Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-20 / 3. szám
Vasárnap 1984. január 22. A NAP kel - 7.22, nyugszik 16.29 órakor A HOLD kel-21.35, nyugszik 9.58 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VINCE, ARTÚR és ZORA nevű kedves olvasóinkat • 1729-ben született Gotthold Ephraim LESSING német költö, Író és kritikus (fi 781) • 1894-ben született Charles MORGAN angol regény- és drámaíró, kritikus (f1958) • 1904-ben született Arkagyij Petrovics GAJDAR szovjet ifjúsági elbeszélő és regényíró (fi 941). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AZ SZKP ÉS A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA FEJLŐDÉSE írta: Konsztantyin Csemyenko, az SZKP KB titkára AGYTORNA ÉS AKARAT KÉRDÉSE Egri Ferenc riportja A FANTÁZIA HATÁRÁN Milan Adámek írása KUTAK, VIZEK, EMBEREK Hacsi Attila cikke A LAKOSSÁG ÉS A SZÖVETKEZET SEGÍTSÉGÉVEL Németh János riportja TALÁLKOZÁS MÁRKUS LÁSZLÓVAL Szabó G. László riportja VITÁK A BÉKÉS ATOM KOCKÁZATÁRÓL Kovács Zoltán cikke EGY BIZONYOS ALKALOM Antonisz Szamarak) sz novellája A csehszlovák tehergépkocsik jó minőségéhez a 2ilina-bytci- cai Csapágygyár dolgozói is jelentős mértékben hozzájárulnak, mivel nemrég megkezdték a Tatra 815 és a Skoda- Liaz teherautók kikapcsoló csapágyainak gyártását. Ezek a csapágyak 200-420 ezer kilométeren át biztosítják a motor zavartalan üzemelését. 1983-ban 16 000 darabot gyártottak e csapágyakból, az idei tervben több mint 32 000 szerepel. A képen: Magdalena Vancová műszaki ellenőr a Tatra 815 teherautó csapágyait ellenőrzi. (Vladimír Gabco felvétele - ÓSTK) A szocialista országokkal folytatott együttműködés eredményeként sikeresen fejlődött Kuba népgazdaságának energetikai alapja. Az „Antonio Maceo“ és a „Maximo Gomez" hőerőművek építéséhez a Szovjetunió nyújtott segítséget, az „Október 10" hőerőmű pedig, melynek vezérlöterme a felvételen látható, csehszlovák vállalatok részvételével épült. (A ŐSTK felvétele) Megint a pótsarkak. . . Bár javában nyakunkon a tél, én már a tavaszra gondolva, félcipőt mentem vásárolni a hozzánk legközelebb eső cipőboltba. Nem sok reménnyel néztem végig az én méretemnek megfelelő cipőkön. De megakadt a szemem egy jó vágású cipellőn, s szivdobogva emeltem le a polcról, hogy felpróbáljam. Nem is emlékszem, mikor fordult elő utoljára, hogy az első pár lábbeli, amelyik megtetszett, jó is lett volna a lábamra. Hát most így alakult. Elégedetten nézegettem a szép topánkát. Be is raktam a kosaramba, s mellé tettem a vele járó pótsarkakat is. Akkor vettem észre, hogy a zacskóban csak két darab sarok van. Éppen arra jött az egyik elárusítónő, szóltam neki, hogy alighanem kiesett a másik kettő. Kedvesen elmondta, hogy ebbe a cipőbe csak két pótsarkat tudtak tenni, mert nincs belőlük elég. Megértőén vettem tudomásul a dolgot, s mentem volna a pénztár felé, amikor az elárusitónő egy ugyanolyan cipből kivett még két pótsarkat, s a zsebembe dugta, mondván: annyi gondja van az embernek, legalább cipészhez ne kelljen járni. Megköszöntem a nagylelkűségét, s ijedten indultam a kasszához. Minden simán ment, egy-kettő kint voltam a boltból, hónom alatt az új cipővel, a zsebemben meg a két,.potya“ pótsarokkal. Nem is tudtam, melyiknek örüljek jobban. Na nem a pótsarkak miatt, hanem a gesztus, az eladó kedvessége miatt. Otthon újra felhúztam a cipellőt, felavattam néhány tánclépéssel, s megállapíthattam, hogy továbbra is kényelmes, jó a cipó. A pótsarkakat gondosan el akartam tenni, s akkor látom, hogy nem egyformák. Úgy kell nekem - gondoltam -, minek örültem any- nyira. Már csak az vigasztalt volna, ha éppen a ,,potya“ pótsarokpár lett volna jó az új cipőhöz. De pechem volt: se az egyik, se a másik nem illik a cipő sarkába. Ez az én formám - szokás ilyenkor mondani. S csak legyintek: majd eljá- rogatok a cipészhez. Vagy csak ritkán fogom viselni ezt a kényelmes cipót, s inkább a másikat hordom, amelyik szorít ugyan, de van hozzá hat darab pótsarok! IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az 1984. évi állami terv javaslata mindenekelőtt a 7. ötéves terv teljesítésében eddig elért eredményekből, gazdaságunk belső tartalékai kiaknázásának lehetőségéből és azokból a feltételekből indul ki, amelyek előre megállapíthatók, amelyekről azt feltételezhetjük, hogy jövőre nálunk és világszerte hatást gyakorolnak majd. A terv tárgyi alapja és irányvonala a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott, a gazdaság intenzifikálására vonatkozó stratégiai irányvonal, az 1981-85. évi ötéves terv, amely ezáltal továbbra is a gazdaság irányításának alapvető eszköze marad. Ez a terv szavatolja további fejlődésünket, az idei év irányzatának megőrzését, a népgazdaság gyorsabb fejlesztését. A terv legfontosabb jellemvonása az inten- zifikálás nyomatékos érvényesítése, a nagyobb hatékonyság és a termelési erőforrások hatékonyabb kihasználása. Erre felhasználják a tudományos-műszaki haladás ered-', ményeit, a nagyobb tüzelőanyag, energia, fém valamint más nyersanyag- és alapanyag-megtakarításokat, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való nagyobb részvételt, a nagyobb gazdaságosság érvényesítését a népgazdaság minden területén. Ennek alapján a források kialakításának gyorsabb dinamikájával megszilárdítjuk gazdaságunk egyensúlyát a gazdaság legfontosabb területein. Az intenzifikálásra és hatékonyságra irányuló terv koncepciója lehetővé teszi, hogy a bruttó nemzeti jövedelem gyorsabban növekedjen, mint a társadalmi termék, főleg az ipari termelés, amely döntő mértékben részesül a társadalmi termék kialakításában.- Ezt fejezi ki az is, hogy a termelési fogyasztás további 0,4 ponttal csökken. A 7. ötéves tervidőszakban először a bruttó nemzeti jövedelem növekedése eléri a 3 százalékot, ami a CSKP XVI. kongresszusa által előirányzott átlagos évi növekedés felső határa. A gyorsabb gazdasági növekedés a nagyobb hatékonysággal együtt megnyilvánul a társadalmi munkatermelékenység 2,6 százalékos növekedésében. Ez 86 százalékra fedezi a nemzeti jövedelem növekedését, ami lényegében több mint az előző években, de valamivel kevesebb, mint amit a kongresz- szus előirányzott. Ezt úgy kell elérnünk, hogy kihasználjuk a tartalékokat, a vállalatok és termelési-gazdasági egységek gazdasági terveinek kidolgozása során. A bruttó nemzeti jövedelem 15,7 milliárd koronával való növeléséhez döntő mértékben járulnak hozzá a fejlődés minőségi tényezői. Ez az a legfontosabb terület, ahol küzdelem folyik majd az igényes tervfeladatok eredményes megvalósításáért 1984-ben. (A CSKP KB 9. ülésén elhangzott beszámolóból.) A partizánskei Augusztus 29. Cipőgyár komáromi (Ko- márno) üzeme tíz éve - 1974- ben - nyitotta meg kapuit. Az eltelt idő alatt jöttek-mentek az emberek. Voltak, akik csak egy-két hónapot, esetleg éVet töltöttek itt, akadnak azonban szép számmal olyanok is, akik most együtt ünnepelnek a gyárral. Hamran Olga a kitartók közé tartozik.- Mindig nagyon sok a dolgom - mondja -, mint a vezető dolgozóknak általában. Annyi szabad időm azért akad, hogy néhány szót szóljak a munkámról. De jöjjön, menjünk egy csendesebb helyre, mert a varrógépek zajától még a saját hangját se nagyon hallja az ember - tessékel az irodába a cipőgyár varróműhelyének mestere. - Mivel is kezdjem! Talán azzal, hogy 1974-ben jöttem a cipőgyárba, öt évig munkásként dolgoztam a varróműhelyben, különböző varráselőkészítési műveleteket végeztem. Változatos, érdekes munka volt. Nagyon megszerettem. A munkatársakkal is jól megértettük egymást, soha senkiből sem hiányzott a segíJólesett a bizalom... tani a kollektívát, és kiállók majd mellettük. Nagyon jólesett a bizalmuk. Az új beosztás természetesen nagy változást hozott az életembe. A varrás- előkészítést felváltotta a sok gond, feladat, megnőtt a felelősségem. Naponta ellenőrzőm a jelenlétet, s ha új modell gyártását kezdjük meg, a munkaszervezéssel van sok gondom. A tűz- és munkavédelmi előírások megtartására is ügyelnem kell. Látja, sohasem unatkozom. A sok teendő mellett azonban arra is találok időt, hogy a munkásokkal egy kicsit elbeszélgessek, meghallgassam, mi a gondjuk. Nekem báttökészség. Hát kell ennél több egy munkahelyen? Aztán 1979-ben, magam sem tudom hogyan, mester lett belőlem - emlékezik. - Később sokat beszélgettünk erről a munkatársaimmal. Azt mondták, azért választottak éppen engem, mert meg merem mondani a véleményemet. Úgy érezték, együtt tudom tarran megmondhatják a véleményüket, s amit jónak találok, kiharcolom a számukra. Úgy gondolom, a legtöbbször jó vagyok a beosztottaimhoz. De, sajnos, egyesek néha ezzel visszaélnek. Ezt viszont nem tűröm el, ilyenkor még szigorúbban ítélem meg a helyzetet, persze, ragaszkodva az igazsághoz.- Most már idestova tíz éve dolgozik a gyárban. Az eltelt idő alatt megfordult a fejében, hogy munkahelyet változtat?- Ó, már nem is egyszer. Kezdetben főként a fizetés miatt akartam munkahelyet változtatni. De fokozatosan elsajátítottam a varráselökészítés fortélyait, jól ment a munka, és meggondoltam magam. Sokszor elhatároztam, hogy a következő hónap elsejétől már be sem teszem a lábam a varró- műhelybe. Később mesterként is foglalkoztatott a gondolat, hogy hátat fordítok a gyárnak. Az utóbbi időben az veszi el a legjobban a kedvem, hogy szinte soha sincs szabad szombat, mert mindig be kell jönni az üzembe. így a családra, a háztartásra nagyon kevés idő marad. Csakhogy nagyon szeretem a munkámat és a kollektívát is, így aztán tíz év sem volt elég ahhoz, hogy megfutamodjam... S végezetül még valamit: ha netán más valaki kerülne a kis csapat élére, akkor sem csüggednék el. Szívesen folytatnám a munkát ott, ahol öt évvel ezelőtt abbahagytam. KOVÁCS EDIT ÚJ SZÚ 2 1984.1.20.
