Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-16 / 11. szám

A pontosan előírt gyártási fo­lyamatokat végző vegyipari dolgozóknak aránylag ritkán nyílik alkalmuk új megoldás, találmány kidolgozására, érvényesí­tésére, bármennyire is jártasak a ké­miai és fizikai mennyiségek, képletek, egyenletek világában. Annál nagyobb az örömük, ha mégis sikerül valami­lyen problémát megoldaniuk, új meg­oldást, vagy új terméket kifejleszteni­ük. A Slovnaft vegyészei számára ezért különösen jelentős, volt az a nap, amikor az elmúlt év decembe­rében a bratislavai Duklai Hősök Híd- ját átadták a forgalomnak. Ugyanis nemcsak a híd vizsgázott ekkor, ha­nem az új MOSTBIT aszfaltburkolat is, a Slovnaft vegyészeinek a talál­mánya. Vajorr elbírja-e majd a „közönsé­ges“ hazai alapanyagokból készített aszfalt a tényleges megterhelést? Nem feledkeztek meg valamiről a la­boratóriumi vizsgálatok folyamán? Nem lett volna mégiscsak célszerűbb elkerülni a kockázatot, s külföldről behozni ezt a különleges minőségű, szilárd, rugalmas és hőálló aszfaltot? Ha fel is merültek ilyen kérdések, ezek inkább csak a megoldás jelentő­ségére utaltak, egyáltalán nem jelen­tettek kételkedést, s nem a bizakodás hiányából eredtek. Az első 240 tonna MOSTBIT asz­faltot a legjobb időben, közvetlenül a híd befejezése előtt sikerült legyár­tani. Az első gyakorlati vizsga is sike­resen zárult, teljes mértékben igazolta a laboratóriumi kísérletek eredmé­nyeit. Az új recept szerint készített aszfalt több szempontból is jobbnak bizonyult mint az, amelyet az eddig bevált, külföldről behozott, de hozzá­férhetetlenül drága szintetikus kau- csukból készítettek volna. BIZONYÍTANI IS AKARTAK A találmány szerzői, Mikulás Jus- cik, Dr. Ivan Kopernicky kandidátus, Miloé Hojzák, Alfréd Rúna, Ján Sven- tek és Margita Masarykotfá mérnökök ma már a gazdasági eredményeket is mérlegelhetik. Csupán kétszáz tonna speciális aszfalt elkészítéséhez 50 ezer devizakoronáért kellett volna vá­sárolni különleges adalékanyagot, s ez a mennyiség a híd egyik felének a befedésére sem lett volna elég. A megoldás keresésének tehát ala­pos gazdasági okai voltak. Volt itt azonban más szempont is, sokak számára ennél is fontosabb - a bizo­nyítani akarás. Hiszen a Slovnaft vál­lalatnál senki számára sem lehetett közömbös, hogy az aszfaltgyártásban szerzett sokéves tapasztalatok után ne tudnának létrehozni valami újat, az eddigieknél is jobbat. A találmányhoz vezető út azonban nem volt egyszerű. A hazai közvéle­mény nagyon jól tudja, hogy a Slov- naftban készített útburkoló anyagok kínálatában nem volt olyan kiváló mi­nőségű aszfalt, amely eleget tenne az átlagosnál szigorúbb követelmények­nek. Ezért gyakran fordult elő, hogy az útburkolat a forró nyári melegben megpuhult, deformálódott, télen pedig a fagy és a víz tett benne kárt, megre­pedezett. Külföldön ezt a problémát úgy oldották meg, hogy különböző műanyagokat kevertek az aszfaltba. Hasonló úton indultak el a Slovnaft vegyészei is a probléma megoldásá­ban. Az első ilyen aszfalt és műanyag keveréket BALES néven már 1970- ben forgalomba hozták. További lé­pést jelentett később a MOBITU-LA modifikált aszfalt gyártása. Ezek a ké­szítmények az eredeti primer és sze­kunder aszfaltoknál 3 közutakon sok­kal jobban beváltak, de hídburkolatok készítéséhez még mindig nem voltak alkalmasak. A nyolcvanas évek elején a laboratóriumi kísérletek sikerrel jár­tak ugyan a külföldről behozott CA- RIFLEX TR szintetikus kaucsukkal, amely kiválóan társult a Slovnaftban gyártott aszfalthoz. A készítmény tu­lajdonságai 'tökéletesen megfeleltek az elvárásoknak. Jól tűrte mind a ma­gas, mind az alacsony hőmérsékletet, a nyomást és az elasztikus megterhe­lést. Hasonló tulajdonságokkal ren­delkezett, mint a gumi. Volt azonban egy komoly „fogyatékossága“, még­pedig a rendkívül magas ár, ami szé­lesebb körű alkalmazását nem tette lehetővé. Tovább kellett hát folytatni a keresést. Eugen Prikler hordókba tölti a MOSTBIT első tonnáit a Slovnaft aszfaltgyártó üzemében EGY ÚJSÁGCIKK SEGÍTETT A megoldás egyik lehetőségére Mi- kuláá Juscík mérnök feltaláló jutott, teljesen véletlenül. Egy olyan tanács­kozáson vett részt, ahol éppen a poli­etilénnel modifikált aszfaltgyártásról volt szó. Itt a legnagyobb problémát a prolietilén rossz oldhatósága jelenti. Ekkor jutott arra a gondolatra, hogy a prolietilén oldását elő lehetne segíte­ni, ha a prolietilén és az itthon gyártott szintetikus kaucsuk keverékébe piro- lízises nehézolajat adagolnának. Ez­Mikulás Juscík mérnök zel azonban a kérdésnek csupán az egyik felét sikerült megoldani. A má­sik fele már Milos Hojzák mérnök nevéhez fűződik.- A Technické noviny újságot la­pozgatva egy érdekes cikkre lettem figyelmes, amely arról számolt be, hogy a bratislavai Matadorban előállí­tották a kaucsuk és a prolietilén keve­rékét - mondia Hoizák mérnök. - Ez nagyon meglepett, először el sem akartam hinni, gyakran beszélgettünk a témáról akkori vezetőmmel, Juscík mérnökkel, s különböző megoldáso­kat dolgoztunk ki. Eleinte kevés ered­ménnyel, de aztán sikerült egy olyan gondolatot megvalósítani, ami az egész kérdést véglegesen megol­dotta. Mindez eléggé rejtelmesen hang­zik, de Hojzák mérnök még hozzátet­te, hogy a kaucsukhoz azért nem lehet más anyagokat keverni, mert molekuláinak spirálrúgóhoz hasonlít­ható szerkezete távol tart magától minden más anyagot. Ahhoz tehát, hogy a kaucsuk könnyebben társul­jon, ezt a spirális vonalat kell kiegye­nesíteni, s így a polietilénnel és az aszfalttal egy teljesen új szerkezetű anyagot képez. SIKERES PREMIER Az új modifikált aszfaltgyártó eljá­rás szabadalmát még az elmúlt év júniu­sában bejelentették. Akkor azonban még nem tudták, hogy az év végéig sikerül-e legyártani legalább egy ton­nányit az új anyagból. A laboratóriumi eredmények mindenesetre biztatók voltak. Ezeket a bratislavai Mélyépíté­si Kutatóintézetben is megerősítették. A hazai alapanyagokból gyártott MOSTBIT még annál az aszfaltnál is jobbnak bizonyult, amelyet a CARIF- LEX hozzáadásával készítettek. A prolietilén az aszfalt mechenikai tulajdonságait javította,' a kaucsuk pre­dig a rugalmasságát és a szilárdságát, főleg szélsőséges hőmérsékleti felté­telek mellett. A hídépítés akkoriban már eléggé előrehaladott állapotban volt, s az új burkolóanyag kifejlesztői már tudták, hogy az SA 200-as poolie- tilén, a KRALEX szintétikus kaucsuk és az aszfalt keveréke ezen a hídon teszi le az első vizsgát. Amikor a vál­lalat igazgatósága ígéretet tett a Dop- rastav vállalatnak, hogy az új aszfaltot idejében elkészítik, igazi harc kezdő­dött az időért. A Frantisek Huba mér­nök által vezetett komplex racionali- zációs brigádnak köszönhetően ez a harc is sikeresen zárult, s a hosszú élettartamú, 700 000 koronás megta­karítást biztosító útburkolat egyaránt dicséri a hídépítők és a vegyészek munkáját. JOZEF PAHOLÍK A MOSTBIT főpróbája Az aszfaltozok már az új keve­rékkel burkol­ták a Duklai Hő­sök Hídja úttes­tét és járdáját (Dusán Karlík felvételei) Esti disputa Elcsendesült már a művelődési ház nagyterme, ahol fél órával ezelőtt még beszámolók, felszólalások, ja­vaslatok hangzottak el. Csak néhányan maradtak az asztalsor végén. Ráérősen, először mindennapos dol­gokról beszélgettek, de csakhamar akaratlanul is tovább folytatták a gyűlést. Peter Krivda mérnök, a Kassa (Kosice)-vidéki Járási Mezőgazdasági Igazga­tóság igazgatója tette az első megjegyzést:- Alapjában véve jó éveleji pártgyűlés volt, mégis hiányérzetem van. Mintha a beszámoló elkendőzné a hibák egy részét. Véleményem szerint még jobban az elevenére kellett volna tapintani, mert ebben a szövet­kezetben bizony sok lesz a tennivaló az idén. Egyes szakaszokon ugyancsak meg kell fogni a dolog végét. A fiatal igazgatónak - aki csak két éve tölti be vezető tisztségét - az észrevételei, úgy látszott, indokoltak voltak, mert a jelenlevőket gondolkodásra késztették. Eleinte kissé erősnek, eltúlzottnak tartották értékelését, de később belátták, hogy igaza van, és másképp kell viszonvolni a felvetett problémákhoz. Elsőnek Kelemen Sándor, a csécsi (Őecejovce) Győzelmes Február Efsz üzemi pártalapszervezetének elnöke, a szövetkezet alelnöke fejtette ki nézetét:- Egyetértek az igazgató elvtárssal, mélyebben kel­lett volna boncolgatni az egyes szakaszokon mutatko­zó lemaradások okait. Igaz, az utóbbi években felfelé ívelt a termelés görbéje szövetkezetünkben. 1980-hoz viszonyítva a 7. ötéves tervidőszak első három évében a növénytermesztésben 37, az állattenyésztésben 15 százalékkal növekedett a termelés. Sajnos, tavaly valahogy lelassult az ütem.- Erre gondoltam - folytatta beszédét az igazgató. - A szövetkezet a kelet-szlovákiai kerületben is az elsők közé tartozik, de ha nem használják ki jobban a lehetőségeket a termelés növelésére, akkor bizony előfordulhat, hogy a sereghajtók közé kerül. Jó pár perce folyt a párbeszéd, amelynek tartalmával az asztalnál ülök közül többen egyetértettek. Csányi István, az egységes földművesszövetkezet veterán elnöke szedte össze mondanivalóját Amikor úgy látta, hogy szükséges, közbeszólt:- Jó irányban halad ez a vita. Azzal is egyetértek, hogy a beszámoló felvetette a legfontosabb problémá­kat. Ezekre a tagsággal együtt választ kell adnunk. Kereken meg kell mondanom, hogy a sűrűn vetett gabona hozama jóval nagyobb lehetett volna, ha a gé­pesített brigád tagjai jobb talajművelési, növényápolási, tápanyagellátási munkát végeztek volna. Más szóval: ha a növénytermesztésben dolgozók megtették volna a kötelességüket.- Igaza van Csányi elvtársnak - helyeselt a párt- alapszervezet elnöke. - Nem véletlenül foglaltam be a beszámolóba egy-két kirívó mulasztást. Bíráltam, hogy a szemes kukorica alá tavasszal hordták ki és szántották be az istállótrágyát. Emiatt túl szomjas volt a föld, és a növények nehezen vehették fel a fejlődé­sükhöz szükséges tápanyagot, ami kedvezőtlenül mu­tatkozott meg a hektárhozamok alakulásában. A szövetkezet elnöke az alelnök szavainak hallatára még keményebben, kendőzetlenebből bírálta a hi­bákat- El kell ítélnünk azokat, akik az alacsonyabb hek­tárhozamokat teljesen az aszály rovására írják. Igaz, a mi határunkban is kevesebb eső esett, mint más években. Viszont éppen most mutatkozott meg, milyen fontos a talajművelés. A Faluvégiszer dűlőben 8 tonna szemes kukoricát takarítottunk be hektáronként, pedig itt nincs is magas talajvíz. Az átlagos hektárhozam ezzel szemben csak öt tonna. Tehát nyilvánvaló, hogy parcellánként más-más színvonalú volt a talajművelés, a növényápolás. Idén alkalmaznunk kell a magyaror­szági Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszert, és jobban fel kell használnunk a Szovjetunió Kárpáton túli területe mezőgazdasági üzemeinek haladó kukorica­termesztési módszerét is. A kettő kombinálásával véle­ményem szerint az élenjáró kukoricatermesztők közé kerülhetnénk. Egy kis szünet után újra ott kezdték el, ahol abba­hagyták. A szövetkezet elnöke szerint az idén minden poszton nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy az állatte­nyésztésben megtartsák, vagy emeljék a termelés szintjét. Tavaly tehenenként átlagosan 3954 liter tejet fejtek. Olexo Anna élenjáró fejő 4735, Komjáti Éva 4523 liter tejet fejt tehenenként. Ilyen eredmények is vannak a tejtermelésben, de kérdés, hogy miként tartják meg ezt a szintet, ha nem lesz megfelelő takarmány.- Jól áttanulmányoztam a beszámolót, mondja a szövetkezet elnöke. - A tejtermelésre vonatkozólag bizony kevés jót olvastam belőle. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint a tömegtakarmány mi­nősége másod- és harmadosztályú. Ettől bizony kevés tejet adnak a tehenek, és az abraktakarmány egy részét sem pótolhatjuk vele. Megmondom őszintén, ettől fáj legtöbbet a fejem. Nehéz lesz kitartani az újig. A növénytermesztésben már bizonyos személycseré­hez folyamodtunk és remélem, hogy a jövőben ilyen mulasztások nem fordulnak elő. Késő estébe nyúlik a disputa. Az elégedetlenkedők sorrá hozzák fel az alacsony szintű termelés okait. Úgy tűnik, sosem lesz vége a vitának. De az idő eljárt, a jelenlevők felszedelózködtek, összeszedték irataikat, és táskáikat kezükbe véve a már kivilágított utcákon hazafelé igyekeztek. Azzal az eltökéltséggel, hogy az idén fordulatot hoznak a gazdálkodásba, mert így kívánja a csécsi szövetkezeti tagok becsülete. BÁLLÁ JÓZSEF ÚJ SZÚ 6 1984. III. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom