Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-20 / 3. szám

JSZÚ 984.1.20. S zámtalan élményben volt már ré­szem á Jaslovské Bohunice-i V-2-es Atomerőműben az elmúlt évek során. Ha összegyűjteném és rendez­ném ezeket, talán egy kötetre való is telne belőlük. Ismét a vezérlőteremben állok, immár ki tudja hányadszor, mégis új képét mu­tatja a hatalmas panel, már a befejezet­tet. A nemrég még itt sürgő-forgó szere­lőknek ma már hűlt helyét lelem, és a tudásukat is dicsérő hatalmas műszer­falat. Előtte immár a majdani kezelősze­mélyzet tagjai róják naponta a kilométe­reket, és ismerkednek az atomerőmű- irányítás legparányibb részleteivel is. Fi­gyelmüket a műszerek legapróbb válto­zása sem kerülheti el majd üzemelés közben, hiszen az optimális beállítással is fokozható a biztonságos áramter­melés. A háttérből egyenletes duruzsolás hal­latszik. Mindenki teszi a dolgát, ha valami mégsem eléggé világos, rögtönzött kon­zíliumban a kétes helyzeteket is nyom­ban megvitatják. Egyszer csak megboly­dul a helyszín, s a lábam hirtelen elnehe­zül, a szívem is a torkomban dobog, miközben a mellettem úgy másfél méter­re álló diszpécser szavait hallgatom. - Fi­gyelem, mindenkinek, aki a primér rend­szerben tartózkodik - kiáltja látható fe­szültséggel az arcán a parányi adó-vevő A bratislavai légtechnikai vállalat dolgozói az egyik elszívó ventillátort szerelik Több ezer vezetéket kellett a vezérlőpanel elemeihez beköt­niük a bratislavai Ipari Automatizációs Művek dolgozóinak tét? Startra kész állapotban van már az egész blokk?- Nézze, ezt a bizonyos startot itt egy kicsit másképp kell értelmezni, mint a sportban. Egy ilyen kolosszus „életre hívását“ senki se képzelje el ügy, hogy felépül az erőmű, azután mindenről letö­eltérő eredményekkel álltak elő. Érthető módon az egyik tesztet sem fogadhatták el helyesnek, s ezért még egy mérést kell végezni, szavatoltan jó műszerekkel, amelyek kizárják a tévedés lehetőségét. Az idő persze most is sürget, így nem csoda, hogy a hasonló, és mitagadás, "készülékbe. - A műszerek állása szerint csőrepedést észlelünk a fővezetéken. Nagy mennyiségű radioaktív folyadék ke­rül a kamrákba, sugárveszély fenyeget. Azonnal hagyják el a veszélyeztetett te­repet. Ismétlem, a hermetikus zónát azonnal elhagyni! Még jóformán a tudatomig sem érnek az imént hallott információk, amikor a diszpécser mosolyogva felém fordul, s hogy megnyugtasson, kezét a vállamra teszi. - Látom, kicsit megijesztettük, tájé­koztatnunk keltett volna arról, hogy mi történik most itt. A napokban az úgyneve­zett tervezett legnagyobb üzemzavart próbáljuk á gyakorlatban is eljátszani. Vagyis elkészülünk minden előfordulható esetre, hogy később semmi se érjen bennünket meglepetésszerűen. Azjmént is csak próbaként riadóztattunk, jöjjön, megvizsgáljuk, hogyan működtek közben a biztonsági berendezések. A vezérlőpulthoz indulunk, ahova a ke­zelőszemélyzet két tagja futólépésben érkezett a veszélyhelyzet kihirdetésének pillanatában. Tekintetükkel most is a szemközti adatkijelzőket pásztázzák végig, arcukon nyugtalanságnak semmi jele. - Minden rendben - fordul felénk az egyik -, a zsilipek tökéletesen zárnak, a közvetlen veszélynek útját álltuk - teszi hozzá, s hogy kísérőmet tényekkel is meggyőzze, a villogó panelra mutat. Köz­ben Milos Hruska mérnök, a plzeni Skoda Művek szakembere is csatlakozik hoz­zánk, most már ő kalauzol a „műszer­dzsungel“ bonyolult, s beláthatatlan rengetegében. — Ez még mindig nem az utolsó ilyen típusú próba volt - mondja mégha a berendezések most is kifogástalanul működtek. Az ehhez hasonló helyzete­ket, véleményünk szerint, addig kell gya­korolni, amíg a szükséges műveleteket mindenki a lehető legpontosabban nem végzi. Mi a legbonyolultabb üzemzavarra is felkészülünk. Ha a gyakorlatban is bekövetkezne egy hasonló helyzet, min­denkor képzett gárdának kell szolgálatot teljesítenie.- Most, ön, aki a termelés beindításá­ért felel, hogyan látja a pillanatnyi helyze­röljük a port, majd jön valaki, és a vezér­lőpulton lenyom egy gombot, aminek kö­vetkeztében a reaktorban megkezdődik a maghasadás folyamata, s pár percen belül áramot termel a blokk. Ez így nem felel meg a valóságnak, ha tehát a start­ról szólunk, akkor már a mostani teendő­ket is az indítás szakaszába sorolhatjuk. Hetekig is eltart, amíg feléled kezünk nyomán ez a bonyolult rendszer, s ha minden rendben lesz, február derekán megkezdődhet a teljes üzemelés. Az irá­nyításom alatt álló csoport épp a napok­ban értékelte ki a december vége felé befejezett harmadik komplex nyomáspró­ba eredményeit. Ennek nyomán is leszö­gezhetjük, hogy a biztonsági berendezé­sek jól működnek. Többször teszteltük például a nagy átemelő képességű szi­vattyúkat, a biztonsági szelepeket, és a többi fontos elemet, amelyek minden­kor az előírásoknak megfelelően mű­ködtek. Alig egy órája csupán, hogy a beruhá­zó vállalat üléstermében az illetékes szö­vetségi miniszterhelyettes köszönő sza­vakkal befejezte az irányító bizottság so­ron lévő, s rendszeresen megtartott ülé­sét. Magam is részt vettem ezen a három óra hosszat tartó szakmai tanácskozá­son, ahol alkalmam nyílt betekinteni a ku­lisszák mögé. így tehát kiegészítve az imént elhangzottakat, most a még megol­datlan, gondot okozó szakaszokról is szólhatunk. Előrebocsátom viszont, hogy mostanában már csak a periférikus kör­zetekben vannak tisztázatlan kérdések. Eltéréseket leggyakrabban a tervek egyeztetésénél tapasztaltak. Itt van pél-. dául a mérő- és szabályozó műszerek bonyolult rendszere, amelyről a nyo­máspróbák során kiderült, hogy az érzé­keny kijelzők csaknem 90 százaléka kifo­gástalan, üzemképes. Többen rosszallásukat fejezték ki a tesztelő csóportok munkájának minő­ségével kapcsolatban is. Egy konkrét eset is terítékre került, mégpedig azért, mert két csoport ugyanazon a ponton egymástól függetlenül végzett mérése­ket, és sokakat megdöbbentve merőben Kiválóan dolgoztak a hegesztők - ezt bizonyították a nyomáspróbák bosszantó baklövéseket nagyon szigorú­an minősítik. Tegyem hozzá azonnal, nemcsak megrovások hangzottak el a tanácskozá­son, hanem dicséretben is részesültek, akik erre rászolgáltak. Követendő példa­ként idézte a miniszterhelyettes is a reak­tor nyomáspróbái során szerzett jó ta­pasztalatokat. Kiderült, a szerelők ezen a szakaszon olyan nagyszerű munkát végeztek, hogy az úgynevezett forró tesztek alatt nem észleltek még egy ici­pici elszivárgást sem.-Az egyáltalán nem meglepő szá­munkra, hogy a nyomáspróbák során újabb nehézségekbe ütköztünk - mondja Hruska mérnök. - Hiszen a komplex vizsgálattal éppen ez volt a célunk. Fel­színre akartuk hozni az összes lappangó hibát. Kitisztítottuk a teljes közvetítő cső­rendszert, minden mechanikus vagy hid­raulikus elemet újrajárattunk. Egy eset­ben voltunk egy kicsit megdöbbenve, mégpedig akkor, amikor a fő zárószele­pek megmakacsolták magukat, és nem működtek. Emiatt a nyomáspróba eredeti ütemtervét is némileg módosítani kellett. A hiba megállapítása után a gyártó válla­lattal is nyomban felvettük a kapcsolatot. Megértették sürgető kérésünket, na meg a garancia is kötelezte őket, így már másnap itt dolgoztak a modranyi Sigma specialistái is. Szétszedték az egyik sze­lepet, mintát vettek a gépzsírból is, ami­vel a szerelők kezelték ezt a szerkezetet. Erről derült ki, hogy nem idevaló. így aztán sorba szét kellett szedni az össze­sét, kitisztítani, majd újrakezelni. Az összeszerelés után kifogástalanul üzemelt valamennyi. E véleményt már Alois Burán mérnök irodája felé menet jegyzem föl, hiszen kísérőm megígérte, mielőtt elbúcsúzik tő­lem, még megmutatja, hol székel a'Brati­slavai Ipári Automatizációs Művek itteni részlegének immár általam is jól ismert vezetője. Jövetelem célját azonnal meg­sejti, s miután még helyben kioszt né­hány utasítást kollégái között, rendelke­zésemre áll. Mondom is nyomban, mi érdekel. . - Csak egy pillanat, hadd rendezzem gondolataimat - mondja, s közben bele­lapoz az asztalán heverő iratcsomóba. - Amint látta, már a folyosón is szakmai dolgokról tárgyalunk, ráadásul olykor nem is csekélységekről. Na de ez már a pillanatnyi helyzet természetes velejá­rója. Tehát azt szeretné tudni, milyenek a tapasztalataink a nyomáspróbák után, s én erre azt kell hogy mondjam, eléggé vegyesek. A mai tanácskozáson is hallot­ta, voltak, akik elmarasztaltak bennünket a mérőműszerek egy részének pillanat­nyi üzemképtelensége miatt. Én megbe­csülöm és megértem azt, aki a dolog érdekében haragszik, mert az az én ér­dekeimet is képviseli. A minőség rovásá­ra menő kapkodást viszont semmiképp sem fogadhatjuk el programunkként az elkövetkező hetekre. Számunkra ösztön­ző hatásúak az elért eredmények, hiszen például csak elvétve kellett kiselejtezni felszerelt műszereket totálkárosodás miatt.-Az is érdekelne, hozott-e az utolsó nagymérvű berendezéspróba a korábbi­akhoz hasonlóan ismét többletmunkát.- Sajnos, igen, mégpedig szerepel köztük elég nagy módosítás is. A számí­tóközpont vezérlőegységét kell kibővíteni egy további hasonló egységgel. Ezzel a reaktor belsejében végbemenő folya­matokat tudjuk majd pontosan nyomon követni, ami az üzembiztonságot is fo­kozza majd.- Lesz ennek valamilyen negatív hatá­sa az egyes blokk tervezett üzembe he­lyezésére?- Ezzel a többletmunkával semmi esetre sem szeretnénk az eddigi késést növelni. A szükséges terveket máris kéz­hez kaptuk. Ezek nyomán most felkészü­lünk a munka kivitelezésére, pillanatnyi­lag az anyagbeszerzés a fő gondunk. A tervező is nehezített egy kicsit a hely­zetünkön, mert olyan típusú reléket aján­lott alkalmazásra, amelyeket csak a kö­zeljövőben kezdenek gyártani. így most ezek pótlásán fáradozunk. Az új egysé­get viszont most januárban, esetleg feb­ruár elején fogjuk bekötni. Reméljük, a művelet végső fázisát sikerül gyorsan lebonyolítani. S hogy az első blokkról vázolt kép teljes legyen, befejezésül mondják el azt is, milyen restanciái vannak ezen a rész­legen az építővállalatoknak. Most ismét az irányitó bizottság délelőtti ülésén fel­jegyzett adatokból szemezgetek. Ezek szerint mindenekelőtt 3 ezer négyzetmé­ternyi talajt kell burkolniok még ún. be- tonplaszt masszával. Ezt a munkát pilla­natnyilag beázás miatt képtelenek folytat­ni. Gázolaj kéne a szárító berendezések­be, amelyek segítségével meg lehetne gyorsítani a műveletet. Feljegyeztem azt is, hogy a jelenlevők közül senki sem volt hajlandó a szükséges gázolaj-mennyisé­get feláldozni, így ezzel a kis üggyel is a szövetségi miniszterhelyettes kénysze­rült foglalkozni. A helyzet komikumát csak fokozta, hogy végül e probléma megoldását személyes feladatként az SZSZK építőipari miniszterhelyettese kapta. A fentinél sokkal nagyobb feladat vár a bratislavai Termostav dolgozóira, akiknek 24 millió korona értékű csőveze­ték- és egyéb szigetelést kell elvégezni­ük. Az építőipari minisztérium megbízott szakembere felszólalásából arra lehet következtetni, a kitűzött terminusig a már bevetett csaknem 100 emberrel ennyi munkát képtelenek elvégezni. Számukra marad tehát a dilemma: vagy növelik a munkaerő létszámát, vagy kockáztat­nak, és így esetleg „úszik" a terminus. Arról, hogy miként döntöttek, a legköze­lebbi alkalommal tájékoztatunk. KESZELI BÉLA Ivan Ondris (balról) és Stefan Proko- pec a vágsellyei (Sal a) Hydrostav dol­gozói a V-2-es Atomerőmű tervei felett (A szerző felvételei) Próbák után - üzemelés előtt 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom