Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-15 / 24. szám

||WB ga J 1 llr/|1114<Ű| jM d J[ 1 »«#fg g 1 ■ fiijB ■ \ A KGST 1949-ben történt megalakulá­sa óta a tagállamok folyamatosan dol­goznak a nemzetközi gazdasági integrá­ció fejlesztésén, amely a kezdeti egysze­rű formákból jutott el a jelenlegi, maga­sabb szintű kooperációs formákhoz. Tíz ország írta alá a kooperációról szóló megállapodást: a Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, Kuba, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Román Szocialista Köz­társaság, a Vietnami Szocialista Köztár­saság és a Szovjetunió. A KGST a multilaterális, műszaki-tudo­mányos kooperáció kollektív nemzetközi gazdasági szervezete. Alapvető célja a nemzeti gazdasági tervek koordináció­ján alapuló integrációs folyamat fejleszté­se. Az együttműködési célokat pontosan tartalmazza az 1971-ben kiadott prog­ram, a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja. Ország Bulgária Csehszlovákia Kuba Magyarország Mongólia NDK Lengyelország Románia Szovjetunió Teljes forgalom ebből: export import A külkereskedelemnek az egyes KGST tagországok gazdaságában betöl­tött szerepe függ az illető ország gazda­ságában képviselt arányától, a gazdaság színvonalától és a termelés komplex szerkezetétől. A KGST-tagországok külkereskedel­mi kapcsolatainak szerkezeti változása alapján megállapítható, hogy a forgalom jelentős árstruktúrálódása következett be. Ezt leginkább az jelzi, hogy a növényi és állati nyersanyagok, valamint az élel­miszerek részesedése jelentősen csök­kent, számottevően nőtt viszont a gép­ipari termékek részaránya. Ezek a ten­denciák szoros kapcsolatban vannak az egyes országok nemzeti jövedelmének képzésében és felhasználásában jelent­kező strukturális tendenciákkal. A KGST-tagországok külkereskedelmi tevékenységének további fejlesztése szempontjából minden tagország számá­ra szükséges, hogy az exporthatékony­ság növelésére alapozva intenzívebbé tegyék a fejlődő országok felé irányuló A tagországok közti nemzetközi gaz­dasági integráció az együttműködés kö­vetkező alapformáin keresztül valósul meg:- nemzetközi kereskedelmi kapcso­latok,- nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció,- közös vállalkozások,- nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés. A KGST-tagországok nemzetközi ke­reskedelmi tevékenysége a hosszú távú kereskedelmi egyezmények alapján fo­lyik. A megállapodásokban lefektetett kö­telezettségek tervszerű végrehajtásának legfontosabb biztosítékai az áruelosztás­ra vonatkozó éves szerződések. A KGST tagországok összes külkeres­kedelmi forgalmának emelkedését a táb­lázat adatai szemléltetik: (folyó árakon, mid Rbl-ben) —­7,62 1,62 4,30 20,77 0,15 0,18 0,63 3,95 8,04 25,71 2,53 6,43 24,80 1,20 3,41 16,48 10,00 22,00 94,12 23,90 55,11 223,58 11,84 27,88 112,10 12,03 27,23 111,48 exportképességük fokozását. A jelenlegi­nél sokkal rugalmasabban kell reagálni a világpiaci változásokra, hatékonyabban kell átalakítani az export szerkezetét, emelni az exportált termékek műszaki színvonalát és minőségét, s ezzel egy- idöben a magas műszaki színvonalú ter­mékek exporthányadát is. A nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció a partnerországok között elő­segítette a termelés koncentrációján ala­puló ésszerű termelési programmegosz­tást. A KGST keretén belül a tagországok közötti nemzetközi gyártásszakosítást és kooperációt államközi megállapodások alapján (kormánymegállapodások, mi­nisztériumok közötti megállapodások) szabályozzák. A nemzetközi gyártássza­kosítás és kooperáció legfontosabb cél­jait a Komplex Program foglalja össze, míg az ötéves időszakra vonatkozó mu­tatókat a sokoldalú integráció egyeztetett terve tartalmazza. Mindezidáig 108 sok­oldalú és több mint ezer kétoldalú megál­lapodás aláírására került sor a KGST keretén belül. A Szovjetunióban kitermelt kőolaj több KGST-tagországban fontos nyersanyag. A felvétel a Komi Auto­nóm Szovjet Szocialista Köztársaság „Uszinszknyefty“ üzemében készült, ahol a dolgozók naponta túlteljesítik termelési feladataikat. (CSTK-felvétel) A nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció szervezésében fontos szere­pet kapnak a KGST állandó bizottságai és nemzetközi gazdasági szervezetei, amelyek száma jelenleg 47, s amelyből 28 a nemzetközi gazdasági szervezet és 8 a közös vállalat. A nemzetközi gyár­tásszakosítást és kooperációt szervező legfontosabb nemzetközi szervezetek a következők: Intermetal, Interchim, Inter- elektro, Agromas, Interatomenergo, In- teratominstument, stb. A KGST-országok között a gépipari termékek tervezése és termelése például a következő módon került felosztásra: magasraktári elektromos targonca - Bul­gária; autóbuszgyártás - Magyarország; hajóépítés és vegyipar - NDK és Bulgá­ria; teherautógyártás - Csehszlovákia és a Szovjetunió; olajkutató berendezések gyártása - Szovjetunió és Románia; atom- energetikai berendezések - Csehszlo­vákia. A KGST-tagországok közös vállalatai olyan együttműködést reprezentálnak, amely célja a hatékony, új vállalkozások létrehozása, a meglevők rekonstrukciója és modernizálása kölcsönös hitelnyújtá­sok segítségével. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb célokat a KGST Komplex Programja tartalmazza, a részleteket a sokoldalú integráció egyeztetett terve, kivitelezésüket pedig a Moszkvában szé­kelő Nemzetközi Beruházási Bank finan­szírozza. A Nemzetközi Beruházási Bank 1980-ig 76 közös vállalkozáshoz nyújtott hitelt, ami összesen több mint 4 milliárd transzferábilis rubel hitelt jelent a közös és nemzeti beruházások finanszírozásá­ban. A nyújtott hitelek megoszlása ipar­ágak szerint az 1971 -1980-as időszakban a következő volt: energiagazdálkodás 78,4%, gépipar, 9,2%, fémfeldolgozás 6,2%, vegyipar, 2,0%, élelmiszer- és könnyűipar 2,75 és szállítási 1,5%. A kö­vetkező időszakban a közös vállalkozá­sok elsősorban a KGST-tagországok energiaigényének kielégítését, a nyers­anyagok és ásványkincsek hasznosítását szolgálják majd. A KGST-tagországok tudományos- műszaki kooperációja jelentős mérték­ben hozzájárul a tagországok közötti munkamegosztáshoz a tudományos ku­tatáshoz, mindenekelőtt a gépiparban, az energiagazdálkodásban az elektrotech­nikai iparban és a vegyiparban. Minden­nek az alapját kiterjedt tudományos-kuta­tási hálózat biztosítja. A világon tudomá­nyos kutatással foglalkozó szakemberek egyharmada, 6 millió dolgozó koncentrá­lódik a KGST-tagországok területére. Közülük is 5 millió él a Szovjetunióban, köztük 1,2 millió magasképzettségü tudo­mányos kutató. A KGST-tagországok ku­tatói több mint 10 ezer szervezetben dolgoznak, s ezek közül mintegy 3 ezer az a kutatóhely, amely közvetlenül is bekapcsolódik a nemzetközi tudomá­nyos-műszaki kooperációba. A KGST- tagországok többsége nemzeti jövedel­mének 3 százalékát fordítja tudományos- műszaki kutatásokra. A nemzeti tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése szempontjá­ból a legfontosabb kérdés a kooperáció jelenleginél fejlettebb formáinak az alkal­mazása lesz. összefoglalásként megállapítható, hogy a KGST-tagországok gazdasága a közösség fennállása óta viszonylag dinamikusan fejlődött, ami a nemzetközi szocialista integráció eredménye volt. Mindezen túl pozitívan kell értékelnünk a nemzetközi gyártásszakosítás és koo­peráció, valamint a nemzetközi tudomá­nyos-műszaki együttműködés eredmé­nyeit is. A világgazdaság azonban újabb és újabb problémák elé állítja az egyes országokat. Ez elsősorban a nyersanya­gok és az energia biztosításának problé­máit veti fel, magával hozza a tudomá­nyos-műszaki fejlődés felgyorsulását, a nemzetközi valuta- és hitelkapcsolatok megoldásának problémáit stb. Ezekkel a kérdésekkel a KGST-tagországoknak is foglalkozniuk kell, hiszen egyenként nem képesek ezekkel a problémákkal szembenézni. Erre egyedüli lehetőséget csakis a nemzetközi gazdasági integrá­ció szüntelen fejlesztése nyújthat. TEODOR PÉCHY 1960 1970 1980 1,08 3,45 13,22 3,37 6,70 20,23 oooooooooooceccoacoooocooccocosooooooooocoococoocoooceooooooosoooeeocoBcccosoeooocoocceosccoecceosoooococcccoeoí Miniüzem a falu szélén A falu határát jelző helységnévtáblától pár méternyire, az ipolyszabályozási munkákat végző vállalat volt felvonu­lási épületeiben ma is serény munka folyik. Am most lányok, asszonyok ügyködnek a helyiségekben, zömök, masszív gépek segítségével különböző rézdrótokat teker­cselnek, cineznek, csomagolnak. 1979 áprilisától ugyanis, a nőszövetség alapszervezetének és a helyi nemzeti bizottság elnökének a kezdeményezésére Ipolybalogon (Balog nad Ipl'om) a Tesla Liptovsky Hrádok-i konszern­vállalat fióküzemet létesített. A szolgálatos mester, Stankovic Sándor az indulás heteiről, hónapjairól beszél.- Maholnap öt esztendeje, hogy harminc-egynéhány lánnyal, asszonnyal indult be a „nagyüzem“. Előtte rendbe A lányok, asszonyok között: Stankovié Sándor mester kellett tenni, ki kellett takarítani a megviselt helyiségeket. No és természetesen a jelentkezőket meg kellett tanítani a műveletek hibátlan elvégzésére. Alapismereteiket mind­annyian a peszerényi (Peserany) gyárban szerezték meg.- Telefonközpontok jelfogóihoz gyártunk alkatrészeket. Az áru zöme exportra készül, hát nem lehetünk elnézőek, mindenkitől maximális teljesítményt várunk. Persze, ők se bánják meg, ha igyekeznek, hiszen minél fürgébben mozog az ujjuk, minél kisebb hibaszázalékkal dolgoznak, annál vastagabb borítékot vihetnek haza fizetésnapon.- Mi tulajdonképpen csak hibátlan árut csomagolunk elszállítás céljára. Egyébként a félkész termékeinket naponta szállítja teherautó Peszerénybe, amely egyúttal hozza a másnapi munkához szükséges nyersanyagot is, megoldva ezzel a raktározási gondokat. A munkaszobák tágasak, világosak, ám egy alapos tatarozás rájuk férne még. Töredezik a betonpadló, a szel­lőztetést is másként kellene megoldani. Az új üzemorvos­sal is hadilábon állnak. Panaszkodnak, de azért el nem mennének innen máshová dolgozni! Dicsérik azt, aki ezt a munkalehetőséget kitalálta számukra. Találok közöttük ötvenen felüli, volt szövetkezeti dolgo­zót, fiatal menyecskét és tizenéves lányt egyaránt. Petrány Júlia például 44 esztendős. Tizenöt éven át állami gazdaságban dolgozott. Most merőben mást végez. Budai Rozália, a rangidős, nemsokára eléri a nyugdíjkor­határt. Ezelőtt a földművesszövetkezetben vállalt munkát. Takarítónő.- Mi éveken át dolgoztunk kint hóban, hidegben, per­zselő napon - mondják mind a ketten szinte ugyanazt -, igazán tudjuk, mi a mezőgazdasági munka. Itt sokkal kényelmesebb helyünk van, és a keresetre sem panasz­kodhatunk. Gyurász Margit mindössze tizennyolc esztendős. Férje - meg a már régebbtől Balogon dolgozó nővére - javasla­tára került az üzemrészlegbe. Hamar megbarátkozott a munkával, meg a munkatársaival is. Havonta 1700 koronát keres. Zachar Valéria egy évvel idősebb nála. Az inámi lány úgy érzi: jól választott ezzel a munkahellyel. Eleinte nem sikerült néhányszor a napi tervét teljesítenie, ám ez már a múlté. Nem csupán Ipolybalogról, de a szomszédos községek­ből összesen 12 faluból buszoznak munkahelyükre, a műszak végén pedig haza. Az autóbuszközlekedés a munkakezdésükhöz és annak befejezéséhez igazodik. A már-már túlfűtött aprócska irodahelyiségben a meste­ren kívül még két nő dolgozik; ók a könyveléssel foglalkoz­nak. Egyikük, Zolczer Etelka, a kezdet kezdetétől az üzemegység alkalmazottja.- Jelenleg 118a teljes létszámunk. Napi két műszak­ban, nyolcvankilencen dolgoznak a termelésben, húszán vannak gyermekgondozási segélyen, kilencen pedig a kisegítő személyzethez tartóznák. Június elsejétől tovább bővül a részleg, további 12 személy felvételére nyílik lehetőség. ZOLCZER LÁSZLÓ Petrány Júlia: „Kényelmesebb itt dolgozni“ (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom