Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-16 / 11. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1984. március 16. XVII. évfolyam 11. szám Ára 1 korona A kinek alkalma volt megtekinteni a bratislavai Technika Házában megrendezett Elektronizálás '84 kiállítást, az nemcsak a szakmába vágó kérdésekben tájékozódhatott, hanem arról is meggyőződhetett. hogy a cselekvés, az alkotó munka beláthatatlan területe bontakozik ki az érvényesülés útjait kereső felnövő nemzedék előtt. A tudományos-technikai forradalom egyik legjelentősebb és legizgalmasabb kiállítását tekinthették meg az elmúlt napokban a szlovákiai érdeklődök, mégpedig abból a szempontból, hogy hazai viszonylatban hol állunk ezen a területen, mit értünk el, mire építhetünk és mire számíthatunk. Ez a kiállítás olyan ablakot nyitott ki az érdeklődők előtt, amelyen betekintést nyerhettek a közeli jövő tudományos-műszaki fejlődésének alapvető irányzataiba, s a látottak alapján kialakulhatott bennük valamilyen konkrét elképzelés az ezredforduló élet- és munkafeltételeiről. Éppen ezért nagyon hálás dolog volt. hogy elektronikai iparunk a maga sokrétűségében az elmúlt év végén tartott prágai rendezvény után a szlovákiai közönségnek is bemutatkozott. Az ilyen rendezvények felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak az elektronizálásban réjlő potenciális lehetőségek kihasználásához, ami a megoldás kulcsát képezi további gazdasági fejlődésünk számos kérdésében. Elsősorban ez az út vezet a társadalmi munkatermelékenység és a hatékonyság növeléséhez, a minőség javításához, a takarékosabb anyag- és energia- fogyasztáshoz, termékeink világpiaci versenyképességének fokozásához, s a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött további gazdasági és társadalmi céljaink eléréséhez. Az elektronizálást ezért egyaránt tekinthetjük minőségi változásokhoz vezető társadalmi folyamatnak, valamint ipari jellegű szakmai tevékenységnek. Folyamatként a tudományos-műszaki haladás egyik alapvető irányzatát képezi, melynek funkcionális, átfogó, a gazdasági és a társadalmi élet minden területére kiható szerepe van. Ez a folyamat azonban elsősorban annak a függvénye, hogy elektronikai iparunk, amely napjainkban új fogalomként lép a gazdasági élet küzdőterére, milyen mértékben és milyen színvonalon nyújtja hozzá az anyagi-műszaki, szervezési-szolgáltatási és egyéb feltételeket. De az elektronikai ipar sem fejlődhet öncélú, a tényleges szükségletektől elvont, vagy ezeket csupán feltételező irányzatokban, hanem csak a társadalmi megrendelés konkrét igényeihez és elvárásaihoz igazodva. Olyan összefüggésről van itt szó, amelyben a szó szoros értelmében kettőn áll a vásár, ahol a szállító és a megrendelő közötti kapcsolatok formája és színvonala, s az információk kölcsönös áramlása egyúttal a fejlődés ütemét is alapvetően meghatározza. A hagyományos iparágakban már régen kialakultak a kapcsolatok az alapanyagokat és az alkatrészeket szállító háttéripar és a késztermékeket gyártó vállalatok között. Az elektronika területén a szállítói-megrendelői kapcsolatok csak most vannak kialakulóban. Ezért óriási szerepe van itt a kölcsönös tájékoztatásnak, hiszen az alkatrészeket gyártó üzemek dolgozói nem láthatnak bele a felhasználók konyhájában a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban, s az itt dolgozó műszaki fejlesztők sem ismerhetik részletesen az alkatrészeket gyártó és forgalmazó szervezetek adott lehetőségeit. A kiadott gyártmánykatalógusok nagy hiányt pótolnak ugyan, de félmegoldást jelentenek, hiszen csak egyirányú tájékoztatást nyújtanak a hozzáférhető készletekről. A jövőben gyorsan fog növekedni a megrendelésre gyártott, a felhasználók speciális igényeihez igazodó alkatrészek gyártása, ezért sokkal többet jelentenek a személyi kapcsolatok. az alkatrészgyártók és a felhasználók konzultatív találkozásai. Ehhez ki kell használni a szakmai tanácskozások, eszmecserék minden lehetőségét, amihez elsősorban a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság szervei és üzemi szervezetei nyújthatnak segítséget. Elgondolkoztató az is, hogy egyes hazai alkatrészgyártó vállalataink gyorsabban tudják fejleszteni kapcsolataikat a KGST-országokból érdeklődő külföldi vállalatokkal, mint a hazai felhasználókkal. Ez a szocialista gazdasági integráció fejlesztése szempontjából dicséretes dolog, de elsősorban a külföldi felhasználó partnerek nagyobb rugalmasságát dicséri. Az alkatrészgyártás felettébb érdekelt a külföldi megrendelőkkel való együttműködésben, hiszen a mi feltételeink között a gazdaságos sorozatnagyságot csak nemzetközi viszonylatban lehet elérni. Ez az együttműködés tehát a hazai felhasználók érdekeit is szolgálja, de a sorozatnagyság attól is függ, hogy mennyi fogy el a hazai piacon. Természetesen a sorozatnagyság kérdését sem lehet szemellenzővel vizsgálni. Az Elektronizálás ’84 kiállítás látogatói például féltucatnyi hazai fejlesztésű személyi számítógéppel ismerkedhettek meg. AÍz ésszerűségre törekvő közgazdászban felmerülhet a kérdés, hogy minek nekünk immár nyolcféle személyi számítógép, elég lenne ezekből fele annyi is, vagy csak egy-két típus, ami lényegesen olcsóbbá tenné a gyártásukat, s elősegíthetné a nagyobb arányú elterjesztésüket. Ez az okoskodás elég meggyőzően hangzik, de arról sem szabad megfeledkezni. hogy a napjaink slágerének számító személyi számítógépek mindegyik típusa mögött egy-egy lelkes fejlesztő kollektíva áll. Természetesen az is fontos, hogy minél több ilyen berendezés álljon az iskolák, az intézmények, a vállalatok, sőt az egyes személyek rendelkezésére is, s minél kedvezőbb áron, de ennél talán még fontosabb, hogy minél több lelkes híve, rajongója, alkotó pártfogója legyen ennek a nagy jövő előtt álló műszaki újdonságnak. Mert az, ami egyesek számára ma még csak játék, hasznos időtöltés, a különböző kombinációk, alkalmazási lehetőségek elkötelezetlen de érdekfeszítő keresése, az a jövőben pótolhatatlan hivatássá, mindennapi életünk nélkülözhetetlen tartozékává válik. MAKRAI MIKLÓS Az Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézetben 1981-ben kezdték el a mikroprocesszorok kifejlesztését a különböző típusú meghajtó villanymotorok vezérléséhez. Ez a kutatás lehetővé teszi ilyen jellegű motorok alkalmazásának kiszélesitését a gépipar számos ágazatában. A felső képen Jaroslav Sindelár mérnök és Frantisek Hamácek mérnök a programok összehangolását végzi. A számítógépes munkahelyek programjainak kidolgozásához szükséges mikroprocesszoros rendszerek kifejlesztésével a Tesla Kolín vállalatban foglalkoznak. A középső felvételen Jirí Nápravník és Pavel Kubelka az MVS 800-as berendezés „élesztését“ végzi, amely az NC és a CNC programvezérlésű szerszámgépek irányítására szolgál. A Brnói Műszaki Főiskola villamosmérnöki karán két új rendszert fejlesztettek ki a robottechnikában és a technológiai folyamatok automatizálásában használt digitális ipari televízió alkalmazásához. Az alsó felvételen Radek Holek mérnök az ipari televízió értékelési rendszerét kezeli. (CSTK felvételei) // KETTŐN ÁLL A VÁSÁR
