Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-27 / 17. szám
ral egyetértve vallom, hogy az adatok fejbe préselésénél sokkal többet ér az egyéni érdeklődés és a lényeglátás fejlesztése. És ez itt, a múzeumban szinte maradéktalanul megvalósítható. Rajta kívül a pártszervezet további nyolc tagja vállalt védnökséget 12 ifjúsági szakkör fölött.. Miroslav Caller mérnök, az elektronika osztályának dolgozója 3 szakkör fiataljaival foglalkozik, mert a Honvédelmi Szövetség I. városkerületi bizottságával együttműködve a mikroprocesszoros technika tanulmányozására külön elektronikai kabinetet szervezett.- Ami az újítók és a múzeum dolgozóinak kapcsolatát illeti - mondja - hát annak előzménye, története is van. Történt ugyanis, a ŐKD Elektrotechnika vállalatnál, hogy fél év alatt 236 újítási javaslatot nem fogadtak el. A bizottság elnöke, Jaroslav Sknvana meg Vladimír Orleta, a szakszervezeti üzemi bizottság titkára az okokat elemezve rádöbbent: nem elég az akarat, az ötlet, ha hiányosak a műszaki fejlődéssel, fejlesztéssel kapcsolatos ismeretek. Ám rájöttek a tennivalóra, a legfontosabb feladatra is, amikor feltették önmaguknak a kérdést: hol és hogyan pótolható az ilyen ismeret? Kezdeményezésükre jött el a múzeumba Alice Pénkavová mérnök, az újítók klubjának vezetője, s a 3. számú pártalapszervezet elnökével tanácskozva határozták el, hogy találkozókat rendeznek a vállalatnál, a múzeumban, és bizonyos témákkai, ha kell egyénileg is foglalkoznak az újítókkal.- Nem látványos munka ez, lassan születik az eredmény - mondja a pártelnök -, de már említhetek példát. Fel is jegyzem: Augustin Virva munkás az elutasított újítás ismételt kidolgozása nyomán olyan javaslatot adott be, melynek haszna évi 385 000 korona.- Mivel magyarázható ez? A pártelnök válasza:- Más nem gondolkodott, nem dolgozott helyette, annyi bizonyos. De nálunk a gyűjtemény tárgyait nézve, a műszaki fejlődést tanulmányozva, velünk tanácskozva megtanult kérdezni. Okosan, jól kérdezni, azután a megoldásra rájött magától, mondhatni, hogy szinte rátalált. Tovább nem folytatjuk a beszélgetést, mert a fiatalok egyre gyakrabban szakítják félbe beszélgetésünket kérdéseikkel: Miért? Hogyan? És akkor, ha...? Inkább megköszönöm a kapott tájékoztatást, megyek, megnézem az elektronikai osztály kiállítását. Persze, nem csodálkozom, hogy amikor hosszan nézelődve időzöm a távolságmérésre szolgáló rádiólokátorok sora előtt, így szól hozzám a teremőr: Tessék kérdezni! Mi érdekli? HAJDÚ ANDRÁS • Az elektronika osztályán, a Csehszlovák Rádió első mikrofonja előtt Prágában az utcán járó-kelő emberek nem lepődnek meg, ha valaki idegen nyelven, angolul vagy oroszul szólal meg, de ha észreveszik, hogy az idegen tájékozatlan, készségesen, akár mutogatva is, ám megbízhatóan, pontosan útba igazítják. Különben, ha valaki a Letnára felvezető lépcsőkhöz eljutott, már ne kérdezgessen, menjen fel a lépcsőkön, forduljon jobbra, a park nyugati sarkában álló, Kostelní trída 42. számú épületre, a Műszaki Múzeumra könnyen rátalál. Köny- nyen, mert a hatalmas épület messziről látható és sok érdeklődő, látogató tart arrafelé. Az első pillanatban meglep Dagmar Klepéová, az igazgatóság titkárának tájékoztatása; átlagosan naponként ötezer a látogatók száma, szombatonként, vasárnaponként pedig legalább nyolcezer. A meglepetés azonban csak addig tart, míg észre nem veszem a bejárati csarnokban az óriási tájékoztató táblát, melynek tanulmányozása nyomán kiderül: kilenc osztály gyűjteményéből rendezett alkalmi kiállítások megtekintése közül tetszése szerint választhat az érdeklődő. A közlekedés, a fényképezés, az időmérés, az elektronika, a csillagászat, a bányászat, a kohászat, a gépészet, az atomkutatás, vagyis a technika minden ágát felölelő, bemutató kiállítások közül. A további tájékoztatásból megtudom: a múzeum épületében rendezett kiállításokon „csak“ negyvenezer tárgy látható, de a múzeumhoz tartozó három prágai, öt vidéki raktárban ma már több mint egymillió tárgyat őriznek. Legutóbb egy cigarettásdoboz nagyságú, ballonos rádiószonda 1 002 384-es sorszámmal került raktárba. A múzeum épületében könyvtár is működik, ahol osztályonként csoportosítva közel 40 000 kötet és 9 könyvtáros várja a kölcsönzőket. Külön részleg a múzeummal szomszédos épületben a technika- és ipartörténelmi archívum, ahol 6 tudományos dolgozó, múzeológus és kutató dolgozik. Szerdai és csütörtöki napokon szívesen, egyénileg is fogadják az érdeklődőket. A múzeumhoz tartozik, de Prága ipari városnegyedében, Karlínban helyezték el az építészeti és repülőipari archívumot, ahol a hivatalnokokon, meg az örökön kívül 9 levéltárost, tudományos dolgozót foglalkoztatnak. Tíz fős ifjúsági csoport érkezik Vladimír Horky tanár vezetésével. A Neruda utcai közgazdasági szakközép- iskola tanulói, a repülőmodellezök körének tagjai. Velük tartok, mert ugyanoda igyekeznek ahová én, a közlekedés fejlődését bemutató osztályra. Az előzetes megbeszélés szerint ott vár rájuk Jifí Rathousky múzeológus. A harmincas években szerkesztett, hazai gyártmányú repülőgépeket fogja bemutatni nekik. Engem pedig, mint a 3-as számú pártszervezet elnöke tájékoztat majd az egyik legfontosabb pártfeladat teljesítéséről. A csarnok három emeletnyi magas, üvegtetós. Alapterülete 2000 négyzetméter. A földszinti térség jobb oldali felében országúti járművek, kocsik, határok, gőzszekerek, autók láthatók, a bal oldali felében vasúti járművek, gőz- és villanymozdonyok, több vonatszerelvény is. Fölöttük, a magasban, mintha csak repülnének, felfüggesztve 15 repülőgép. Köztük Blériot léghűtéses motorú, egyfedelű repülőgépe, melyen Jan Kaé- par mérnök 1910-ben Pardubicéből Prágába repült 80 perc alatt. Felfelé igyekszünk a vaslépcsökön, a harmadik emeletre, a csarnokot övező legfelső folyosóra, ahol a kiállításnak az a része tekinthető meg, mely a repülő- ipar fejlődését mutatja be. Nem túlzás: ez itt a modellezők eldorádója, mert hiszen a mértékarányos kicsinyí- tésű repülőgépek mellé odahelyeztók a szerkezeti rajzokat, a műszaki leírásokat, a gépekről készített felvételeket. A legtöbb esetben még a kicsinyített, vagy élethú nagyságú motorokat, alkatrészeket is. Persze, korok, évek szerinti sorrendben. így tehát a fiatalok, akik a' harmincas években szerkesztett repülőgépek aerodinamikai sajátosságait, s a vele kapcsolatos szerkesztési elveket, alkalmazási lehetőségeket akarják tanulmányozni, hamar rátalálnak az őket érdeklő modellekre, leírásokra. Előbb azonban tanárukkal, a múzeológussal megbeszélik: Legfontosabb a sebesség és a gép megépítéséhez használt anyagok közegellenállásának vizsgálata, jegyezzék fel az adatokat, nézzék meg jól a szárnyak elhelyezését, az alkalmazott formákat, tanácsos vázlatot, rajzot készíteni.- És tessék kérdezni! - biztatja őket Jifí Rathousky, amikor a fiatalok hozzákezdenek a modellek tanulmányozásához. Nekem előbb elmondja, amit mindenkinek illő tudni erről a múzeumról. A gyűjtést II. Rudolf, az alkimista császár kezdte el, majd a jezsuiták intézményesítették 1722-ben a Museum Mathematicum megalapításával. Az 1862-ben létesített Ipari Múzeum a várbeli Schwar- zenberg-palotában kapott elhelyezést, melynek gondozását az 1908-ban szervezett Műszaki Főiskola vette át. A német megszállók ugyan kitelepítették a várból a múzeumot, de mivel 1938-ban hozzákezdtek a jelenlegi épület építéséhez, a háború után mostani otthonába költöztették. Az újjászervezés időszaka után, 1951- ben nemcsak az elnevezése, rendeltetése is megváltozott. Azután a legújabb feladatról beszél, amit a CSKP XVI. kongresszusának határozata általános jelleggel, de rájuk is vonatkoztatva így jelölt ki: ,,A szocialista társadalom és a tudományos műszaki fejlődés szükségleteivel összhangban megteremteni a feltételeket a fiatalok és a dolgozók művelődése és szakképzése színvonalának további emeléséhez.“-Mi a magunk módján - magyarázza - ennek a követelménynek eleget téve, pártfeladatot teljesítve szervezzük az ifjúsági szakkörök patronálását, az újítók klubjaival való együttműködést. Mi, mondja, vagyis: a 3. számú pártszervezet 24 tagja, a közlekedés, az elektronika osztályának és a könyvtárnak a kommunista dolgozói.- Szívesen foglalkozom a fiatalokkal - folytatja -, mert a Nobel-díjas, világhírű Szent-Györgyi professzorAHOL A JELSZÓ: TESSÉK KÉRDEZNI! A prágai Műszaki Múzeum kommunistáinak egyik pártfeladatáról ÚJ szú • A felfüggesztett gép mintha repülne A szerző felvételei 1984. IV. 27. • A múzeum épületének bejárati része
