Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-03 / 286. szám, hétfő

J J szú 3 1984. XII. 3. A forradalom lelkes szószólója, a kommunizmus lánglelkű harcosa Sz. M. Kirov halálának 50. évfordulójára SOKRÉTŰ SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG Fénymásolatoktól iskolai segédeszközökig December elsején megemlékezünk Szergej Mi- ronovics Kirov, az SZKP és a szovjet állam jelen­tős személyisége halálának 50. évfordulójáról. A forradalom lelkes szószólója, három oroszor­szági forradalom cselekvő résztvevője, a kommu­nizmus eszméinek lánglelkú harcosa gálád me­rényletnek esett áldozatul. Egyike volt azoknak a bolsevik forradalmároknak, akik egyetlen élet­céljuknak tekintették a forradalom győzelméért vívott harcot, a dolgozók felszabadítását a kapita­lista járom alól és a Szovjetunióban a szocializ­mus győzelmét. Kirov élete és müve része az SZKP forradalmi történetének és tapasztalatai­nak, amelyeknek óriási a jelentőségük a forradal­mi folyamat fellendüléséért és világviszonylatban a szocializmus győzelméért a múltban és ma harcoló forradalmár nemzedékek számára. Sz. M. Kirov, saját nevén Koszt- rikov, 1886. március 15-én szüle­tett a jelenlegi kirovi terület Urzsu- ma községében. Korán árvaságra jutott és árvaházba került. Kijárta az alapiskolát és tehetséges diák­ként fejezte be a kazanyi techniku­mot. Ebben az időszakban ismer­kedett meg száműzött forradalmá­rokkal és forradalmi forrásművek­kel, szervezte a forradalmi ifjúság köreit, röplapokat nyomtatott és terjesztett. Műszaki rajzolóként 1904-ben Tomszkba került, ahol belépett a szociáldemokrata szer­vezet bolsevik csoportjába. Az első oroszországi burzsoá forradalom kezdetén már hivatá­sos forradalmárként egyik aktív szervezője volt a tomszki dolgo­zók fegyveres politikai tüntetésé­nek s ezért kéthavi börtönre ítél­ték. Szabadulása után azonnal folytatta forradalmi tevékenységét. Tagja lett az OSZDMP tomszki városi bizottságának, amiért ismét börtönbe került. Utána illegális nyomdát szervezett, vasutassztráj­kot vezetett, harcolt a mensevikek ellen, felkészítette a tömegeket a fegyveres felkelésre. Újra börtön volt a válasz. Az 1905-1907. évi első oroszországi forradalom ide­jén Kirov tapasztalt szervező, a marxizmus-leninizmus eszméi­nek népszerűsítője és népszónok lett. A cári rendőrség üldözése elől rejtőzködve, Vlagyikaukázusba ment, ahol kapcsolatot teremtett a forradalmár vasutasokkal és nyomdászokkal s vezette az ottani bolsevik szervezetet. A cárizmus és a burzsoázia elleni harcban felhasználta a Tyerek elnevezésű helyi liberális folyóiratot is. Ezért negyedszer is börtönbe került. Az első világháború alatt lelep­lezte a cári Oroszország imperia­lista politikáját, a mensevikek és az eszerek árulását. Népszerűsí­tette V. I. Lenin jelszavait az impe­rialista háború polgárháborúvá változtatásáról, valamint a lövész­árkokban harcoló katonák barát- kozását és a forradalom előkészü­leteit. Az 1917 februári burzsoá de­mokratikus forradalom után meg­választották a vlagyikaukázusi szovjet tagjának. Agitációs tevé­kenységet fejtett ki, magyarázta a februári forradalom tényleges értelmét és bizonyította e forrada­lom szocialista forradalomba való átnövésének szükségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején Észak-Kauká- zus dolgozói Kirovot küldöttként delegálták Pétervárra a II. össz- oroszországi Szovjetkongresz- szusra. Itt tevékenyen részt vett a Komyilov-lázad&s letörésében és harcolt a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelméért. A forradalom és a polgárháború idején Oroszország déli részében törekedett a párt központi bizott­sága megbízásából a szovjethata­lom megteremtésére és megszi­lárdítására, a kaukázusi népek in­ternacionalista egységének kiko­vácsolására. Itt egyike volt azok­nak a bolsevik vezetőknek, akik harcot folytattak az intervenció és az ellenforradalom ellen, a volt cári impérium nemzeteinek egysé­géért. Tevékenysége arról tanús­kodott, hogy a proletár internacio­nalizmus képes a nemzetek közti viszály leküzdésére. Ezt a viszályt a kaukázusi népek között a cári rendszer éltette és szította, amely egyben támogatta a kozákság kö­rében a felsőbbrendűség érzetét. Ebben a helyzetben Kirov a tye- reki terület dolgozóinak kongresz- szusán javasolta a Népbiztosok Tanácsa hatalmának elismerését. A polgárháború és az intervenció idején kinevezték az asztrahányi kerület Ideiglenes Forradalmi Ka­tonabizottsága elnökének, majd később tagja lett a 11. hadsereg és a déli hadseregcsoport Forra­dalmi Katonatanácsának. Ebben a tisztségében mozgósította a dol­gozókat az intervenció és a fehér­gárdisták elleni harcra, szervezte az asztrahányi ellenforradalmi zendülés felgöngyölítését. Egy pártkonferencián kijelentette, hogy „amíg Asztrahányban akárcsak egy kommunista lesz, a Volga fo­lyó deltája szovjet lesz és az is marad.“ A Caricinért folytatott harcok idején szervezte a 11. hadsereg offenzíváját, amely ebben a tér­ségben lehetővé tette a fehérgár­disták erőinek felmorzsolását. Ezt követően G. K. Ordzsonikidzével együtt szervezte a Vörös Hadse­reg észak-kaukázusi győzelmes előrenyomulását, amely a fehér­gárdisták és az intervenciósok ve­reségével ért véget. Kirov 1920-ban a szovjethata­lom teljhatalmú megbízottja volt Grúziában, ahol a hatalom a men­sevikek kezébe került. Ugyanab­ban az évben kinevezték a rigai szovjet-lengyel béketárgyaláson részt vevő szovjet küldöttség élére. Ebben a tisztjében védte a szov­jethatalom érdekeit. Az OK/b/P X. kongresszusán megválasztották a központi bizott­ság póttagjának és fontos párt­tisztségekkel bízták meg. Az SZK/b/P Azerbajdzsáni Központi Bizottságának lett a titkára. Meg­szervezte a súlyos károkat szen­vedett kőolajipar helyreállítását és harcolt a Kaukázuson túli terület népeinek testvéri szövetségéért. Sz. M. Kirov a Szovjetunió I. Szovjetkongresszusán e szavak­kal üdvözölte a Szovjetunió létre­jöttét: ,,Nézetem szerint, ezt a na­pot úgy kell megünnepelnünk, hogy időszerűen emlékeztessen arra, ami most tetté ér... Lehet, hogy ez a pillanat további ösztön­zésként hat majd, hogy az európai proletariátus - mely még mindig nem biztos a forradalom diadalá­ban, még mindig kételkedik a kommunista párt taktikájának helyességében - a munkások és a parasztok e csodás palotája lát­tán tudatosítsa, hogy a szovjetha­talomnak, a kommunizmusnak gondolatai olyan mélyre hatoltak, mint a bakui munkások fúrógépei a talajba. Lehet, hogy ezt követően meg­értik, végre bekövetkezett az a pil­lanat, amikor úgy kell megrázkód­tatni az átkozott kapitalista alapo­kat, hogy a történelem süllyesztője elnyelje mindazt, ami évszázado­kon át ránk nehezedett. Ezen az új, vörös forradalmi földgolyón mi dolgozók, akik nyomorúságos haj­lékokban születtünk, vállvetve, egy síkban kiléptünk ezekből a nyomorúságos hajlékokból a csodálatos paloták felé, ajkun­kon az Internacionálé fennkölt himnuszával. “ Kirov óriási munkát végzett el a Kaukázuson túli terület népeinek a kommunista párt, a szovjethata­lom és az orosz proletariátus köré való felzárkóztatásában. A nem­zetek egyenjogúságának és ba­rátságának lenini nemzetiségi po­litikáját gyakorolta és egyik alapí­tója volt a Kaukázuson túli Szocia­lista Szövetségi Köztársaságnak. Lenin halála után a párton belüli ellenzék ismét felszegte a fejét. Kirov Ordzsonikidzével együtt ve­zette a kommunisták harcát a Kaukázuson túli területen a párt egységének-megbontása ellen. Az első soraiban állt a párt egységé­re törő trockista-zinovjevista cso­port ellen harcolóknak. A párt más vezetőivel együtt Leningrádba ment, ahol a párt titkára és az SZK/b/P észak-nyugati irodájá­nak tagja lett. Vezetésével a kom­munisták leleplezték és legyőzték a trockista-zinovjevista ellenzéket és megvédték azt a lenini tanítást, hogy a Szovjetunióban felépíthető a szocializmus. Az ellenzék vádjá­ra, hogy agyba-főbe veri ellenfele­it, azt válaszolta, ha Lenin élne, ők már nem léteznének. Ebben az időszakban megérdemelten az egész párt kedvencévé vált, de egyben kihívta az ellenzék vezé­reinek dühödt gyűlöletét is. Kirov élén állt a leningrádi ipar rekonstrukciójáért, a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása lenini terve meg­valósításáért folytatott harcnak. Nagy figyelmet fordított a Szovjet­unió, a Vörös Hadsereg és a hadi- tengerészet védelmi készségének megszilárdítására. A nép életszín­vonalának emelésére, a lakosság kulturális szükségleteinek kielé­gítésére törekedett. Beszédeiben a szocialista épí­tés gyakorlati kérdéseinek megol­dásával, az ipar, a mezőgazda­ság, a közlekedés és a kereske­delem fejlődésével foglalkozott. Gondos gazdának bizonyult. Be­szédeiben sok az értékes, mind­máig időszerű gondolat a párt egységéről, a forradalmi elmélet tisztaságáról, a marxista-leninista művelődés fontosságáról, a Kom- szomol, a szakszervezetek szere­péről stb. A leningrádi Szmolnij-palotá- ban, ahol az SZK/b/P novemberi üléséről tartott volna beszámolót, 1934. december 1-én meggyilkol­ta az imperialista kémszolgálat trockista ügynöke. A szovjet Prav­dában december 2-án megjelent nekrológ megállapította: „ Kirov elvtárs az olyan bolsevik példája volt, aki nem ismert sem félelmet, sem nehézségeket a párt kitűzte nagy célok elérésében. Nyíltsága, rendíthetetlen szilárdsága, a forra­dalom szószólójának rendkívüli tulajdonságai személyében páro­sultak az elvtársak és a munkatár­sak iránti szívélyességével, barát­ságossággal, lenyűgöző szemé­lyiségével és szerénységével, minden igazi leninista sajátos vo­násaival. “ Sz. M. Kirov rövid, de gazdag életében az egyik legjelentősebb személyisége lett az SZKP-nek valamint a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalomnak. Em­beri tulajdonságaiért, kommunista elvszerűségéért és becsületessé­géért, szervezőképességéért el­nyerte az egész párt és a szovjet emberek megbecsülését. Dr. MILAN HRBEK docens A Sezimovo Ústí-i Kovosvit vál­lalat a legnagyobb szerszám­gépgyártók egyike hazánkban. Termékeit a világ több mint het­ven országába exportálja. Több mint 45 éve történt megalapítá­sa óta 76 ezer gépet gyártott, elsősorban esztergákat, fúrógé­peket és köszörűgépeket. A ké­pen: Milan Rúžička A 32 C típu­sú automatán dolgozik. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČSTK) A Služba ipari szövetkezet talán legismertebb szolgáltatás az autó­parkolók őrzése. Az 1956-ban ala­kult szövetkezet, melynek tagsága javarészt csökkent munkaképes­ségű dolgozókból áll, az utóbbi néhány évben sokat változott. A jelenlegi sokrétű tevékenységről Muránsky József mérnökkel, ter­melési igazgatóhelyettessel be­szélgettem.- A kezdeti években ipari szö­vetkezetünk a vállalatok felkéré­sére bizonyos objektumok őrzését vállalta, később szemüveg- és töl­tőtoll-javítót létesítettünk, de köl­csönöztünk hangszereket is. A hetvenes évek minőségi fordu­latot hoztak tevékenységükbe - mondta bevezetőül. - Az eredeti két munkaterületet, az autóparko­lók fenntartását és a nappali, illet­ve éjszakai őrző-szolgálatot to­vábbra is végezzük, de tevékeny­ségünk, mint ez az elnevezésünk­ből is kitűnik, mindenekelőtt lakos­sági szolgáltatásokkal bővült. Megtudtam, hogy több mint száz dolgozó foglalkozik fényké­pek készítésével, illetve előhívá­sával. A két fényképész-műter­men kívül megrendelésre propa- gációs célokra készítenek színes fotókat, képriportokat. Ezek a nagyméretű fotók az Agrokomp­lex és az Incheba kiállításokon is láthatók. Három hónappal ezelőtt Petržalkában új gyermek-fotómű- termet nyitottak és annak ellenére, hogy színes képeket készítenek, egyelőre kevés az érdeklődő. An­nál többben vennék igénybe a nyáron beindult fotokerámia , szolgáltatást (kerámialemezekre vésett fényképmásolat). Sajnos, a kerémialemezeket gyártó Roud- nice nad Labem-i vállalat megvál­toztatta termelési programját, s egyelőre nem találtak új szállítót.- Bratislavában tizennégy he­lyen és Skalicában, Trenčínben és Szencen (Senec) előhívjuk az amatőrfilmesek fényképeit és el­készítjük a felvételeket. Fényké­pészeink felkérésre színes, illetve fekete-fehér felvételeket készíte­nek esküvőkről, avatásokról, név­adókról, és tegyük hozzá a meg­rendelők megelégedésére. De legnagyobb sikerünknek az iskolai szemléltetőeszközök gyártását te­kintjük - közölte az igazgatóhe­lyettes. A skalicai két gyártócsar­nokban 170 alkalmazott diapane­leket gyárt és itt készül a Didaktic Alfa mikroszámítógép, melyet nemcsak hazánkban, hanem az NDK-ban is használnak a közép- iskolások és a főiskolások egy­aránt. örvendetes, hogy az ipari szövetkezet ezzel a termékkel ki­jutott az iskolai szemléltető eszkö­zök Kínában megrendezett kiállí­tására, s talán megrendelőkre talál a nyugati piacon is. A szerteágazó tevékenység fel­sorolásánál a következő munka- szakaszhoz értünk.- A nagyközönség jól ismeri kis ofszetnyomdánkat is, ahol rövid határidőn belül készítjük el a név­jegykártyákat, a különböző értesí­tőket, prospektusokat és brosúrá­kat. Szövetkezetünk dolgozói to­vábbá szerelnek villámhárítót, ja­vítanak horgászfelszerelést, me­chanikus játékokat és babákat, a hazánkban forgalmazott számo­lógépeket és írógépeket, valamint 14 helyen fénymásolatokat is ké­szítünk. Munkalehetőséget adni minél több rokkantnak, illetve leszázalé­kolt dolgozónak, ez a szövetkezet vezetőinek célja. Ezért mindig új munkaszakaszok létrehozásán fá­radoznak.- Hatszáz év után felújítottuk a holiči kerámia készítését. Nem­csak dísz-, hanem haszontárgya­kat, különböző készleteket is gyár­tunk a jövőben - mondta beszél­getőtársam, miközben szóba ke­rültek a ipari szövetkezet távolabbi tervei is. Megtudtam, hogy ők ve­szik át a Bratislavában épülő für- dókomplexumot, amely megnyitá­sát 1985 július elsejére tervezik. A kb. 120 millió korona beruhá­zással épített fürdőben nemcsak medencék, szaunák, gőzfürdők lesznek, hanem női fodrász, bor­bély, pedikűr, manikűr, kozmetikai szalon éppúgy, mint büfé, étterem és kávéház is. A galántai járásban 1986-ban új üzem megnyitását tervezik, cigarettapapír és filter gyártását, s így további ötvenen jutnak munkához.- Az ipari szövetkezetünkről al­kotott kép nem volna teljes, ha nem szólnánk gazdasági eredmé­nyeinkről. Évi termelésünk értéke mintegy 53 millió korona, egy dol­gozó munkatermelékenysége meghaladja a 70 ezer koronát, dolgozóink átlagjövedelme 2,5 ezer korona, a tavalyi nyereség meghaladta a 16 millió koronát. S mi a siker titka? Igyekszünk megfelelő munkalehetőséget te­remteni dolgozóinknak, gondos­kodunk egészségügyi ellátásukról éppúgy, mint étkeztetésükről, de szabad idejük aktív kihasználásá­ról, pihenésükről is. Ók mindezt pontos, lelkes, jó munkával viszo­nozzák. S ez nem kevés. PÉTERFI SZONYA Történelmi események krónikája 1944. december 3.-december 9. • december 3. - a 4. ukrán front csapatai felszabadítot­ták Sátoraljaújhelyét, a 2. ukrán front csapatai Miskol­cot, a 3. ukrán front csapatai pedig Dunaföldvárt. Kelet- Szlovákiában felszabadult Slovenské Nové Mesto, Včelovce, Michaľany, Stan- ča, Veľká és Malá Trňa -Athénben több mint 500 ezer személy tüntetett a ki­rályi kormány reakciós poli­tikája ellen • december 4. - a szovjet csapatok a jugoszláv had­sereggel együtt felszabadí­tották Mitrovicát, Lančarakot és Ležimírt- Hitler Berlinben Szálasival tárgyalt • december 5. - a 3. ukrán front csapatai felszabadítot­ták Szigetvárt- a harmadik amerikai had­sereg 50 kilométerre beha­tolt a német területre • december 6 - a 3. ukrán front csapatai felszabadítot­ták Dunapentelét- A CSKP külföldi vezetősé­gének és az SZLKP Köz­ponti Bizottságának képvi­selői Moszkvában Georgi Dimitrowal tárgyaltak a párt feladatairól a felszabadított Csehszlovákiában a nem­zetiségi kérdés megoldá­sáról- a brit és amerikai légierő bombázta Bratislavát > december 7. - a szovjet csapatok eljutottak a Bala­tonig — Romániában új kormány alakult élén N. Radescuval > december 8 - a 2. ukrán front csapatai áttörték az el­lenség védelmét Budapest területén, előretörtek a Du­náig és elzárták az ellenség elől az észak felé vezető útvonalakat. Budapesten körülzárták a kilencedik he­gyivadász SS-hadtestet (33 ezer katonát) és az első ma­gyar hadtestet (37 ezer ka­tonát). A 3. ukrán front csa­patai a Velencei tónál egye­sültek a 2. ukrán front egy­ségeivel 1 december 9. - a 4. ukrán front csapatai Kelet-Szlová- kiában ismét támadásba lendültek - km -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom