodásokban lefektetett kötelezettségek tervszerű végrehajtásának legfontosabb biztosítékai az áruelosztásra vonatkozó éves szerződések. A KGST tagországok összes külkereskedelmi forgalmának emelkedését a táblázat adatai szemléltetik: (folyó árakon, mid Rbl-ben) —7,62 1,62 4,30 20,77 0,15 0,18 0,63 3,95 8,04 25,71 2,53 6,43 24,80 1,20 3,41 16,48 10,00 22,00 94,12 23,90 55,11 223,58 11,84 27,88 112,10 12,03 27,23 111,48 exportképességük fokozását. A jelenleginél sokkal rugalmasabban kell reagálni a világpiaci változásokra, hatékonyabban kell átalakítani az export szerkezetét, emelni az exportált termékek műszaki színvonalát és minőségét, s ezzel egy- idöben a magas műszaki színvonalú termékek exporthányadát is. A nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció a partnerországok között elősegítette a termelés koncentrációján alapuló ésszerű termelési programmegosztást. A KGST keretén belül a tagországok közötti nemzetközi gyártásszakosítást és kooperációt államközi megállapodások alapján (kormánymegállapodások, minisztériumok közötti megállapodások) szabályozzák. A nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció legfontosabb céljait a Komplex Program foglalja össze, míg az ötéves időszakra vonatkozó mutatókat a sokoldalú integráció egyeztetett terve tartalmazza. Mindezidáig 108 sokoldalú és több mint ezer kétoldalú megállapodás aláírására került sor a KGST keretén belül. A Szovjetunióban kitermelt kőolaj több KGST-tagországban fontos nyersanyag. A felvétel a Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság „Uszinszknyefty“ üzemében készült, ahol a dolgozók naponta túlteljesítik termelési feladataikat. (CSTK-felvétel) A nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció szervezésében fontos szerepet kapnak a KGST állandó bizottságai és nemzetközi gazdasági szervezetei, amelyek száma jelenleg 47, s amelyből 28 a nemzetközi gazdasági szervezet és 8 a közös vállalat. A nemzetközi gyártásszakosítást és kooperációt szervező legfontosabb nemzetközi szervezetek a következők: Intermetal, Interchim, Inter- elektro, Agromas, Interatomenergo, In- teratominstument, stb. A KGST-országok között a gépipari termékek tervezése és termelése például a következő módon került felosztásra: magasraktári elektromos targonca - Bulgária; autóbuszgyártás - Magyarország; hajóépítés és vegyipar - NDK és Bulgária; teherautógyártás - Csehszlovákia és a Szovjetunió; olajkutató berendezések gyártása - Szovjetunió és Románia; atom- energetikai berendezések - Csehszlovákia. A KGST-tagországok közös vállalatai olyan együttműködést reprezentálnak, amely célja a hatékony, új vállalkozások létrehozása, a meglevők rekonstrukciója és modernizálása kölcsönös hitelnyújtások segítségével. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb célokat a KGST Komplex Programja tartalmazza, a részleteket a sokoldalú integráció egyeztetett terve, kivitelezésüket pedig a Moszkvában székelő Nemzetközi Beruházási Bank finanszírozza. A Nemzetközi Beruházási Bank 1980-ig 76 közös vállalkozáshoz nyújtott hitelt, ami összesen több mint 4 milliárd transzferábilis rubel hitelt jelent a közös és nemzeti beruházások finanszírozásában. A nyújtott hitelek megoszlása iparágak szerint az 1971 -1980-as időszakban a következő volt: energiagazdálkodás 78,4%, gépipar, 9,2%, fémfeldolgozás 6,2%, vegyipar, 2,0%, élelmiszer- és könnyűipar 2,75 és szállítási 1,5%. A következő időszakban a közös vállalkozások elsősorban a KGST-tagországok energiaigényének kielégítését, a nyersanyagok és ásványkincsek hasznosítását szolgálják majd. A KGST-tagországok tudományos- műszaki kooperációja jelentős mértékben hozzájárul a tagországok közötti munkamegosztáshoz a tudományos kutatáshoz, mindenekelőtt a gépiparban, az energiagazdálkodásban az elektrotechnikai iparban és a vegyiparban. Mindennek az alapját kiterjedt tudományos-kutatási hálózat biztosítja. A világon tudományos kutatással foglalkozó szakemberek egyharmada, 6 millió dolgozó koncentrálódik a KGST-tagországok területére. Közülük is 5 millió él a Szovjetunióban, köztük 1,2 millió magasképzettségü tudományos kutató. A KGST-tagországok kutatói több mint 10 ezer szervezetben dolgoznak, s ezek közül mintegy 3 ezer az a kutatóhely, amely közvetlenül is bekapcsolódik a nemzetközi tudományos-műszaki kooperációba. A KGST- tagországok többsége nemzeti jövedelmének 3 százalékát fordítja tudományos- műszaki kutatásokra. A nemzeti tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése szempontjából a legfontosabb kérdés a kooperáció jelenleginél fejlettebb formáinak az alkalmazása lesz. összefoglalásként megállapítható, hogy a KGST-tagországok gazdasága a közösség fennállása óta viszonylag dinamikusan fejlődött, ami a nemzetközi szocialista integráció eredménye volt. Mindezen túl pozitívan kell értékelnünk a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció, valamint a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés eredményeit is. A világgazdaság azonban újabb és újabb problémák elé állítja az egyes országokat. Ez elsősorban a nyersanyagok és az energia biztosításának problémáit veti fel, magával hozza a tudományos-műszaki fejlődés felgyorsulását, a nemzetközi valuta- és hitelkapcsolatok megoldásának problémáit stb. Ezekkel a kérdésekkel a KGST-tagországoknak is foglalkozniuk kell, hiszen egyenként nem képesek ezekkel a problémákkal szembenézni. Erre egyedüli lehetőséget csakis a nemzetközi gazdasági integráció szüntelen fejlesztése nyújthat. TEODOR PÉCHY 1960 1970 1980 1,08 3,45 13,22 3,37 6,70 20,23 oooooooooooceccoacoooocooccocosooooooooocoococoocoooceooooooosoooeeocoBcccosoeooocoocceosccoecceosoooococcccoeoí Miniüzem a falu szélén A falu határát jelző helységnévtáblától pár méternyire, az ipolyszabályozási munkákat végző vállalat volt felvonulási épületeiben ma is serény munka folyik. Am most lányok, asszonyok ügyködnek a helyiségekben, zömök, masszív gépek segítségével különböző rézdrótokat tekercselnek, cineznek, csomagolnak. 1979 áprilisától ugyanis, a nőszövetség alapszervezetének és a helyi nemzeti bizottság elnökének a kezdeményezésére Ipolybalogon (Balog nad Ipl'om) a Tesla Liptovsky Hrádok-i konszernvállalat fióküzemet létesített. A szolgálatos mester, Stankovic Sándor az indulás heteiről, hónapjairól beszél.- Maholnap öt esztendeje, hogy harminc-egynéhány lánnyal, asszonnyal indult be a „nagyüzem“. Előtte rendbe A lányok, asszonyok között: Stankovié Sándor mester kellett tenni, ki kellett takarítani a megviselt helyiségeket. No és természetesen a jelentkezőket meg kellett tanítani a műveletek hibátlan elvégzésére. Alapismereteiket mindannyian a peszerényi (Peserany) gyárban szerezték meg.- Telefonközpontok jelfogóihoz gyártunk alkatrészeket. Az áru zöme exportra készül, hát nem lehetünk elnézőek, mindenkitől maximális teljesítményt várunk. Persze, ők se bánják meg, ha igyekeznek, hiszen minél fürgébben mozog az ujjuk, minél kisebb hibaszázalékkal dolgoznak, annál vastagabb borítékot vihetnek haza fizetésnapon.- Mi tulajdonképpen csak hibátlan árut csomagolunk elszállítás céljára. Egyébként a félkész termékeinket naponta szállítja teherautó Peszerénybe, amely egyúttal hozza a másnapi munkához szükséges nyersanyagot is, megoldva ezzel a raktározási gondokat. A munkaszobák tágasak, világosak, ám egy alapos tatarozás rájuk férne még. Töredezik a betonpadló, a szellőztetést is másként kellene megoldani. Az új üzemorvossal is hadilábon állnak. Panaszkodnak, de azért el nem mennének innen máshová dolgozni! Dicsérik azt, aki ezt a munkalehetőséget kitalálta számukra. Találok közöttük ötvenen felüli, volt szövetkezeti dolgozót, fiatal menyecskét és tizenéves lányt egyaránt. Petrány Júlia például 44 esztendős. Tizenöt éven át állami gazdaságban dolgozott. Most merőben mást végez. Budai Rozália, a rangidős, nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt. Ezelőtt a földművesszövetkezetben vállalt munkát. Takarítónő.- Mi éveken át dolgoztunk kint hóban, hidegben, perzselő napon - mondják mind a ketten szinte ugyanazt -, igazán tudjuk, mi a mezőgazdasági munka. Itt sokkal kényelmesebb helyünk van, és a keresetre sem panaszkodhatunk. Gyurász Margit mindössze tizennyolc esztendős. Férje - meg a már régebbtől Balogon dolgozó nővére - javaslatára került az üzemrészlegbe. Hamar megbarátkozott a munkával, meg a munkatársaival is. Havonta 1700 koronát keres. Zachar Valéria egy évvel idősebb nála. Az inámi lány úgy érzi: jól választott ezzel a munkahellyel. Eleinte nem sikerült néhányszor a napi tervét teljesítenie, ám ez már a múlté. Nem csupán Ipolybalogról, de a szomszédos községekből összesen 12 faluból buszoznak munkahelyükre, a műszak végén pedig haza. Az autóbuszközlekedés a munkakezdésükhöz és annak befejezéséhez igazodik. A már-már túlfűtött aprócska irodahelyiségben a mesteren kívül még két nő dolgozik; ók a könyveléssel foglalkoznak. Egyikük, Zolczer Etelka, a kezdet kezdetétől az üzemegység alkalmazottja.- Jelenleg 118a teljes létszámunk. Napi két műszakban, nyolcvankilencen dolgoznak a termelésben, húszán vannak gyermekgondozási segélyen, kilencen pedig a kisegítő személyzethez tartóznák. Június elsejétől tovább bővül a részleg, további 12 személy felvételére nyílik lehetőség. ZOLCZER LÁSZLÓ Petrány Júlia: „Kényelmesebb itt dolgozni“ (A szerző felvételei)
