Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-27 / 17. szám
-K Nem tudom, melyik tízéves gyerek ne szeretne nagyobb lenni, mint amekkora. Én azonban feltétlenül több, nagyobb szerettem volna lenni a legnagyobb fiúknál is. Ó, nem azért, hogy a kicsiket meggyötörjem, vagy kicsúfoljam, ellenkezőleg: védelmezőjük szerettem volna lenni. De hogy? Mikor olyan gyenge vagyok. Váltig ke- restem-kutattam, miért nő az ember olyan lassan, és hogy kihez kellene mérjem magam, ki a legnagyobb a világon. Egy reggel aztán arra lettem figyelmes a takaró alatt, mikor meggyűlt a lámpa, hogy a bárányNAGY ISTVÁN Ki nagyobb nála? bőr sapkákat varrogató édesapám az egyik karimás báránybőr kucsmát éppen befejezte. Itt-ott le- nyisszentett az ollóval a borzalmas bőrcsomókból, aztán felpróbálta.- Jól áll? - fordult felém kissé elmosolyodva.- Nagyon jól, édesapám, tartsa meg magának!- Szívesen megtartanám, de ha rád hallgatok, miből szel anyátok holnap kenyeret?- Hát maga ezeket azért varrja? - képedtem el.- Miért varrnám, ha nem azért?...- Hát hogy ne fázzék az emberek feje.- Jó volna, ha csak azért szücs- ködhetnék. De hát nálunk soha sincs annyi kenyér, mint amennyit megennétek... Akkor kezdtem kapiskálni először, hogy édesanyánk miért dug- dossa előlünk a kenyeret annyira, mint a késeket és a gyufát. Igenigen elgondolkoztatott ez a felfedezés. Ezért kel fel édesapán ilyen korán, és mindig csak ő, pedig biztos jólesne, ha valaki nagyobb kelne fel helyette, úgy mint én tüzet gyújtani az öcsém helyett. Vajon ő nem szeretne nagyobb lenni mindenkinél, de hát ki lehetne nagyobb édesapámnál? Az egyik reggel meg is kérdeztem:- Magánál senki sem nagyobb, édesapám?- Itthon senki az égvilágon. Ezen gondolkozva másnap kora reggel nem feküdtem vissza tűzgyújtás után a padlóra vetett ágyba. Odaálltam édesapám mellé, s figyelemmel kísértem szapora öltögetését. Én miért ne tudnám így öltögetni a szűcstűt? Ha segíthetnék édesapámnak, biztosan több lenne a kenyerünk, és több fázós fejű juthatna kucsmához. Nagyokat nyeltem, de azért így szóltam hozzá: Jozef Pavlovié A kertben Ásom, ásom kiskertemet, napestig csak ásom. Addig-addig szorgoskodom, míg eltöröm ásóm. Krista Bendová Ibolya Ibolya a becses nevem, akár az ég az én szemem, akár a fú az én ruhám, jó napocska, ragyogj reám\ NÉPDALVERSENY Bölcsőnktől öreg korunkig kísér bennünket a dal; gyönyörködtet, miközben formálja személyiségünket. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében szervezte meg a szepsi (Moldava nad Bodvou) pionírház esztétikai osztálya az idei körzeti népdalversenyt - a Pionírszervezet megalakulása 35. évfordulójának tiszteletére. A versenyben részt vettek a szepsi, a tornai (Túrna nad Bodvou), a makranci (Mokré nce) és a csécsi (Ceőejov- ce) magyar, illetve szlovák tanítási nyelvű alapiskolák tanulói, akik közül többen nagyon szép teljesítményt nyújtottak, megcsillantva a népdal szépségeit. Barnák Ilona- Én is tudnék kucsmát varrni, ha megmutatná, hogy kell elkezdeni. Akkor aztán egyszer-egy- szer én is kelnék fel maga helyett korábban. Apám hosszan fürkészett, s kissé elmosolyodott.-Csak nem te szeretnél nagyobb lenni nálam?- Ó, édesapám, ha lehetne, ha csak akkora lehetnék, mint maga! Az arca elgondolkodóvá komolyodott, s bólintott egyet.- Még utolérhetsz, akár le is hagyhatsz...- De hát le lehet hagyni magát, édesapám?... öltögetett, gondolkozott, s bólintott hozzá.- Később miért ne? Ha igyekszel, még Tatai bácsit is utolérheted, milyen okos ember az a munkásegyletben. És aztán ott van... Petőfi Sándor, három akkora is kitelne belőle, mint Tatai bácsi... Nem növésre, hanem az eszéből. De hát neked nagyon kell igyekezned, hogy legalább engem utolérj. És én nagyon igyekeztem. Hogy utolértem-e édesapámat s aztán Tatai bácsit? Nem volt könnyű a nyomukba érni. Édesapám azon kívül, hogy báránybőr kucsmát szabott és varrt, nyáron szobafestéssel foglalkozott, önkéntes tűzoltónak is beállt, és segített Tatai bácsinak szocialista népgyü léseket szervezni... Hát Petőfi Sándort ki érhette volna utol? Ki csak a János vitézt legalább? Pedig hogyan szerettem volna én is megmenteni az árva lluskákat a gonosz mostoháktól, vagy legyőzni a török császárt, avagy sziklákat dobni az óriásokra, a Tündérország kapujában meg lenyisszantani a hétfejü sárkányok nyakát, s oly magasra mászni a hegyeken, hogy esőt csavarjak a felhőkből, a gonosz mostohák csillagát pedig lehajítsam az égből... Hogyan varrt be mindent Butuk Miska Tűt és cérnát lelt e gyerek, s hogy mit csinált — figyeljetek. Apja töri a kobakját: ,,Mért nem jön rám ez a kabát?" TERMÉSZETVÉDELEM A Hurbanovói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola természetvédelmi szakkörének tagjai ünnepi találkozót szerveztek a kör fennállása 20. évfordulójának alkalmából. A rendezvényen, amelyen több vendég megjelent, volt kulturális műsor, előadás és kiállítás is nyílt. Ezen madarakat, rovarokat, különböző emlős állatokat és növényeket tekinthettek meg a látogatók, köztük óvodások. Kép és szöveg: ifj. Benkó Nándor Aztán anyja kiált rája: ,,Hol a kalapom nyílása?" Nagyapja meg így sóhajtoz: „Ki varrt hozzá a fotelhoz?'" Nem fér bele nénje, bátyja, szoknyájába, nadrágjába. Csak Miska, ki vígan mászkál: „Nincs már több lyuk a háznál!" Tóth László fordításai FOGADÁS 9 7 5 Feri és Kati beszélget: F: - Fogadjunk, hogy kitalálom egy számtani feladvány eredményét anélkül, hogy látnám a számokat! K: - Erre kíváncsi vagyok! F: - írj föl egy háromjegyű számot, de arra ügyelj, hogy a legnagyobb számjegy bal oldalra kerüljön, a legkisebb jobboldalt álljon. Alája írd ugyanazokat a számjegyeket, de fordított sorrendben! Vond kPa fölsőből az alsót, és csak azt mondd meg, melyik az eredmény első számjegye. K: -Az első egy 3-as. F: - Akkor az eredmény 396! K: - Megnyerted a fogadást! Honnan tudta Feri a végeredményt? 1 ■V L ‘ffi&kzäk XII. AZ EMBER MINT ÉLŐLÉNY Hol is kezdjük? Talán az érzékszerveknél. A legértékesebb és legféltettebb mind közül a szemünk, amely azonban korántsem tökéletes szerv, ügye, milyen szép sugarasnak látjuk vele a csillagokat? Pedig a csillagoknak egyáltalán nincsenek sugaraik. Ezt már Leonardo da Vinci is tudta. Hallgassuk meg a tanácsát: ,,Nézzük a csillagokat sugarak nélkül. Ezt úgy lehet elérni, hogy egy finom tű fokát kyzeltartjuk a szemünkhöz és ezen a résen nézünk keresztül. Olyan kicsinek fogjuk látni a csillagokat, hogy semmi mást nem lehet ennél kisebbnek mondani". Hogy sugarasnak látjuk őket, az a szemlencse sugár alakú szerkezetének köszönhető. A szemlencse rostjai hat irányú sugár alakban helyezkednek el.fezért „szikráznak“ a tőlünk messze eső fényforrások Akár egy egyszerű villanykörte is. Az emberi szem körülbelül félmillió szint és árnyalatot fog fel. Észleli a 0,0003 másodperc időtartamú villanófényt. Mégis be lehet csapni. Elég például 24 filmkockát felvillantani egy másodperc alatt és mozgóképet kapunk. így a bábu és a rajzfigura is megelevenedik a filmvásznon. Az emberi szemnek ezen kívül több „hibája“ is van, amelyekről inkább csak a szakemberek tudnak. Nekünk megfelel úgy, ahogy van. Egy fontos dologra azonban felhívnám a figyelmeteket. Nemcsak nézni kell vele, hanem meg kell tanulni látni is. Mi érdekeset tudnánk mondani a fülről? Az emlősöknél a legfejlettebb. Az embernek a hangmagasságot megkülönböztető képessége igen finom: 16-tól 20 000 Hz-ig terjedő rezgésszámú hanghullámokat képes észlelni. Legnagyobb az érzékenysége 1000-4000 Hz- es hanghullámokra. Ez azonban húszéves kor után csökken. Agg korban már csak 5000 Hz körül mozog. A hallás rohamos csökkenéséhez hozzájárul a zajártalom. Bizony bármennyire kedves és divatos is manapság a túl hangos zene, nem válik javunkra. Az állatok az említett hanghatásfokok alatt és fölött is képesek felfogni rezgéshullámokat. Ha bele tudnánk hallgatni az éjszakába és képesek lennénk érzékelni mondjuk az éjjeli rovarok által kibocsátott hangokat, pokoli lármának lehetnénk tanúi. Ha összehasonlítjuk az ember és egyes állatfajok érzékszerveit meglepő különbségekre bukkanunk. Kinek jutna eszébe olyasmin töprengeni, hogy hof helyezkedik el a rovar füle? Hát nem ott ahol az emberé. Egyes rovaroké a lábszáron (tücsök, szöcskék), másoké a potrohon (sáskák, kabócák), sót akár a szárnytetőn is lehet (egyes lepkefajok). A természet csodálatosan alkotta meg teremtményeit. Egyes fajok fennmaradása és további fejlődése éppen a érzékszerveknek köszönhető. Segítségükkel fogjuk fel az ingereket, de néha egész szervezetünk képes reagálni rájuk. CSICSAY ALAJOS ÖSSZEVISSZA SPORT Ha a felső sor üres négyzeteibe beírod az odaillő betűket (hogy milyen módszerrel, arra hamar rájössz), egy kellemes és szép nyári sport nevét olvashatod. MEGFEJTÉS Az április 13-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a) 8-3x2+4:2+1:4=2 (de elfogadtuk a „variációkat“ is); b) a kar semmilyen irányban sem fordul e!, mert a fogaskerekek ellentétes irányú forgása megakadályozza. Nyertesek: Pécsik Éva, Nyitra- csehi (Nitrany); Dömötör János, Komárom (Komárno)- Fülöp Henrik, Érsekújvár (Nővé Zámky); Horváth Erika, Szelóce (Selice); Soltész Melinda, Ágcsemö (Ciema nad Tisou). J ÚJ SZÚ 18 1984. IV. 27. Wrllil
