Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-13 / 15. szám
< * JSZÚ 11 4. IV. 13. I_l // „Dal és költészet édes testvérek, elválva Is szép mindkettő, de együtt alkotják az eszményi szépet. Nyelvében és szokásaiban ól a nemzet, a nyelv zengzetes lesz költészetében, a költészet magasabb búbájt nyer a zenében, dalban. Valamely nemzet műveltségi állapotát, jellemét, kedélyét megítélhetjük költészetéből, dalaiból; költői kedélyű, életre való nemzet nem Is képzelhető, hogy dalai ne volnának, melyekben hangot ad a szerelmi, hősi, hazafiúi érzelmeinek, melyeknél ellágyul a szív dobbanása, könnyebben nyilatkozik a bú, s a lélek szépre, nagyra felbuzdul.“ (Részlet a Rozsnyói Dalos Egylet 1863. évi felhívásából) A közzétett felhívás nyomában Rozsnyón (Roznava) elkezdődött a mozgolódás, s a megalakult kórus első nyilvános bemutatkozására 1864 farsangján került sor. 1864. január 10-én hivatalosan is megkezdte működését a Rozsnyói Dalosegylet, amely kidolgozta a maga és a dalárda első szabályzatát. Egy hivatalos értesítőben adták tudtára a város polgárainak, hogy „Rozsnyón folyó 1864-ik év január 28-kán csütörtökön a városház nagy termében az alakulandó dalárda javára Radios Márton rimaszombati zenakara mellett tánczvigalom tarta- tik. A tánczvigalmat megelőzi a dalárda által előadandó három dal: Dalárda-induló, Szent az érzet, Magyarország édes fia népdal. Beléptidíj 1 frt. - Kezdete pont 8 órakor. Jegyek előre is válthatók Né- hrer Mátyás úr kereskedésében. “Végül is a kezdetekről kissé ellentmondó adataink vannak: A felhívás, az egylet alakuló ülése, az ,,alakulandó dalárda javára“ tartott ,, tánczvigalom", amelyen az,,alakulandó dalárda“ már három dalt is énekelt. A lényeges dolog azonban a tény, amely a máig is élő, eleven énekkari és munkásmozgalmi hagyomány kezdeteit egyértelmű művelődéstörténeti ‘ eseménnyé avatta. A világ akkor is kisebb-nagyobb helyi háborúkkal foglalta el magát. 1863-ban az Egyesült Államokban megszüntették a rabszolgaságot. Vérbefolytották a cári uralom ellen felkelt lengyelek mozgalmát. 1864-ben elkezdődött a dánok elleni osztrák-porosz háború. E két esztendőben a tudomány felfedezte az elektromágneses hullámokat, megnyitották a londoni földalattit, s Brehm elkezdte írni Az állatok világa című művét. Arany János befejezte a Buda halálát, Manet megfestette az Olympiát és a Reggeli a szabadbant. Verdi megírta a Trubadúrt és a Traviátát, Lisztnek bemutatták Les Préludes című szimfonikus költeményét... Egy magyarországi vidéki kisvárosban pedig ,,osztályra, nemzetiségre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül“ mindenki tagja lehetett az 1864. január 28-án először bemutatkozott dalárdának... Másfél évtizeddel a levert polgári forradalom és szabadságharc után, alig három esztendővel az osztrák -magyar kiegyezés előtt egy korához képest mindenképpen haladó társulás kezdte meg máig élő, két emberöltönyi tevékenységét. Választmány, pártoló tagság, működő tagok. Ám az első karigazgató - Kalmár Imre - vezetésével a dalárdának a működéséről csupán 1867 májusáig találhatók adatok. A dalosegylet továbbra is működött, s tevékenységét feltehetően 1896-ban beszüntette, amint az alapszabálynak megfelelően letétbe helyezett vagyonáról fellelhető bizonylatokból tudjuk. Nem voltak könnyű idők, az önmagával elfoglalt uralkodóosztály és a milleniKÉT EMBERÖLTŐ DALBAN ELBESZELVE Százhúsz éves a Rozsnyói Munkásdalárda umi idők önhitt légköre aligha kedvezett az efféle szociális indíttatású kulturális egyleteknek. Ez mennyire így volt, azt leginkább az újjáalakulás módja szemlélteti. 1909. szeptember 12-én az Iparos Ifjak önképző Egyletében Rozsnyai János vezette dalkörből nőtt ki az új Rozsnyói Dalosegylet, amely a következő évtizedek során a máig érő folyamat forrásának bizonyult. Az akkor elfogadott alapszabályok alapján egyértelmű a jogfolytonosság, ám a város elöljárósága nem ismerte el ezt, így az egykor letétbe helyezett vagyont a háborús idők szellemének megfelelően hadikölcsön gyanánt lefoglalták. Megfogyatkoztak az anyagi hátteret adó pártoló tagok, s az egylet egyre inkább a létezéséért folytatott harcba kényszerült. A karnagyi posztra Szka- los Emil került, akinek vézetésével csupán néhány esztendeig dolgoztak. 1913. március 2-án tartott választmányi ülésén a dalosegylet elnöke a következő szavakkal kezdte beszédét: „A társadalmi, gazdasági, politikai harcok korát, a nép- fajok és nemzetek közti háborúk korát éljük. Válságos korszak ez, a mai küzdelem nem a létért, nem is a jólétért, hanem a fejedelmi jólétért folyik. Nem a munka A ROZSNYÓI DALOSEGYLET ALAPSZABÁLYAI. ROZSNYÓ 1909 NYOMATOTT GÖRBICS ZOLTÁN KÖNYVNYOMDÁJÁBAN ROZSNYÓN Az 1909-ben elfogadott új alapszabályzat borítólapja (Foto: Archív és Fábián István) szabadságát, stb. propagálja.“ Ez a beszéd is sejteti, milyen célokért, milyen eszményekért lelkesedtek a tagok. A munkásmozgalom, a nyílt háborúellenesség óhatatlanul előidézte, hogy a háborús gépezet beindulása az egylet széthullásához vezetett. A tagok közül többen az I. világháború frontjain estek el, szép számban voltak, akik a Magyar Tanácsköztársaságban vállaltak szerepet, s harcoltak a Vörös Hadseregben, majd terjesztették Október eszméit. A háború és a forradalmak után megváltozott Európa térképe. A történelmi szükségszerűségként darabokra hullott monarchia területén az utódállamokban az első esztendők bizonytalanságai után ismét megkezdődött a társasági élet. A Csehszlovákiában élő, különböző osztályokhoz tartozó magyarság is kereste a lehetőséget a kulturális kibontakozáshoz. Az egyre inkább megerősödő munkásmozgalom, az 1921-ben megalakult kommunista párt több irányból és másmás módon igyekezett befolyást gyakorolni az emberek gondolkodására. 1923-ban ismét aktív munkába kezd a Rozsnyói Dalosegylet, amely Román János karnagy vezetésével olyan sikeres munkát végez, hogy a népdalok, a munkásdalok mellett már Verdi és Kodály kórusművek eléneklésére is vállalkozik. Nemhiába tartják a húszas-harmincas éveket a dalárda fénykorának. Ekkor a rendszeres munka, a szólamonkénti próbák és a pénteki összpróbák jellemzik leginkább az eluralkodó igényességet. A tagság 65 százaléka fizikai munkás, bányász és iparos, a többi pedig értelmiségi, kishivatalnok, műszaki szakember volt. A Csehszlovákiai Magyar Dalosegyletek Szövetségébe tömörült kórusok több találkozót is tartottak, amelyek ösztönözték, segítették a kibontakozást. Törvényszerűség, hogy a virágzást a herva- dás követi?... A Rozsnyói Dalosegylet esetében az Európában előretörő fasizmus, a megváltozott belpolitikai helyzet, a munkásmozgalom egyre fokozódó aktivitása, majd a Csehszlovák Köztársaság feldarabolása hatással volt a tevékenység hanyatlására is. A tagság többsége felismerte, milyen veszélyt jelent a fasizmus, milyen érdekei fűződnek a munkásságnak a háború elkerüléséhez. A bécsi döntés után széthullik a dalárda. A tagok többségét behívják a Horthy-hadsereg- be, másokat származásuk, meggyőződésük és munkásmozgalmi múltjuk miatt üldöznek. 1943-ban meghalt Román János karnagy, akit azóta az énekkar örökös tagjává választottak. Húsz évig vezette a dalárdát. Frontok, koncentrációs táborok, munkaszolgálat. Az énekkar tagjai közül Pindro Józsefet a német fasiszták hurcol- • ták el koncentrációs táborba, ahol mártírhalált halt. Bárczi Pál, Gál József és a többiek, akikre börtön és kényszermunka várt. Nem volt véletlen, hogy a felszabadulás után az elsők között jelentkeztek a dalárda tagjai, akik tenni akartak... A dalárda újbóli megszervezése 1949- ben a CSEMADOK városi szervezete megalakulásának idején kezdődik. A Februári Győzelem, az újult erővel folyó országépítés, a szövetkezetesítés lendületet adott a kórus tevékenységéhez is. Az ismét életre hívott dalárdát a CSEMADOK a következő gondolatok jegyében indította útnak: „A dal, a zene az emberiség anyanyelve, művészete múveltségfejlesztö és a kinyilatkoztató élethirdetés kifejezője. Népek rokonságát testvériségét hirdesse minden tiltás és viszály ellenére, hagyományok ápolását és a szocialista dalkultúra békevágyát, munkakedvét.“ A lendület, a lelkesedés szinte határtalan volt. 1956. április 1-én a Rozsnyói Munkás Énekkar 90. születésnapját ünnepelte. Tagjainak száma hetven és ötven között ingadozik. A karnagyok váltják egymást, Mikus Imre majd Varga Ferenc vezényel. Utána ismét Mikus Imre dirigálja a kórust. Az események hétről-hétre következtek. Zseliz (2e- liezovce), Gomaszög egész estét betöltő dalestek a járás falvaiban, agitálás, kul- túrbrigádok... Majd ismét a hanyatlás, mígnem a közelgő centenárium felrázta álmukból a szervezőket. 1963-ban, 1964-ben is kísérletet tettek a rendszeres próbák felújítására, sikertelenül. Megvolt a múlt, a hagyomány és a kórus csupán töredékeiben 1964 őszén azonban Mikus Imre karnagy vezetésével, már újult erővel próbál az énekkar. 1965. január 22-én megtartották az első nyilvános fellépést. A százéves kórus ünnepélyesen felvette a Rozsnyói Munkásdalárda nevet. Az azóta eltelt esztendők már a közelmúlt történetébe tartozók. Az a két évtized sok mindenben különbözött és sok mindenben hasonlított a megelőző tízhez. A küzdelem a fennmaradásért, mely legtöbbször az érdektelenség, a tagság passzivitása miatt újult meg, már nem kísérte a kórust. Az életképességet az azóta folyamatos próbák, szereplések bizonyit- ják. Máté László, Mikus Imre, majd Kardos Ferencné és Bocsárszky Ágnes karnagyok tevékenysége számos sikert hozott a Rozsnyói Munkásdalárda számára. Az 1974-ben a Kodály-napokon kapott ezüstkoszorús minősítés ma is kötelez, de kötelez a jubileum, a 120. esztendő is. Máté Dénes személyében fiatal, ambiciózus karnagy dirigálja a kórust... ... a többi a kórustagokon múlik. Bár Vass József, Bárczi Pál, Drenkó István négy-öt fiatal tenniakarását hordozzák szívükben, alighanem egyetértenek abban, hogy több fiatal énekesre van szükség. Vass József és társai, egykoriak és maiak, minden tiszteletet megérdemelnek. Amit például a több évtizedes dalárdatagsággal büszkélkedő Vass József dokumentumanyagban, emlékezéseiben őriz, egy múvelődéstörténész érdeklődésére is számot tarthat. Az a fajta hozzáértés pedig, amely a történelmi viharokban is megőrzött jegyzőkönyvek, pénztári könyvek szövegeiből kitűnik, mai krónikásainkat is lelkesíthetné. (1984. április 14-én megalakulása 120. évfordulójának tiszteletére ünnepi hangversenyen lép a közönség elé a Rozsnyói Munkásdalárda.) DUSZA ISTVÁN Wf ...és a legújabb 1983-ban készült A legrégebbi fénykép 1934-ben...
