Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-03 / 5. szám

A poros cipők olimpiájának is szokták nevezni a 20 esztendővel ezelőtti innsbrucki téli játékokat. Kevés volt ugyanis a hó, és hogy legyen, arról az osztrák hadsereg 2000 katonája gondoskodott: 25 ezer tonna havat hordtak a hegy­oldalakra. Minthogy ugyebár a hó tömege és súlya fura összefüg­gésben van egymással, el lehet képzelni, hány teherautó-fordulóra volt szükség, hogy a kopár hegy­oldalak mégiscsak fehérben csillogjanak. 1 REKORDOK. De elsősorban nem ez volt jellemző az 1964-es téli olimpiára, hanem a rekordok. Innsbruckban 36 ország 1200 sportolója indult, már 34 számban avattak bajnokot, 950 ezren látták a versenyeket. A síugróknak és a sífutó lányoknak is már két egyéni versenyük van, és megje­lennek a szánkósok is. Tizedmá- sodpercek döntötték el a küzdel­met a jégen, századok a havas lejtőkön és gyakran csak másod­percek a sífutásban. A kiéleződött versengés azonban nem ment a sportszerűség rovására; így el­mondhatjuk: az olimpia játékainak 40. évfordulóját méltóan ünnepel­te a fejlődő téli sport. A rekordok mellett a nagy versenyzők kiváló teljesítményei is emlékezetessé tették a 9. téli játékokat. A gyors- korcsolyázó Ligyija Szkoblikova, Squaw Valey kétszeres bajnoka volt az olimpia legsikeresebb ver­senyzője. Váratlanul győzött 500 méteren, annál biztosabban vi­szont a többi három távon, és összesen hat aranyérmével a fe­hér olimpiák legeredményesebb résztvevője lett. A KOREAI NDK IS! Inns­bruckban nyert először két egyéni bajnokságot sífutó. Mántyrantát, a finn vámőrt Klavgyija Bojarszkih szovjet tanítónő követte, a svéd Jernberg pedig 35 évesen lett el­ső. A női alpesi számokban egy francia testvérpár, az alig 20 esz­tendős Christine és a 18 éves Marielle Goitschell váltotta egy­mást a győzelmi emelvényen. A műlesiklást Christine nyerte Ma­rielle előtt, az óriásműlesiklásban fordított volt a sorrend. Ilyesmi még nem fordult elő a téli olimpiai játékok történetében. Műkorcso­lyában Karol Divinnek, a négy év­vel ezelőtti ezüstérmesnek nem jutott hely a dobogón, leszorította őt a 15 esztendős amerikai Alan Scott, aki Innsbruck legfiatalabb érmese lett. A mindössze 13 esz­tendős Ondrej Nepela meghök- kenten figyelte a holland Dijkstra hatalmas ugrásait és a francia Calmatot, aki közismert idegeske­désével minden ronthatót elron­tott, így a nem éppen nagy egyéni­ség hírében álló nyugatnémet Schnelldorfer végzet? a férfi me­zőny élén. Népes volt a jégko­rongtorna, 16 csapat indult, s a 2.-4. helyet csak a gólkülönb­ség döntötte el. A végeredmény: 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia, 4. Kanada. A csehszlovák csapat eredmé­nyei: Kanada 3:1, USA 7:1, Len­gyelország 4:0, NSZK 11:1, Svájc 5:1, Svédország 3:8, Szovjetunió 5:7. Az először kiírt biatlon (sílö­vés) kettős szovjet sikert hozott, * * míg férfi gyorskorcsolyázásban először fordult elő, hogy minden távon más-más nemzetiségű futó győzött. A női számokban a szov­jet versenyzőkön kívül csak a Ko­reai NDK (!!) és a finnek szereztek bronz-, illetve ezüstérmet. A skan­dináv sísport Innsbruckban reha­bilitálta magát. Az északi össze­tettben a 32 éves norvég Knutsen visszavágott Thomának; meggyő­ző fölényt mutattak közép- és nagysáncon is az északiak. Kö­zépsáncon a csehszlovák Matouá vezetett az első sorozat után, de végeredményben a negyedik lett. Ahogy az várható volt, a Szovjet­unió sportolói voltak a legsikere­sebbek, az aranyérmek csaknem egyharmadát (11) vitték haza. A pontversenyben Norvégia lett a második. 2 Jubileumi olimpia volt a grenob- le-i (1968). És minthogy a franciák mindig is értettek a látványosság­hoz, most az Alpok francia oldalán a tizedik téli játékokhoz méltó ün­nepélyt rendeztek. Minden eddigi­nél nagyobbszabású és költsége­sebb volt a nyitány és a záróün­nepség és persze minden, ami a kettő között történt. [Az első téli olimpia egymillió, a grenoble-i egymilliárd (!!) frankba került). Autrans sánca, a bobosok és a szánkósok jéglabirintusa, a kor- csolyastadion, a Téli Palota, min­den vadonatúj és minden méreg­drága volt. És ha eljött az este és eltűnt a napfény, akkor kezdett csak igazán fehérben viliózni Gre­noble, ahol 37 ország 1358 spor­tolója versenyzett. KILLY, A BÁLVAny. Granobie az alpesi sísport számára azt jelentette: Jean-Claude Killy. A franciák 25 éves jóképű és bo­hém, szenvedélyes és nagyszerű hótáncosa tisztára söpörte a lejtő­ket, mindhárom számot megnyer­te. Ó lett a havas lejtők királya, tizenévesektől a jó harmincasokig terjedő hölgy-korosztály és egyál­talán egész Franciaország ideálja. Úgy látszott, minden őt segíti: az időjárás, a pálya, a közönség... talán még a bírák is. Rossz szájízt hagyott, amikor a legutolsó ver­senyszám után két órával elvették a műlesiklásban győztes osztrák Schranz aranyát, hogy - meglehe­tősen kétes indokkal (kapukiha­gyás a köd leple alatt) - ezt is Killynek adják. Honfitársa, Marielle Goitschell viszont ködben is vilá­gosan győzött, ha nem is ugyan­abban a számban, mint 1964- ben. AZ ÓRIÁSOK ERDEJÉBEN... A francia város újra sporttörténel­met írt a férfi sífutásban. Felhőkar­coló skandináv óriások, jégből és sziklából faragott sí-félistenek... Grönningen, Larsson, Martinesen, Ellefseater; mintha egy viking le­gendát olvasna az ember. Aztán egyszerre csak beugrik Franco Nones. Uborkaorr, cserzett bőr, borostás arc. Az egész fiú nem lehet több 160 centinél. Jóságos ég, mit keres ez a mediterrán apróság az északi óriások erdejé­ben? 30 kilométert vágtázik. De már 20-nál ő a bajnok. A skandi­návok hitbizományát a sportág történetében először - közép-euró­pai, olasz fiú nyerte! A grenoble-i hómező legfényesebb csillaga egy 30 éves, háromgyermekes svéd tanítónő volt. A két egyéni futószámot Toini Gustafsson nyer­te, s a váltót is a második helyen vitte célba. Karcsú volt, szelíd és csendes. Finom mosolyú. De a hajrában úgy döfködte botjával a havat, hogy csak úgy porzott... Súlyos kudarc érte viszont a skan- dinávokat az északi összetettben: nem kerültek még a legjobb 20 közé sem! A műkorcsolyázás so­rán lepontozták a bírák a szabad­korcsolyázásban kiemelkedőt nyújtó osztrák világbajnok Danzert (az aranyérmet honfitársa Schwarz nyerte), a női gyorskor­csolyázásban a szovjet futónóktól a holland lányok vették át a vezető szerepet; a bobpályán teljesült a 40 éves olasz Monti nagy álma: kettős olimpiai sikerrel fejezte be pályafutását. Egy sporttörténeti adat: az NDK először jelenik meg önálló csapattal a színen, s szán- kósai azonnal nyernek egy arany­érmet. A magyar Almássy Zsu­zsa hatodik lett a műkorcsolyázás­ban. Egyébként a norvégok visz- szaszerezték elsőségüket a nem­zetek pontversenyében. AZ ELSÓ CSEHSZLOVÁK ARANYÉREM. Grenoble-ban szerepeltek eddig legsikereseb­ben téli olimpián a csehszlovák sportolók: egy arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szereztek. Szinte riadalmat okozó szenzáció- számba ment, hogy az olasz sífutó után közép-európai síugró nyert aranyérmet a középsáncon: a csehszlovák Jifi Raéka. 16 or­szág 58 síugróját előzte meg, olyanokat, mint a kétszeres világ­bajnok norvég Wirkola, az osztrák Bachler és Preiml... Raéka ugrá­sai: 79 és 72,5 méter. Nagysán­con csak 1,7 pont választotta el az újabb aranyéremtől: 1. Bjelouszov (szovjet) (101+ 98,5), 2. Raéka (101 +98). Bronzérmet nyert a 70- es években tragikusan elhunyt Hana Maéková műkorcsolyá­zásban. No és itt vannak a jégkorongo- zók. 20 év után „ezüstösek“ let­tek. De hogyan! A legfantasztiku­sabb olimpiai torna. Taraszov mester tanítványai győzni men­nek, győznek is, de a félelmetes sebességgel keringő forgószínpad előbb négyszer is megszédít min­denkit. Első felvonás: Kanada fel­támad, legyőzi Csehszlovákiát és Svédországot. A fáradhatatlanul visszaváltó juharleveles csatárok és az öngyilkos juharleveles hát­védek nagy percei ezek. ötmá­zsás lövésekbe vetődnek, mellel, vállal, ha kell homlokkal. Második felvonás: a csehszlovák csapat le­győzi a szovjet válogatottat (5:4). Golonka ihletett módon játszik, Ragulinéknél - rövidzárlat. Har­madik felvonás: a szovjet váloga­tott táncolni kezd, Anatolij Firszov varázslatos dolgokat művel ütőjé­vel - 5:0-ra verik Kanadát... Ne­gyedik felvonás: ha Csehszlovákia legyőzi Svédországot, olimpiai bajnok. Óriási csata, drámai küz­delem. Nem sikerült. 2:2 lett az eredmény. Csak egy gól hiány­zott... 3 1972-ben Sapporóban a műsor változatlan (35 szám), de a máso­dik alkalommal önálló csapattal induló NDK-versenyzök a téli olimpián is az élre, a második helyre törtek (1. Szovjetunió 120, 2. NDK 83, 3. Norvégia 79, 4. Hollandia 64... 14. Csehszlovákia 19 pont.) Az élmezőny kiegyensú­lyozottságát jelezte, hogy 14 or­szág versenyző osztoztak az aranyérmeken, s további három nemzet sportolói szereztek do­bogós helyezést. A finnek pedig szenzációt okoztak: a téli olim­piák történetében először nem nyertek aranyérmet! 10 ÉS 15 MÁSODPERC. Sap­poróban a szovjet sífutók voltak a leggyorsabbak. A hét számból ötöt megnyertek. Két félelmetes téli hajtóvadászat emléke megma­radt. 50 kilométer. A makomanai stadion hangszórója közli, hogy öt kilométer után bizonyos Werner Geeser vezet. Kit érdekel? Még kilencszer annyi hátra van. 45 km- nól még mindig Geeser, a 22 éves ismeretlen svájci. Aztán történik valami. Egy vörhenyes fejű, kiéhe­zettnek tűnő norvég kezd rohanni. Lehajtja a fejét, a füle mellett üte­mes és apró párafelhök emelked­nek, ahogy lélegzik, a pokoli el­szántság füstjelei. Paal Tyldum éhes farkas módjára rohan a szö­kevények után, az előtte indultak után, a másodpercmutató után. Tizenöt másodperccel győz. így üldözte és ugyanígy győzte le a szovjet váltó hajráembere, Vja- cseszlav Vegyenyin a norvég Har- vikent. A célban 10 másodperc a különbség. A szovjet csapat visszavágott Grenoble-ért. Galina Kulakova biztosan, minden szív- fájdalom nélkül nyerte a maga há­rom aranyát. A 29 éves moszkvai sportoló Sapporo igazi csillaga volt. Honfitársa Vegyenyin 30 km- en első, 50-en harmadik, a váltóról már beszéltünk. KASAJA, SCHENK, NADIG... 1968-ban és 1972-ben nemcsak a nagy norvégokról feledkezett meg a síugrás, hanem még azt is elfelejtette, hogy ez a sportág északról származik. Sapporóban két különös históriával ért véget a síugrás olimpiai története. A nyugatnémetek pszichológust állítanak az ugrók mellé, hogy ön­bizalmat csepegtessen a legé­nyekbe. Schwunghammerral kü­lön is foglalkozik. Az eredmény: Schwunghammer a verseny nap­ján kijelenti: nem indul. Mert nem mer többé leugrani a nagysáncról. A középsáncosok versenyén ott van Hirohito császár is. Japán sportoló még nem nyert aranyat a téli olimpián. A császár az első sorozat után távozik. Egy kicsit elkapkodja. A végeredmény: 1. Kasaja, 2. Konno, 3. Aochi. És egy lapvélemény: „A síugrás néhány esztendeje nem sejtett fejlődés­nek indult. Modern óriássáncokat építenek, a felszerelés is egyre javul. A hatalmas ugrások hatal­mas veszélyt is jelentenek. Leg­főbb ideje, hogy a nemzetközi szövetség korlátozza az óriássán­cok építésének tendenciáját..." A zürichi Sport írta. 1928-ban! Amikor 60 m-es ugrásokkal még olimpiát lehetett nyerni! Egyébként a sapporói nagysáncon való ver­senyzést az ellenszél oly mérték­ben befolyásolta, hogy az ugrók sorrendjét inkább a szerencse, mintsem a tudás határozta meg. Stílusosan a lengyel Fortuna győ­zött. A sífutókon kívül további egyéniségei voltak még az 1972- es olimpiának: a gyorskorcsolyázó holland Schenk (három arany) és a svájci Nadig, aki mindkét női alpesi számot megnyerte - egé­szen váratlanul. A MÁSODIK ARANYÉREM. A 44 csehszlovák sportoló közül a műkorcsolyázó Ondrej Nepela megszerezte Csehszlovákiának a második olimpiai aranyérmet, miután már a kötelezőkben felül­múlta legnagyobb ellenfeleit, hogy aztán céltudatos, kiegyensúlyozott kúrjével biztosítsa elsőségét. Meglepetésnek számít Helena Si- kolová bronzérme az 5 km-es női sífutásban. Ebben a számban még nem szerzett érmet csehszo- vák sportoló olimpián. A sapporói jégkorongtorna sokkal nyugod- tabb volt, mint a grenoble-i. A ka­nadaiak megsértődtek, otthon ma­radtak. A szovjet válogatott egy pontot elhullajt a svédek ellen, de aztán nagymesteri fölénnyel veri 5:2-re Csehszlovákia csapatát, amely ráadásul 5:1-re az USA-tól is kikapott, így jött össze a bronz­érem. A magyar Almássy Zsuzsa ötödik lett a mű korcsolyázás­ban. TOMI VINCE • Csehszlovákia első aranyérmét a téli olimpiák történetében a síugró Jifi Raéka szerezte. Grenoble-ban a középsáncon győzött, a nagysáncon pedig ezüstérmes lett. (Archívumi felvételek) • A fehér olimpiák legeredményesebb versenyzőié a szovjet LIGYIJA SZKOBUKOVA: 1964-ben Innsbruckban mind a négy női gyorskorcsolyázószámot megnyerte, négy esztendővel korábban két elsőséget szerzett. f Kiadta Szlovákia Kommunista Párttá Központi Bizottsága, főszerkesztő Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csetö János, szerkesztőség 815 81 Bratislava, Gorkého 10. telefon 309. * 331+-252, 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek. 506-39 Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az \/acádkiadi ifiAnÁc SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5. telefon: 337-823. 337-825. Hirdetési iroda a közüle­VASÁRNAPI KIADAS teknek. 815 80 Bratislava, Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83. 544-51 Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Index 48 097 Kős 13.-. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 8J Bratislava. Gottwaldovo námestie 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom