Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-23 / 12. szám

A labdarúgásban mindig kezdeményezők voltak a franciák. Ötletük alapján látott napvilágot a világbajnokság, a legjelentősebb földrészi kupák küzdelemsorozata, s maga az Európa-bajnokság is. Idén már hetedik alkalommal rendezik meg döntő csoportjának küzdelmeit. Nem az elnevezésen van a hangsúly, hiszen kezdetben Nemzetek Kupája néven ismerték, később kapta az Európa-bajnokság nevet. Kiváló felmérést biztosit két évvel az előző világbajnokság után, ugyanannyival a következő előtt. Franciaország 1960-ban. Spanyolország 1964-ben, Olaszország 1968-ban, Belgium 1972- ben, Jugoszlávia 1976-ban vol az addig mindig négytagú EB-döntő megren- dezője. A házigazda szerepére akkor csak úgy lehetett jogot szerezni, ha az illető ország válogatottja kivívta a legjobb négy közötti szereplés lehetőségét. Az 1980-as EB döntőjében már nyolc együttes szerepelt. A rendezést a kiíráskor Olaszországra bízták. így lett Itália tizenegye a mezőny első tagja, a többi hét pedig a selejtező csoportok győzteseiből került ki. Az EB idei döntőjében ugyancsak nyolc válogatott szerepel. Franciaország a rendező, a többi hét nemzeti tizenegy, selejtező csoportja első helyezettjeként kap módot a részvételre.

Az idei EB döntői június 12-én kezdődnek és 27-én fejeződnek be. összesen 15 mérkőzést bonyolítanak le annak megállapítása végett, melyik együttes is a földrész jelenlegi legjobbja. Európa labdarúgása nagy tekintélyt vívott ki magának azzal, hogy az 1982-ben megrendezett világbajnokságon az első négy helyen csak kontinensünk csapata végzett, Olaszország, az NSZK, Lengyelország és Franciaország sorrendben. Meglepő, hogy közülük a világbajnok olasz csapat, s a bronzérmes lengyel együttes nem tudta magát beverekedni az EB legjobbjai közé. Franciaország erőnyerőként jutott iutott ugyanoda. Az alábbiakban sorra vesszük a hét selejtező csoportot.

A csoportban a legtöbb gólt a jugoszláv Szusics lőtte - háromszor volt eredményes.

V. csoport

1. Románia

8

5

2

1

9:3

12

2. Svédország

8

5

1

2

14:5

11

3. Csehszlovákia

8

3

4

1

15:7

10

4. Olaszország

8

1

3

4

6:12

5

5. Ciprus

8

0

2

6

4:21

2

Kétségtelen, hogy a selejtezők legkellemetlenebb meglepetésével a világbajnok olasz csapat szolgált, amely egyetlen

így jutottak idáig

1. Belgium

2. Svájc

3. NDK

4. Skócia

I. csoport

6 4 11 12:8 9

6 2 2 2 7:9 6

6 2 1 3 7:7 5

6 1 2 3 8.10 4

A belga csapat csupán utolsó mérkőzésén talált legyőzőre, amikor elsőségét már nem fenyegette veszély. A csoport legnagyobb csalódásával Skócia szolgált. Világbajnoki szereplése alapján rangosabb helyet vártak tőle.

A csoport legeredményesebb góllövö- je van den Bergh volt négy góllal. Az ugyancsak belga van der Elst három alkalommal talált az ellenfelek hálójába.

II. csoport

I I I

1. Portugália

6 5

0

1

11:6

10

2. Szovjetunió

6 4

1

1

11:2

9

3. Lengyelország

6 1

2

3

6:3

4

4. Finnország

6 0

1

5

3:14

1

Szinte mindvégig úgy látszott, hogy a szovjet csapatot nem lehet megelőzni. Addigi legnagyobb vetélytársát, a portugál együttest Moszkvában 5:0 arányban legyőzte. A végén az döntött, hogy a portugál csapat a lengyelektől három pontot elvett és az utolsó találkozón, bár tizenegyes góllal, de legyőzte a szovjet válogatottat. A tizenegyessel a portugál válogatott nem dicsekedett, s azt a legyőzött fél nem vitatta.

A csoport legtöbb gólját a portugál Oliveira lőtte, szám szerint hármat.

Olyasmi is ritkán fordul elő, hogy egy válogatott sorozatmérkőzések során hat találkozón mindössze két gólt kapjon, s ez sem elég a csoportelsőség megszerzéséhez.

II

1. Dánia

2. Anglia

3. Görögország

4. Magyarország

5. Luxemburg

Az év végi értékelésnél Európa minden labdarúgó-szakembere a dán csapatban látta a földrész legjobb együttesét. A dánok Simonsen mesteri irányításával dicséretesen küzdött, s egyetlen vereségüket a Népstadionban szenvedték el. Utána újítani tudtak, görög földön győzniük kellett az elsőség megszerzéséhez és győztek is. Nyitányuk nem volt a legsikeresebb, 1982. szeptember 22- én Koppenhágában csak 2:2-őt értek el Anglia ellen, de Londonban 1983. szeptember 21 -én Simonsen góljával legyőzték Albion legénységét.

Nagy csalódást keltett a magyar csapat szereplése, amely csak a harmat- gyenge luxemburgi válogatott ellen tudott mindkétszer győzni, s mint említettük, Dánia legénységét késztette megadásra. Az egyetlen döntetlent zárómérkőzésén, Szalonikiben érte el Görögország ellen. Az előző világbajnokság selejtezőihez hasonlóan egyetlen év leforgása alatt játszotta a magyar legénység minden EB-selejtezó találkozóját, de a kozkázat ezúttal nem vált be.

Ebben a csoportban két dán, Simonsen és Elkjaer volt a legeredményesebb, mindkettő négy-négy gólt lőtt.

IV. csoport

Göröngyös volt az út, amelyet Jugoszlávia együttese az Oslóban sorra került (1982. október 13.) Norvégia elleni mérkőzéstől (3:1 arányban elvesztette) a spliti zárótalálkozóig (1983. december 21.) megtett. Akkor Bulgária volt az ellenfél, s a legutolsó percben lőtte Radova- novics az első helyet biztosító gólt.

mérkőzésen hagyta el győztesen a pályát: Ciprust a selejtezők legutolsó találkozóján. 1983. december 22-én 3:1 arányban késztette megadásra. Érdekes, hogy a selejtezők utolsó gólját a VB gólkirálya, Rossi az említett mérkőzés 89. percében szerezte.

Csehszlovákiában sokági az a hangulat uralkodót,, hogy ezt a selejtező sorozatot jó lesz mielőbb elfelejteni. Szerény nézetünk szerint nem ez a helyes. Úgyszólván karnyújtásnyira volt a csoportelsőség megszerzésének lehetősége. Mintha az együttes lélektanilag nem bírta volna a reá nehezedő felelősség súlyát. Ilyen képességű együttesnek, mint a csehszlovák válogatott, nem szabad ciprusi pályán pontot vesztenie, mégha előtte ugyanezt megtette az olasz tizenegy is. Házigazdaként 2:2-es döntetlenre adni a svédek elleni 1982. szeptember 8-i mérkőzést, amikor már 2:0 arányban vezetett, s mindössze két perc volt hátra a befejezésig. A román válogatott következetesen haladt célja eléréséhez. Svédország ellen mind a négy pontot megszerezte, s természetesen nem torpant meg a Ciprus elleni találkozókon sem. az olaszoktól három pontot vett el. Fegyelmezett védekezésére utal, hogy mindössze három gólt kapott. Egyet Ciprustól, egyet Csehszlovákiától - egyaránt Bukarestben -, s a harmadikat az emlékezetes bratislavai erőpróbán.

A csoport legeredményesebb góllövői Bölöni és Vizek voltak. Mindketten háromszor találtak telibe. Csehszlovákia

íme a labdarú- gó-EB nyolcas döntőjének lebonyolítási táblázata. A sorsolásnál a csapatok nevét franciául tüntették fel

Ilyen képet is ritkán lehet látni: az 1984. évi labdarúgó-EB nyolcas döntőjében szereplő válogatottak szövetségi kapitányai. Balról: Fernando Cabrita (portugál), Todor Veszelinovics (jugoszláv), Mircea Lucescu (román), Michel Hidalgo (francia), Sepp Piontek (dán), Jupp Der- wall (nyugatnémet), Miguel Munoz (spanyol)

’együttese, amely 1960-ban és 80-ban Európa-bajnoki bronzérmes volt, 1976- ban pedig kontinens-bajnoki címet szerzett, tehát nem lesz ott a franciaországi nagy seregszemlén.

VI. csoport

1. NSZK

8

5

1

2

13:5

11

2. Észak-Írország

8

5

1

2

8:5

11

3. Ausztria

8

4

1

3

15:10

9

4. Törökország

8

3

1

4

8:16

7

5. Albánia

8

0

2

6

4:14

2

A vártnál sokkal nehezebben szerezte meg csoportelsőségét a nyugatnémet válogatott. Teljesítményére jellemző, hogy Észak-Írország együttesétől Belfastban 1982. november 17-én, majd Hamburgban 1983. november 16-án egyaránt 1:0 arányú vereséget szenvedett. Legnagyobb vetélytársai, az északírek és az osztrákok lényegében azon buktak el, hogy a török csapat vendégeként vereséget szenvedtek.

A csoport legeredményesebb játékosa hét góllal Rummenigge volt, aki egyúttal az egész selejtező sorozat gólkirálya lett.

VII. csoport

1. Spanyolország 8 6 1 1 24:8 13

2. Hollandia 8 6 11 22:6 13

3. Írország 8 4 1 3 20*10 9

4. Izlandi 8' 1 1 6 3:13 3

5. Málta 8 1 0 7 5:37 2

E csoport utolsó találkozója a Spanyolország - Málta mérkőzés elrettentő példaként kerül bele az Európa-bajnoki selejtezők jegyzőkönyvébe. A házigazda spanyol együttesnek tizenegy gólkülönb- ségü győzelmet kellett aratnia, s így is történt. A máltaiak a mérkőzés után szigorú kivizsgálást ígértek, még annak a látszatát is el akarták kerülni, hogy elősegítették a nagyarányú spanyol győzelem lehetőségét. A nagy vesztes a holland válogatott, amely előzőleg Rotterdamban csak 5:0-ás vereséget mért Málta csapatára.

Játékvezetés az EB döntőiben

Az UEFA játékvezető bizottsága kijelölte azokat a bírókat, akik Franciaországban az EB-döntő mérkőzéseit vezetik. Csehszlovákiából játékvezetőként Christov, partjelzőként Krchöák, Angliából Courtney és Hackett, Olaszországból Bergamo és D’Elia, Belgiumból Pon- net es Schoeters, az NDK-ból Prokop és Kirschen, Ausztriából Fahnler, és Brummeier, Spanyolországból Lamo Castillo és Sanchez Arminio, Svédországból Fredriksson és Helen, Skóciából Valentine és McGinlay, Franciaországból Vautrot és Delmer, az NSZK- ból Roth és Tritschler, a Szovjetunióból Juska és Butyenko, Hollandiából Keizer és Mulder, Svájcból Daine és Gallér szerepel.

Az említett államok labdarúgószövetségei jelölik minden esetben a második partjelzőt. Az EB-döntő minden mérkőzésén egy országból való játékvezetóhár- mas működik. Az UEFA játékvezető-küldő bizottságának kívánsága volt, hogy az EB-döntóket megelőzően nemzetközi kupaküzdelmek során bizonyítsanak e játékvezető hármasok tagjai. Bratisla- vában az emlékezetes Csehszlovákia - Románia mérkőzésen az Európa-bajnoki szerepléstől Csehszlovákia együttese, a nemzetközi játékvezetéstől és a játékvezetéstől egyaránt Palotai Károly búcsúzott. Magyarországon szomorúan vették tudomásul, hogy az Európa-bajnoki mérkőzések játékvezetői közé nem igényeltek magyar bírókat.

ZALA JÓZSEF

VASÁRNAPI KIADÁS index 48 097

Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főszerkesztő Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csetö János szerkesztőség 815 81 Bratislava. Gorkébo 10 telefon 309. 331-252. 332-301. szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek 506-39 Távíró: 092308 Adminisztráció Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanovicova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon: 337-823. 337-825. Hirdetési iroda a közieteknek 815 80 Bratislava. Vajanského nábreiie 15 II emelet, telefon: 551-83. 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70. A vasárnapi kiádás előfizetési dija negyedévenként Kős 13.-. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS. Ústredná expedíció a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6