Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-08 / 291. szám, szombat

. r:w*Tr Egy hét a nagyvilágban Két tanácskozás A szocializmus védelmében, a testvérországok összehangolt külpolitikai irányvonalának kidol­gozásában rendkívül fontos sze­repet játszó Varsói Szerződés két fontos tanácskozására került sor a héten. Budapesten a honvédel­mi, Berlinben a külügyminiszteri bizottság elemezte az utóbbi idő­szak külpolitikai fejleményeit, iga­zolva, hogy a tagországok legfon­tosabb feladatuknak a béke meg­őrzését és a háború elhárítását tartják. A külügyminiszteri bizottság üléséről kiadott közlemény a nyu­gati sajtóban is kedvező vissz­hangot keltett. A spanyol lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a tanácskozással, hangsúlyozva, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mai nemcsak készek a tárgyalá­sokra, hanem szorgalmazzák is azokat. Több francia lap azt emel­te ki, hogy a közlemény a globális leszerelési tárgyalások mellett foglal állást. A nyugatnémet kor­mánypártok első értékelése sze­rint a dokumentum számos konst­ruktív elemet tartalmaz. A közlemény nyolc fejezetben foglalja össze a legfontosabb ten­nivalókat. A külügyminiszterek fi­gyelmüket elsősorban az európai helyzet alakulásának szentelték, összefüggésben az általános nemzetközi viszonyok fejleménye­ivel. Kifejezték aggodalmukat ami­att, hogy Európában és az egész világon továbbra is veszélyes fe­szültség uralkodik. Hangsúlyoz­ták, hogy az európai államok hatá­rait kétségbe vonó koncepciók ve­szélyeztetik földrészünk békéjét, biztonságát. Leszögezték: a há­ború utáni határok sérthetetlenek, s rendkívül kedvezőtlenül hat a politikai légkörre, Európa népei­nek kölcsönös megértésére a re­vansista erők aktivizálódása az NSZK-ban. Az ülésen képviselt államok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az imperialista körök az erőre és a diktátumra épülő politikát helyezik előtérbe, s to­vábbra is példátlan mértékben fo­kozzák a fegyverkezési versenyt, növelve ezzel a nukleáris kataszt­rófa veszélyét. Ugyanakkor meg­erősítették: a Varsói Szerződés tagállamai korunk alapvető kérdé­sének tartjak a fegyverkezési ver­seny megállítását és az áttérést a leszerelésre. Mindent meg kell tenni a katonai szembenállás csökkentéséért, addig, amíg nem késő. A tanácskozás résztvevői állást foglaltak a januárra tervezett szov- jet-amerikai külügyminiszteri ta­lálkozóval kapcsolatban^is. Üdvö­zölték a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a nukleáris és az űrfegyverzet egész kérdéskö­réről szóló tárgyalások megtartá­sára vonatkozó megállapodást. Rendkívül fontosnak tartják az új szovjet-amerikai tárgyalások megkezdését, és síkra szállnak azért, hogy e párbeszéd céljait és feladatait már a kezdetben ponto­san határozzák meg. A külügyminiszterek, tekintettel arra, hogy földrészünkön az atom­fegyverkezés minden népet fe­nyeget, fontosnak tartják, hogy az Hanoiban kedden aláírták a csehszlovák-vietnami árucsere-egyez­ményt. E szerint 1985-ben egyharmaddal lesz nagyobb a két ország kereskedelmi forgalma, mint az idén. A dokumentumot a külkeres­kedelmi miniszterek helyettesei, Jan Stračár és Nguyen Tu látták el kézjegyükkel. (ČSTK-felvétel) összes ország, mindenekelőtt a NATO és a Varsói Szerződés tevékenyen járuljon hozzá a nuk­leáris háború veszélyének elhárí­tását célzó igyekezethez. Ennek érdekében ismét javasolták a nuk­leáris fegyverek mennyiségi és minőségi befagyasztását, az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltását, és újólag nyo­matékosan felhívták azokat a nuk­leáris hatalmakat, amelyek még nem tették meg, hogy vállaljanak kötelezettséget az atomfegyver el- sőkénti alkalmazásáról való le­mondásra. Ugyanakkor hangsú­lyozták, hogy ha nem történnek időben lépések a világűr militari­zálásának megakadályozására, az jelentősen növelné az atomhá­ború kitörésének kockázatát. Bábkormány Grenadán A grenadai választásokra nem sokkal azt követően került sor, hogy megemlékeztünk a kis sziget- ország elleni amerikai agresszió első évfordulójáról. Az eredmény már jó előre teljesen nyilvánvaló volt mindenki számára: ezt a je­lenlevő, a választásokra felügyelő amerikai katonák biztosították. Megalakult tehát ä 15-tagú, a világ egyik legkisebb parlamentje. A 15 képviselői helyből 14-et az Új Nemzeti Párt szerzett meg, amely az idén alakult két politikai csopor­tosulásból és Washington feltétlen bizalmát élvezi. A kormányfő e párt vezetője, Herbert Blaize lett, aki a brit gyarmati uralom alatt, a hatvanas években Grenada fő- minisztere volt. Két párt indult még a választá­sokon: az Eric Gary vezette jobb­oldali ellenzéki párt, az Egyesült Munkáspárt (ez egy képviselői he­lyet szerzett) és a haladó politikát folytató, meggyilkolt miniszterel­nök nevét viselő Maurice Bishop Hazafias Mozgalom. Ez a párt nem került be a parlamentbe. Ve­zetője, Kendrick Radix, a volt for­radalmi kormány minisztere sze­rint a szigetország népe elítéli az •amerikaiak bábkormányát. Még Eric Gary, a jobboldali ellenzéki vezető is beismerte: ,,Az USA le­hetetlenné tette az igazságos vá­lasztásokat“. Egyébként a választásokat azok az amerikai cégek pénzelték, amelyek be akarják fektetni tőké­jüket Grenadán. Ezért írta a londo­ni The Times, hogy a grenadai szavazatokat a „nagy pénztáros“ kapta, s ezzel csak megerősödött a washingtoni befolyás, annak el­lenére, hogy az új kormány hivata­losan az angol királynőnek teszi le az esküt. Egyébként Reagan szer­dán a venezuelai elnökkel folyta­tott tárgyalásain ismét a nicaragu­ai választások eredményeit tá­madta - furcsa logikával, de nem szokatlan módon. Jelezte: kormá­nya elveti a Contadora-csoport közép-amerikai rendezési tervét. Viszont bejelentette, hogy eleget tesz az új grenadai kormányfő ké­résének, s meghatározatlan ideig továbbra is a szigetországban tartja csapatait. A brit The Guardi­an szerint a grenadai választások nem hoztak meglepetést. Csodál­kozni csak azon lehet, hogy Wa­shington, miután lerohanta Grena- dát, szükségesnek tartotta ennyi pénzt beleölni a látszatválasztá­sokba. » A Fehér Ház a választásokkal szérette volna „demokratikusra“ lakkozni a grenadai bábkormányt - és saját politikáját. A nicaraguai és a grenadai választásokkal kap­csolatos szavai érzékeltetik, mennyire sajátos elképzelései vannak Reagannek a demokráci­áról. -----------------------------­Ös szeállította: MALINAK ISTVÁN A Kommunista Internacionálé ösztönzésére 65 évvel ezelőtt tartotta a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt marxista baloldala 1. konferenciáját ,,A marxista baloldal a Cseh­szlovák Szociáldemokrata Párt át­meneti alakulataként jött létre. A párt eredetileg Marx tanításából indult ki, és az volt a célja, hogy tanításának alapelveit az elmélet­ben és a gyakorlatban is érvénye­sítse.“ Ezekkel a szavakkal kez­dődött a marxista baloldal prog­ramnyilatkozata, amelyet első konferenciáján 1919. december?* én hagyott jóvá. Ez a konferencia fontos határkő volt a Csehszlovák Szociáldemokrata Párton belül a baloldali csoport önállósulásá­ban. A decemberi konferenciától egyenes, bár rendkívül bonyolult út vezetett Csehszlovákia proleta­riátusa forradalmi élcsapatának- a kommunista pártnak a meg­alakulásához. Az 1918. évi forradalommal kapcsolatosan kialakult helyzet- amelynek eredménye volt a Csehszlovák Köztársaság meg­alakulása - közvetlenül tanúsítja, mennyire hiányzott egy új típusú párt. Ebben a forradalomban a tö­megek vezetés nélkül, ösztönösen a helyzet radikális megoldására törekedtek, ami sokszor ellentét­ben állt a szociáldemokrácia jobb­oldali vezetőségének törekvései­vel. A forradalmi erők szervezeti csoportosulásának folyamata le­maradt a kor időszerű feladatai és szükségletei mögött. így történhe­tett meg, hogy a proletariátus, amely a burzsoá demokratikus forradalom fő mozgató ereje volt, nem tudta betölteni a vezető eró szerepét, ezt a szerepet a burzsoáziának adta át. A szoci­áldemokrácia jobboldalának op­portunista politikája ahhoz veze­tett, hogy a párt közvetlenül részt vett a burzsoá kormányban, nyíl­tan támogatta a burzsoá hatalom munkásellenes lépéseit. A háború után kialakult súlyos gazdasági válság rövid idő alatt kigyógyította a proletariátust a nacionalista bó­dulatból. A burzsoá, de főleg a Masaryk-féle demagógia és a halogatások politikája nem szüntethette meg véglegesen a proletariátus harciasságát. A szociáldemokrácián belüli ellen­tétek is rövidesen annyira kiéle­ződtek, hogy két ellentétes áram­lat alakult ki. A XII. kongresszus határozatainak látszólagos egysé­ges jóváhagyása nem szolgálta a proletariátus forradalmi törekvé­seit. A baloldal ellenzéki mozgal­ma még csak születőiéiben volt, és ezért a kongresszus elfogadta az osztálymegbékélés politikáját és a szocializmusba való átmenet reformista taktikáját. Az Októberi Forradalom hatá­sára fokozódott a dolgozók töme­geinek öntudata. Az első győzel­mes szocialista forradalom gondo­latainak terjesztésében fontos szerepük volt az oroszországi és ukrajnai Csehszlovák Kommunis­ta Párt tagjainak. Ez a párt 1918 májusában Moszkvában alakult meg. A szociáldemokrácia jobbol­dala arra törekedett, hogy meg­akadályozza a tagságra gyakorolt hatásukat, és ezért nyílt konflik­tusba került a balodallal. Annak ellenére, hogy 1919 januárjában a szociáldemokrata párt végrehaj­tó bizottsága határozatot fogadott el, amelyben elítélte az Oroszor­szágból hazatérő csehszlovák kommunisták tevékenységét és megtiltotta, hogy felvegyék őket a pártba, a helyi szervezetek a kladnói szervezet példáját kö­vetve semmisnek tekintették ezt a döntést és nyíltan a kommunis­ták védelmére keltek. A differenciálódási folyamat megerősödésében jelentős szere­pe volt a III. Kommunista Interna­cionálé alakuló kongresszusának. Ennek hatására, valamint a Ma­gyar és a Szlovák Tanácsköztár­saság befolyására, a Tusar-féle jobboldali demokrata kormány uralma idején ideológiailag és számbelileg is megerősödött a baloldal. Október 5-én és 6-án a csehszlovák szociáldemokrácia képviseletének ülésén a baloldal nyilatkozatot terjesztett elő a párt taktikájáról. Bírálta a jobboldali ve­zetés koalíciós politikáját és azt követelte, hogy azonnal vegyék védelembe a proletariátus érdeke­it. Rámutatott, hogy a szociálde­mokrata minisztereket felelősség terheli a Magyar Tanácsköztársa­ság elleni intervencióért és a szlo­vákiai terrorért. Kiemelte, hogy a mozgalom célja egy szocialista köztársaság, amely azonban csakis a burzsoázia elleni osztály­harcban születhet meg. A jobbol­dal szavazattöbbséggel vissza­utasította a bírálatot és a baloldal javaslatait. Ennek ellenére a nyi­latkozat a forradalmi erők ideológi­ai platformja kialakításának kez­detét jelentette, önálló erőként programnyilatkozatában lépett a nyilvánosság elé, ennek 65 év­fordulójáról emlékezünk meg ezekben a napokban. A marxista baloldal ebben továbbfejlesztette az októberi nyilatkozat alapgondo­latait. A baloldal az államnak, mint az osztályhatalom eszközének ér­telmezésében és a proletárdikta­túra elvének elfogadásában eltért a reformizmustól és közelebb ke­rült a marxizmus-leninizmus el­méleti és politikai alapelveinek megértéséhez. A pártpolitika takti­ka? irányelveiben - ezek a prog­ramnyilatkozat részét képezték - visszautasította a II. Internacio­nálé felújítására tett kísérleteket, és amellett foglalt állást, hogy csatlakozzanak a III. Internacioná­léhoz. A baloldal a párt taktikája megváltoztatása alapvető feltéte­lének minősítette a burzsoázia ki­szolgálásától az ellenzéki politiká­hoz való áttérést. A baloldal ebben az időben nem értékelte helyesen a szubjektív tényező szerepét a forradalmi harcban. Nem tudta levonni a tanulságot a forradalmi világfolyamatból. Ebben a folya­matban a háborúval kapcsolatos állásfoglalás kialakítása és az Ok­tóberi Forradalom tapasztalatai­nak átvétele során a szociálde­mokrata pártok végérvényesen felbomlottak, és baloldalukból megalakultak a kommunista pár­tok. így tehát nem a szociálde­mokrácia megújhodása volt a fela­dat, hanem a szociáldemokráciá­val való végleges szakítás, nem az opportunistákkal kellett egysé­get kialakítani, hanem éppen el­lenük. A baloldal a programnyilatkozat alapvető követelményeinek telje­sítésére törekedve kezdte meg a választási harcokat 1920 tava­szán. A februári alkotmány rövid­del a választások előtt kiemelte a magántulajdon sérthetetlensé­gét és megerősítette a köztársa­ság burzsoá jellegét. A baloldal 1920. márcus 7-én választási nyi­latkozatot fogadott el, amelyben leleplezte a köztársaság reakciós, népellenes jellegét. Megállapítot­ta: osztályállam létesült, amely a burzoázia javát szolgálja. Ez az állam nem ismeri el a nemzetek önrendelkezési jogát, ez az állam a hadsereg militarista hatalmára, a győztes imperialista hatalmak ideiglenes szövetségére támasz­kodik. A baloldal ebben az idő­szakban erőfeszítéseket tett egy kongresszus összehívására, mi­közben meg volt győződve arról, hogy a küldöttek többsége támo­gatni fogja programját és a Kom­munista Internacionáléhoz való csatlakozást. A programnyilatko­zatban már tüntetőleg nem támo­gatta a szociáldemokrata párt egységének megőrzését, nyíltan a kompromisszumrajiajló, a pro­letár politikát eláruló*erőkkel való szakításról beszélt. A sztrájkhullám terjedése, me­lyet a Vörös Hadsereg győzelmes előretörése idézett elő, jó feltétele­ket teremtett a differenciálódási folyamat elmélyüléséhez, a Kom­munista Internacionáléba való be­lépés 21 feltételének megvitatása során. 1920 szeptemberében megalakult az önálló baloldali szo­ciáldemokrata párt. Miután a pro­letariátus vereséget szenvedett a decemberi általános sztrájkban, mintegy tanulságként megalakult Csehszlovákia Kommunista Párt­ja. Egy hegyed évszázad után a proletariátus a CSKP vezetésé­vel megkezdte a szocialista társa­dalom építését. Dr. MÁRIA JIRÍČKOVÁ, a Komenský Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézetének munkatársa ÚJ SZÓ 4 1984. XII. 8. December 1-től 7-ig Szombat: Husszein jordániai uralkodó Kairóba látogatott • Megkezdődött Indiában a választási kampány • Parlamenti választásokat tartottak Ausztráliában Vasárnap: Utoljára ülésezett Nicaragua Államtanácsa, mely­nek szerepét átvette a Nemzetgyűlés • Az ameri­kaiak által megszállt Grenadán parlamenti válasz­tásokat tartottak Hétfő: Berlinben a Varsói Szerződés külügyminiszteri bi­zottságának ülése, Budapesten pedig a honvédel­mi bizottság kezdte meg tanácskozását • A stock­holmi konferencián jóváhagyták a semleges és el nem kötelezett országok javaslatát két munkacso­port létrehozására • Az ország pénzügyi helyzetét tekintette át a lengyel parlament • Közöspiaci csúcsértekezlet volt Dublinban • Befejeződött a Palme-bizottság chicagói ülése Kedd: A NATO-hadügyminiszterek tanácskozásán beje­lentették: folytatják a nyugat-európai rakétatelepí­tést • Izrael kiterjesztette megszállási övezetét Dél-Libanonban Szerda: Konsztantyin Csernyenko üzenetet küldött az atomháború ellen küzdő orvosmozgalomnak • Bu­dapesten véget ért a kulturális fórumot előkészítő szakértői értekezlet Csütörtök: a magyar fővárosban nyilvánosságra hozták az MSZMP KB üléséről kiadott közleményt • Athén­ban megkezdődött a csehszlovák-görög kormány­közi bizottság ülése Péntek: Moszkvában befejeződött a KGST tudományos­műszaki együttműködési bizottságának 31. ülése • Hamburgban megkezdődött a nyugatnémet Zöl­dek Pártjának VII. kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom