Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-27 / 17. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1984. április 27. XVII. évfolyam 17. szám Ára 1 korona Sokszor leírtuk már, hogy május elseje a munka ünnepe. Ám május elseje a béke jelképe is. Május és béke, béke és munka ikertestvérek. Igen, a béke és a munka ad igazi tartalmat és értelmet az emberi cselekvésnek. Ma, amikor a legpusztítóbb nukleáris fegyverek néznek farkasszemet az emberrel, üzennek hadat az életnek, lehet-e féltettebb kincs számunkra, mint a béke? Az emberiség jövőjére sohasem leselke­dett olyan visszavonhatatlanul végzetes veszély, mint korunkban. A bolygónk különböző pontjain felhalmozott nukleáris fegyverek a földi élet majd­nem hússzorosának kiirtásához is elegendőek. Ok­kal írunk és beszélünk hát annyit a fegyverkezési hajsza megfékezéséről, a béke megőrzéséről. Ma a békeharc az emberiség fennmaradásának első számú kérdésévé lépett elő. A világ népei az életre leselkedő veszedelmet nem intézik el közönyös kézlegyintéssel. Nem hi­szik el azt a hamis nyugati mesét, mely szerint a béke megőrzéséhez az egyre nagyobb méretű fegyverkezés vezet. Ezt bizonyítja az öt földrész tettre kész békéerőinek összefogása a béke meg­védéséért és a leszerelésért. Erre a soha nem tapasztalt, reményt és bizakodást keltő összefogás­ra ma bízvást támaszkodhatnak a békét, a kölcsö­nösen előnyös leszerelést és együttműködést szor­galmazó kormányok. A MUNKA UNNI PH Mi büszkék vagyunk rá, hogy hazánk is azon országok közé tartozik, melyeknek kormánya na­gyon sokat vállal a béke megőrzéséért. Hazánkban minden társadalmi réteg érdekelt a béke megvédé­sében, mert kitűzött céljainkat, életünk jobbítását csak a nyugodt, alkotó munkát biztosító békében valósíthatjuk meg. Köztudott az is, hogy a leszerelésnek, a béke megvédésének nincs olyan részterülete, amellyel kapcsolatban a Szovjetunió és a többi szocialista ország kormánya ne terjesztett volna elő konstruk­tív javaslatokat. A NATO-országok kormányai - élükön az USA-val - viszont egyelőre elzárkóznak minden idevonatkozó javaslattól. Sőt, erőltetett ütemben folytatják első csapást mérő rakétáik Eu­rópában való telepítését. De mi nem adjuk fel, a rakéták árnyékában is hiszünk a béke jövőjében, bízunk az élet győzelmében. Roppant kicsinnyé zsugorodott bolygónkon kö­zös érdek kapcsol össze valamennyiünket. Persze az érdek felismerése még nem elég. Nemcsak szavakra, tettekre is szükség van. Még több tettre ahhoz, hogy a békét tartóssá tegyük, hogy ne pusztítás, hanem a teremtő munka legyen az em­beriség legfőbb célja, az emberi lét értelme. Éppen a munka ünnepén kell erről is nyomatékos hangsúllyal szótanunk. Vajon átérezzük-e kellő fe­lelősséggel a ránk bízott feladatokat, ismerjük-e valamennyi tennivalónkat? Május elseje, a munka ünnepe jó alkalom arra is, hogy figyelmeztessünk: minden, ami az ember javát szolgálja, az alkotó munka gyümölcse. A munka élteti s viszi előre az embert. Mindezekből az is következik, hogy a becsületesen elvégzett munkát kell továbbra is életünk legfőbb értékévé tennünk, kiváltképpen most, amikor egyre keményebbek a gazdasági helyzet kihívásai. Elsőbbséget kell biztosítanunk az újat hozó törekvéseknek, támogat­ni a közösségért többet akarókat. Mint mindig, most is döntően meghatározó a dolgozó ember cselekvő magatartása. A második világháború befejezése óta eltelt közel négy évtized tanúsítja, hogy munkánk gyümölcsöző volt. Ezért elsősorban a becsülettel helytállókat - ők vannak többségben - illeti köszönet. Az ö lelkiisme­retes, szorgalmas munkájuk legyen továbbra is a példa. Hiszen a jövő céljai is csak úgy érhetők el, ha a maga helyén mindenki pontosan és jól végzi el feladatát. E legszebb ünnepünkön, a pihenés és a kelle­mes kikapcsolódás óráiban gondolkodjunk el ezek­ről a kérdésekről is. Annál is inkább, mert a világ nem igazodik hozzánk, nekünk kell lépést tartanunk a gyorsuló fejlődéssel, az egyre igényesebb köve­telményekkel, még eredményesebben kell dolgoz­nunk, körültekintőbben és hatékonyabban meg­szerveznünk minden munkát és jobban tudatosíta­nunk, hogy a munkához való jog együtt jár a munka tisztességes, fegyelmezett elvégzésének kötele­zettségeivel. Gyarapodnunk, fejlődnünk és tovább lépnünk csak annak segítségével lehet, amit május elsején ünnepiünk: a munkával. TÖRÖK ELEMÉR / (A ŐSTK (3) és Gyökeres György (3) felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom