Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-25 / 21. szám
A Szocialista Munka Hőse Aki a hazáját h ÚJ SZÚ 9 Egy-egy riportalany meglátogatása előtt felvetődik bennem a kíváncsi kérdés: vajon milyen emberrel találkozom. Fokozódik a kíváncsiságom, ha olyan valakihez készülök, akiről az egész ország tudja, hogy a legjobb dolgozók közé tartozik. A Szocialista Munka Hősét kerestem fel, hogy megismerjem, megnézzem mit, hogyan dolgozik.- Épp jókor érkezett, még kicsit várnom keli, míg visszamehetek a bányába - fogadott Bazsó László. - A kollégák robbantani fognak, nem érdemes elindulnom. Én is előkészítettem a lőszert, amire szükségem lesz. Még néhány szót váltottunk, s a felsőtúri (Horné Túrovce) kőbányában megszólalt a figyelmeztető sziréna hangja. Rövid idő múlva robbanás rázta meg a környéket.- Ennek nem örül a falu lakossága. Sajnos, a házak falai is megrepedeznek, az enyém sem kivétel, nem messzire van a bányához vezető úttól. Ugye nehezen jutott fel ide autóval? - kérdezte, majd hozzátette: - Úgy látszik, igaz a régi mondás, hogy a szabónak lyukas a ruhája, a cipésznek a csizmája. Mi ugyan már hordtunk követ az útra, az aszfaltozok viszont nem hajlandók e rövid szakasz miatt ide jönni. De a faluban nemsokára portalanítjuk (A ŐSTK felvétele) lOMNiU I [UND az utakat, akkor erre is sor kerül majd. Nem véletlenül tud a faluban történtekről mindent pontosan. Évek óta képviselő, a közrendvédelmi bizottság elnöke. A falusi pártszervezetben vezetőségi tag, a gyűléseken sokszor felvetődnek a legégetőbb gondok. Megjegyezte azt is, hogy a közeljövőben a temető bekerítéséhez szerveznek majd társadalmi munkát. Nehéz táskáját vállára vette. Elindultunk. Ö már kora reggel járt a bányában. Vizet hordott a tartályba, elkészítette a szerszámokat, ellenőrizte a gépeket. A köbe vájt folyosóból munkatársa hordta ki az apróra törött követ. Útközben elmondta, hogy a jachymovi bányában szerette meg a szakmát, ahová katonaság után ment dolgozni. Négy évig volt ott és megkapta a jachymovi bányák ezüst jelvényét. Felesége egészségi állapota miatt jöttek haza a szülőfaluba, s azóta ezen a munkahelyen dolgozik. Megérkeztünk. A szekrényként használt faládából előkerült a piszkosabb munkaruha, a kötény, a védősisak, s előkészítette a fúráskor használt fülvédő dugókat is.- Kár, hogy ezeket későn kezdtük alkalmazni - utalt az említett védőeszközre. - A megengedettnél magasabb zajszint miatt is veszélyes ez a munkahely. A kőpor lerakódik bizony a tüdőben is... Bazsó László kemény ember. Mindig vállalta, szerette az igazi férfias munkát. A veszélytől sohasem félt, de feleslegesen nem kockáztatott. Alaposan átgondol minden folyamatot, mielőtt szerszámot vesz a kezébe. Most is még egyszer ellenőrizte, minden rendben van-e. Nekem is védősisakot adott, s elindultunk a kőfolyosóba. A kinti kellemes meieg után, bent hűvös levegő csapott meg.- Ezt a folyosót hosszabbítjuk most. Hét lyukat fúrok a kőfalba .a félméteres fúróval, azokba helyezem be a lőszert. Ha a másik folyosóban is elkészülök a hasonló, de mélyebb furatokkal, a robbanóanyagra bízom a további műveletet. Aztán kihordjuk az összezúzott követ, s holnap folytatjuk a fúrást. Figyelmesen hallgattam szavait, s bevallom, amikor a fúró hegye találkozott a kővel, azt hittem máris robbantottak. Bazsó László azonban keményen tartotta a több mint 20 kilogrammos fúrógépet. Nem akartam megfutamodni, gondoltam: ki kell várnom, míg itt végez a munkával, míg újra csend lesz. A lőszer behelyezése után összekötötte a kivezető drótokat, s ekkor az egyik kollégája jött figyelmeztetni: hagyjuk el a bányát, mert a túloldalon robbantani fognak. Kényszerpihenő következett tehát.- Azért szeretem ezt a munkát, mert látszatja, eredménye van - mondotta, míg kifelé mentünk a bányából. - Tudom, csak akkor termelhetünk, ha van elhordható kő. Itt, ezt az oldalt március 21 -én, az első tavaszi napon robbantottuk szét. Még van mit felrakni a gépkocsikra, de nekem igyekeznem kell, hogy mire élfogy, az előbb fúrott helyről lehessen termelni. Már kétszer kaptam görög- országi jutalomüdülést a vállalattól, de lemondtam, hisz nem mehetek én el majd három hétre. Miatta, az ő késése miatt még nem kellett várakozniuk a többieknek. Mindig pontosan, inkább előbb, mint később fejezi be munkáját, s ezzel nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a felsőtúri kőbánya már hosszabb ideje folyamatosan teljesíti a tervet. A sziréna hangját már a bánya szélén, a pihenőként használt öltöző előtt hallottuk. Röviddel utána riadtan szálltak fel a környékre merészkedő madarak.- Talán a munkahelyi nagy zaj miatt is szeretem az erdők csendjét. Közel huszonöt éve járok vadászni. Ez a kedvenc időtöltésem. De nem csupán a vad elejtése miatt, inkább a természet vonz. A madárdalt órákig elhallgatom, felejthetetlen perceket töltöttem hajnalonként szarvasbőgés idején a vadászterületünkön. Vadászataira hűségesen elkíséri kedvenc kutyája is.- Mikor a vadásztársaság tagja lettem, vettem egy vérebet, Almának hívták. Az utódjával Britkával sokat foglalkoztam, sok mindenre megtanítottam. Ha kértem, cigarettát hozott, vagy a papucsomat. Kiállításokra jártam vele, a brnói nemzetközi versenyen első dijat kapott. Aztán tavaly kölykezés után megbetegedett, nem tudtunk segíteni rajta. Felállt, gyors mozdulattal cigarettát vett elő. Eltelt néhány másodperc, míg újra szóhoz tudott jutni. Magam előtt láttam fúróval a kezében, nehéz munkát végezve. Nem gondoltam volna, hogy ennyire elérzékenyül a kedvenc állatját emlegetve. Az utódai közül egyet meghagyott magának, szerencsére nagyon hasonlít Britkára. Talán pótolni tudja majd.- Szabad időmet a vadászaton kívül a ház körüli teendők, a kert, a kilenc ár szőlő - melyet magam telepítettem - megművelése tölti ki. S természetesen nem utolsósorban a család. Két fiam már felnőtt, az idősebb hivatásos katona, jogász, János pedig autóbuszsofőr. Mindketten helytállnak, s ennek nagyon örülök. A kényszerpihenőnek már rég vége volt,-mire mi a beszélgetést befejeztük. A rakodó zúgása és a gépkocsik zaja hallatszott a bánya felől. Bazsó László kemény kézszorítással búcsúzott, s határozott lépésekkel ment a kivájt folyosó irányába. Míg munkáját be nem fejezi, nem megy haza. A kötelesség az első. Ilyen ember Bazsó László. DEÁK TERÉZ ■ ■■ szereti... Jó eredmények a sorkötelesek felkészítésében A Kelet-szlovákiai Vasmű már fogalom népgazdaságunkban. És nemcsak ott. Azoknak köszönhetőén, akik a nagyolvasztó kemencéinél, a hatalmas kémények tövében, a hengerművek gépsorainál, a kokszolóműben, a szerelőcsarnokokban, a különböző szerszámgépeknél vagy a tervezőirodában végzett mindennapi munkájuk mellett szakítanak időt a sportolásra, a sokrétű kulturális tevékenységre vagy más jellegű hasznos szórakozásra, ez a gyáróriás társadalmi életünk további területein is sokat hallat magáról. A Honvédelmi Szövetség legutóbbi országos kongresszusán például a sorköteles fiatalok honvédelmi nevelésében, kiképzésében elért eredményeiért kapott dicséretet a vasmű. A vállalat több mint húszezer alkalmazottja közül évente átlagban négyszáz fiatalember cseréli fel két évre munkaruháját egyenruhával, hogy eleget téve állampolgári kötelességének egy ideig katonaként őrizze, védje hazájának népét és anyagi gazdagságát. AMILYEN A PARANCSNOK, OLYAN A CSAPAT Mivel mindez fordítva is érvényes, a vasműből bevonuló fiatalok rátermettségéből, testi és szellemi ügyességéből arra lehet következtetni, hogy az ottani sorkötelesek kiképzői, oktatói becsületesen végzik feladatukat. Ezt Igor Risula, a vállalat polgárvédelmi osztályának a vezetője is így látja.- Kombinátunk gazdasági és politikai irányítói kezdettől fogva nagy figyelmet fordítanak a dolgozók honvédelmi nevelésére. Ez érthető is, hiszen közvagyonunknak nemcsak a gyarapítása és az élvezése közügy, hanem a védelme is. Éppen ezért a termelésnek és a társadalmi életnek az állandó fejlesztésén kívül igen fontos feladatunknak tekintjük a kommunista nevelés ezen összetevőjének a tökéletesítését. Munkánkat igyekszünk a központi irányelvek szerint végezni. Rendszeresen és ugyanakkor úgy, hogy azt az emberek érdekesnek és hasznosnak is érezzék, tudják. A honvédelmi nevelés nálunk több területen folyik. így például szakmunkástanulóinkat a helyi tanintézetben oktatjuk. Mintegy ezer taggal jól dolgozik s országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik a tartalékos katonatisztjeink klubja. Kassa (Koéice) és környékének tizenöt alapiskolájában rendszeresen közreműködünk a honvédelmi játékok, gyakorlatok előkészítésében és lebonyolításában. Tervszerűen folyik a dolgozók polgárvédelmi felkészítése is. A szakköri tevékenységek közül elsősorban a motorsportok, a modellezés, a rádiózás, a sportlövészet és az elektronika iránt mutatkozik érdeklődés, ám akadnak hívei, hódolói az ejtőernyőzésnek és a búvársportnak is. Dolgozóinja közül eléggé sokan kapcsolódnak be a honvédelmi rátermett- ségi versenymozgalomba. A honvédelmi nevelés rendszerében külön helye van a sorkötelesek kiképzésének. Mivel a nálunk tanuló, illetve itt dolgozó sorköteleseknek mintegy 70 százaléka bejáró, azaz nem Kassa vagy Kassa környéki település az állandó lakhelyük, tizenkét évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy a sorozásra megpróbáljuk- őket itt, helyben felkészíteni. Ez részben az érintett fiataloknak is jó, hiszen a kiképzési gyakorlatokra nem kell hazautazgatniuk, ugyanakkor pedig a gyárnak is, mert a sorkötelesek így jóval kevesebbet hiányzanak a munkából. Igaz ugyan, hogy ez nekünk egy kis többletmunkát jelent, mert így az illetékes járási katonai parancsnokságokkal állandóan kapcsolatban kell lennünk, de elvégre ezért vagyunk itt. Hogy a vezetők, a munkatársak, a mesterek, az üzemvezetők, a társadalmi szervezetek - s nem utolsósorban a szülök - milyen gondosan törődnek a katonának készülő fiatalokkal, azt többek között a következő tények is sejtetik: a vasmű legényeinek átlagban húsz százaléka szerzi meg a „Példás sorköteles" cimet, a bevonulok 15 százaléka párttagjelölt, 95 százaléka pedig tud úszni. NEM KELL PIRULNIUK A Példás kiképzőközpontnak Lengyel György a parancsnoka. Igor Risulával és a Honvédelmi Szövetség vállalati szervezetének egynéhány további lelkes tagjával már tizenkét éve szervezője a sorkötelesek kiképzésének. I-1972-ben 120 fiatallal kezdtünk, ma pedig közel ezerrel foglalkozunk - vázolja munkájukat. - Külön csoportot alkotnak a 17 évesek, őket évi 50 órán át oktatjuk, és külön csoportot a 18 évesek. Az idősebbek felkészítése igényesebb, hiszen nekik a gyakorlatokra, a lövészetre, a testedzésre, a tereptérképészettel való ismerkedésre, a gázálarc és a védőruha használatának megtanulására, valamint a különböző politikai és szakmai előadások meghallgatására 70 oktatási órájuk van. Az elméleti oktatás az erre a célra szolgáló szaktantermeinkben folyik, a gyakorlati pedig a tantervnek megfelelően vagy a sportpályáinkon, vagy a szakmunkásképző tanintézetünk fedett uszodájában, vagy a pányi (Panovce) gyakorlóterünkön. A sorkötelesek felkészítésében részt vesz a Szocialista Ifjúsági Szövetség is, mégpedig elsősorban úgy, hogy rendszeresen szervezi a szakaszok üzemi és vállalati versenyét. Nem kis mértékben tehát a SZISZ-nek is érdeme, hogy ifjaink a katonaságnál is megállják helyüket; fegyelmezettek és jó a szaktudásuk. Ez utóbbit a katonai alakulatoktól érkező visszajelzések alapján állíthatom, no meg onnan is tudom, hogy a mi fiataljainknak körülbelül a hatvan százaléka példás katona. GAZDAG JÓZSEF • Célozni is meg kell tanulni 1984. V. 25. (Frantisek Vanco felvétele)
