Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)
1984-12-04 / 287. szám, kedd
ÚJ szú 5 1984. XII. 4. Minek örül a brigádvezető? A gömöri völgyek beláthatatlan erdőségeiben dörgő szovjet ágyúk visszhangja jelezte negyven esztendővel ezelőtt a szabadság érkezését a kérges kezű bányászok, földművesek, favágók, erdei fuvarosok, szénégetők vidékére. A korábbi évtizedek itt jóformán eseménytelenül, változások nélkül szálltak el. Pedig az ottani hegyek felbecsülhetetlen értékű kincset rejtettek magukban - vasércet és magnezitet. A magnezit-lelőhelyeket már a múlt század hetvenes éveiben felfedezték, a Hnušťa község melletti vasútépítéskor. A jövesz- tést és feldolgozást az 1910-es évek elején el is kezdték. De milyen feltételek mellett? Erre a kérdésre a 72 esztendős Ján Fašangtól, a Munka Érdemrend kitüntetettjétől, nyugdíjas kommunista bányásztól kaptuk meg a választ a Szlovák Magnezitművek jelšavai üzemében, ahol valamikor, dolgozott.- Pontosan harminckét évet dolgoztam a régi aknakemencék mellett, itt Joisván. Ma ezek a kemencék már múzeumi tárgyak, korszerű rotációs kemencék váltották őket fel. Nagyon jó, hogy megőrizték azokat a régi kemencéket, nem árt, ha az új nemzedék képviselői is megtekintik. így maguk is meggyőződhetnek arról, milyen feltételek mellett dolgoztunk. Fiatal voltam én is, amikor 1936- ban felvettek a kemencéhez dolgozni. örültem a munkának. Az engedelmesség fontos feltétele volt az alkalmaztatásnak. No, meg a jó erőnlét. Aki nem engedelmeskedett, akár el is mehetett. Aki maradt, annak sem volt virágos a helyzete. Keményen kellett dolgoznia, de volt munkája! Aki nem úgy végezte dolgát, ahogyan megkívánták, arra a mérnök rámutatott: ,,Mester, ezt az embert holnap nem akarom itt látni!“ Mindenki igyekezett, emberfeletti munkát végzett, hogy ne maradjon munka nélkül. Ma már hihetetlenül hangzik, de abban az időben a bányászok kézzel végezték a furatokat a sziklákba. Az egyik tartotta, forgatta a hatalmas acélrudat, társa tizenkét kilós kalapáccsal ütötte-verte a rudat, hogy ajiapi 80 centiméteres teljesítményt elérhessék. Kézzel válogatták a magnezitet is.- Szerencsére, mindez a múlté - jegyezte meg a körünkben tartózkodó Zoltán Prekop mérnök, a Szlovák Magnezitművek vállalati igazgatója. - Ma már csupán a jelšavai és lubeníki üzemünk csaknem ötezer embert foglalkoztat. A magnezitipar a rozsnyói (Rožňava) járás gazdaságának igen fontos részét képezi. A jelenleg majdnem kilencezer embernek munkát adó Szlovák Magnezitművek hazánk felszabadulását követően, 1946. január 1-én létesült, 1430 alkalmazottal. Vállalatunk hét üzemében gyors ütemben fejlődött a termelés. Hazánkban monopolhelyzete van a magnezitipart képviselő Szlovák Magnezitművek nemzeti vállalatnak. Az üzemeiben dolgozó kollektívák jövesztik a nyers magnezitot, feldolgozzák azt, különböző tűzálló- és épületanyagokat gyártanak mind hazai, mind a külföldi piac számára. Magnezitiparunk ma világviszonylatban a Szovjetunió, az USA és Ausztria után a negyedik helyen áll. Termékeit a világ 32 államába exportálja. Jól emlékezetembe véstem Zoltán Prekop vállalati igazgatónak az idei bányásznap alkalmából elmondott beszédének két mondatát: ,,Sikeresen teljesítettük, sőt több mint 46 millió korona értékben túlteljesítettük az exportfeladatokat. Magnezit termékeink csaknem 47 százalékát külföldre szállítottuk, méghozzá kedvező gazdasági feltételek mellett“. Ján Kret, a Szocialista Munka Hőse Ez a tény egymagában a Szlovák Magnezitművek eredményessége mellett tanúskodik. Bennünket a konkrétabb eredmények, az egész 7. ötéves tervidőszakra előírt mutatók teljesítése és az emberek helytállása is érdekelt. Kíváncsiságunkat mindennél inkább indokolttá teszi az a tény, hogy a jolšvai és lubeníki üzem néhány kollektívája már teljesítette a 7. ötéves tervidőszak feladatait. A választ a legilletékesebbtől, Prekop vállalati igazgatótól kértük.- Boldog embernek érzem magam, hogy egy ilyen vállalatnak az élén dolgozhatok, amely a nemzetközi piaci verseny bonyolult feltételei közepette is sikeresen teljesíti feladatait - hangsúlyozta Zoltán Prekop mérnök. - Ezt néhány adattal szeretném érzékeltetni. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott árutermelésünk értéke meghaladta a 9 milliárd 906 millió koronát s valószínű, hogy több mint 42 millió korona értékű árut termelünk terven felül. Több mint 10 milliárd korona bevétellel számolunk, ami a feladatok több mint 87 millió koronával történő túlteljesítését jelentené. Az egész tervidőszakra tervezett 609,5 millió korona tiszta nyereségnél legalább 35 millió koronával nagyobbat érünk el. A kedvező eredményeknek elérését mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy vállalatunk üzemeiben folyamatosan beérik a kezdeményező mozgalmak gyümölcse, legjobb kollektíváink példamutatása követőkre talál. A szocialista munkaverseny, a szocialista munkabrigád-moz- galom, s az ezekből kibontakozott rekordmozgalom, úgymond szükségletté vált a magnezitipar üzemeiben dolgozó kollektívák életében, munkájában. Szorgos kezek csomagolják a magnezittéglákat (Robert Berenhaut felvételei) A vállalat dolgozóinak csaknem 70 százaléka vesz részt a szocialista munkabrigád-mozgalomban, több mint hatezer taggal.- Szeretném^ hangsúlyozni- folytatja Zoltán Prekop hogy a legjobb kollektívák, a szocialista munkabrigádok példamutatása, igyekezete, a tervteljesítésünk eredményességének szilárd alapját képező rekordmozgalom kibontakoztatásához vezetett. Ennek kezdeményezője Ján Kret elvtárs, a Szocialista Munka Hőse volt, aki szocialista munkabrigádjának tagjaival igen hasznos tevékenységet fejt ki a kezdeményezés területén, immár két évtizede. Ján Kret elvtárs érdeme, hogy kollektívájának felhívása alapján megindult a 7. ötéves tervidőszak határidő előtti teljesítésére irányuló, egyre terebélyesedő mozgalom, amely már túlhaladta a vállalat, sót a kerület határait. Az elmúlt esztendőkben számtalanszor találkoztunk Ján Kret elvtárssal. Mindig megtudtam tőle valami érdekességet, illetve közlésre kívánkozó adatot kollektívájának, de más brigádoknak munkasikereiről is. Mindig örömmel beszélt a kiváló eredményeket elérő bányászkollektívákról, az üzemről, a vállalatról, önmagáról azonban nem szívesen beszélt, öntudatos, kommunista bányász, számára a legtermészetesebb dolog, hogy elkötelezetten kell dolgoznia, példát mutatva sikereket kell elérni. Nem véletlen hát, hogy a Kret- brigád a jelšavai üzem és az egész vállalat büszkesége. Tevékenységét évtizedek óta valóban nagyszerű sikerek fémjelzik. Szlovákiában ennek a brigádnak tagjai válaszoltak elsőként Lu- mír Sakmar bányászkollektívájának felhívására s a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére vállalt négyezer tonna helyett 4376 tonna nyers magnezitot jövesztet- tek terven felül. Az utóbbi két évtizedben nem volt egyetlen jelentősebb évforduló, melynek tiszteletére Ján Kret bányászkollektivája ne jelentkezett volna a tervfeladatok túlszárnyalására mozgósító kezdeményezéssel. S adott szavát ez a kollektíva minden esetben megtartotta. A brigádvezető, Ján Kret elvtárs személyes érdemeinek elismeréséről tanúskodnak kitüntetései: az Áldozatkész Munkáért, a Munka Vörös Csillaga, a Szocialista Munka Úttörője, Az építésben szerzett érdemekért, a Munka Vörös Zászlórendje, a Szocialista Munka Hőse. Ezek a kitüntetések a kommunista bányász, a nagyszerű ember elkötelezettségét, tenni akarását bizonyítják. O maga soha sem dicsekszik. Személyét érintő kérdésemre csak akkor volt hajlandó válaszolni, amikor megkérdeztem: minek örül a legjobban?-A legnagyobb örömet az jelenti számomra, ha közös munkánknak megvan az értelme, ha becsülettel teljesíthetjük azt, amit elvár tőlünk társadalmunk - hangzott Kret elvtárs válasza. - Az utóbbi hónapokban talán az örvendeztetett meg legjobban, amikor láttam, hogy vállalatunk több kollektívája a mi brigádunk felhívását elfogadva, jelentős kötelezettségeket vállalva, bennünket is megelőzve teljesítette adott szavát, s bejelentette az ötéves tervidőszak feladatainak határidő előtti teljesítését. Együtt örültünk Juraj Levčák kollégám kollektívájának tagjaival, amikor üzemünkben elsőként teljesítették az ötéves tervet. Jozef Šgorica ifjúsági brigádja a lubeníki üzemben az idei bányásznap alkalmából jelentette be hasonló sikerét. František Puhaila, Ladislav Kulič, Štefan To- maškovič kollégáim brigádja egyik rekordot a másik után dönti meg. Lehet ennek nem örülni? Az én brigádomnak október 25-én sikerült teljesítenie az ötéves terv feladatait. Nem tagadom, ennek is örülök... KULIK GELLÉRT A gyermekekert A kelet-szlovákiai pedagógiai-pszichológiai tanácsadó eredményes munkájáról Huszonöt éves a kelet-szlovákiai pedagógiai-pszichológiai tanácsadó. Az intézmény szolgáltatásait a negyedszázad alatt több, mint huszonhétezer gyerek, illetve fiatal vette igénybe - következésképpen az is leszögezhető, hogy az ifjú nemzedék személyiségének harmonikus fejlesztésében ez a tanácsadó igen fontos, sőt nélkülözhetetlen szerepet töltött be. Az intézmény igazgatója, Jozef ihancik így beszélt a kezdeti lépésekről:- Intézményünk megalapítóit az a humánus cél vezérelte, hogy kellő szaktudással felvértezve, hathatósan hozzájáruljanak a gyerekek és a tanulóifjúság fejlődési problémáinak megoldásához. Ilyen problémák pedig voltak. Intézményünk első igazgatója, Ján Hvozdik professzor már a kezdeti években két jelentős tanulmányt írt, melyekben rámutatott, milyen pszichológiai problémák motiválják sok gyermek gyengébb előmenetelét a tanulásban. Természetesen nem csak a problémákra irányította rá a figyelmet, hanem azok megoldási módozatait is kidolgozta, illetve megmutatta.- A szülők, a pedagógusok annak idején hogyan fogadták a tanácsadó megnyitását?- Nem volt könnyű a munka. Mindenekelőtt káros berögződéseket, tévhiteket kellett szétoszlatni. A pedagógusokkal viszonylag könnyebben lehetett szót érteni, viszont annál nehezebben a szülőkkel. Jó pár évnek kellett eltelnie, míg a szülők tudatosították, hogy mi nem elmegyógyintézet vagyunk, hozzánk kell fordulniuk, ha kisiskolás gyerekük bepisil, ha beszédhibás, ha a viselkedése agresszívabbnak tűnik a normálisnál stb. Az első időben érdeklődésünk homlokterében a viselkedési zavarok felszámolása, a tanuláshoz való rossz hozzáállás megváltoztatása állott. Előadások százait tartottuk pedagógusoknak, szülőknek egyaránt. Találkozókat, beszélgetéseket rendeztünk, s nem is eredménytelenül, mert a felvilágosító munka hatása érzékelhető módon megnyilvánult. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején tanácsadónk szakembergárdája'tovább szélesedett, és így már arra is mód nyílott, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a tanulók személyiségfejlesztésére, illetve a pályaválasztási motivációk elemzésére.- Ez a munka, amit végeznek, kétségtelenül szükségszerű, jóllehet a kezdetben elég mostoha körülmények között dolgoztak...- Ez valóban így volt, de tulajdonképpen minden kezdet nehéz, az új dolgok elfogadtatásáért meg kell küzdeni. Különben a hetvenes években a pszichológiai tanácsadást illetően Kelet-Szlovákiában rendkívül gyors, dinamikus fejlődés figyelhető meg. A Šafarik Egyetem kassai pszichológiai tanszékének első növendékei ekkor végeztek, fokozatosan mérséklődött a szakemberhiány, következésképpen elkezdődött a pedagógiai-pszichológiai tanácsadók hálózatának kiépítése.- Kelet-Szlovákiában több nemzetiségi iskola is van. Lélektani problémák nyilván az ezeket látogató tanulók körében is felmerülnek, ezért is kérdezem, hogy vannak-e olyan pszichológusaik, akik például magyarul tudnak beszélni az érintettekkel?- Kerületi pedagógiai-pszichológiai tanácsadónkban Linhard Gabriellát bíztuk meg a magyar tanítási nyelvű középiskolákba járó tanulókkal való foglalkozással. Ö anyanyelvi szinten beszéli a magyart. A munkáját nagy szakértelemmel és becsületesen végzi. Tőketerebesen (Trebišov) a járási pszichológiai tanácsadóban Ha- das Katalin foglalkozik a magyar gyerekekkel. Ö a gyakorlati munkán kívül figyelemreméltó ismeret- terjesztő cikkeket is publikál a járási lapban. Az az igazság azonban, hogy több magyar pszichológusra lenne szükségünk, mint amennyivel rendelkezünk.- Tudtommal ma már ez a tudományág is annyira gazdag, hogy szakosodni kell a részterületek átfogó és eredményes művelésére...- Kétségtelenül így van. Kerületi tanácsadónkban öt szakosztály dolgozik. A szakosodás elkerülhetetlen, ugyanis a ránk háruló feladatokat komplex módon csak így tudjuk megoldani. Azt meg ugye hangsúlyoznom sem kell, hogy minden igyekezetünk a gyerekekért történik. Tény, hogy pszichológiai módszereinkkel sikeresen tudunk hozzájárulni az úgynevezett problémás gyerekek megmentéséhez.- Tanácsadójuk egyik szakosztálya a pályaválasztásban igyekszik a tanulóifjúság segítségére lenni. Tudtommal a pályaválasztási tanácsadásban újonnan a számitógépes információfeldolgozást is felhasználják.- A lényeg az, hogy a felvételi vizsgák után minél kevesebb csalódott gyerek legyen, azaz tehetségüknek, felkészültségüknek megfelelő iskolákba pályázzanak a tanulók. Kelet-Szlovákiában például az idén a középiskolákban tovább tanulni kívánó 36 ezer tanulóról tápláltunk be alapinformációkat a számítógépbe. Mig korábban a pályaválasztási tanácsadó csak annyit tudott elmondani az érdeklődőknek, hogy a választott középiskolába hány jelentkezőt vesznek fel, most a kerület többi diákjáról is közli az információkat, tudtul adja, hogy például a kérdéses középiskolába más alapiskolákból hányán jelentkeztek és milyen tanulók, vagyis megmutatja az esélyeket. A számítógép az A kategóriába azokat sorolja, akiknek nagy esélyük van a bejutásra. A B-kategóriába azok nevei kerülnek, akik esetleg még felvételt nyerhetnek, a C-kategóri- ába pedig azok kerülnek, akik képességeik révén nem bízhatnak felvételi vizsgájuk sikerében.- Ezeket az eredményeket a középiskolák felvételiztető bizottságai kézhez kapják?- Természetesen nem, arról szó sincs, hogy ezzel a számitógépes módszerrel mi helyettesíteni próbálnánk a felvételiztető bizottságok munkáját. Azok továbbra is az Oktatási Minisztérium érvényben levő határozatai értelmében dolgoznak. Döntéseik viszont lényegében utólag a mi előzetes számítógépes diagnózisunkat igazolják. Célunk az, hogy a pályázó idejében objektív képet kapjon a lehetőségekről, esélyekről, vagyis hogy a csalódások megelőzhetőek legyenek. Mindebből gondolom az is kitűnik, hogy ez a módszer a pályaválasztásért felelős pedagógusok és más szakemberek felelősségteljes munkáját sem kívánja átvállalni. SZASZÁK GYÖRGY KHnTHMMnin Jozef Ihancik, a tanácsadó igazgatója
