Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-10 / 6. szám

■*

*A

tr

O

zmama és őzpapa kirándulni vitték a kis őzgidát, aki még sose látott erdőt. Nem is láthatott, hiszen csak pár hete született a tóparti bozótlakban. Bár sok minden történt vele azóta, kicsit pajkos volt ugyanis, alighogy talpra állt, nekivágott egyedül a nagyrétnek. És ezen az első útján sünibe botlott.- Nem tudsz vigyázni, te! - mordult fel süni.

S mert süni ,.bundájától“ sajgott gyenge talpacskája, slrva-jajgatva ment haza.

Szép rfapfényes vasárnap délelőtt volt, kirándulásra alkalmas idő. Reggeli után az őzcsalád elindult a Kiserdő irányába. Nagyobb sétára nem vállalkozhattak, hiszen nyafo- gósak az ilyen kis állatok, mint őzgida is, egyszer ez kell nekik, máskor mást találnak ki. Van elég látnivaló a Kiserdőben. Ott van például Uhu bácsi, aki nappal alszik, éjjel dolgozik, őt feltétlenül meg akarják látogatni, hogy meghívják őzgida névadójára. Ha idejük lesz, megkeresik tapsifülest, akit nehéz otthon találni, még vasárnap is a káposztásban kapálgat, azután sünit, aki nemrég ajándékozta meg őzgidát egy szép almával; eljött megnézni, meggyógyult-e már lábacskája. Útközben be kellett menni Röflékhez is, a vaddisznó családhoz, beteglátogatóba. Őzgida unta már a sok idegent, hiszen semmit se tudott róluk, Uhu bácsit álmosnak, nyuszit nagyképünek, sünit pamacsnak nevezte, Rőtiákét pedig..., nos koszosnak. Özmama irult- pirult, és nem győzött bocsánatot kérni kicsinye megjegyzései miatt.

I Ebédidőben egy hórihorgas fa árnyékában pihentek le, és elfogyasztották a magukkal

hozott élelmet. Őzgida ezúttal is csak turkált az ételben, mert neki mogyorókrém helyett gyökérfagyi kellett volna, és a natúr répaszeléteket túl szálkásnak, keménynek találta, tbeo után aludt egy órácskát, miután őzpapa mesélt neki egy korsóról, amely kényes, ke- vély, szófogadatlan, úrhatnám kis korsó volt, és addig járt a kútra, amíg összetörött. Amikor őzgida felébredt, síró hangon mondta, hogy nem szereti a tanító meséket, és igenis, ő nem kényes, nem szófogadatlan, csak a felnőttek akarnak tőle olyat, amit ő még nem tud, azért viselkedik így.

Továbbindultak. Elmentek Breki háza mellett, egy pillanatra megálltak, de őzgida nyafogott, hogy nem bírja ezt a csúnya brekegést, megfájdul tőle a feje. Hasonlóan jártak bocs Berciéknél, ott azért panaszkodott, hogy nem bírja a mosószappan szagát, mert bocs Berciéknél akár ünnepnap, akár hétköznap, mindig nagymosás van.

Négy órakor belépőjegyük volt a Pacsirta Zenés Színház

füttykoncertjére. Őzgida elfoglalta helyét a páholyban, es egy darabig csöndben ült. Őzmama és özpapa boldogok voltak, ha csúfolódó is őzgida, szófogadatlan is, legalább a művészetet szereti. De őzgida nemsokára elővette a cukroszacskót, és ropogtatni kezdett. Pár perc múlva varjú Néni, a színház főigazgatója, közölte velük kedves hangon, hogy kár, kár, nagy kár, de kénytelen megkérni a kedves őzcsaládot, szíveskedjék elhagyni a koncerttermet, mert zavarják az előadást és a műélvezetet. Mit tehetett özmama és őzpapa, szégyenkezve, búsan ballagtak hazafelé az esti szürkületben. Ekkor történt, hogy őzgida megmakacsolta magát, és nem akart továbbmenni. Egy lépést se. Hiába kérték szép szóval, hiába fenyegették haragosan, elhatározásából nem engedett. Aztán egyszer csak, mint a szélvész, uzsgyi, neki a dombnak. Özpapa kérlelő, rimánkodó hangját meg se hallotta, futott, futott ahogy a lába bírta. Han- gyáéknál, akik a várbástyáról távcsövön figyelték a közeledő veszedelmet, már nagy volt a riadalom, a tűzoltók, a mentők és a rendőrség igyekezett kiüríteni és biztonságba helyezne hangyaváros lakosságát. Őzgidát eszeveszett futásában végül is a hangyavár falai állították meg, de úgy, hogy a nagy összekoccanásban eltörött az egyik lába. Valamivel később kisfiú ballagott arrafelé és rátalált az őzgidára, aki először félt a furcsa lénytől, hiszen nem tudta, ellenség-e vagy jóbarát, hiszen ilyen teremtményt, mint a kisfiú, még nem látott. Bátortalan, reszkető hangon kérdezte meg.- Te ki vagy ?- Én Rosszcsont Misi vagyok, és most bekötöm a lábad, de ne nyavalyogj, mert azt nem szeretem!- Jó, ha nem fog fájni.

És Rosszcsont Misi bekötötte őzgida lábát, aztán megsimogatta selymes puha szőrét, és elvitte ót az özkórházba, ahol azzal váltak el, hogy őzgida szemlesütve közölte Rosszcsont Misivel, hogy ő, mármint Rosszcsont Misi, az egyetlen valaki, akit nem csúfol ki, és akinek a barátja akar lenni.

TALLÓSI BÉLA

Őzgida vasárnapja

I. „ELEVEN KÖVÜLETEK“

Földünk sokféle öslakóját őrizte meg számunkra a természet - kövületek formájában. Köztük olyanokat is, melyek több száz millió évvel előzték meg az embert.

Hogy mi történt ez alatt a roppant hosszú idő alatt, elképzelni is nehéz. A tudományok csak azt fogadják el, ami bizonyítható. Ilyen bizonyítéknak számít többek között az is, hogy 1966-ban a magyarországi Pécs mellett megtalálták egy sárkánygyík megkövesedett lábnyomait. De ez még csak mindig holt lelet. Hol van hát az élő?

Negyvenöt évvel ezelőtt Afrika délkeleti partvidékén a halászok egy élő bojtosúszós halat fogtak ki a tengerből. Hosz- sza másfél méter, súlya 41 kg és a színe világoskék volt. Elnevezték Latimeriának. Azóta már több ilyen halat is fogtak. Természetesen előtte is, csak senki nem figyelt fel rá a szakemberek közül. Miért fontos ez a bojtosúszós hal? Mert a tudósok azt hitték, hogy már rég kipusztult. Megtalálása akkor is örömet szerzett volna, ha egy jelentéktelen állatfajról van szó. Csakhogy a Latimeria egy fontos fejlődéstani láncszem. A halaknak éppen ebből a csoportjából fejlődött tovább az élővilág. A bojtosúszós halakból alakultak ki a kétéltűek, a kétéltüekból a hüllők, s a hüllőkből a madarak meg az emlősök. Az emlősök közül pedig a legfejlettebb maga az ember.

Tehát egyik ősünket találtuk volna meg? Mulatságos, de ez az állítás mégsem áll messze az igazságtól. Csupán az a furcsa benne, hogy ilyen távlatokban nem szoktunk gondolkodni.

De térjünk vissza a bojtos- úszósainkhoz! Megkövesedett maradványaik bizonyítják, hogy a földtörténeti ókor közepétől a devontól, a középkor végéig, a kréta korszakig éltek. Mintegy kétszázhatvan millió éven át. Valamikor a kőszénkor kezdetén, úgy háromszázötven millió évvel ezelőtt fejlődtek ki belőlük az őskétéltúek. Erre egyik bizonyíték, hogy hal létükre valódi végtagjaik voltak. Igaz, csontok helyett porcváz támasztotta az izmokat, s e testnyúlványok pere- % mén úszósugár-szegély volt. De megtalálható bennük a vállöv, a felkarcsont, az orsócsont és a sing-csont, persze kezdetlegesebb formában, mint a fejlettebb gerinceseknél. Ezek az öshalak valószínűleg az úgynevezett tüdőshalak közé tartozhattak. Tüdőshalak, melyek úszóhólyagjuk segítségével képesek hasznosítani a légköri oxigént, ma is élnek három kontinensen: Afrikában, Dél-Amerikában és Ausztráliában. De fejlődéstani szempontból csekély a jelentőségük.

Kérdés, ha az ös-bojtos- úszósok oly régen kipusztultak, akkor hogyan maradhattak meg mégis a maiak? Úgy, hogy a Latimeria nem a szárazföldi, hanem a mélyebb tengeri élethez alkalmazkodott. A testfelépítése viszont majdnem változatlan. Persze nem ö az egyetlen,, reliktum“, vagyis élő maradvány, másnéven éíő kövület, de amint elmondtam, nagyon fontos. Annyira, hogy megtalálásának pontos dátumát is érdemes feljegyezni: 1938. december 22.

CSICSAY ALAJOS

(Szlovák népi találós kérdések)

Mi van a hegycsúcs és völgy között?

(Az „és“ szócska)

Mivel kezdődik a tél és a tavasz?

(A „t" betűvel)

Mi a különbség a kecske és a katona között?

(Semmi. Mindkettő ,,k" betűvel kezdődik)

Az emberben kettő, a medvében kettő, a marhában egy se.

Melyek a legerősebb betűk?

(A ,,h“ és az ,,ó“, mivel ők ketten még a lovakat és az ökröket is megállítják: Hó!)

A

Melyik hónap a legrövidebb? (A május. Csupán öt betűből áll)

Hogyan lehet leírni az ezret nullák nélkül?

(Szóval: ezer)

(Az „e“ betű) Tóth László fordításai

KULCSÁR FERENC

A kis húgom, Arika

A kis húgom, Arika Arika ötéves,

tegnap kicsavarta Erika műanyag baba.

Erika lábát, Hahahahaha!

s mentőért kiáltozott, aztán hangosan vihogott.

A Nagytárkányi (Vefké Trakany) Magyar Tanítási Nyelvű Óvodában rendezett farsangi jelmezbálon az idén is jól szórakoztak a gyerekek. A bálon, melyet Kanócz Katalin igazgatónő szervezett a szülök közreműködésével, színesebbnél színesebb, ötletesebbnél ötletesebb figurák vonultak fel. Közben sok-sok dalt énekeltek a gyerekek, ami még hangulatosabbá tette a rendezvényt.

Kép és szöveg: Dobo^ Sándor

SZÁMLOGIKA

A körszeletekben látható számok bizonyos logikai elgondolás szerint szerepelnek Haladj mindig az óramutató járásának irányában, s ha felismered a logikai sorrendet, ennek megfelelően írd be a hiányzó számot az üres körszeletbe! Nos, melyik ez a szám?

SZÓREJTVÉNY

Ugyanazt a hárombetűs magyar szót kell behelyezned mindegyik sorba, hogy mindenütt értelmes magyar szót kapjál.

K

É

P

Á

E

Z

K

1

am

o

H

Á

T

MEGFEJTÉS

A január 27-i számunkban közölt feladatok megfejtése: fukar, igazság, tükörből, cukor, lépcső, olló; 10 négyzetet és 32 háromszöget. Nyertesek: Bugár Győző, Kürt (Ohrady); ifj. Vida Aurél, Kolozsnéma (Kliiská Nemá); Szí Éva, Gadóc (Hadovce); Lancz Henrik, Fülek (Fifakovo); Kovács Tünde, Losonc (Lucenec).

\

1

I

I

I

i

1

I

I

I

I

I

I

■

■

ÚJ szú

18

1984.11.10.