Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-10 / 6. szám

Vasárnap 1984. február 12. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 6.49, nyugszik 16.51, Közép-Szlovákia: 6.56, nyugszik 16.58, Nyugat- Szlovákia: 7.02, nyugszik 17.04 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 11.31, nyugszik 3.01, Közép-Szlovákia: 11.38, nyugszik 3.08, Nyugat- Szlovákia: 11.44, nyug­szik 3.14 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük LÍVIA, LÍDIA és PERLA nevű kedves olvasóinkat 1809-ben született Charles Robert DARWIN angol ter­mészettudós, a modern bio­lógiai tudomány egyik legje­lentősebb alakja, a korszerű származáselmélet kidolgo­zója (f1882) • 1884-6en szü­letett Max BECKMANN né­met festő és grafikus (t1950). AZ ÚJ SZÓ JÓVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL RUGALMASAN A GYAKORLATBA Füiöp Imre írása TÖBB MINT ÚJÍTÁS J. Mészáros Károly riportja „ERŐTLEN“ ERŐGÉPEK Keszeli Béla írása ÉJSZAKAI ŐRJÁRAT Németh János riportja MIT KAPNAK AZ APJUKTÓL? Péterfi Szonya írása MINDIG DIVATOS Deák Teréz riportja BASA TAMÁS HŰSÉGE Kozma Mária novellája A FESZÜLTSÉ­GEKKEL TELI HOLLANDIA Zolczer János riportja Kifejlesztették és kipróbálták a JW 20 típusú famegmunkáló gépet a Strakonicei Motorkerékpár Gyárban. A sorozatgyártásra már készülődnek. A gépet a múlt év végén konstruálták főként barkácsolók számára, válaszul arra a kormányfelhívásra, hogy a gépipari vállalatok járuljanak hozzá a piaci alapokhoz. Alapkivitelezésében a gép korongfűrészként működik, s más famegmunkáló eszközökkel is felszerelték. Az év végéig ötezret gyártanak belőle. A képen: Stanislav Plojhar lakatos a gép késtengelyét szereli. (Jaroslav Sybek felvétele - ŐTK) A hó legyen mindig fehér Nem tél a tél, ha nincs hó. A gyerekeket az idén ala­posan megvárakoztatta, de január végén aztán megér­kezett. Hullott nappal, hul­lott éjjel. Persze, igazi szenzációt az első napon jelentett. Ekkor a kicsinyek szánkózóéhsége nem is­mert határt. Délután kipirult arccal nyargalásztak dombra fel, dombról le. Fő­leg az utóbbi jelentett szá­mukra nagy élvezetet, mert van-e annál szebb, amikor a magasból elindul a szán­kó és vágtat, iramlik lefelé. Kit érdekel ilyenkor az irány, fontos a száguldás! Gyerekmunka - csóválja a fejét az ember, amikor azt látja, hogy a színes ,,teknó- cök“ és a hagyományos kéttalpú szánkók egyike- másika a motoros jármüvek számára fenntartott forgal­mas úttestre is kicsúszik. Az emberpalánta nem tud­hatja, milyen veszélyt je­lenthet számára ez. Ezért rájuk ugyan miért is hara­gudnánk? A bicska akkor nyílik ki a zsebünkben, ami­kor a felügyeletet tartó szü­lök is látják ezt, és adják rá az áldásukat. Nézik az út­testre kicsúszó szánkókat, és természetesnek találják, hogy az autók lassítanak vagy megállnak előttük. Sőt, nemcsak nézik, hanem olykor a gyerek háta mö­gött a szánkón ülve követik el ezt a minősíthetetlen ki­hágást. Egyik kedves levélírónk glosszának szánt írásában említést tett a havas domb­ról való ereszkedésnek er­ről a formájáról, és nem a szülőket marasztalta el, hanem azt a bácsit, aki nagy nehézségek árán úgy állította meg a teherautót egy szánkózó kisgyerek közvetlen közelében, hogy a szülők ereiben megfa­gyott a vér. De ez még nem elég - folytatja levélírónk hanem még neki (mármint a sofőrnek) állt feljebb. Rá- rivallt a gyerekre: Éppen itt kell szánkóznod? Kis híja, hogy nem gyúrtalak el! Mi­nősíthetetlen magatartás - dohogott írásában a ma­ma. kiválasztaniuk az ereszke­désre, melynek pályája nem az úttestbe torkollik. Sok tragédia keletkezett már abból, hogy az anyu­kák és apukák nem gondol­tak időben erre. Tény, hogy a gépjárműve­zető szakképzett személy, hogy tekintetét egy pillanat­ra sem veheti le az útról, hogy jó fékekkel szerelték fel a jármüvét de ne feled­jék: a sofőr is ember, aki­nek figyelme bánat, öröm, gond hatására egy pillanat­ra lazulhat, és - sajnos - olyan esetekről is tudunk, amikor a fék felmondta a szolgálatot! A hulló pelyhek, a fehér hótakaró nagyon szép lát­ványt nyújt. Kipirult arcú, élénk színű ruhát viselő, szánkózó gyereksereg tar­kíthatja. De ne fesse piros­ra a tél gyolcsát a gondat­lanság, a szülői közöny vagy felelőtlenség. A hó le­gyen mindig fehér... Kedves anyuka, a mérges bácsinak igaza volt! A dombnak számtalan ol­dala van, ezért a szülőknek a legbiztonságosabbat kell IDŐSZERŰ GONDOLATOK A mai viszonyok között, amikor az impe­rializmus lélektani háborút folytat a reális szocializmus ellen, az antikommunista diver- ziós központok megpróbálják feléleszteni a nacionalista csökevényeket és felhasználni ezeket a szocialista társadalmi rendszer alá- ásására. Ezért széles publicitást adnak az antiszocialista erők különböző gyűlölködő nacionalista pamfletjeinek. Ezzel kapcsolat­ban rendkívül időszerűek Lenin szavai arról, hogy határozott harcot kell folytatni a nacio­nalizmus mindennemű megnyilvánulása el­len. Előtérbe kerül az a követelmény, hogy elmélyítsük a lakosság nevelését a csehszlo­vák szocialista hazafiság és a szocialista internacionalizmus szellemében. Nem sza­bad megengednünk, hogy eltereljék a figyel­met a közös építöfeladatokról az olyan törté­nelmi tények fölösleges és végső soron ár­talmas felhánytorgatásával, amelyek a múlt­ban az uralkodó osztályok hibájából elvá­lasztották nemzeteinket és nemzetisége­inket. Az imperialista propaganda és a naciona­lista egyének mindenekelőtt a kommunista párt vezető szerepét támadják a nemzetiségi politikában. A történelmi tapasztalatok azon­ban egyértelműen bebizonyították, hogy egyedül a kommunista párt szavatolja a nemzetek és nemzetiségek egyenrangúsá­gát. A nacionalista erők a politikai pluraliz­mus jelszavával a kommunista pártot, a szo­cialista társadalom vezető politikai erejét va­lamilyen „nemzeti“ politikai párttal akarják helyettesíteni, amely bomlasztó szovjetelle­nes tevékenységet folytatna. Kedvelt mód­szerük az irreális követelmények kitűzése és a nemzetek és nemzetiségek fejlődésében elért pozitív eredmények lebecsülése. Nagy buzgón hamis híreket terjesztenek, amelye­ket a disszidensek alvilága „gyárt“ a diverzi- ós imperialista központok számára. Nem he­lyeslik a nemzetek és nemzetiségek közele­dését a szocialista államon belül, pedig ép­pen ez a folyamat az alapja további fejlődé­süknek. Lenin hagyatéka arra kötelez bennünket, hogy idejében megoldjuk a társadalmi élet ezen területén felmerülő problémákat, kerül­jük a hibákat, határozottan küzdjünk a nacio­nalista nézetek, hangulatok és irányzatok ellen. A szovjet kommunisták és a sok- nemzetiségű szovjet állam tapasztalatai ma is a tanulságok forrásául szolgálnak szá­munkra. (Ludovít Pezlár elvtársnak a bratislavai Lenin Múzeum megnyitásának 30. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepi gyű­lésen mondott beszédéből) 1­- Mostanában, még éjsza­ka, álmomban is a nyárra gon­dolok. .. Ezzel fogad Hodosy Dezső, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz 28 eszten­dős kombájnosa. Nagyon ter­mészetesnek és indokoltnak tűnő ez az állítás, mert hiszen a műhelyben, ahol jelenleg dolgozik, megkezdték a kom­bájnok ellenőrzését, javítását, már a nyárra készülnek. Mégis megkérdezem tőle:- Melyikre? A tavalyira, vagy az ideire?- Is, is. «-?-Tavaly nyáron született a kisfiam, és tavaly a nyári, őszi betakarításkor elért ered­mények alapján a Szocialista Ifjúsági Szövetség országos versenyében első díjat nyer­tem. SK-5 típusú kombájnnal aratott a nyáron. Egri Gyula volt a társa, segédje. Két hétig dolgoztak együtt.- Csodálkozni fog - mondja. - Nem tartottuk számon, hogy mikor, mennyit dolgoztunk. Ha munka közben valami gondolat mégis eszembe jutott, hát az a feleségemmel, a gyerek szü­letésével volt kapcsolatos. Kü­lönben tettük a dolgunkat, be­csülettel. A kukorica betakarításakor Gálffi Zsigmond volt a munka­társa. A kombájnnal 1700 ton­na kukoricát takarítottak be.- Zsiga bácsi nem kezdő - magyarázza. - A munkában jól megértettük egymást. Kel­lett is, mert öreg, régi gépünk gyakran elakadt, gyakran meg­hibásodott. Az idei nyáron már másik, új, E-516 típusú kombájnnal fog aratni. Névrokona, Hodosy Móric, a műhely vezetője adta tudtára.- Még nem mutatta meg - folytatja -, hogy melyik gép lesz az. Különben ilyen típusú gépünk még nem volt. Érthető hát, ha foglalkoztat a gondolat, milyen lesz, ki lesz a munka­társam. A műhelyben mint szerelő, javító dolgozik. Tóth Zoltán mester az irányítója és munka­társa.- Kiváló szakember - jegyzi meg. - Nem az első, nem is második télen dolgozom a javí­tókkal, értek ehhez a munká­hoz, de tőle az idén is megta­nultam egyet-mást. És nem­csak szakmai dolgokat.- Nem magyaráz sokat - mondja de a véleményére érdemes odafigyelni. Ami igaz az igaz, már megtörtént, hogy az ő javaslataira gondolva kér­tem szót az ifjúsági szervezet megbeszélésén. Kissé halkabbra fogva a szót így folytatja:- Olyanokat mond, hogy egyre gyakrabban gondolko­dom a magamra vonatkozó el­határozásokon. Felnőttem már, nős vagyok, féléves a kis­fiam, a fiatalok országos ver­senyén díjat nyertem, ideje lenne már azokhoz tartozni, akik, mint ö, tudatosan vállalják a jövőnk alakítását.- És csak töpreng? - kér­dem. - Gondolkozik?- Úgy valahogy - válaszol.- Nem kedvelem a kapkodást. Jól meg kell fontolni az elhatá­rozásokat. Ha viszont már bi­zonyos vagyok, hogy szándé­kom megvalósítható, sikeres lesz a megvalósítása, egy-ket­tőre döntök...- Például...?- Az idén is meghirdették az ifjú kombájnosok versenyét, és én megint beneveztem. HAJDÚ ANDRÁS ISMÉT BENEVEZETT ÚJ szú 2 1984. II. 10.H

Next

/
Oldalképek
Tartalom