Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-13 / 15. szám

> *< ÚJ szú 1984. IV. 13. TUDOMÁNY TECHNIKA A nitrátok káros hatása Az életszínvonal fejlesztése és az igények növekedése megköve­teli a mezőgazdaság intenzívebb kemizálását úgy a növények táp­anyagellátása, mint a növényvéde­lem terén. Ezeknek a külső beha­tásoknak a következménye a ta­lajban, ivóvízben, növényi és állati eredetű nyersanyagokban előfor­duló káros vegyületek felhalmozó­dása. A növényvédószerek mellett idesorolhatók a nitrogén egyes oxigéntartalmú vegyületei is. A legmérgezőbb hatásúaknak a nitritek bizonyultak, melyek ugyan a természetes biológiai anyagokban kis mennyiségben fordulnak elő, de bizonyos körül­mények között a nagyobb mennyi­ségben előforduló nitrátokból ke­letkeznek. A nitrátok az élő szer­vezetben nitritekre redukálódnak, ezek reakcióba lépnek a vér he­moglobinjával, melynek következ­tében a vérfesték oxigénszállító funkciója csökken, s a methemo- globinémia néven ismert megbete­gedés lép fel. Említésre méltó a nitrózaminoknak, mint karcino­gén anyagoknak keletkezése is. A nitritek ugyanis képesek reakci­óba lépni bizonyos aminokkal, melyek folyamán rákkeltő anya­gok keletkeznek és más szervi elváltozások is felléphetnek. A nitrátok a csecsemők szem­pontjából jelentik a legnagyobb veszélyt, mivel enzimrendszerük kapacitása nagyon alacsony ah­hoz, hogy meggátolja a nagyobb mennyiségű nitrátok redukcióját. A toxikus mennyiség csecsemők esetében 1,4 mg 1 kg testsúlyra, felnőtteknél 500-1000 mg 1 kg testsúlyra. A halálos mennyiség csecsemők esetében 50 mg 1 kg testsúlyra, felnőttek esetében pe­dig 4000 mg 1 kg testsúlyra. Reális a kérdés, hogy vajon mi okozza az említett káros vegyüle­tek felhalmozódását. Ismert tény, hogy a műtrágyák fokozott hasz­nálata sok esetben nem racioná­lis. Nagy mennyiségű műtrágya használata következtében emel­kedik a nitrátok koncentrációja úgy a talajban, mint a növényben. Fő­leg a kistermelők körében jelent veszélyt, mert általában nem is­merik a növénytermesztésre használt talaj elemi összetételét. A mezőgazdaság kemizálásá- hoz fontos az ésszerű hozzáállás. Tudni kell, hogy mikor, hol és milyen mennyiségben használha­tó a megfelelő műtrágya és nö­vényvédőszer. A szocialista nagy­üzemi gazdálkodás területén szakemberek biztosítják a nö­vényvédelmet. A nitrátok koncentrációja a le­vélben és a gumóban nagyobb, mint a termésben. Ebből kifolyólag magas nitráttartalmú növények közé tartozik a spenót, a saláta, a cékla, a retek, a petrezselyem, a zeller, a kapor, a sárgarépa. Jóval alacsonyabb például a para­dicsom, a paprika, és az uborka nitráttartalma. A mezőgazdasági termékekben előforduló nitrátok mennyisége csökkenthető: 1. A műtrágyák és növényvédó­szerek ésszerű használatával - csak a talajminta-vizsgálat után mutatkozó nitrogénhiány pótlása: 2. A műtrágyafajták helyes meg­választásával - a nitráttartalmú műtrágyák ammóniumtartalmú műtrágyákkal való helyettesí­tése; 3. A zöldségfélék helyes raktára- zási módjával - a rothadásnál keletkező mikrobák elősegítik a nitrátok nitritekre való redukci­óját; 4. A szedés időpontjának helyes megválasztásával - a reggeli órákban a nitrátok mennyisége magasabb, mint az esti órákban; 5. A hidropóniás termesztéssel - a nitrogénmennyiség regnál­ható, így csökken a nitrátmeny- nyiség; 6. A nitrátok halmozódására re- zisztens növényfajták nemesí­tésével. A növények nitrát­mennyisége csökken a fényin­tenzitás erősségével is. Fontos, hogy a szocialista nagy­üzemek a megfelelő szervekkel együttműködve felelősségteljesen figyeljék a mezőgazdasági termé­kek minőségét, hogy az megfelel­jen az egészségügyi és higiéniai előírásoknak. Mindez a mezőgaz­daságban használatos vegyi anyagok funkciójáról való széles körű ismeretterjesztéssel, vala­mint a talaj- és mezőgazdasági termékek elemzésével érhető el. Saját érdekünk, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk e feladatra. DR. HEGEDŰS ERZSÉBET Áttekintés az egyes zöldségfélék megengedett maximális nitrát- és nitrit-mennyiségéröl Zöldségfélék Megengedett max. nitrát­mennyiség (N03 ) (mg/kg testsúlyra) Megengedett max. nitrit- mennyiség (N02) (mg/kg testsúlyra) Spenót 1000' 10 Fejes saláta 1000 10 Fejes káposzta 600' 10 Kelkáposzta 600 10 Karfiol 600 10 Karalábé 600' / 10 Petrezselyem 500' 10 Zeller 500 10 Retek 500' 10 Cékla 500' 10 Zöldborsó 300' 5 Bab 300' 5 Zöldpaprika 200' 5 Paradicsom 200' 5 Uborka 200' 5 Tök 700' 10 Fokhagyma 200 Vöröshagyma 100 Friss burgonya 200 *- a konzervált zöldségfélékben a megadott érték 100 milligrammal csökken 1 kg testsúlyra. A Nővé Mésto nad Metují-i ELTON konszernvállalat a PRIM karórák hagyományos gyártója. A gyártmányfejlesztés keretében évente termékeiknek az egynegyede esetében változtatnak a külső formán, de az egész terméket érintő innovációra is sort kerítenek. A vállalat tavaly kezdte meg például a nagy pontosságú és megbízható kvarcórák gyártását. A mutatókkal készülő kvarcórákból az idén mintegy 40 ezer darabot gyártanak. A felvételen Kvéta Zakóvá ellenőrzi a karórák pontosságát. (Felvétel: ŐSTK - Petr Josek) <i(SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/^ Elhárítható-e a szupercellás zivatarok jégesője? A Szovjetunió nagy szőlő- és gyümölcstermő vidékein (Moldá­viában, a Krímben, a Kaukázus északi részén, a Krasznodari területen, Közép-Ázsia több vidékén stb.) érvől évre roppant károkat okozna a jégverés, ha nem védekeznének ellene. 1962 óta a jégeső-elhárítás tapasztalatai és a tudományos kutatások olyan eljárások kifejlesztésére vezettek, amelyekkel jó hatásfok­kal deríthetők fel a felhők belsejében a jégesőképződés tartomá­nyai. Átkutatásokban főképp a moszkvai Központi Aerológiai Obszervatórium és a nalcsiki (Észak-Kaukázus) Magashegyi Geofizikai Obszervatórium szakemberei vesznek részt. Saját vizsgálataik és a más országokban folyó kutatások alapján levonták azt a következtetést, hogy a jégesőt hordozó zivatarfel­hők háromfélék: úgynevezett egycellás, multicellás és szupercel­lás zivatarfelhők. Közülük ez utóbbiak a legveszélyesebbek, nemcsak mert a belőlük kihulló jégesőutak mérete a legnagyobb (akár 15x150 km2), hanem azért is, mert még nem sikerült megtalálni az ellenszerüket. A szupercellás jégzivatarból kihulló jégszemek átmérője néha a 10 cm-t is eléri, s a jégesőt a közönséges zivatarokban szintén megszokott villámláson és mennydörgésen kívül hurrikánszerű szélrohamok kisérik. Az ilyen felhők szerfölött sajátos légköri körülmények között alakulnak ki: ezek magyarázzák, hogy a fel­hőben hosszú ideig és viszonylag változatlan erővel fennmarad­nak, „állandósítva“ a felhőt. A szupercellában a felhötető akár 15-16 km magasan is lehet, s a jégszemek növekedési pályája- ellentétben a másik két felhőtípusban képződő jégszemekével- egyfelől főképp vízszintes irányú, másfelől nagyon magasan húzódik. Mindezért a belé juttatott hatóanyag, ahelyett, hogy- ami a jégesőelhárítás sikeréhez szükséges - a felhő víztartal­mát a természetesnél sokkal több, de jóval kisebb méretű jégszemek képződésére késztetné, újabb meg újabb jégszem­embriókat hoz létre. Így gyakorlatilag megnövelheti a felhőből kieső jég együttes tömegét. Ezért némely kutató szerint, ha szupercellák jelennek meg, célszerűbb a védekezést felfüggesz­teni. Ellenben az egy- és a többcellás zivatarfelhőkben képződő jégszemeknek a kialakulását hatásosan és gyorsan megelőz­hetjük, illetőleg a méretüket csökkenthetjük a moszkvai, illetőleg a grúziai kutatók által kifejlesztett Oblako (Felhő) és Alazany-2M típusú rakétákkal. Az előbbieket négy kilövöhelyes állványról 35-85 fokos szögek alatt, az utóbbiakat tizenkét kilövőhelyes állványról 20-85 fokos szögek alatt indítják. A rakéták gyors egymásutánban bocsátha­tók fel. Egy-egy kilövőhely nagyjából 10 000 ha terület védelmét is ellátja, ha a rakéták hatókörzetei egymást kellően átfedik. (A Nauka i Zsizny alapján) Érdekességek, újdonságok AZ ELSŐ MHD-ERÖMÜ A világ első nagyméretű, mag- neto-hidrodinamikai elven műkö­dő áramtermelő erőművének épí­tését kezdték meg az OSZSZSZK középső részén, Rjazanyban. Ed­dig csak kisméretű kísérleti beren­dezések állítottak elő ezen az elven villamos áramot. Az áram­fejlesztésnek ez a módja sokkal jobb hatásfokú, mint a legkitűnőbb hagyományos hőerőműé. Az MHD-erömüben különleges égés­kamrákban plazmává alakítják át a fűtőanyagot. A plazma kölcsön­hatásba lép a mágneses térrel, és így fejleszt villamos áramot. Ez­után még hagyományos gőzturbi­nában is felhasználhatják a plaz­mát további villamos energia fej­lesztésére. Az MHD-eröművek leg­alább 25 százalékkal több villa­mos energiát állítanak elő ugyan­annyi fűtőanyagból, mint a leg­jobb hagyományos hőerőművek. A Szovjetunió kezdettől nagy tu­dományos erőket mozgósított az MHD-erőmüvek fejlesztésére. Út­törő munkát végeztek a gyakorlati hasznosításban is. A világ legna­gyobb kísérleti MHD-erömüve, az U-25 jelzésű már hosszabb ideje kifogástalanul működik az egyik moszkvai tudományos intézetben. A Rjazanyban felépülő első ipari méretű MHD-erőmú teljesítménye félmillió kilowatt lesz. Már meg­kezdték az építési munkahely elő­készítését és a segédberendezé­sek építését. A SZEM ELEKTRONIKUS TÜKRE Gyors és hatékony módszert fejlesztettek ki szovjet kutatók a szem, a látás vizsgálatára. A páciensnek egy képernyő előtt kell helyet foglalnia és az ennek a középpontjában levő kis vörös pontra kell összpon­tosítania. Változó intenzitású zöld foltocska kezd villogni a képernyő más és más szekto­rában. A páciensnek mindig meg kell nyomnia egy gombot, amikor a zöld foltocska megje­lenik. Ha elmulasztja a gomb­nyomást, a mikroszámítógép fe­hér foltot regisztrál a páciens látóterében. Kiegészítő elektro­nikus impulzusokkal pontosan meghatározhatják a fehér folt alakját és méretét. Az adatok elemzése után a számítógép ki­nyomtatja az eredményt, amely segíti az orvost a betegség fel­ismerésében. A zöldhályog és más szembetegségek is na­gyon korai szakaszukban lelep- lezhetók az új készülékkel. TŰZÁLLÓ MŰANYAG A repülőgép utasai a jövőben nagyobb biztonságban érezhe­tik magukat: „gyakorlatilag nem égő“ újfajta műanyagot fejlesz­tettek ki az NSZK-beli Bayer mérnökei. Az új műanyag, a POP (polifoszfát), a polikarbo- nátok rokona. Csak olyan gáz­keverékben ég, amelynek oxi­géntartalma nagyobb 70 száza­léknál (a levegő 21 százalék oxi­gént tartalmaz). Az újfajta mű­anyagból szélvédőket, védőszem­üvegeket is gyárthatnak. Nagy­arányú elterjedésére számítanak a légi közlekedésben, jóllehet az újfajta műanyagból egyelőre csak elenyésző kísérleti meny- nyiség áll rendelkezésre, és egyelőre csupán barna színben. SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP UTÁN SZEMÉLYI ROBOT A személyi számítógépek után a személyi robotberendezések nagyarányú elterjedésére számí­tanak amerikai szakértők. Becslé­seik szerint 1988-ra már eléri majd a kétmilliárd dollárt a személyi ro­botberendezések forgalma az Egyesült Államokban, áruk pedig 1600 dollár alá csökken. A szemé­lyi robot takarít, porszívóz a lakás­ban, italt szolgál fel és kiszámítja a tulajdonos bankszámlájának ál­lását, összeállítja a költségvetést. Rábízhatják a lakás őrzését: ri­aszthat, ha füstöt vagy mozgást észlel (betörés), de elvégezheti a virágok öntözését is. Amerikai cégek már dolgoznak a személyi robot számítógépagyában fel­használható mikroprocesszorok kifejlesztésén. (d)

Next

/
Oldalképek
Tartalom