Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-01 / 22. szám

Ellenőrzés köz­ben. Balról jobbra: Cziglan Béla pártelnök, Juhász Kálmán főmolnár A szerző felvétele 1 m dolgozni AHOL NYOLC ÉVE ÁLLANDÓ A MINŐSÉGI TERMELÉS • A PÁRTBIZOTTSÁG FELTÁRTA A TARTALÉKOKAT • NEMCSAK A KOMMUNISTÁK ÜGYE A HATÉKONYABB MUNKA Tizennyolc modern malom mű­ködik Szlovákiában. Nem a leg­korszerűbb, elég régi a Malmok és Tésztagyárak nemzeti vállalat oroszkai (Pohronsky Ruskov) mal­ma, példaként mégis megemlítik, s egyre gyakrabban. Okkal, mert a 108 dolgozót foglalkoztató ma­lomban évente átlagosan 64 000 tonna gabonát őrölnek és az őrle­mények 61,5 százaléka első osz­tályú minősítésű. Harmadosztályú őrleményt már nyolc éve nem ad a malom. S bármilyen furcsa, de igaz: a berendezés, a gépi felsze­relés kopásával, elöregedésével ellentétes arányban a malom dol­gozói egyre többet, jobbat ter­melnek. Nem volt ez mindig így. Nyolc évvel ezelőtt a malmok közötti ver­senyben a ,,kullogok“ között tar­tották számon az oroszkai mal­mot. Hiábavalónak tűnt, hogy né­hány évvel korábban két új hen­gert kapott a malom, a daráló elkopott berendezését felújították, kiegészítették. A tervfeladatot így sem teljesítette. Szóba se kerül­hetett a munka hatékonyságának fokozása, mert napirenden szere­peltek az őrlemények minőségét kifogásoló reklamációk. Nem sok jóval biztatta Milan Jakabsic mér­nököt, a malom új vezetőjét az elődje. Sőt, inkább azt hangoztat­ta, hogy nincs olyan tényező a malomban, ami megváltoztatná ezt a helyzetet. Mégis megváltozott.- Nem máról holnapra, nem csoda által, hanem a pártbizott­ság, a szakszervezeti üzemi bi­zottság, a műszaki és gazdasági vezetők céltudatos munkája nyo­mán. S ami fontos: a változást döntően befolyásolták a malom dolgozói. így vélekednek a történtekről mind a hárman, Milan Jakabsic mérnök, a malom vezetője, Czig­lan Béla szerelő, a pártbizottság elnöke, Veress Lajos, a szakszer­vezeti üzemi bizottság elnöke, akik a nyolc éve meghonosodott szokás szerint fontos ügyekben közösen döntenek.- Ilyen sajátos - nyugtatnak meg -, de higgye el, hogy éppen azért hatásos a mi vezetési, irá­nyítási módszerünk. A kollektív vezetés elvét nem hangoztatni, al­kalmazni kell. Mind a hárman kommunisták. A 18 tagot és 2 tagjelöltet számlá­ló üzemi pártszervezet tagjai. El­sőként a pártelnök szól a történt változásokról.- Amikor a pártbizottság a mi­nőség javítását elsődleges politi­kai tennivalóként határozta meg, tulajdonképpen arra hívta fel a kommunisták figyelmét, hogy foglalkozzanak, törődjenek a kör­nyezetükben dolgozó emberekkel. Adott lehetőség volt a szocialis­ta munkaverseny üzemen belüli megszervezése, ami kezdetben az egyéni felajánlások és vállalá­sok szorgalmazását jelentette. Később, a szakszervezeti üzemi bizottság hozzálátott a munkabri­gádok megszervezéséhez. Nem ment könnyen, mert nem csupán formális volt ez a munka. Ma a csomagolóban két, a malomban ' öt munkabrigád versenyez a meg­tisztelő cím elnyeréséért.- Óriási tartalékot találtunk - folytatja a pártelnök -, amikor a munkafegyelem kérdése került megvitatásra. Akadt párttag is, aki politikai hibának minősítette a technológiai fegyelem megköve­telését. Mások meg gúnyosan kér­dezgették: Hát akkor hogyan dol­gozzunk? Az ilyeneknek meg­mondtuk, hogy inkább sehogy, mint rosszul, ha nem tud jól dol­gozni, inkább mondjon fel, menjen máshová. A malom vezetője megjegyzi:- Igen, kezdetben az volt a jel­szavunk, hogy inkább sehogy, mint rosszul... Történetesen az a szokás, hogy a hétfő reggeltől szombat reggelig három műszakban üzemelő ma­lomban szombaton reggel a kam­rákban hagyták az utolsó őrle­ményt, onnan csak hétfőn reggel vették ki, akkor kezdtek hozzá a karbantartáshoz, de persze amíg valójában szünetelt az őrlés, a karbantartási munkát formálisan szombati napra íratták.- A meggyőzés, hogy a minő­ség javítása a fegyelmezett mun­kától függ - állapítja meg a pártel­nök -, máig sem ért véget. Csak már sokkal apróbb dolgokról van szó. Az esetenként megmutatkozó közömbösséggel küszködünk, mert még mostanában is előfor­dul, hogy látják a hibát, de nem szólnak. Olykor a vezetők, olykor a munkások mulasztják el a párt-' bizottságnak szóló jelzést. A pártbizottság határozata ér­telmében a kommunisták két fel­adat teljesítését szorgalmazzák. Az egyik: a munka rendszeres és szi­gorú ellenőrzése, értékelése. A másik: a minőség szerinti jutal­mazás, a dolgozók anyagi érde­keltségének fokozása által. Akármelyik feladatot vesszük számba - hangsúlyozzák mind a hárman -, annak középpontjá­ban az ember áll. Az egyik tettre készebben, a másik kevesebb akarással. Ezért nekünk, kommu­nistáknak politikai és anyagi ösz­tönzéssel egyaránt arra kell kész­tetnünk mindenkit, hogy tettekkel bizonyítsák a velünk való egyetér­tést. A főmolnár Juhász Kálmán, s a molnárok egyike, Milan Gajdos pártfeladatot teljesítve szervezte meg a technológiai fegyelem meg­tartásának szigorú ellenőrzését. De mivel ebben anyagilag érdekelt a többi molnár: Benyus János, Dávid János is, szinte észrevétle­nül, általános érvényességű, ahogy ók mondják: molnárügy lett az ellenőrzésből.- Hasonló módon, a kommunis­ták példamutatásával és érvelésé­vel, az anyagi érdekeltség fokozá­sával, a minőség szerinti jutalma­záshoz következetesen ragasz­kodva értük el - tájékoztat a ma­lom vezetője -, hogy ma már jog­gal beszélhetünk a szállítók, a kar­bantartók, a laboratóriumban dol­gozók jó munkájáról. Nálunk nem lesz gond a brigádrendszerü jutal­mazás bevezetése sem. Mindez persze mit se változtat azon, hogy az utóbbi nyolc évben is csak kopott, öregedett a malom gépi felszerelése, berendezése.- Csakhogy jóval gyorsabb ütemben javult a karbantartók munkája - érvel a pártelnök. Az­előtt mindenki belenyugodott, hogy ilyen régi, a század elején épített malomban nem lehet újításokkal, ésszerűsítésekkel foglalkozni. Az eltelt nyolc év alatt azonban meg­változtattuk ezt a nézetet, hangoz­tatva, hogy éppen azért lehet és kell ezzel foglalkozni. Évente mintegy 20 újítási, ész- szerűsítési javaslat alkalmazásá­nak és bevezetésének problémá­jával foglalkozik a szakszervezeti bizottság. A korszerűsítés pedig nem csupán hangoztatott igény, hanem valóság. Példa rá, hogy napkollektorok melegítik a malom számára szükséges vizet, s az újítások alkalmazásával évente mintegy 120 000 korona értékű fű­tőolajat takarítanak meg. Megyünk az udvaron át fel a malomba. Elég néhány vizsgáló­dó pillantás is annak a megállapí­tására, hogy az udvar példásan tiszta. Itt aligha élne jól a közmon­dásban emlegetett molnár tyúkja, disznaja. Az első emeleten csat­tognak a szíjak, duruzsolnak a hengerek. Üveg ablakukon látni, hogyan csorog alá a friss őrle­mény. A hengerőrök azt figyelik, s csupán néhány szóval monda­nak véleményt: Jó itt dolgozni, jó a kereset. A csomagolóban, ahol a hivata­losan már elavult, leírt gépek mel­lett lányok, asszonyok dolgoznak, sokkal beszédesebbek. Még tré­fálkoznak is, hogy ők a legfino­mabb púderrel, á finom búzaliszt­tel kozmetikázzák magukat. Fóthy Erzsébet, Vetter Erzsébet, akik pártonkívüliek ugyan, de a leg­utóbbi értékelés szerint a munkabri­gád legjobb dolgozói, komolyra fordítják a szót:- Jó itt dolgozni, jó a kereset is. Nyilvánvaló hát, hogy kiknek, milyen ügye ebben a malomban a minőség. HAJDÚ ANDRÁS HATÁROZATOK A GYAKORLATBAN ' SZÁMVETÉS AZ ÉV ELEJI TAGGYŰLÉST KÖVETŐ MUNKÁRÓL Más pártalapszervezetek tagjaihoz hasonlóan év eleji tag­gyűlésükön a dióspatonyi (Orechová Potőn) Barátság Egysé­ges Földművesszövetkezet kommunistái is gondosan mérle­gelték munkájukat és fontos határozatokat fogadtak el. Ezek többsége a gazdálkodással kapcsolatos, elsősorban a haté­konyabb termelést és a munka minőségének javítását cé­lozza. Az év eleji taggyűlés óta még csak pár hónap telt el, de Tóth Zoltán mérnök, az efsz elnöke és Nagy Károly pártelnök, energetikus az elfogadott határozatok gyakorlati alkalmazásá­ról már konkrét példákat említettek.- Év eleji taggyűlésünkön s az azt követő valamennyi értekezleten mindenekelőtt a hatékonyság fokozásának lehe­tőségeit kerestük - kezdte az efsz elnöke, miközben egy táblázatot tett az asztalra. - Ebből látható, hogy minden munkánál pontosan kimutatjuk az önköltségeket. Ügyelünk és ösztönzünk a takarékoskodásra, hiszen napjainkban a meg­termelt mennyiség nagyságától is fontosabb, hogy a termék előállítása mennyibe került. Az önköltségek alakulásában a felhasznált műtrágya és növényvédő szer mennyisége, az üzemanyagfogyasztás és a gép kihasználtságának mértéke meghatározó jellegű, tehát nem véletlen, hogy a kimutatásnak ezek a fő részei. A költségek figyelemmel kísérése elsősorban a gazdasági irányítás hatáskörébe tartozik, de amint a pártelnök szavaiból kitűnik, az ilyen jellegű kérdések sem kerülhetik el a pártalap- szervezet figyelmét. A költségtakarékos termelés feltételeinek megteremtése a gazdasági vezetők feladata. A mi kötelességünk az, hogy elfogadtassuk az újszerű intézkedések szükségszerűségét. Dolgozóink több mint negyede kommunista. Ha a taggyűlése­ken és a pártcsoportok összejövetelein sikerül megértetni, hogy mindabból, amit az önköltségek csökkentésének érde­kében teszünk, közvetve mindenkinek haszna van, akkor már elértük célunkat. A kommunistáknak elsősorban személyes példával kell ösztönözniük. A traktorosnak azzal, hogy nincs túlfogyasztása, a fejő jó minőségű tejet ad le. Az építömunkás vállalja azt a többletfeladatot, amit megkövetel a hulladékhö újrafelhasználása, de a mezőn dolgozó is természetesnek veszi, hogy a műtrágya adagolásakor már nem a sokéves gyakorlat és saját belátása szerint jár el, hanem részleteiben igazodik a laboratórium utasításaihoz. A példákból már sejthető, hogy az elfogadott határozatok szellemében a termelési költségek csökkentésének milyen lehetőségeit hasznosítják. Az efsz elnöke ezek sorából hármat külön is kiemelt.- A szomszédos földművesszövetkezettel közösen létre­hoztuk az agrolaboratóriumot, így a tápanyag utánpótlását és a növényvédelmet naprakész adatok alapján végezzük. Ez jelentős megtakarítást tesz lehetővé, hiszen elejét vesszük a túladagolásnak. Alig két hónapja a tej laboratóriumi vizsgá­latát is megkezdtük. így személyek szerint megállapítható, hogy ki nem ügyel kellően a kifejt tej minőségére. Az eredményeket természetesen figyelembe vesszük a jutalma­zásban. A takarékoskodás másik nagy lehetősége az üzem­anyag- és energiafogyasztás csökkentése. Az anyagi ösztön­zés mellett más lehetőségeket is kihasználunk. A melegleve- gös takarmányszárítóban megfelelő átalakítással újra haszno­sítjuk a kéményből eltávozó hőt, és egy saját újításunk alkalmazásával felújítjuk az elhasználódott motorolajat. így évente mintegy másfélezer liter olajat tudunk megtakarítani. Mindez persze csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha a dolgozók, élükön a -kommunistákkal magukévá teszik a követelményeket. Ha a saját munkahelyén mindenki igyek­szik majd a maximumot nyújtani, odafigyel a maga, sőt mások munkájának a minőségére is. Ezt persze nem lehet utasítá­sokkal, parancsokkal elérni. Az egyéni kezdeményezés felté­tele, alapja a célszerű eszmei-politikai nevelés és a hatékony tömegpolitikai munka. A pártelnök szavai bizonyítják, hogy Dióspatonyon erről sem feledkeznek meg.- Ügyelünk arra, hogy csak olyat igényeljünk, amihez adottak a lehetőségek, és minden újszerűnek az okát, jelentő­ségét is megmagyarázzuk. Az anyagi ösztönzés mellett az erkölcsi elismerésről sem feledkezünk meg, s ilyen célra elsősorban a gazdasági propagandát használjuk ki. Szorgos és aprólékos munkával így már eljutottunk oda, hogy a trakto­ros nemcsak vigyáz gépére, hanem arra is ügyel, hogy a karbantartó műhelyben az előírt munkákat rendesen végez­zék el. Ez feltétele annak, hogy gépének ne legyen túlfogyasz­tása és megkapja a prémiumot, de annak is, hogy az üzemanyag-fogyasztás és alkatrészigény szerint rangsorolt és a faliújságra is kitett névsorban olyan helyen legyen, amiért nem kell szégyenkeznie. És azt is eredményként kell elköny­velnem, hogy a taggyűlésen vagy a párcsoport összejövetelén már maguk a dolgozók jönnek javaslatokkal, hogy hol s mit lehet olcsóbban és hatékonyabban megoldani. Ilyen javaslat alapján csökkenthettük például a takarmánybekészítő csoport gépeinek számát, s ezzel természetesen olcsóbb lett a ter­melés.- Mindehhez azért szeretném hozzátenni, hogy az ellenőr­zést sem hanyagoljuk el - hangsúlyozta az efsz elnöke. - A közel négyszáz dolgozó között törvényszerűen olyan is akad, akinek nem használ a szó, aki az ösztönzések ellenére is a munka könnyebbik végét választja Nem fordít kellő gondot traktorára, a figyelmeztetés után sem viszi be a kar­bantartó műhelybe, esetleg a gép vontató erejét csak részben hasznosító talajmegmunkáló eszközt használ, s mindezt csak azért, mert az volt a kezeügyében. Az ilyen és hasonló vétségeknek vesszük elejét a rendszeres ellenőrzésekkel. Például úgy, hogy reggel, munkakezdés előtt a gépudvaron végignézzük az összes munkába induló traktort, és ha szük­séges, azonnal kivonjuk azokat a további munkából. EGRI FERENC ÚJ SZÚ 1984. VI. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom