Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-05 / 288. szám, szerda

ÚJ szú 5 1984. XII. 5. Az eredmények nem születnek maguktól Részi vállalnak a feladatok teljesítéséből Beszélgetés a pártcsoportok munkájáról- Városunk rohamosan fejlődik - ezekkel a szavakkal fogad Gab­riel Martinec az Érsekújvári (Nové Zámky) Városi Nemzeti Bizottság elnöke. - A lakosok száma évente mintegy ezerrel növekszik, s jelen­leg megközelíti a harminckilenc­ezret. Az elmúlt évtizedekben új üzemek, korszerű lakótelepek, középületek épültek fel. Aki a fel- szabadulás előtt járt csak a város­ban, ma alig ismerne rá. Sok létesítmény Z-akcióban, társadalmi munkával épült fel, fő­leg a gyermekintézmények. Az utóbbi időben növekszik a közös beruházások száma, főleg azóta, hogy létrejött az igazgatók taná­csa. Tavaly például az üzemek 1 360 000 koronát adtak össze, ami a Z-akciós építkezések költ­ségeinek a 28,8 százalékát tette ki. Az említett formában készült el a Tesla vállalat bölcsődéje, s épül már a konzervgyáré is.- A képviselők és a polgári bi­zottságok segítsége nélkül el sem tudjuk képzelni munkánkat - állítja Blasko László, a hnb titkára, majd igy folytatja: - Sok-sok javaslatot tesznek a szolgáltatások és az ügyintézés javításával kapcsolat­ban. A parkok fölött az iskolák és az üzemek vállaltak patronátust. Az autóbuszmegállók is, amelyek korábban oly sok problémát okoz­tak, patronálókra találtak. A szo­cialista munkabrigádok nemcsak hogy rendbentartják azokat, ha­nem a szemléltető agitáció céljaira is felhasználják. Az élet sohasem áll meg egy ponton, hanem állandóan újabb és újabb kérdéseket vet fel. Aki a sa­ját életében felvetődő lényeges kérdésekben tájékozott, könnyeb­ben halad előre, mint aki ügyet se vet rá, hogy mi történik körülötte. A társadalom életében felmerülő kérdésekre pártunk, mivel törté­nelmi feladatot teljesít, nem tekint­het érdektelenül. Szükséges, hogy a felvetett kérdésekre tudományo­san megalapozott választ adjon, aminek persze feltétele a tájéko­zottság, a mindenkori helyzet, és a körülmények mennél alaposabb ismerete. Emil Mikulka A párt megismerő funkciója című köny­vében rendszerbe foglalja és megmagyarázni törekszik, hogy elméleti és gyakorlati szempontból mit jelent, milyen tevékenységet igényel a megismerés. Nagyon széles területe a párt­munkának a megismerő tevé­kenység. Módját, terjedelmét, tar­talmát tekintve kívánatos, hogy új formákat és módszereket keres­sünk. Azért is írta nekünk, kom­munistáknak címezve a Beveze­tés utolsó rpondatában: „örül­nénk, ha olvasóink nézeteikkel és munkájukban szerzett tapasztala­taikkal hozzájárulnának a felvázolt kérdések további feldolgozásá­hoz.“ A témát összegező Zárszó írásakor is utalt erre, mert a gya­korlatban szerzett tapasztalatok­kal kapcsolatosan megemlíti, hogy nagyobb mértékben kellene érvé­nyesíteni az eszközök megválasz­tásának lenini elvét. Egyébként három fejezetre osztva tárja elénk a megismerés feladatának elméleti és gyakorlati vonatkozásait. Türelmes magya­rázatokkal, a mi pártunk életéből idézett példák, esetek és helyze­tek elemzésével, de sürgető su­Ahhoz hogy a városban jól érezze magát a lakosság, meg kell teremteni a feltételeket, a megfele­lő szolgáltatásokat. Ezért is ren­deztek a megbízatási időszak ele­jén nyilvános ankétot, amelynek eredményeként eddig már tizen­hét új szolgáltatást vezettek be, mint például az ágyneműkölcsön­zést, a háznál való szőnyegtisztí­tást, a varrógép- és a kerékpárja­vítást stb. Fontos szolgáltató tevé­kenységet végez a városi nemzeti bizottság kisüzeme. Míg 1982-ben bevételének huszonkét százaléka származott a lakossági szolgálta­tásokból, addig tavaly ez a arány 36,8 százalékra növekedett. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az utóbbi két évben harminchárom iparengedélyt is kiadtak olyan szolgáltató tevékenység végzésé­Procházka Tibor (A szerző felvételei) re, amelyet a meglévő vállalatok nem tudnak megszervezni.- A nemzeti bizottságokról szó­ló törvény módosítása óta lénye­gesen megnövekedett a jogkörünk - vélekedik az elnök. - Tavaly négyezerrel több végzést adtunk ki, mint egy évvel ezelőtt. Szá­munkra megnyugtató, hogy a be­nyújtott fellebbezések száma igen alacsony. A harmincegy polgári bizottság egyikének elnöke Procházka Ti­bor, a vnb képviselője, a járási építőipari vállalat dolgozója. A Bástya II. lakótelepen, ahol a ti- zennyolcas számú polgári bizott­ság dolgozik, a legtöbb gond a la­káskarbantartással van. Havonta galmazással: a társadalmi és poli­tikai fejlődés időszerű kérdéseinek a feltárásában kezdeményezők­nek kell lennünk. Ez a sürgetés megmutatkozik már az első feje­zetben is, amikor a párt megisme­rő funkciója fogalmának a megha­tározásával, a megismerésnek a többi funkcióhoz, a tervezéshez, az eszmei-nevelő munkához, a politikai-szervező tevékenység­hez, az ellenőrzéshez való viszo­nyával foglalkozik. * Sürgetése, aminek jogosultságát tényekkel indokolja, főleg abban nyilvánul meg, hogy a rendszeres fejlesz­tést és helyes alkalmazást hang­súlyozza. Miközben emlékeztet a válságos évek tapasztalatára, napjaink követelményére, hogy a párt vezető szerepe a társada­lom tudományos irányításában je­lentős megismerő tevékenységet igényel. A második fejezetben rendsze­rezi ezt a tevékenységet. Néhány jellemző jegyére, mint amilyen a kommunista pártosság, az osz­tályszemlélet, az objektivitás, az elmélet és a forradalmi gyakorlat egysége a konkrét történelmi megközelítésben, külön is felhívja a figyelmünket. A megismerő te­vékenység tartalmát, néhány terü­letét vizsgálva megállapítja, hogy nem foglalkoztunk a megismerő tevékenységnek nemzeteink irán­ti, illetve nemzeteink közötti viszo­nyával, pedig tekintettel államunk föderatív elrendezésére ez sem elhanyagolható szempont. A meg­ismerő funkció módszerével fog­lalkozva azt hangsúlyozza, hogy Lenin a párt létét a megbízható pártinformációra építette. Nyom­ban utána az olvasó elé tárja az információ szó fogalmának meg­határozását, az információk külön­féle típusait. Gabriel Martinec üléseznek, észrevételeikre két hé­ten belül választ kapnak a vnb illetékes szervétől.- Az utóbbi időben rendszere­sen megkapjuk a vnb tanácsának határozatait, ami nagy segítséget jelent munkánkban. Választóinkat tájékoztatni tudjuk arról, hogy mi történik a városban - mondja Pro­cházka Tibor. - Az is jelentős segítség, hogy minden polgári bi­zottságnak van egy aktivistája, aki a felmerülő problémákról azonnal tájékoztatja az illetékes szakosz­tályt. Ebben a városban igyekeznek élni a megnövekedett jogkörrel, és nem titkolják, hogy sokat várnak a lakosság kezdeményezésétől, az igazgatói tanácstól.- Van termálfürdőnk, amelyet a távlati tervek szerint befedünk és továbbfejlesztünk. Folyik a műjég­pálya tetőszerkezetének az építé­se, ezt a létesítményt már az idén birtokukba vehetik a sportolók, bár teljesen 1987-re készül csak el. A környezetvédelem szempontjá­ból nagy jelentősége lesz a köz­ponti fűtőmű megépítésének, amely az első szakaszban hatezer lakás kifűtését teszi majd lehető­vé. Ha minden jól megy, a közeljö­vőben vásárcsarnokot is építünk - említi meg az elnök. - így a jövő­ben is bőven lesz tennivalónk.- Ez nem is baj - teszi hozzá a titkár -, az a fontos, hogy a fel­adatok megoldásában számítha­tunk a lakosok segítségére, akik hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére tett felajánlá­sukban több mint 1,4 millió óra társadalmi munka elvégzését vál­lalták. NÉMETH JÁNOS \ A harmadik fejezetben a párton belüli információs rendsze.* fejlő­désének sajátosságait bemutatva foglalkozik a CSKP megismerő te­vékenysége tökéletesítésének kérdéseivel. Rámutat, hogy nem volt véletlen a válságos években a jobboldali opportunisták törekvé­se: az információgyűjtő osztály te­vékenységének akadályozása, másféle eljárással való helyettesí­tése, majd az információs rend­szer kisajátítása. A tudományosan megalapozott megismerő tevé­kenység felújítására a Tanulságok következtetései nyomán került sor, és ennek a tevékenységnek a rendszerét ismertetve foglalko­zik a lentről felfelé és a fentről lefelé áramló információk kölcsö­nös kapcsolatával, az információk elemzésének, feldolgozásának el­veivel. Közel negyven oldalon is­merteti, hogy Szlovákia Kommu­nista Pártja milyen módon teszi teljessé a CSKP információs rend­szerét, hogyan segíti a megismerő tevékenység fejlesztését. A szo­ciológiai felmérések problémakö­rét elemezve megállapítja, hogy ezek a felmérések mindennapi eseménnyé váltak, de ezen a terü­leten még sok kérdést kell megol­dani. Ez a könyv, mely 320 oldalon, magyar nyelven 800 példányban, a Pravda Könyvkiadó gondozásá­ban jelent meg, nélkülözhetetlen olvasmány azok számára, akik a pártoktatásban a tudományos kommunizmus témájával foglal­koznak. Rajtuk kívül azonban ké­zikönyvként hasznát veszik majd a tisztségviselők, valamint azok a fiatalok is, akiket érdekelnek a társadalomtudomány jelenlegi, legfontosabb kérdései. HAJDÚ ANDRÁS öten üljük körül az asztalt a Bytčai Gördülőcsapágygyár egyik irodájában. A pártcsoportok munkájáról beszélgetünk. Nem véletlen sem a helyszín, sem a té­ma. A žilinai járási pártbizottság ipari osztályán javasolták, ha sok­oldalú, hasznos és hatékony párt- csoport-munkáról szeretnék írni, akkor ebbe az üzembe jöjjek.- A pártcsoportok a legkisebb, de annál fontosabb részei alap­szervezeteinknek - kezdi Vladimír Hošták, az üzemi pártbizottság el­nöke. - A csoport jelenlegi ered­ményes munkája szorosan össze­függ a gyár fejlődésével. A terme­lést 1968 elején kezdtük, a Kysuc­ké Nové Mesto-i gyár üzemeként. A fejlődés ütemét jól érzékelteti, hogy amíg 1968-ban havonta készí­tettünk 70 ezer csapágyat, addig 1979-ben, üzemünk önállósulásá­nak évében ezt a mennyiséget már naponta legyártottuk. A ter­melés fejlődésével a dolgozók és a kommunisták száma is növeke­dett. Az induláskor pártalapszer- vezetünknek 28 tagja volt, jelenleg 213 van. Az üzemi pártbizottság és a négy alapszervezet azonban csak tavaly alakult meg. Addig a nagy létszámú alapszervezet­ben a pártbizottság elsó számú segítői a pártcsoportok voltak.-Tehát úgy is mondhatjuk, hogy a pártcsoportok munkája az évek folyamán kialakult szükség- szerű gyakorlat folytatása - összegezi a tanulságot Rudolf Šerik, az üzemi pártbizottság alel­nöke. - 12 pártcsoport feladatai­nak köre az alapszervezetek meg­alakulása után sem szűkült le, sót éppen fordítva, az alapszerveze­tek pártbizottságai igyekeznek tovább fejleszteni a csoportok munkáját. Rövidesen összegezik, hogy mi mindennel foglalkoznak a pártcso­portok, mivel s hogyan segítik a pártbizottságok munkáját és a termelési feladatok teljesítését. Az első helyen kerül szóba a tag­gyűlések előkészítésében nyújtott segítség. A pártbizottság elnöke ennek jelentőségét így látja:- Az üzemi pártbizottság ülésén a taggyűléseket az alapszerveze­tek elnökeinek és a pártcsoportok vezetőinek részvételével értékel­jük. Azért így, mert ha eredmé­nyes munkát végzett a taggyűlés, az a pártcsoportok érdeme is. De ugyanígy abban is részesek a pártcsoportok, ha a taggyűlés vitája általános volt, a felszólalók a felmerült probléma megoldására nem tettek konkrét javaslatokat, s így a határozatig sem jutottak el. Klement Hudec, az l-es párt- alapszervezet harmadik csoport­jának vezetője. Konkrét példával egészíti ki a fentieket. .- Gördülőcsapágy-gyártó rész­legünkön 365-en dolgozunk, köz­tük 56 kommunista. Csoportom­nak 15 tagja van. Októberi taggyű­lésünkön a részleg termelési ered­ményeit is értékeltük. Mint mindig, a taggyűlést megelőzően ezúttal is megvitattuk a napirendi pontokat. A termeléssel kapcsolatos állás- foglalásunkhoz pártonkívüli mun­katársaink véleményét is kikértük. Olyan javaslattal mentünk a tag­gyűlésre, hogy a legfelsőbb gaz­dasági vezetés vizsgálja felül részlegünk félkésztermékekkel való ellátását és javítson a helyze­ten, konkrét pártfeladatot kapott, aminek teljesítéséről írásban kell beszámolnia a pártalapszervezet tagságának.- írásban?- Igen, írásban. Ez nálunk be­vett gyakorlat, és nem a bürokrá­cia, hanem a felelősségtudat átér- zésének a fokozója - szögezi le nyomatékkai a pártbizottság elnö­ke, miközben előveszi egy hason­ló jellegű okmány másolatát. - En­nek eredetijét a lll-as alapszerve­zetünk kapta a gazdasági igazga­tó-helyettestől. Egyik taggyűlé­sünkön a fizetési osztályokon való besorolás helyessége körül merül­tek fel kételyek. A vezetőség a problémával az érdekelt osz­tályhoz fordult és az igazgatóhe­lyettes válasza ezt a dolgot is tisztázta.- Ilyen kapcsolat a pártcsopor­tok között is megvan - erősíti a tény igazát a pártcsoport vezető.- Csoportom a közelmúltban a ne ­gyedik pártcsoport vezetőjéhez hasonló okból intézett levelet. Ki­fogásoltuk bizonyos alapanyagok minőségét és kértük a helyzet ja­vítását. Egy másik esetben hason­ló okból és módon a szerszámké­szítő részleg pártcsoportját keres­tük fel. Az eredmény akkor sem maradt el. Jozef Haas az üzemi pártbi­zottság ideológiai munkáért fele­lős alelnöke. Szavai a pártcsopor­tok ilyen jellegű tevékenységét részletezik.- A csoportok nagy segítsé­günkre vannak a pártoktatásban. Az ő érdemük is, hogy kilencven százalék felett van a részvétel, annak ellenére, hogy részlegein­ken két, sőt három műszakban is dolgoznak. A csoportok üléseiken értékelik az előadásokat, megvi­tatják a tananyagot és szigorúan számon kérik a hiányzást. Aki nem vett részt az előadáson vagy a szemináriumi beszélgetésen, annak távolmaradásának okát kol­légái előtt kell megindokolnia. Ha­sonlóan együttmúködnek a párt­csoportok a pártbizottsággal az új tagok felvételében. Felhívják fi­gyelmünket a párttagjelöltségre méltó egyénekre, segítenek az il­lető értékelésében, valamint a pártfeladatok adásában és azok teljesítésének ellenőrzésében. Ez nagyon sokat jelent, hiszen a kol­lektíva tagjai tudják a legjobban, hogy mire képes és használható a tagjelölt, és az adott munkahely pillanatnyi helyzete szerint milyen jellegű segítségre van a legna­gyobb szükség. A pártcsoportok segítségének nagy része van ab­ban, hogy négy év alatt 53 tagje­löltet vettünk fel, annyit, amennyit eredetileg öt év alatt akartunk.- Mindez már meglehetősen fe­lelősségteljes munka, de pártcso­portjaink még igényesebb felada­tokat is kapnak - kapcsolódik a gondolathoz alelnök társa.- A pártcsoportok részt vesznek a vezető dolgozók komplex érté­kelésében, sőt egy bizonyos osz­tálytól lefelé csak ők értékelnek. Ez azért is lehetséges, mivel a pártcsoportok élén nagy körülte­kintéssel kiválasztott egyének áll­nak. Olyanok, akik politikailag kel­lően fejlettek, alkalmasak az irá­nyító és szervező tevékenységre, és ismerik a munkahelyi feltétele­ket. S természetesen a kollektíva is elfogadja őket. A pártcsoportok vezetőit rendszeresen elküldjük tanfolyamokra, s mint kádertarta­lékainkat tartjuk őket számon. És végül még egy tény, az el­nök részéről.- Igényeink és elvárásaink a pártcsoportokkal szemben egyre nagyobbak. Például az év elejei értékelő taggyűlésünk előtt üzemi szemináriumot hívunk össze, amelyen a pártcsoportok vezetői­vel megvitatjuk, hogy mit kell ten­niük a még hatékonyabb munka érdekében. A beszélgetésen ter­mészetesen a csoportok vezetői is szót kapnak, hogy elmondhassák, milyen kéréseik és igényeik van­nak a pártbizottsággal és az üzem vezetőségével szemben. Az ilyen nyílt és közvetlen eszmecsere a még hatékonyabb munka nélkü­lözhetetlen része. EGRI FERENC Blaskó László Lentről felfelé, fentről lefelé % A Párt-tisztségviselők Kiskönyvtára legújabb kötetéről mm/pi

Next

/
Oldalképek
Tartalom