Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-04 / 18. szám

1984. V. 4. ◄------------------------------------------------------­ban bizonyos, hogy a topol'őanyi Béke Bútorgyár Fiora tolóajtós hálószoba-bú­torát nemsokára megvásolhatjuk, s gye­rekszoba-bútorokból is gazdagabb lesz a választék. ' „A menedzser“: a Centrotex Textiliparunk termékei a Centro­tex külkereskedelmi vállalat bemutatá­sában a D pavilonban kaptak helyet. Láthattunk itt különböző méretű zsebken­dőket és damaszt ágyneműket, amelyek a világpiacon a legjobb minőségű termé­kek közé tartoznak. Gazdag volt a lenből készült termékek választéka is; elsősor­ban asztalterítőkből és törlőruhákból volt bő a kínálat. A kötöttárugyárak termékei közül főként a sportöltözékek, szabadidő- ruhák és csecsemöruházati cikkek von­ták magukra a figyelmet. A tavaszi vásár kiemelt ágazatával összhangban a bútor­huzatok és más lakástextíliák között is mindenki megtalálhatta az ízlésének megfelelőt. Készruhákból viszont a várt­Míg egy vásár, ahol tulajdonképpen vásárolni nem lehet, a látogatónak szóra­kozás, vagy pusztán információszerzés, addig a kereskedők és felkínálók számá­ra tárgyalások egész sorát, megfeszített munkatempót jelent. Ilyen vásárra került sor az idén Brnóban április 11-17-e kö­zött, amelyen hazai és külföldi vállalatok mutatták be és kínálták fel fogyasztási cikkeiket. A rendezvény ezúttal is első­sorban a kereskedelem és az ipar dolgo­zói számára volt jelentős esemény, de sok érdekességet ígért és véleményem szerint nyújtott a látogatóknak is. Azt, hogy mi mindent láthattak itt az érdeklő­dők, nincs értelme felsorolni, hiszen több oldal sem lenne elég a részt vevő 37 ország több mint hétszáz kiállítója által bemutatott termékek ismerefetéséhez. Néhány dolog azonban mindenképpen említést érdemel. A bútoripar kínálatából Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztási cikkek brnói nemzet­közi vásárán mindig a bútorok iránt a leg­nagyobb az érdeklődés. Az idén kelle­mes meglepetés érte a szakembereket és látogatókat egyaránt. A B pavilonban ugyanis sokkal gazdagabb és főként színvonalasabb bemutató várta az ér­deklődőket, mint tavaly. De hát ez nem is csoda, hiszen a tavaszi vásáron a bútor­ipar volt a kiemelt ágazat. Az ipari forma­tervezők és egyáltalán a bútoripar dolgo­zói az idén a világpiaci igényeknek meg­felelően a variabútorokra helyeztek nagy súlyt, s így a megszokottnál több külön­böző típusú szekrényt, polcot, könyv- szekrényt láthattunk a kiállításon. Bár a szekrénysorok kissé háttérbe szorultak, köztük is találkozhattunk jó néhány új­donsággal. A hálószoba bútorokra és konyhaszekrényekre az ötletgazdagság és a színvonalas kivitelezés volt jellemző. A kárpitozott ülőgarnitúrákat nézegetve úgy tűnt, megtört a jég. Ugyanis az eddigi tapasztalatokkal ellentétben nemcsak új­szerű formai megoldásokkal, hanem szép bútorhuzatokkal is találkozhatott a látogató. A bemutatón szerepeltek még különböző típusú, variálható gyerekszo­ba-bútorok, laboratóriumi és irodai be­rendezések, író- és ebédlőasztalok, kár­pitozott és fonott székek, fürdőszoba­berendezések, hétvégi házak és szállo­dai szobák berendezései. A bútorkiállításból csupán néhány pél­dát ragadtam ki, de úgy gondolom, ezek is meggyőzően bizonyítják, hogy gazdag volt a kínálat. A gyártók jó néhány olyan bútort is bemutattak, amely a hazai pia­con egyelőre a hiánycikkek listáján sze­repel. Mivel ezt a kiállítást elsősorban külföldi üzletkötések céljából rendezték, a bemutatott bútorok egy részét nem látjuk viszont az üzletekben. Annyi azon­nál jóval kevesebbet láthattunk a D pavi­lonban. A szakembereknek és az érdek­lődőknek mégsem lehetett okuk panasz­ra, mert ami hiányzott a Centrotex kiállí­tásából, azt a gyártók divatbemutatóval pótolták. A tavaszi vásár textilipari kínálatáról összegzésképpen elmondható, hogy a kiállított termékek teljes mértékben kö­vetik nemcsak európai, hanem világvi­szonylatban is a divat legújabb irányzata­it, igaz, kissé szerényebb keretek között. A Centrotex külkereskedelmi vállalat szakembereinek véleménye szerint ez fő­képp a kötöttárukról és a lenből készült termékekről mondható el. A konfekció- iparban a kivitelezés színvonala ugyan sokat javult, de a különböző divatirányza­tok nem mindig kaptak megfelelő teret a gyártók programjában.- Sokat segítünk a textilipari vállala­toknak a gépi berendezések beszerzésé­ben - mondta Jarmila Jaklová mérnök, az említett külkereskedelmi vállalat dol­gozója -, de nekik is igyekezniük kell, hogy a külföldi és hazai piac igényeinek eleget tegyenek. Az árukínálat tehát nemcsak a külke­reskedelmi vállalattól, hanem - és első­sorban - a gyártóktól is függ. Cipőből is csak a divatosat A Modeurop bizottság, melynek tagjai évente kétszer ülnek össze, hogy Európa divatirányzataival foglalkozzanak, leg­utoljára februárban tanácskozott. A H pa­vilonban az Exico külkereskedelmi vál­lalat cipőkiállításán már az említett bizott­ság utolsó ülésén legdivatosabbnak nyil­vánított fazonokat láthattuk. A divatterve­zők elsősorban a kényelmes viseletét tartották szem előtt, és a felsőrészek változatosságára törekedtek. Főként a női cipők tervezésénél engedték sza­badjára fantáziájukat. Szebbnél szebb bőr, műbőr vagy éppen textíliával kombi­nált félcipő és szandál 2-10 cm-es sa­rokkal került a vitrinekbe - természete­sen a legújabb európai divat szerint. Alkalmi cipőkből, csizmákból és papu­csokból is nagyon gazdag volt a válasz­ték. A férficipók „kategóriájában" az ele­gáns alkalmi cipőket a sportosak váltották fel. Elsődleges szempontnak itt is a ké­nyelmes viseletét tartották, és új megol­dásokkal találkozhattunk a talprészek ki­vitelezésében is. Bár gyermek- és sport­cipőkből is bő volt a választék, a női cipők kínálatát egyik sem múlta felül. Mint mindegyik pavilonban, itt is meg­kérdeztem, hogy vajon kerül-e az itteni kínálatból a hazai üzletekbe is. Marian Grznárik mérnök, az OGAKO, vagyis a cipőipari és bőrfeldolgozó vállalatok trösztjének termelési igazgatója a követ­kezőket válaszolta:- Legfőbb célunk, hogy azokat a ter­mékeket, amelyeket a külföldi partnere­inknek kínálunk fel, a belkereskedelem­nek is szállíthassuk. Éppen ezért a vá­sár folyamán tárgyalunk az üzletkötőkkel, hogy a hazai piac igényeihez a lehető legjobban tudjunk alkalmazkodni. Igaz ugyan, hogy cipőink iránt a külföldi pia­con megnövekedett a kereslet és gyártá­si lehetőségeink is végepek, de a kiállí­táson bemutatott cipókból a belkereske­delemnek is jut. Ezek után azt hiszem örömmel nyug­tázhatjuk - bár nem jó előre inni a medve bőrére -, hogy a közeljövőben talán bő­vebb lesz a választék cipőkből. A fogyasztási cikkek brrtói-nemzetközi vására főként a kereskedelem és az ipar dolgozói számára jelentős esemény. Ha­sonlítsuk csak össze: tizenöt évvel ez­előtt az itt megkötött üzleti szerződések 7 milliárd devizakorona értékű forgalmat hoztak, az utóbbi időben viszont már túlléptük a 21 milliárd devizakoronát. A kereskedelmi forgalom növekedésén túl a vásár ösztönző hatása sem kisebb jelentőségű. Hiszen a vállalatok évről évre színvonalasabb termékeket mutat­nak be, miközben nagy gondot fordítanak arra, hogy egyre több újdonságot kínálja­nak fel. Éppen ezért mondhatjuk el, hogy a fogyasztási cikkek tavaszi vására gaz­dasági fejlődésünk egyik mozgatórugójá­vá vált KOVÁCS EDIT »CCO000^0C<»SG0000C000C«00O06ÖCC0<»0000CO000OGO0C009B0COSCCO5C0O090«5eCOB0C« scoooccoosoccccosooososccooas kaptunk arra, hogy egy kiló GS-anyag felhasználásával átlagosan 4950 korona értékű bronzot, illetve egyéb szí­nesfémet sikerült megtakarítani. A fiatal gottwaldovi feltaláló egymás után mutatja az említett vállalatoktól kapott bizonylatokat. A Holesovi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat fejléces levélpapírjára ezt a szöveget írták a gyakorlati próbákat követően: „A gépjavításoknál egy éven át használtuk a kipróbálásra rendelkezésünkre bocsátott 5 kg GS-anyagot. Ennek köszönhetően 3626 korona értékű acélt, 21 725 korona értékű bronzot és 2240 korona munkabérköltséget takarí­tottunk meg. Ez összesen 27 591 korona, amelyből az öt kiló GS-anyag előállítási költségének - 300 Kős - levo­nása után a tiszta megtakarítás összege 27 291 korona."- Kérésünkre részletes megtakarítás-kimutatásokat ké­szítettek a többi vállalatnál is - mondja Jan Skfenek. - Ezekhez szakvéleményeket is csatoltak a gyakorlati szakemberek. Valamennyien csak dicsérik a GS-anyag tulajdonságait. Időközben persze mi sem tétlenkedtünk. Tökéletesítettük az előállítás módszerét, és ezáltal az eredetileg kiszámított hatvan koronáról 15 korona 70 fillérre csökkent le egy kiló GS-anyag önköltségi ára. A vitathatatlan előnyök és a rendkívüli olcsóság ellenére mégis hosszas utánjárás kellett ahhoz, hogy gyártót is találjunk. A nagyvállalatoknál, ahol személyesen kínálgat- tuk a találmányunkat, ilyen-olyan okból elutasítottak. Végül a zvoleni járásban, a Slatinské^Lazy-i Podjavorie Egysé­ges Földművesszövetkezettel kötöttünk szerződést. Ennek az efsz-nek van egy melléküzemága, ahol tavaly decem­berben 15 dolgozóval igen kezdetleges körülmények között, minimális gépesítéssel, két szobanagyságú helyiségben hozzáfogtunk a GS-anyag gyártásához. Mindenről magunknak kell gondoskodni. A hátrányos természeti adottságok között gazdálkodó efsz vezetősége csak későbbre ígéri a támogatást, amelynek mértéke a találmá­nyi hivatal döntésétől is függ. Számunkra érthetetlen ez, hiszen a szerződésben minimálisan 60 százalékos tiszta nyereséget szavatoltunk a szövetkezetnek. A feltalálók néhány gépkiállításon is bemutatták a GS- anyagot. Kimerítő szóbeli és írásos válaszokat adtak minden érdeklődőnek. így a találmány híre hamar sokfelé elterjedt.- Tavaly december óta már több mint ötven megrende­lést kaptunk kisebb-nagyobb tételek leszállítására - húz elő egy másik iratcsomót Jan Skfenek, aki az efsz mellékü­zemágában a gyártás és a forgalmazás gyors megszerve­zése érdekében elvállalta a tizenöttagú dolgozócsoport vezetését is. - A Kelet-szlovákiai Vasmű 20 kilót, a nyitrai (Nitra) Elitex, a Hradec Králové-i Győzelmes Február Művek, a Liptovsky Hrádok-i Agrostav, az ostravai Kle- ment Gottwald Új Kohó, a Krupinai Gép- és Traktorállo­más, a senohradyi, a rátkai, a podlavicei és több más efsz átlagosan 5-10 kilót kér kipróbálásra. A závadai Haladás Egységes Földművesszövetkezet agroszervizének veze­tői az eddigi jó tapasztalataik alapján kereken egy tonnát rendeltek. Azóta már külföldről is érdeklődtek, de amíg a találmányi hivatalból nem érkezik meg a szabadalom, az árhivatal sem hozhat döntést. Ezért egyelőre csak reklám­áron, 130 koronáért kínáljuk a GS-anyag kilóját. A Slatinské Lazy-i Podjavorie Egységes Földmüvesszö- vetkezet kriváni telepén a jelenlegi kezdetleges feltételek között évi 30 tonna GS-anyag elkészítésére képes a dol­gozók lelkes csoportja. Amint viszont a feltalálók elképze­lése szerint gépesítik a nyersanyagok zúzásának, őrlésé­nek, szitálásának, keverésének, hevítésének, adagolásá­nak és a késztermék csomagolásának munkafolyamatait, az évi 30 tonna sokszorosát is előállíthatják a melléküzem- ágban.- Levélben, telefonon vagy személyesen naponta je­lentkeznek az újabb érdeklődők - bizonygatja később Ludovít Simko, a melléküzemág technológusa. - A Detvai Nehézgépipari Művektől éppen most jött megint egy meg­rendelés. Az ottani konstruktőrök már nemcsak csapágy­perselyeket fognak a gyártmányunkból készíteni a rakodó­gépekbe, hanem a nagyméretű fogaskerekek bronzbevona­tát is ezzel akarják helyettesíteni. Legutóbb pedig az NSZK- ból kérdezősködtek az üzletkötők, akik azonnal elvinnének több tonnányi mennyiséget. Azt hiszem, jó üzletet csinált a szövetkezet vezetősége a feltalálókkal megkötött szer­ződéssel. Kár, hogy azóta csak ígérgetik a gyártás fejlesz­téséhez szükséges, egyébként nem túl nagy összegű beruházást... Tavaly december óta még csak alig 1500 kiló GS- anyagot készítettek el a melléküzemágban. A legutóbbi hetekben azonban meggyorsult a gyártás üteme. A fél-, illetve egykilós pléhdobozokba csomagolt fémpótló anyag­hoz részletes használati utasítást mellékelnek, amely alap­ján minden esztergapaddal felszerelt üzemben vagy javí­tóműhelyben bármelyik alapvető gépészeti ismeretekkel rendelkező dolgozó könnyen elvégezheti a feldolgozást.- Találmányunkat hamarosan bemutatjuk a nemzetközi nagyközönségnek is - ígéri Jan Skfenek. - Meghívtak bennünket valamennyi idei jelentősebb gépkiállításra, köz­tük a brnói vásárra, a prágai Zenit gépipari bemutatóra és a nyitrai Agrokomplex kiállításra is. Reméljük, addigra elintéződik a szabadalmi kérvényünk ügye, és megfelelő feltételeink lesznek a nagybani gyártásra. Az egyre növekvő érdeklődés alapján nagyon bízunk abban, hogy a hazai igénylések teljesítésén túl a jelentős külföldi kivitelnek sem lesz semmiféle akadálya. LALO KÁROLY 500©oc««cooooí04«eíOcocooocccoooos«»íc*6co«»cooíBooooe9BOc*Booo»so50occcc«»so5«eoooooco*oooooecoeooeooooo©ooooo! Mill ÉRDEKESSÉGEK A BRNÓI TAVASZI VÁSÁRRÓL A variabútorok nagy sikert arattak a szakemberek és látogatók körében egyaránt (Felvétel: Rudolf Stursa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom