Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-06 / 14. szám
GYALOGOLNI- Doktor úr! Nem kellene kevesebbet gyalogolnom?- Miért?- Hogy ne legyek olyan fáradt és tudjak többet gyalogolni... KÖVETKEZETES Az utcán két kisfiú beszélget:- Hány éves vagy?- öt. Hát te?- Nem tudom.- Érdekelnek már a lányok?- Nem.- Akkor legfeljebb négyéves lehetsz ...- Bátran bejöhetsz, mama, Jenőke minden látogatásakor csak a kézcsókig jut el, s aztán csak a lelki életem érdekli (Mikus Sándor karikatúrája) MÁLTA A turistát, aki életében először járt Málta szigetén, megdöbbentette a zűrzavaros utcai forgalom. Egy rendőr magyarázattal szolgált:-Tudja, egyes országokban jobbra hajtanak, néhol balra, nálunk pedig mindig az árnyékos oldalon... BIZONYÍTVÁNY- Na, milyen a bizonyítványod, Évi ke?-Elég jó, nagymama. Három pofonnal kevesebb, mint az első félévben volt... SZERVIZBEN- Ezzel a sportkocsival 180 kilométerrel is lehet hajtani a kanyarban?- Hogyne, uram - egyszer! REGÉNY Beszélgetés az író családjában:- Jenő! Attól tartok, legfőbb ideje, hogy nekiláss egy új regénynek. 1 - Miért gondolod szívem?'- Jencike ugyanis már panaszkodik, hogy nincs neki miből papír- sárkányt készíteni! VENDÉGLŐBEN- Pincér! Svábbogár úszik a levesemben. Mit jelent ez?- Bocsásson meg, én felszolgáló vagyok, nem pedig jelmagyarázó! SZÓ-SZA-PO-RÍ-TÓ (Tollbamontázs VII.) Tolózár: Tolókocsikra szerelt, lopásvédő berendezés. Tumultus: Sűrű tintaféle. Tömköd: Tömés által sűrített, párás képződményt állít elő. Tyukodi Pajtás: Hírösneves betyárgyerek, aki Kenyeres Pajtása feleségét látogatta. Fokossal ütötték agyon. Utolsó kenet: A csúszópénz utolsó részlete. Rendszerint sírásók kapják. Uralom: Arisztokrata trágya. Utópia:Az elvonókúra alatti szomjas álmodozás a száraz iövendőről. Üvegbúra: Világítótest a teremburában. Magról terem. Ütött-kopott: Viharvert balhé. Ütött és, kapott is. Ütlegel: Mezei verekedés közben a fűbe harap. Ügyvivő: Perirathordár. Vanília: Kérdés a szatócsnál. Válasz: nincs, de tessék talán a jövő héten beszagolni. Vadkacsa: Természetes körülmények között előforduló kórházi üvegedény. Készülhet porcelánból és újságpa• pírból is. Vadliba: Hiszterika. Vajaskenyér: Évszázadok óta a tudomány figyelme központjában álló objektum. Máig sem tudták megállapítani, miért esik mindig a va- jazott oldalára. Vasmacska: Domesztikált, kivált hajókon honos háziállat. Keszeli Ferenc * MÉG NEM-Tudok egy isteni viccet, csak azt nem tudom, hogy elmond- tam-e már neked...- Tényleg jó vicc?- Komolyan mondom...- Akkor biztos, hogy még nem mondtad el. A hét vicce- Tudom, nagyon is jól tudom, hogy csak azért vettél feleségül, mert pénzem volt!- Dehogyis, drágám... Azért vettelek feleségül, mert nem volt pénzem.- Vádlott, a bíróság kész hivatalból a védelmet ellátó ügyvédet biztosítani önnek.- Nagyon kedves... De egy mentötanúnak jobban örülnék. HotíM, loth»**! t, f> . ” A tudós feltalálja az élet vizét. Kimegy a parkba és ráönti a folyadékot az ott álló emlékműre, melyet egy tábornoknak emeltek. A szobor megelevenedik, leugrik lováról és elzsibbadt lábát dörzsölgeti.- Tábornok úr - fordul hozzá a feltaláló -, most, hogy megelevenedett, mi az első kívánsága?- Adjon fegyvert! Azonnal lelövöldözöm azokat az átkozott galambokat, amelyek állandóan a fejemre telepedtek! FŰRÉSZ- Gratulálok, kedves barátom! Mégis kibékültél a feleségeddel. Tegnap láttam, hogy együtt fűrészeltétek a fát.- Dehogy, nem fa volt az, hanem a bútor! NEM SÜRGŐS Egy férfi telefonál az orvosnak.- Miben lehetek a segítségére? - kérdezi az orvos.- Doktor úr, ha a napokban a házunk előtt visz az útja, kérem, nézzen be hozzánk. De külön nem kell kijönnie.- Mégis, mi a baj önöknél...- A feleségemnek kiugrott az állkapcsa, és nem tud beszélni... CSALÁD- Én úgy képzelem el a családi életet - szónokol Béla -, mint valamilyen országutat, amelyen két autó száguld egymás mellett. Előfordul, hogy súrolják egymást, összekoccannak, végigkarcolják egymás oldalát...- Ez nagyon valószínű - helyesel Géza. - S az én esetemben el lehet mondani’ hogy mellettem egy páncélautó halad... Tavaszi idill (Vladimír Pavlik karikatúrája) ABBAHAGYNI Beszélgetés orvos és betege között:- Hagyja abba a dohányzást!- Nem dohányzom.- Ne igyék többet szeszes italt!- Sohasem ittam.- Bort se?- Hiszen csak vizet iszom.- Szereti'a sült krumplit?- Igen, nagyon.- Akkor többet ne egyen! BAL KÉZZEL- Mondja, vádlott, miért vágta bal kézzel pofon a sértettet?- Azért, bíró úr, mert közben kezet szorítottam vele, és ehhez szükség volt a jobb kezemre! CIKLÁMEN-Jenő, akkor is fogsz szeretni, ha ciklámen színű hajat csináltatok magamnak?- Persze, hiszen akkor is szerettelek, amikor szőke, barna és fekete hajad volt!- Mit csináljunk? Olyan nagy a szárazság, hogy csak akkor tudunk ültetni, ha előtte az apjuk robbant... (Szalay Zoltán karikatúrája) A hangulatos „ Cethal“ megrendeltem a második duplámat habbal, szimpla zaccal, amikor kinyílt az ajtó, és egy nyolc-tíz tagé társaság vonult be friss, ruganyos léptekkel. Kivétel nélkül nyugdíjaskorú- aknak látszottak. Élükön, szokatlan öltözékben, bordó színű melegítőben régi, kedves ismerősömet pillantottam meg, a hófehér hajú özvegy Frejmo- vics Rezsőnét.- Üljetek csak le, srácok, mindjárt jövök! - szólt hátra, és máris az asztalomnál termett. Leült és könnyed mozdulattal hátravetette magát a párnázott széken. - Hogy van, maga nyápic, sápadt alak?- Nem lehet mindenki olyan jó kondícióban, mint Frejmovics néni. Minek köszönhető ez a remek lelki, fizikai állapot? Mondja el a titkát! - kértem a kedélyes özvegyet.- Tornászni kell, barátom. Rendszeresen, nem lazsálva, teljes erőbedobással. Minden izmot meg kell mozgatni!- Tehát Frejmovics néni a napjainkban oly népszerű tévétorna híve? Fölényesen legyintett:- Hol vagyok én már attól! Az csak a kezdőknek való. A sarki nyugdíjasklubban megalakítottam a tornakört, haladó fokon. A mai fiatalok elkényel- mesednek, elhíznak. Félnek egy kis igazi testmozgástól. Cselgáncs A mi kis nyugdíjasklubunk elhatározta: teljes erőbedobással tornászik az egészségért! Nekem például még ma is remekül megy a bukfenc előre, bukfenc hátra - mondta büszkén az anyóka.- Gratulálok!- Ez még semmi. Nehéz gyakorlatokat mutattunk be a gyűrűhintán. Látja ott a sarokban azt a kopasz, piros képű bácsit? Remekül szaltózik. Én, ha jó napom van, még a kézenállást is- meg tudom csinálni. Látom, nem hiszi. Bemutassam?-A világért sem! - kiáltottam ijedten...- Kevés itt a hely az asztalok között.- Igaz, sokat kell gyakorolni és este van egy kis izomláza az embernek, de megéri. Amióta haladó fokon tornászom, erősebb lettem. Akar velem verekedni? - ugrott fel az asztaltól özvegy Frejmovicsné, és harcias pózt vett fel.- Eszemben sincs. Nekem családom van! Frejmovics néni megvetően végigmért:- Gyáva alak! Nem akarok dicsekedni, de amióta ilyen erős, edzett lettem, ha a lakóházunkban valami probléma van, beázás, javítás, tatarozás, engem küldenek el reklamálni az illetékesekhez.- És rögtön elintézik a kérelmét, a panaszát? özvegy Frejmovics Rezsó- né zavartan felsóhajtott:- Őszinte legyek? Én sem megyék velük többre, mint más. De nem csak a javítóiparral, baj van az eltartási szerződésekkel is. Az eltartók gyakran ki akarnak bújni a kötelezettségeik alól. Ezért én és a kerület -többi nyugdíjasa most megpróbálkozunk egy cselgáncstanfolyammal... GALAMBOS SZILVESZTER ÚJ SZÚ 1984. IV. 6.
