Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-10 / 6. szám

A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság 1970 májusában az amerikai Denver városának ítélte a 12. fe­hér játékok rendezését. Ám Colo­rado állam nehéz gazdasági és szociális helyzete nem sok jóval kecsegtette a szervezőket, így népszavazásra bocsátották az olimpia rendezésének ügyét. Az egyre magasabb adókkal sújtott Denver lakosságának többsége a téli olimpia ellen volt. Denver tehát nem egészen három évvel a játékok megkezdése előtt visz- szalépett. 1973-ban a NOB úgy döntött, hogy 1964 után újra az osztrák Innsbrucknak szavaz bi­zalmat. Többnyire ugyanazokon a színhelyeken versenyeztek a sportolók mint 12 esztendővel korábban, csak modernizáltabbak voltak a létesítmények. Az innsb­rucki olimpia csaknem minden te­kintetben felülmúlta a korábbiakat 1. 1000 MÉTEREN FÉL LÁBON. Lord Killanin, a NOB elnöke már a játékok megkezdése előtt nyíltan megmondta, az innsbrucki olimpiá­tól fúgg, milyen lesz a téli sereg­szemle további sorsa, mert egyre többen támadták és kétségbe vonták jogosultságát. Főleg azóta, hogy a szocialista országok spor­tolói a hangadók. Nos, az innsb­rucki olimpia nagyszerűen sikerült, s ez meghatározta a játékok to­vábbi fejlődését. Ezúttal nem volt hóhiány az osztrák Alpokban, de ezt „helyet­tesítették" a járványos megbete­gedések, amelyek szinte egyetlen sportküldöttséget sem kíméltek meg. Az orvosok antibiotikummal és más gyógyszerekkel igyekez­tek menteni a menthetőt. Nem csoda tehát, hogy egy-két anti- dopping-ellenőrzés pozitív ered­ményt hozott. Ennek értelmében a NÖB Végrehajtó Bizottsága tö­rölte a Csehszlovákia - Lengyel- ország jégkorongmérkőzés ered­ményét (7:1), mert Pospísil köhö­géscsillapítót (kodein) tablettát szedett. A két pontot levonták, de Pospísil később játszhatott, ami bizonyítja: elhamarkodott volt a NOB részéről az ítélet. Galina Kulakovától is elvették a női 5 km- en szerzett bronzérmét, de utána tovább versenyezhetett. Egyéb­ként hat sportág 37 számában avattak bajnokot. Szapporóhoz vi­szonyítva műsorra tűzték az 1000 m-es férfi gyorskorcsolyázást és a jégtáncot. Az északi síszámokban ismét nem az északiak voltak a legered­ményesebbek, hanem elsősorban a Szovjetunió és az NDK. A 15 km-t Bazsukov, a 30 km-t Sevel- jev nyerte, az északi összetettben az NDK-beli Wehling, a középsán­con honfitársa Aschenbach bizo­nyult a legjobbnak. Ritkán előfor­duló balszerencséje volt a 4x10 km-es szovjet férfiváltónak. Belja- jev, a váltó első tagja 8 kilométer­nél mintegy 100 m-es előnnyel vezetett, amikor sícipöjének orra szétrepedt, több mint 100 métert egy sílécen futott; az sem sokat segített, hogy aztán kapott egy sílécet cipöstól, mert a „lábbeli“ két számmal kisebb volt! Kétper­ces hátrányba került a szovjet vál­tó, a 11. helyre esett vissza, de már a staféta második embere, Bazsukov a harmadik helyre hozta fel. Seveljev és Garanyin aztán nagy küzdelemben megtartotta a váltó pozícióját. A női futószá­mok a 27 éves finn elárusítónö, Helena Takala és a szovjet lányok párharcát hozta. Az 5 km-t Takala nyerte, 1,04 mp-es előnnyel Szmetanyina előtt, 10 km-en vi­szont már az utóbbi volt eredmé­nyes hasonló előnnyel. A váltó aztán egyértelműen a szovjet lá­nyoké volt. ATLÉTÁK A BOBPÁLYÁN. Az alpesi számok legjobbja a 26 éves NSZK-beli Rosi Mittermaier volt. Megnyerte a lesiklást és a műle­siklást, és csak 12 századmásod­perc választotta el az óriásmúle- siklás győzelmétől. Az NDK szán- kósainak három aranyérmére úgy tekintettek mint fejlett sportáguk logikus eredményére. Figyelemre méltó volt azonban, hogy Innsb­ruckban újabb „aranybányát“ ta­láltak - a bobpályán! Á kettesek és a négyesek versenyét is megnyer­ték! Az előbbi bobban Nehmer és Germeshausen ült, ők alkották a négyes „felét“ is. Nehmer soká­ig az NDK legjobb gerelyhajítói közé tartozott, Germeshausen pe­dig élvonalbeli tízpróbázó volt. Mindketten tagjai voltak az 1972- es nyári olimpiára készülő keret­nek, de nem jutottak el München­be. Végül is szerepeltek az olimpi­án: tartan helyett a betonteknőben versenyeztek. EGYÉNISÉGEK. Az innsbrucki olimpia nagy egyéniségei voltak még a Pahomova - Gosrkov jég- tánckettös, a gyorskorcsolyázó Tatjana Averina (1000 és 3000 méteren győzött, a másik két számban bronzérmes lett), az amerikai Shela Young (minden fémből nyert egyet), aki mellesleg a kerékpározásban is többször lett világelső... No és ott volt Franz Klammer, a lesiklókirály! Olyan reklámot és propagandát csináltak körülötte az osztrákok, hogy félő volt: nem tudja elviselni az esélyes szerepét. Elviselte! Rekordközön­ség előtt (60 ezer) szuverénül nyerte versenyszámát. A pálya 3020 méter hosszú volt, 1950 mé­ter magassábgól indultak és 870 . méternél értek célba. Klammer, a „király és császár“ egy sze­mélyben „csekély“ 1 perc 45,73 másodperc alatt száguldott végig a pályán. 263 MÁSODPERCRE AZ ARANYÉREMTŐL. A 12 téli olimpia a szovjet sportolók abszo­lút fölényét hozta: a 37 aranyérem­ből 13-at szereztek, tehát több mint az egyharmadát! A szovjet aranygyúlytést a korongozók fe­jezték be. Színrelépésük óta (1956) ötödször lettek elsők. De nem volt könnyű. A sorsdöntő utolsó mérkőzésen a csehszlovák csapat az első harmadban 2:0-ra, a harmadikban pedig 3:2-re veze­tett - 263 másodperccel a befeje­zés előtt! Végülis 4:3-ra a „szbor- na“ győzött. Csehszlovákia máso­dik lett. A jégkorongtornára árnyat vetett, hogy hiányzott Kanada (már korábban megszakított min­lamok 73 (3-3-4), 4. NSZK 71 (2-5-3), 5. Ausztria 52 (2-2-2), 6. Finnország 51 (2—4-1).... 13. Csehszlovákia 10 (0-1-0). Balcár negyedik lett középsáncon, a 4x5 km-es női %ifutóváltó (Pasiarová, Bartosová, Sekajová, Paulű) a ha­todik helyen végzett. Magyaror­szágnak két pontot szerzett ötödik helyével a Regőczy-Sallai jég- tánckettös. 2. Negyvennyolc esztendő után újra visszatért az olimpiai atmosz­féra a New York állambeli, 3000 lakosú városkába, Lake Placidbe. Mindnyájan jól emlékszünk még a négy évvel ezelőtt történtekre. Például arra, hogy az olimpiai falu kevésbé volt kényelmes a sporto­lóknak, hogy a játékok után a fiatal bűnözök börtöne lett, hogy a meg­nyitó napján forgalmi zűrzavar eredményeképpen a nézők és az újságírók sem jutottak el időben az események színhelyére. Emlék­szünk arra is, hogy a fehér játékok előtt a Resort Szállóban tartotta 82. ülését a NOB. Ideges és drá­mai légkörben zajlott le. Elsősor­Az amerikai Eric Heiden öt aranyérmet nyert gyorskorcsolyázásban az 1980-as olimpián. A sport mai szakosítását ismerve nehezen képzelhető el, hogy valaha is megdöntik ezt a nem mindennapi rekordot (ÖSTK-felv.) den „diplomáciai" kapcsolatot Eu­rópával) és Svédország. Az utóbbi csapat távolmaradását nehéz megérteni. Azt mondták: két világ- verseny esztendejében ók a VB-t helyezik előnybe. így lett bronzér­mes - nem kis meglepetésre - a korábban még a VB B-cso- portjában szerepelt NSZK együt­tese. Innsbruckban így alakult a nem­zetek nem hivatalos pontverse­nye: 1. Szovjetunió 192 pont (13 arany-, 6 ezüst-, 8 bronzérem), 2. NDK 135 (7-5-7), 3. Egyesült Ál­ban az USA külügyminiszterének, Cyrus Vance-nek a felszólalása volt botrányos: Carter elnök nevé­ben a moszkvai nyári olimpia boj­kottjára szólította fel a jelenlevő­ket. Ekkor olyan veszélyes hely­zetbe került az olimpiai mozgalom, mint soha előtte. Győzött azonban a józan ész és a realista politika, így lord Killanin, a NOB elnöke nyugodtan léphetett az újságírók elé az ülés befejezése után: ,,A XXII. nyári olimpiai játékokat hat évvel ezelőtti döntésünk értelmé­ben Moszkva rendezi...“ A NOB állsápontját kifejezésre juttató A XIII. téli olimpiával bezáró­lag összehasonlítottuk az érmek alapján a nemzetek sorrendjét: 1 Szovjetunió (7 olimpián indult és sportolói 61 arany- 38 ezüst- és 41 bronzérmet nyertek), 2. Norvé­gia 13 (51-53—47), 3. Egyesült Államok 13 (36-41-28), 4 NDK 7 (25-20-24), 5. Ausztria 13 (25-33-29). 6. Svédország 13 (25-21-26), 7. Finnország 13 (24-39-26). .. 16 Csehszlovákia 13 (2-5-6) . . 20. Magyarország 13 (0-2-4). Minden idők legeredménye­sebb téli olimpikonjai: 1. Ligyija Szkoblikova (szovjet, 1960-1964, gyorskorcsolya: 6-0-0), 2. Clas Thunberg (finn, 1924-1928, gyorskorcsolya: 5-1-1), 3. Eric Heiden (amerikai, 1980, gyorskor­csolya: 5-0-0), 4. Sixten Jern- berg (svéd, 1956-1964, sífutás: 4-3-2), 5. Galina Kulakova (szov­jet, 1968-1980, sífutás: 4-2-2), 6. Ivar Ballagrund (norvég, 1928-1936, gyorskorcsolya: 4-2-1). 7. Jevgenyij Grisin (szov­jet, 1956-1964, gyorskorcsolya: 4-1-0). Egy téli olimpián a következők szerezték a legtöbb aranyérmet - 5 ARANYÉREM: Eric Heiden (amerikai, gyorskorcsolya, 1980, Lake Ráad), 4 ARANYEREM: Li­gyija Szkoblikova (szovjet, gyors­korcsolya, 1964, Innsbruck), 3 ARANYÉREM: Clas Thunberg (finn, gyorskorcsolya, 1924, Cha­monix), Thorleif Haug (norvég, sí­futás, 1924, Chamonix), Ivar Bal­lagrund (norvég, gyorskorcsolya, 1936, Garmisch-Partenkirchen), Hjalmar Andersen) norvég, gyorskorcsolya, 1952, Oslo), Toni Sailer (osztrák, alpesi sí, 1956, Cortina d'Ampezzo), Klavgyija Bojarszkih) szovjet, sífutás, 1964, Innsbruck), Jean-Claude Killy) francia, alpesi sí, 1968, Grenoble), Galina Kulakova (szovjet, sífutás, 1972, Sapporo), Adrian Schenk (holland, gyorskorcsolya, 1972, Sapporp), Nyikolaj Zimjatov (szovjet, sífutás, 1980, Lake Piacid). szavak álljt parancsoltak azon re­akciós erőknek, melyek az olimpi­át hidegháborús célokra akarták felhasználni. AZ NDK AZ ÉLEN! Milyen volt tehát a XIII. téli olimpia légköre? Nem tipikusan olimpiai. Túl sok volt a probléma, a zavaró momen­tum, így nem beszélhetünk meg­felelő feltételekről, nyugodt körül­ményekről, melyek alapjai a szín­vonalas teljesítményeknek. És mégis! A négy évvel azelőtti innsbrucki játékokhoz képest nyil­vánvaló volt az eredmények fejlő­dése. Például a gyorskorcsolyá­zásban egyetlen olimpiai rekord sem tudott ellenállni. De a többi sportágakban is, ahol nem tartják nyilván a csúcsokat, megmutatko­zott: a soha nem tapasztalt kon­kurenciában mennyire bővült az abszolút élmezőny, négy eszten­dő alatt mennyit fejlődött egy-egy sportág. Szembetűnő volt: a leg­több versenyszám a szocialista sportolók fölényének jegyében zajlott le. Egyedülálló teljesít­ménnyel rukkolt ki a két sport- nagyhatalom, a Szovjetunió és az NDK. A fehér játékok történetében először nyerte a nemzetek nem hivatalos pontversenyét az NDK és az olimpiai győztesek tisztele­tére tízszer - a legtöbbször - a Szovjetunió himnuszát játszották. Ezek a tények nem maradtak visszhangtalanul az amerikai és a világ sportközvéleménye előtt. A győztesek és az érmesek listá­ján olyan nevek szerepeltek mint a szovjet sífutó Nyikolaj Zimjatov (három aranyérem), Raisa Szme­tanyina) egy arany-, egy ezüst­érem), a sílövő Anatolij Aljabjev két arany- és egy bronzérem), az NDK részéről a sífutó Barbara Petzold (két aranyérem), a sílövő Frank Ullrich (egy arany- és két ezüstérem). A szocialista orszá­gok fentebb említett sportolóival együtt a játékok további központi alakjai voltak: az amerikai Eric Heiden: mind az öt gyorskorcso­lyázó számot megnyerte, Hanni Wenzel (Liechtenstein) két arany- és egy ezüstérmet szerzett az al­pesi sízésben, a svéd Ingemark Stenmark kétszer állt a dobogó legmagasabb fokán... HEIDEN UTOLÉRHETETLEN. Új rekordot állított fel a téli olimpi­ák történetében a 21 éves ameri­kai Eric Heiden gyorskorcsolyázó: öt aranyérmet nyert. Ilyesmire nincs példa. Előtte a szovjet Szkoblikova tartotta a csúcsot: 1964-ben négyszer győzött. Hei­den minden számban megdöntöt­te az olimpiai rekordot, sőt 10 000 m-en világcsúcsot ért el. Heiden nemcsak ezzel hívta fel magára a figyelmet. Az amerikai sportolók fogadásán, Carter elnök jelenlété­ben, a moszkvai olimpia bojkottja ellen foglalt állást! Heiden teljesít­ménye mellett az olimpia legna­gyobb szenzációja volt, hogy az egyesélyesnek tartott jégkorong­tornát nem a Szovjetunió nyerte, hanem a 21 év átlagéletkorú játé­kosokból álló USA csapata, miu­tán 4:3-ra legyőzte a „szbornát“! Viktor Tyihonov, a szovjet váloga­tott edzője: „Legjobban azért cso­dáltam az amerikaiakat, hogy ma­ximális összpontosítással játszot­ták végig a találkozót és nem hagyták magukra kényszeríteni a mi játékstílusunkat. Úgy tűnik, későn kezdtük beépíteni csapa­tunkba a fiatal korongozókat. Csehszlovákia a csoportjában 7:3-ra kikapott az USÁ-tól, 4:2-re Svédországtól, így nem jutott a négyes döntőbe, az 5. helyért 6:1-re verte Kanadát. A 41 cseh­szlovák sportoló közül mindösze Kvéta Jeriová szerzett érmet, har­madik lett az 5 km-es sífutásban, a női váltó pedig negyedik. A ma­gyar Regőczy-Sallai jégtáncket- tös ezüstérmet szerzett. A XIII. téli olimpián 37 ország vett részt. A nem hivatalos pont­verseny: 1. NDK 154,5 (9 arany-, 7 ezüst- és 7 bronzérem), 2. Szov­jetunió 147,5 (10-6-6), 3. USA 97 (6—4-2).... 14. Csehszlovákia 13 (0-0-1) ..... 18. Magyarország 5 (0-1-0). TOMI VINCE V & VASÁRNAPI KIADAS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetö János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava. Gorkého 10. telefon: 309. 331-252. 332-301. szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek: 506-39 Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon: 337-623. 337-825 Hirdetési iroda a közüle- teknek: 815 80 Bratislava. Vajanského nábreiie 15. II. emelet, telefon: 551-83. 544-51 Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13.-. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom