Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-15 / 297. szám, szombat

( KIS v NYELVŐR Egy hét a nagyvilágban december 8-tól december 14-ig Szombat: Taskentban ünnepi ülésen emlékeztek meg az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság és az Üzbég KP megalakulásának 60. évfordulójáról - Budapestre érkezett Kalevi Sorsa finn kormányfő Vasárnap* Hamburgban befejeződött a nyugatnémet Zöldek Pártjának VII. kongresszusa - Teheránban lezárult a kuvaiti gépeltérítési ügy Hétfő: Országos ideológiai tanácskozás kezdődött Moszk­vában a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésé­nek kérdéseiről - Bejrútba érkezett Richard Murphy amerikai külügyminiszter-helyettes Kedd* Burundi fővárosában megnyílt a 11. francia-afrikai csúcsértekezlet - Nyikolaj Tyihonov üzenetet inté­zett a japán-szovjet gazdasági együttműködési bi­zottság 9. együttes ülésének résztvevőihez Szerda: Dzsambin Batmönh, az MNFP főtitkára lett a mongol nemzetgyűlés elnöke - Mexikóban befejeződött a ki­lencedik nicaraguai-amerikai tárgyalási forduló - Mauritániában államcsíny zajlott le Csütörtök: Brüsszelben megkezdődött a NATO-külügyminiszte- rek kétnapos tanácskozása - Bécsben véget ért a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások 34. fordulója Péntek: Stockholmban lezárult az európai bizalomerősítő és biztonsági intézkedésekről és a leszerelésről tárgya­ló konferencia újabb szakasza A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front és a Forradalmi Demokrati­kus Front tűzszünetet hirdetett a karácsonyi és újévi ünnepek idejére. A salvadori forradalmi erőknek ez az egyoldalú lépése arról tanúskodik, hogy megfelelő körülményeket akarnak teremteni a rezsimmel való párbe­széd folytatásához és a konfliktus tárgyalásos rendezéséhez. A tűzszünet bejelentésével egyidőben a gerillák átadtak az egyház és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek 42 foglyul ejtett kormány katonát. - A felvételen: a szabadon bocsátott foglyok a Nemzetközi Vöröskereszt tehergépkocsijára szállnak fel. (Telefoto: ČSTK) Afejlett szocializmus tökéletesítéséről Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott beszédet azon a moszkvai pártaktiván, amely a fejlett szocialista társadalom tö­kéletesítésének és az SZKP ezzel összefüggő ideológiai munkájá­nak kérdéseiről tanácskozott. Gorbacsov rámutatott, az ilyen tanácskozások hasznosságát iga­zolja például, hogy az SZKP KB tavaly júniusban megtartott, ideoló­giai kérdésekkel foglalkozó plénu- ma után a párt-, az állami, a taná­csi és gazdasági szervek tevé­kenységében jellemzőbbé vált az elvégzendő feladatok realista, jó­zan és alkotó megközelítése. Tá­mogatásra talált a pártnak az a tö­rekvése, hogy megerősödjön a rend, a szervezettség és a fe­gyelem. Az SZKP KB titkára megállapí­totta, hogy a szovjet társadalom jelentős események előtt áll, ké­szül az SZKP XXVII. kongresszu­sára, amelynek feladata lesz töb­bek között a párt újjászerkesztett programjának elfogadása. Ezzel összefüggésben Gorbacsov emlé­keztetett arra, hogy a párt stratégiai irányvonalának, az ideológiai és az egész szervezeti munkának az alapja az az elméleti megállapítás, amelyet Konsztantyin Csernyenko tett a szovjet társadalom érettsé­gének szintjére vonatkozóan. Alapvetően indokolt az a megálla­pítás, hogy jelenleg a fejlett szoci­alizmus történelmileg hosszú sza­kaszának kezdetén áll a szovjet társadalom. Erről az elvi alapról kiindulva születnek meg a fejlett szocialista társadalom koncepció­jának konkrét megfogalmazásai. Óvakodni kell az indokolatlan elő- reszaladástól, az elért és elérendő eredmények összekeverésétől. Mihail Gorbacsov az egyik leg­fontosabb politikai feladatnak ne­vezte a népgazdaság fejlesztését. Külön kiemelte a társadalmi ter­melés intenzívébbé és hatéko­nyabbá tételének jelentőségét, mi­vel csak a legújabb tudományos és múszaki eredmények alapján intenzíven fejlődő gazdaság lehet megbízható bázisa az életszínvo­nal növelésének, csak ez biztosít­hatja az ország nemzetközi pozí­cióinak erősödését, s csak ez te­heti lehetővé, hogy a Szovjetunió erős és virágzó hatalomként lép­jen az új évezredbe. Franciaország Afrika-politikája Az évente rendszeresen - Afri­kában vagy Franciaországban - megrendezett francia-afrikai csúcstalálkozókon, a legfelsőbb francia vezetők mellett az ún. frankofón országok, a volt francia gyarmatok állam- illetve kormány­fői vesznek részt. A héten Bujum- burában, Burundi fővárosában megtartott kétnapos tanácskozás Mitterrand elnök beszédével kez­dődött, s megadta a hangot a to­vábbi felszólalóknak. A frankofón országok konzervatív többsége úgy fogta fel a franciák kivonulását Csádból, mint meghátrálást Gou­kouni Oueddeivel és a líbiai veze­téssel szemben. Mitterrand sietett eloszlatni a kétségeket, megerősí­tette: országa kész katonailag bár­mikor beavatkozni a kontinensen, ha olyan országot ér támadás, amelyhez Párizst! katonai segít­ségnyújtási szerződés fűzi. Utalt rá, hogy Csáddal ugyan nincs ilyen szerződése Franciaország­nak, mégis csapatokat küldött Csádba ,,a kormány kérésére, az afrikai egyensúly megőrzésére“. A Párizs presztízsének csökkené­sétől tartókat megnyugtatta továb­bá, hogy a Csádból kivont francia egységek a térségben maradtak, s gyakorlatilag órákon belül ismét bevonulhatnak Csádba. A tanácskozás második fontos napirendi pontja az afrikai orszá­gok súlyos gazdasági helyzete volt. Több frankofón ország az aszálytól és az éhségtől leginkább szenvedő Szahel-övezetben fek­szik. Mitterrand bejelentette, hogy a jövő évi költségvetésből 500 mil­lió frank értékben sürgős segély­alapot létesít az afrikai országok számára. A bujumburai csúcstalálkozóval részben kapcsolatban áll az a vér- telen puccs, amellyel eltávolították Mauritánia éléről Mohamed Huna- uld Haidalla alezredest, aki éppen Burundiban tartózkodott. Hogy mit is akar az utód, Szid Ahmed Taya alezredes, korábbi miniszterelnök, az eddigi vezérkari főnök, azt még nem lehet tudni. Egyes jelentések szerint a hatalomátvétellel az egy­személyes vezetést akarták fel­számolni, s ezért is szervezték át az ország legfelsőbb szervét, a Nemzeti Megújulás Katonai Bi­zottságát. Más értesülések szerint az új vezetés nem ért egyet az 1980-ban ugyancsak államcsiny- nyel hatalomra került előd politiká­jával a Polisario Fronttal szemben - nem ismeri el a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot. Mint ismeretes, a spanyolok kivonulása után Marokkó és Mauritánia osz­totta meg egymás között Nyugat- Szaharát. Mauritánia mind súlyos­bodó gazdasági és belpolitikai gondjain azzal is enyhíteni próbált, hogy lemondott a költséges meg­szállásról, s kivonult a volt gyar­mat déli részéből. A döntést az is meggyorsította, hogy a Polisario katonái sikeres hadműveletek so­rát hajtották végre a mauritániai megszálló csapatok ellen. Az 1979. augusztus 5-én Algírban aláírt békeszerződés megsem ve­tett véget a háborúskodásnak, Marokkó a Mauritánia által kiürített területeket is annektálta. A kiugrás a háborúból nem ho­zott gazdasági csodát, s ez azok­nak a malmára hajtotta a vizet, akik kezdettől fogva ellenezték a kivonulást. Azzal érveltek, hogy bár Mauritániának jutott Nyugat- Szaharából egy rész, ahol, igaz, jóval kevesebb foszfát található mint a Marokkó által uralt terüle­ten, a semminél^ ez is több volt. Még Marokkó is" Mauritánia ellen fordult, megvonta tőle mindenne­mű támogatását. így aztán csak az új vezetés első gazdasági, de főleg külpolitikai intézkedései után derülhet ki, hogy Taya alezredes vezetésével melyik csoport is ju­tott hatalomra. összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA Jokoszuka japán kikötővárosban hatalmas tüntetést rendeztek azt kő­vetően, hogy a külügyminisztérium bejelentette: a közvélemény tiltako­zása ellenére a kikötőbe érkezik a Carl Vinson amerikai nukleáris re­pülőgép-anyahajó. Felvételünk a de­cember 9-i tüntetésen készült. (Telefoto: ČSTK) Nem készültség: ügyelet A minap egyik munkatársam panaszolta, kisfia annyira beláza­sodott, hogy a ,,pohotovost’“-ra kellett őt vinnie. Mentségére legyen mondva, a továbbiakban már nem a szlovák szót hasz­nálta, hanem a magyar megfelelőként - helytelenül - a ,,ké­szültség “-e\. Az eset azon gondolkodtatott el, mit kellene tennünk, hogy nyelvünk lépést tartson életünk változásaival. Naponta tapasztal­juk, hogy változó világunk rohamosan szaporodó fogalmainak nem ismerjük a magyar nevét. Új intézmények, üzemek, technikai újdonságok vonulnak be életünkbe - gyakran idegen megneve­zésükkel együtt. Vegyük csak példának az egészségügyet1 Az elmúlt évtizedek­ben hálózata annyira fejlődött, hogy világviszonylatban is az élvonalba tartozik. Számos olyan intézmény, szolgáltatás létesült, amilyen korábban nem volt. Az egyszerű emberek nyelvhaszná­lata ezzel a fejlődéssel nem tudott lépést tartani: a szlovák megnevezéseket vette át. Ha számba vesszük az egyes egész­ségügyi létesítményeket, lépten-nyomon szlovák vagy szlovák közvetítéssel átvett idegen szavakra bukkanunk. A mi nyelvhasz­nálatunkban a rendelőintézet csaknem ismeretlen, helyette kizá­rólag a polikliniká-X használjuk, még a körzeti orvos rendelőjére is. A kórházi osztályok közül alig néhányat nevezünk magyarul. Ha nálunk valakit baleset ér, az a chirurgiára kerül, nem pedig a sebészetre. Ott sem a sebész veszi kezelésbe, hanem a chi­rurg. Csehszlovákiai magyartól még nem hallottam, hogy a bete­get megműtötték,csak azt, hogy megoperálták, pedig a magyar köznyelvben az előbbi már csaknem általános. Az operációt - magyarul a műtétet - nálunk a prímár végzi, akit csak elvétve nevezünk magyar nevén: fóorvos-nak. Alaposabb kivizsgálás végett a következő szakrendelőket szoktuk fölkeresni: interné - belgyógyászati; krčné - gégészeti; gynekologické - nőgyógyászati; neurologické - ideggyógyászati. A szemészet helyett az očné már ritkább, inkább csak kényelem­ből használjuk. Az idegen szavak ilyen áradata egyetlen szakterületen! Pedig többségük elkerülhető. Hiszen még az olyan nemzetközi szava­kat is, mint az ambulancia, magyarral helyettesíthetjük. A járóbe- teg-rendelés kissé nehézkes ugyan, de a magyar egészségügyi szóhasználatban általánosan elterjedt. Visszatérve a pohotovosť, illetve a helyette használt készültség szóhoz, ez A magyar nyelv értelmező szótára szerint olyan állapotot jelent, amelyben valaki készen áll valaminek a megkez­désére, elvégzésére. Nyilvánvaló, hogy a pohotovosť jobb magyar megfelelője az ügyelet. Ennek jelentése: „a rendes munkaidőn túl végzett készenléti szolgálat“. E mellett szól az is, hogy a köznyelv ezt használja. MORVAY GÁBOR „Édes“ terminológiai problémák A gabonafélék mellett legfontosabb terményünk a cukorrépa. Helyénvaló, hogy betakarításáról sokat írunk, beszélünk. Végter­mékét „fehér arany“-ként emlegetjük. Az arany csillogását és örömünket tompítják azok a terminológiai hibák, amelyeket a közlés során elkövetünk. A cukorrépa termése botanikai szempontból: gyökér. Az egész répa felosztható levélre és répatestre. A répatest felső negyed­nyolcad része a levelek alatt a répafej, amely a levelekkel együtt alkotja a leveles répafej-eX. Ez értékes takarmány. A répatest elvékonyodó része a nyak, majd az erősen elvékonyodó legalsó része a farok (nem gyökér). Figyelembe véve a fentieket, helytelennek tartjuk a répakaréj szót a következő mondatokban: „Fokozott mértékben értékesítik a répakaréjt és egyéb melléktermékeket“; „Igyekeznek begyűj­teni a kukoricaszárat, hiszen répakaréjjal lesilózva értékes takar­mány.“ A répakaréj terminus nem található meg a szakirodalom­ban, szótárakban, még a Néprajzi lexikonban sem. Helyette a leveles répafej kifejezés használata a helyes, esetleg a rövi- debb répafej, répalevél használata is megengedhető. „Mindenütt gondoskodnak a gépek után elmaradott répafejek összeszedéséről“; „A szeptemberi kánikula napjaiban a répa­fejek nemhogy nőnének, épp ellenkezőleg: kiszáradnak.“ Ezek a mondatok viszont fogalomzavarról árulkodnak. Itt a répafej helyett a répatest, esetleg répa, gyökér szavakat kell használni. Szintén fogalomzavarról van szó a következő mondatban: „A Dolné pole tábláról a répaszeletet K. B. és P. Š. traktorosok a mező szélére hordták.“ A répaszelet a cukorgyár mellékter­méke; a szerző a leveles répafejre gondolt. „Fontos feladat a takarmányrépa és a cukorrépaszeletek gazdaságos felhasználása.“ Ebben a mondatban egyrészt a többes számot kifogásoljuk, másrészt elég a répaszelet a cukor előtag nélkül, ugyanis szelet csak cukorrépából készül. Csupán a teljesség kedvéért említjük meg, hogy a „Pontosan szállítják a nyersszeletet“ mondatban a nyersszelet helyett a friss répasze­let terminust kellene használni, megkülönböztetésül a szárított répaszelet-től. A tájékozatlanság okozza a hibát a következő mondatban: „Elhangzott az az igény is, hogy gazdaságosan kell használni a cukorrépahulladékot.“ Mióta a földműves cukorrépát termeszt, a répát eladja a cukorgyárnak, a leveles répafejet eredeti állapot­ban vagy erjesztve megeteti az állatokkal. A gyártól kapott szeletet, melaszt szintén. A cukorgyári mésziszapot trágyázásra használja. Tehát nem volt és nincs is a cukorrépából hulladék. Melléktermék - amint láttuk - azonban van bőven. CSUKA GYULA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom