Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-23 / 12. szám

SZERGEJ MIHALKOV A kötekedő kiskecske Egészen kicsiny kecskegida volt. Alig látszott a szarvacská­ja, de már az udvar minden lakójának az idegeire ment.- Úgy szeretnék valakit a szarvam hegyére venni! Gyere dusoljunk!- Hagyj engem békén! - mondta a pulykakakas, és mérges arccal otthagyta.- Gyere dusoljunk! - szólí­totta meg ezután a kismalacot.- Menj a szemem elől! - röf- fentett a kismalac, és túrta tovább a földet. Odaszaladt az öreg koshoz:- Gyere dusolni! Me™ innen! - kérte őt a kos. - Az ilyesmi már nem illik énhozzám. Meglátta a kiskecske a kis­kutyát:- Gyere, küzdjünk meg egy­mással!- Erről lehet szó - örült meg a kiskutya, s már bele is hara­pott a kiskecske lábába.- Megállj - kiáltott a kis­kecske. - Én arra kértelek, hogy dusoljunk, te meg...-Én meg harapni akarok - válaszólt a kiskutya, és még egyszer jól beleharapott a kecske lábába. Szigeti Kálmán fordítása CZAKÓ JÓZSEF Az öngyújtó és a gáz Az öngyújtó és a gáz azon veszekedett, melyikük a fonto­sabb. Rám nagyobb szükség van, mondta az öngyújtó, mert ha nem fogadnálak be a tartá­lyomba, szétfolynál, mint az összetört tojás. Egy frászt, fö­lényeskedett a gáz. Nélkülem értéktelen kacatként heverhet­nél a fiók mélyén. A kis kovakő szerényen mo­solygott magában. POSTALÁDÁNKBÓL VÁROSOM A pionírszervezet megalakulásának a 35. évfordulója alkalmá­ból mi, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Gorkij Utcai Magyar Tanítási Nyelvű alapiskola Zoja Pionírcsapatának a tagjai méltó­képpen kívánjuk teljesíteni a jubileumi évre meghirdetett feladato­kat. Többek között célul tűztök ki szülővárosunk múltjának és jelenének a jobb megismerését. Ezért a csapattanács beszélge­tésre hívta meg Gyurcsík József elvtársat, a városi nemzeti bizottság elnökét. A találkozó alkalmából összegyűjtöttük a váro­sunkról megjelent legkülönbözőbb kiadványokat; pionírjaink kép­zőművészeti munkáiból pedig kiállítást rendeztünk Városom, Dunaszerdahely címmel. A diákklubban megrendezett találkozón Gyurcsík elvtárs tájé­koztatott bennünket a városi nemzeti bizottság sokrétű tevékeny­ségéről, majd Dunaszerdahelyröl beszélt, kérdésekre is vála­szolva, amelyek közül nem egy a jövőre vonatkozott. Örömmel hallottuk, hogy hamarosan több új létesítménnyel gazdagodik szülővárosunk, melynek a szépítésében mi, pionírok, a jövőben is szeretnénk részt venni. Megígértük, hogy gondozni fogjuk a par­kokat, a zöldövezeteket, hogy városunk szép külsőben fogad­hassa a Csallóközből és más tájakról ideérkező embereket is. Ambrovics Andrea VII. AZ EMBER CSALÁDFÁJA Csakugyan a majomtól származik az ember? Akkor miért nem fejlődik ma is ma­jomból ember? Ugye, ismerős számodra ez utóbbi kérdés is, amely azonban már egyre rit­kább napjainkban. De hiedel­mekkel, téves felfogással, esz­mékkel még mindig találkozha­tunk. Ez azt bizonyítja, hogy sok ember még nem szokta meg összefüggéseiben és szüntelen változásában szem­lélni a világot. Idegenkednek a tudományos gondolkodástól, inkább érzelmeikre, mint értel­mükre hallgatnak. Ai múlt század második felé­ig á tudósok is úgy vélték, hogy az élőlények ősidők óta válto­zatlanok. Ám 1871 -ben Darwin közzétette Az ember szárma­zása című művét, melyben ha­tározottan kimondja, hogy az ember elődeit az állatvilágban kell keresni. Nem mintha előtte mások is nem foglalkoztak vol­na e gondolattal, de jórészt félreállították őket a nagy te­kintélyek, a konzervatív gon­dolkodók. Darwin elmélete alapján nagy lendületet vett az ősem­berkutatás. Pár évtized alatt Az óriás rádióteleszkóp A Szovjetunióban, közelebbről meghatározva: a Kaukázusban működik a földkerekség legna­gyobb optikai teleszkópja, amelynek tükre hat méter átmérőjű. Kevesen tudják azonban, hogy alig húsz kilométernyire a csillagvizsgálótól egy nem kevésbé fontos, másik műszer is működik. Ez a RATAN-600 nevű rádiótávcső, amely a maga nemében a legnagyobb a világon. Ha a feladatok úgy kívánják, a rádiótávcső együtt­működik az optikai teleszkóppal, és mindkettő ugyanazt az égi objektumot vizsgálja. A gyűrű alakú berendezés átmérője 576 mé­ter. A gyűrűt összesen 895, külön-külön moz­gatható lap alkotja. Mindegyikük 2x7,4 méter méretű. A világűrből érkező természetes erede­tű rádióhullámok visszaverésére szolgálnak. A gyűrű teljes visszaverőfelülete 13 246 négy­zetméter. Minden egyes lap a többitől függetle­nül is mozgatható. A hatalmas gyűrű belsejében kelet­nyugati irányban elhelyezett, 400 méter hosszú és 8,3 méter magas, sík visszaverőfelület talál­ható. Ezenkívül öt, a gyűrű középpontjához képest sugárirányban (sínek segítségével) eltol­ható segédberendezés is tartozik a műszerhez. Ezek mindegyikén egy-egy 8x5,5 méteres mé­retű, másodlagos visszaverőfelület helyezkedik el. A RATAN-600 különféle üzemmódokban működtethető. Például a gyűrű bármely szaka­sza a többitől függetlenül is alkalmazható. Ezért egyidejűleg több kozmikus rádióforrást is vizs­gálhatnak, teljesen önállóan, mert az értékelést is külön számítóegységek végzik. A rádióteleszkóp teljesítőképességére jellem­ző, hogy rendkívül kicsiny szögátmérőjű kozmi­kus rádióforrásokat is vizsgálni tud. Még akkorá­kat is, amelyeknek látszólagos átmérője egy 486 méter távolságból szemlélt gombostű fejével azonos. Ez azonban még korántsem képviseli a végső lehetőséget. Bizonyos mérések esetén ennél akár háromszorta nagyobb pontosság is elérhető. A legutóbbi napfoltmaximum idején a RATAN-600 legfontosabb feladata a Nap vizs­gálata volt. Főként a Nap légkörében lezajló robbanásokat tanulmányozták a segítségével. De ez csak töredékét alkotja a műszer program­jának, amelynek általános tevékenységét kerek egy évre előre megszabják. Jelentős munkate­rület például a csillagszerű rádióforrások, a rendkívül nagy energiát kibocsátó, úgyneve­zett kvazárok tanulmányozása, továbbá a rádió­galaxisok kutatása is. Ezek olyan csillagrend­szerek, amelyekből igen erős rádiósugárzás érkezik. A Naprendszeren belüli égitestek közül pedig elsősorban a Jupiter bolygó négy nagy holdját vizsgálják a RATAN-600 segítségével, főként az IO holdat, amelyet nagyon erős rádió­hullám-kibocsátás jellemez. H. P. DÉNES GYÖRGY t­Cserebere Csere­papír­bere, galuska, pityke­lyukas­gomb, fazék, bugyii­réz­bicska, ' mozsár, tű, csere­‘ doromb, bere, lila Boldizsár, festék, csere­pines­bere, kalap, Katika, fésű, nyitva csiga­a bolt, ház, patika, lakat, réz­mázas pénz, cserép, fagaras, fa­nem vetettél, puska, kártya, ne arass! LABAK A libáról tanul az osztály. Megbeszél­ték, hogy ez a szárnyas általában falun, ólakban él. A gyerekek nyáron gyakran kihajtják őket a rétre.- Tudjátok, a liba senkivel nem cserél­ne a Földön, ha a tikkasztó, nyári hőség­ben egy jót fürödhet a tóban - magyaráz­za a tanító néni.-Tollazatuknak is köszönhetik, hogy akár órákig is képesek a víz felszínén lebegni, s lábaikkal hajtják magukat elő­re. A libának hártyák vannak a „lábujjai“ között, amivel gyorsan tud úszni. Látjá­tok, ilyennel! - a tanító néni felmutatott egy libalábat az osztálynak. - Na, milyen láb ez? Jóska az utolsó előtti pádból kiáltotta:-Jobb...! A TETT HALÁLA AZ OKOSKODÁS. Madách olyan meglepő leleteket ástak ki a föld mélyéből, hogy a té­nyek előtt meg kellett hajolniuk a legmakacsabb „hagyomány­tisztelőknek“ is. Ilyen bizonyíték volt például a Dubois által feltárt jávai elő­ember, tudományos nevén a Pithecanthropus. Későbbi bonyolult vegyi vizsgálatok is bizonyítják, hogy ez az élőlény mintegy 700 ezer évvel ezelőtt élt. Mivel megtalálták a kopo­nyacsontjait is, a rajtuk észlelt rajzolatok alapján állítható, hogy ez az élőlény már beszél­ni is tudott. Világosan kivehető nála a Broca-féle mező, vagyis a beszédközpont nyomai. Per­sze, beszéde épp olyan kez­detleges volt, mint maga az „ember", ha egyáltalán e lény már embernek tekinthető. Később Peking mellett - ez már századunk elején történt - megtalálták a Pithecanthro­pus közvetlen rokonát, a Si- nanthropust. Valamivel később élt, mint a jávai előember. Na­gyon fontos, az életmódjára vonatkozó bizonyítékokat ha­gyott ránk. Ilyenek a kőeszkö­zei és a tűzhelye. Még képte­len volt maga tüzet gyújtani, de az éltető lángot, melyet a ter­mészettől lopott el' évezrede­ken át őrizte. A Pithecanthro- pust és Sinanthropust a tudo­mány ma már közös néven Homo erectus-ként említi, ami azt jelenti, ásatag ember. Azóta ennél régebbi ősöket is találtak. Előbb Dél-Afriká- ban, majd Afrika északibb terü­letein is. Az első leletek Ray­mond Dart professzor nevéhez fűződnek. O nevezte el ezt az élőlényt Australopithecusnak, ami magyarul déli majmot je­lent. Persze a majomnál jóval fejlettebb lényről van szó. Agy­koponyájának az űrtartalma lé­nyegesen nagyobb az ember- szabású majmokénál, de ki­sebb, mint a Homo erectusé. A körülötte talált csontdarabok formája arra enged következ­tetni, hogy az állati csontokat fegyverként használta. Velük szakította be zsákmánya ko­ponyáját, néha talán társaiét is. Mindezeket a lényeket az ember őseinek tekinthetjük, de nem mondhatjuk rájuk, hogy ősemberek. Az ősember ugyanis jóval később élt. Leg­régibb maradványai mintegy 250 ezer évesek. A tudomány, az első lelőhelye után nean­dervölgyi emberként emlegeti. Nyomai megtalálhatók Euró­pában, Ázsiában és Afrikában egyaránt. Ó a Homo sapiens vagy „bölcs ember“, az egész emberisbe) közvetlen őse. CSICSAY ALAJOS GONDOLKODOM, TEHÁT. SZÁMLOGIKA A logikai szabályoknak megfelelően melyik szám illik az üres körszeletbe? 8 10 1t 12 j 3 14 A kutya a kertben, a rajzon pedig két teljesen egyforma kis négyzet van. A kutyát könnyű megtalálni, a négyzeteket már valamivel nehezebb. De neked azért biztosan sikerül! Nos, melyek az azonos négyzetek? Megfejtés A március 9-i számunkban közölt feladatokat (március 16-ig), mindössze ketten - Csaba Péter, Rimaszombat (Rimavská Sobota) és Pásztó Gyöngyi, Naszvad (Nesvady) - fejtették meg helyesen, vagyis írták: 1. igen; a feje búbja, mert magasabban lévén, nagyobb kört kell leírnia, mint a talpának; nyugatról keletre; egyikében sem, mert édesvízi állatok; sorrendben: hosszrhérték, súlymérték, területmérték, űrmérték. 2. A-3-8; B—4-5; C—1-6; D—2-7. ÚJ SZÚ 1 8 I 1983.111.23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom