Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-06 / 14. szám

Vasárnap 1984. április 8. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.59, nyugszik 19.16 Közép-Szlovákia: 6.06, nyugszik 19.23 Nyugat- Szlovákia: 6.12, nyugszik 19.29 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 9.53, nyugszik 1.55 Közép-Szlovákia: 10.00, nyugszik 2.02 Nyugat-Szlovákia: 10.06, nyugszik 2.08 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük DÉNES ÉS ALBERT nevű kedves olvasóinkat 1614-ben halt meg El GRECO krétai születésű spanyol fes­tő és szobrász (szül. 1541) • 1909-ben született Stefan KRÁLIK regény- és dráma­író, nemzeti művész (t 1983). AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AZ ÁTMENETI IDŐSZAK - AZ IDEOLÓGIAI HARC TÁRGYA Jozef Reiner Írása SEMMIT SEM BÍZNAK A VÉLETLENRE Egri Ferenc riportja SZEBBET, JOBBAT IS KÍNÁLNÁNK... Kovács Edit írása „ÓRIÁSKÍGYÓT“ FEKTETNEK Keszeli Béla riportja SZOMBAT - FALUN Zolczer János riportja SZELLEMI TÁPLÁLÉK VILÁGTALA­NOKNAK Péterfi Szonya írása ELSŐ SZERELEM Balakan Alekszej elbeszé­lése TALÁLKOZÁS A TÖRTÉNELEM­MEL Dr, Milan Piovarci mongóliai riportjának harmadik része A választási program keretében tavaly a prievidzai járásban 54 létesítményt épí­tettek. Ezek egyike az új 160 férőhelyes handlovái óvoda és bölcsőde. A város lakosai és a bányászok az építkezésen 27 600 társadalmi munkaórát dolgoztak. A fenti képen: az új gyermekintézmény épülete, a lenti képen: az új óvoda lakói. (Pavol Neubauer felvételei - CSTK) A Plastizol, a Hroní Briza-i Nyugat-Csehországi Kerá­miaipari Vállalat terméke ke­resett tűzálló anyag. Ez egy ultrakönnyü samott. amely más típusokhoz képest ke­vesebb vasoxidot tartalmaz és magasabb hőmérsékle­ten, 1600 fokon is használ­ható. A vállalat a terv szerint az idén 850 tonnát gyárt be­lőle, ebből 150 tonnát Olasz­országba, 100 tonnát pedig a Szovjetunióba exportál. A képen: Marie Justichová a plastizolt tartalmazó karto­nokat összerakja. (Jirí Vlach felvétele - ÓTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Fontosnak tartjuk, hogy az iparban és a mezőgazdaságban a béreknek főleg a moz­gó része növekedjen. A javadalmazásban meg kell erősíteni a differenciálást, mégpe­dig az elért eredmények alapján. Ennek felté­tele a bérrendszer hatékonyságának növelé­se, a munka- és az anyagnormák objektivizá- lása, illetve a megfelelő bértarifába való be­osztás és főleg ezeknek az alapelveknek a következetes gyakorlati érvényesítése. A kormány intézkedéseket foganatosított a bérrendszer hatékonysága növelésének második szakasza végrehajtására, és az irá­nyító dolgozóktól elvárja, hogy a párt- és szakszervezetekkel együtt teremtsék meg az intézkedések foganatosításának feltételeit. Az életszínvonal keretében a legnagyobb növekedés tavaly a társadalmi fogyasztás­ban mutatkozott, ezek a kiadások több mint 158 milliárd koronát tettek ki. Az előző évhez képest 3,3 százalékos volt a növekedés, fő­leg az egészségügyre, az iskolaügyre és a társadalombiztosításra fordított kiadások növelésének következtében. A lakossági bevételek fejlődésével össz­hangban pártunk, szövetségi kormányunk és a két nemzeti kormány figyelmet fordít a bel­kereskedelmi ellátással kapcsolatos kérdé­sekre, a belkereskedelem kiegyensúlyozott­ságára. 1982-höz képest tavaly 3,1 százalék­kal növekedett a kiskereskedelmi forgalom, miközben több iparcikket adtunk el, mint élelmiszert (4,6 százalékkal) és az iparcikkek értékesítése a belkereskedelmi forgalom ke­retében csaknem 53 százalékot tett ki, az élelmiszerek eladása pedig egészében véve stabilizálódott. E pozitív eredmények ellenére azonban reagálnunk kell arra a tényre, hogy 1983-ban ugyan a kiskereskedelmi forgalom gyorsab­ban növekedett az éves tervben kitűzöttnél; azonban lassabban, minta lakossági bevéte­lek. Az árukínálat még megérzi, hogy nem mindenütt hajtják végre azokat a feladatokat, amelyeket ebben a vonatkozásban tűznek ki a párt-, illetve kormánydokumentumok. Nem sikerült a kívánt mértékben végrehajtani a hi­ánycikklista szűkítésével kapcsolatos intéz­kedéseket sem, és bevezetni a közszükség­leti cikkek kiegészítő termelését azoknál a gyártóknál, amelyek eddig ezzel nem fog­lalkoztak. Bizonyos kivételektől eltekintve nem gyorsult olyan ütemben a fogyasztási cikkek gyártmányfejlesztése, hogy az új ter­mékek hozzájárulhattak volna a fogyasztói kereslet növekedéséhez. Ellenkezőleg, ese­tenként műszaki elmaradottságuk következ­tében csökkent a fogyasztók érdeklődése az ilyen termékek iránt, és a termelésben, vala­mint a kereskedelemben egyaránt növeked­nek az elfekvő készletek. Persze, a minőség javítása nemcsak a termelők, hanem a keres­kedelmi szervezetek kötelessége is. (A CSSZSZK kormánya programjának teljesíté­séről előterjesztett beszámolóból) I Ó vónőkről mondják, hogy családtagnak számíta­nak. Nemcsak abban az érte­lemben, amelyet a gyermekek olykor feltétlen ragaszkodása sugall. Egy óvodás világa - já­tékai, élményei, tanulása - egyben a család tükre is. A naponta meg-megújuló óvo­dai foglalkozások sok, mások előtt rejtve maradó esemény­ről, titokról lebbenti fel a fátylat. A gyermek nem szelektál, nem tudatosít külső érdekeket, kö­rülményeket, s éppen ezért az otthon történteket magával vi­szi az óvodába. A társkapcso­latok, a játékban felismert és kialakulása idején az óvónő az édesanya mellett a legmegha­tározóbb érzelmi és élményfor­rás lehet... Szobiné Kerekes Eszter két évtizede óvónő. A megújító, az előrevivő energiákról, az em­bert belülről ösztönző hivatás- tudatról beszélgetni lehet ugyan, de minden összetevőjét megnevezni aligha tudnánk. A pálya kívülállók szemével nézve külsőségektől mentes. Itt nem a látványos egyéni tel­jesítmények, a tanítványok lát­ványos sikerei az értékmérők.- Egyetlen vágyam és cé­lom van, hogy minden gyer­mek önmaga képességeihez, adottságaihoz mérten a lehető legtöbbet ismerjen meg a vi­lágból. A megismerést tartom a legpontosabb meghatáro­zásnak. A tanulás komolykodó, talán nem is mindig fedi annak a lényegét, ami a nevelömun- kánkban fontos. A játék, a ját­szás is egyoldalú megközelí­tés. A gyermek értelmi fejlődé­séhez mérten a világot kell megismertetni, megszerettetni vele. Életem központi eleme a gyermek, a közösségben ne­velkedő ember, jgy maguk a szülők, a közvetlen falusi környezet is foglalkoztat. Nem pusztán a megismerésért. Azt hiszem, minden pedagógus akkor lehet igazán az, ha nem­csak a munkahelyén, de a falu­ban, a városban is tevékeny. Talán szerencsés vagyok, hogy férjem a művelődési ház igazgatója, s gyakorlatilag már két évtizede részesei vagyunk a falu kulturális életének. A búcsi (Búc) óvoda igazga­tónője ismert személyisége a csehszlovákiai magyar ama­tőrmozgalomnak is. Férjével évek óta együtt vezetik a Jó- kai-napokon többször szere­pelt és díjazott Lant Irodalmi Színpadot. Persze pedagógusi nyitottsága nemcsak ebben nyilvánul meg. A faluban mű­ködő nyugdíjasklubnak rend­szeres vendégei az óvodások.- Amit az öregektől tanulha­tunk, az a mesék, mondókák, népi gyermekjátékok világán túl a szülőföld szeretete, az anyanyelv teljesebb megisme­rése, az érzelmek őszintesége is. Nem véletlenül járunk az idősek közé. Az 6 játékaik, me­séik ihletői annak is, amivel az irodalmi színpadban évekig próbálkoztunk. A falu teremtet­te néphagyomány a mai kultu­rális életnek is szerves része. A folklórcsoport is ennek a ta­laján él. A szűkebb értelemben vett szakma, az óvodai nevelés programjának kreatív gazdagí­tása is foglalkoztatja. Két évti­zedes tapasztalatait először a Költészet az óvoda nagycso­portjában című elméleti meg­alapozottsággal írt, gyakorlati pedagógiai ismertetésben adta közre. Bár ez kicsit túlzás, hi­szen a szakmai hallgatóság és zsűri aligha tekinthető széles közönségnek. A kerületben el­ső, Szlovákiában pedig máso­dik helyen kiemelt dolgozat ki­adásra érdemes munka. Nem kevésbé az a Prózai műfajok kiválasztása az irodalmi foglal­kozásokra című munkája, amelyet az idén a nyugat-szlo­vákiai kerületben második díj­jal jutalmaztak. Az a pedagó­giai tapasztalat, amelyet Szobi­né Kerekes Eszter ebbe a két dolgozatba sűrített, minden óvodában hasznosítható. (Ta­lán az illetékes könyvkiadó is felfigyel erre a - nemzetiségi oktatásban - hézagpótló mun­kára.) A „miért?“, a „minek?“ kér­déseket nem a hozzá hasonló emberek teszik fel. Az átgon­dolt, a rendszerezett tudással, elkötelezettséggel és a hiva­tástudattal végzett munka jel­lemzi leginkább. Munkáját a já­ték természetességével, fel­szabadult örömével végzi. DUSZA ISTVÁN A JÁTÉK TERMÉSZETESSÉGÉVEL ÚJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom