Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-14 / 270. szám, szerda
I ÚJ szó 5 384. XI. 14. Üzemi balesetek és büntetőjogi felelősség Az utóbbi években a figyelem előterébe kerül a gazdasági bűncselekmények elleni harc. A bűnözésnek ez a módja ugyanis népgazdaságunkat a leginkább megkárosítja. A közvélemény ez alatt elsősorban a szocialista társadalmi tulajdon, illetve a gazdasági rend elleni bűncselekményeket érti, vagyis a spekulációt, a tiltott vállalkozást, a fogyasztó megkárosítását stb. Jóval kevesebb szó esik azonban a többnyire gondatlanságból elkövetett, semmivel sem kevésbé súlyos olyan gazdasági bűncselekményekről, amelyek robbanásokat, üzemi haváriákat és baleseteket idéznek elő. A Trenčíni Szerszámgépgyár dolgozói termékeiket több mint 60 országba exportálják. A képen: Peter Ma- dový (baloldalt) és Vojtech Žažo az STT 20/1600 típusú esztergát szereli össze. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) TÖBBET, S LEHETŐLEG OLCSÓBBAN Előtérbe helyezik a takarmánynövények termesztését AZ ÜZEMI BALESETEK és haváriák elemzésénél igen gyakran ütközünk abba az ellentmondásba, hogy ez az ipari s napjainkban már a mezőgazdasági technika fejlődésének is a következménye, s tekintettel a termelés ellátottságára bonyolult gépi eszközökkel és gépekkel, amelyek nagy mennyiségű energiát fogyasztanak, illetve termelnek, nem gátolható meg ennek a technikának vagy az emberi tényezőnek csődje. / Ez azonban semmiképp sem jelentheti azt, hogy az ilyen jelenségek elkerülhetetlenek, tehetetlenek vagyunk velük szemben és kénytelenek vagyunk ebbe beletörődni. Ellenkezőleg, harcolnunk kell ellenük a társadalom rendelkezésére álló minden eszközzel. Elsősorban megelőzéssel, főleg a termelőeszközök műszaki állapotának és alkalmasságának tökéletesítésével, az üzemelés jobb megszervezésével, a fegyelemre neveléssel stb. Nem mondhatunk le azonban a büntetésről, a megtorlás szélsőséges eszközéről sem, amelyet alkalmaznunk kell a bűnelkövetők érdekében csakúgy, mint az ún. általános megelőzés érdekében. Ez utóbbi a büntetésnek a társadalom többi tagjára gyakorolt nevelő hatását jelenti annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg a negatív jelenségek. Az állami szakfelügyeleti szervek nyilvántartásában tavaly összesen 210 011 üzemi baleset szerepelt. Ugyanakkor azonban felelős személyek közül csak 756 ellen indult bűnvádi eljárás. Ml A MAGYARÁZATA ennek az aránytalanságnak? Ez nem írható a büntetőeljárás szerveinek rovására. Inkább annak számlájára, hogy a felelős gazdasági dolgozóknak nincs nagyon az ínyükre, hogy ezeknek a szerveknek jelentsék azokat az üzemi baleseteket, amelyek esetében gyanúperrel élhetnek, hogy bűncselekmény húzódik meg mögöttük. Pedig *a bejelentési kötelességet kiemelten rögzíti a Tt. 110/1975 sz. hirdetménye (az SZSZK-ban a Tt. 111/1975 sz. hirdetménye) 5. §-a 3. bekezdésének A betűje, amely az üzemi balesetek nyilvántartásáról, az üzemi balesetek, haváriák és a műszaki berendezés meghibásodása bejelentéséről szól. Ez a rendelkezés a gazdálkodó szervezeteket kötelezi arra, hogy az üzemi balesetet távbeszélő, távíró útján, vagy más megfelelő módon haladéktalanul jelentsék az illetékes közbiztonsági alakulatnak, amennyiben a megállapított tények arra utalnak, hogy az üzemi balesettel kapcsolatban fennforog a bűncselekmény lehetősége. De még ha hiányozna is ez a rendelkezés, a büntető perrendtartás 8. §-a általában kötelezi a szerveket és a szervezeteket, hogy együttműködjenek a büntetőeljárás szerveivel és az ügyészséggel, illetve a biztonsági szerveknek haladéktalanul bejelentsék a bűncselekmény gyanúját. Ennek a kötelességüknek azonban nem minden esetben tesznek eleget. Igen gyakori a vádlottaknak és feletteseiknek az a törekvése, hogy objektív körülményekre, technikai okokra, esetleg arra hivatkozva mentegetődzenek, hogy nincs olyan biztonsági előírás, amely bizonyos cselekvésüket tiltotta volna. Valójában azonban az üzemi baleseteknek csak kis hányadáért nem felel bizonyos konkrét személy. Minden szervezetben mindig valaki felel a konkrét előírás kiadásáért és megtartásának ellenőrzéséért. Igaz, a konkrét felelősség megállapítása rendszerint bonyolult és széles az olyan személyek köre, akiknek hatáskörébe tartozik intézkedni a balesetek megelőzésére. A felelős dolgozót azonban a munka biztonságával kapcsolatos felelőssége alól nem menti fel az, ha védekezésére felhozza, hogy a hiányosságokról tájékoztatta feletteseit, akik úgyszintén nem tettek semmiféle intézkedést. A körülmények szerint ezzel ugyan kibővítheti a felelősségre vonható személyek körét, viszont sok esetben ő maga megelőzhette volna és meg kellett volna előznie a tragikus következményeket. A BÜNTETŐELJÁRÁS SZERVEI a gyakorlatban sokszor találkoznak a vezető dolgozóknak azzal az ellenvetésével, miszerint ha megtartanák a munka biztonságával, a tűzvédelemmel stb. kapcsolatos minden előírást, akkor gyakorlatilag egyáltalán nem teljesíthetnék a termelési feladatokat, a tervet, s le kellene állítaniuk az üzemet. Ezzel összefüggésben le kell szögezni, hogy a termelési feladatok ellentétbe állítása a munkavédelmi előírásokkal, helytelen és nemdialektikus. A szocialista társadalom ideológiájának a humanizmus az egyik alapvető eleme s ezért a dolgozók biztonságához és egészségéhez fűződő érdek van olyan fontos, mint a termelékenység növelésének és a termelési feladatok teljesítésének érdeke. Ez a két érdek dialektikus kapcsolatban áll egymással, kiegészíti és feltételezi egymást. Ezért meg kell felelni mind a kettőnek, le kell küzdeni a szellemi restséget és a beidegződött sémákat. Hiszen a baleset nemcsak a vállalat számára jelent kiszámítható veszteséget a munka termelékenységében és a kártérítés összegénél fogva, hanem egyben minden esetben emberi fájdalom és szerencsétlenség a következménye. Hangsúlyoznunk kell, hogy a biztonsági előírások mindig nagy árat követelő tapasztalatokat általánosítanak. Többségüket annak alapján adták ki, illetve pontosították, hogy bizonyos helyzetben a fenyegető veszély balesetbe vagy halálba torkollt. Ezért automatikusan meg kell tartani ezeket az előírásokat. Csalóka az a vélemény, hogy ha már ezerszer megszegték az előírást és semmi sem történt, akkor ezeregyedszer is így kell ennek lennie. Ez ugyanis veszélyes kockáztatáshoz vezet. AZ ILYEN KOCKÁZATOT minden eszközzel ki kell küszöbölni. A büntetőjogi megtorlásnak itt más területekhez képest kisebb a szerepe, de nem mondhatunk és nem is mondunk le róla. A büntetőeljárás szervei ezért a társadalom védelmére szorgalmazni fogják a gazdálkodó szervezetektől az üzemi balesetekkel kapcsolatos bejelentési kötelességük következetesebb teljesítését. Következetesebben feltárják az ilyen balesetek okait és igazságosan megbüntetik a felelős személyeket. DR. JIŔÍ TERYNGEL, a CSSZSZK Legfőbb Ügyészségének munkatársa Gömör egyik legjellegzetesebb, ám mezőgazdasági művelésre nem a legeszményibb vidéke Al- mágy (Gemerský Jablonec) környéke. Az itteni Május 9. Efsz dimbes-dombos gabonatábláiról 4,2 tonnán felüli átlagtermést nem sok évben takarítottak még be. Noha a hektáronként megtermelt mennyiség 0,6 tonnával több a tervezettnél, Ádám István, a növénytermesztési üzemág vezetője nem teljesen elégedett a hozamokkal:- Egy-két mázsával talán még az idei rekordtermést is felülmúlhattuk volna, ha az elmúlt ősszel egy kicsit nem késlekedünk a vetéssel. Mindenesetre okultunk a történtekből, s az őszi termények lassú érése ellenére az idén idejében előkészítettük a magágyat, s már szeptember húszadikán megkezdtük a búza vetését. Sajnos, nem sokáig dolgozhattunk zavartalanul, mert a hónap végén nálunk szokatlanul nagy mennyiségű eső hullott, s ez teljes három hét kiesést eredményezett e sürgős munka végzésében. A sok csapadék miatt újra kellett készíteni a magágyat, ennek ellenére október végéig a tervezett területen, mintegy 350 hektáron földbe került a kenyérnekvaló magja, s nem késtünk az árpa és az őszi keverék vetésével sem.- Milyen volt az idei termés kapásnövényekből?- Sajnos, nem sok dicsekedni- valónk van, mert egy hosszú esztendők óta sikeres ágazat, a dohánytermesztés nem igazolta előzetes várakozásunkat. Igaz, természeti csapások is közrejátszottak abban, hogy a tervezett 142 tonna helyett csak 85 tonnát tudunk értékesíteni. A kiesés egy részét megfizeti ugyan a biztosító, ám a tervezett bevételt aligha éralhadnagyi rangban kerülnek a csapattestekhez. Azoknak, akik magasabb parancsnoki beosztásra alkalmasnak mutatkoznak, lehetőségük van arra, hogy egy-két év elteltével katonai főiskolában tovább tanulhassanak. Az említett iskolák Martinban, Liptovský Miku- lášban, Nitrában, Prešovban, Nové Mesto nad Váhomban és Valašské Meziŕíčiben találhatók. A most, vagy a korábban érettségiző 18-20 éves lányoknak is lehetőségük van arra, hogy a néphadseregben teljesítsenek szolgálatot. Számukra a tanulmányi idő, illetve a tényleges katonai szolgálat egy év, amely során az ellátás ingyenes. Az egyéves tanfolyam elvégzése után vagy hároméves továbbszolgálást vállalnak, vagy a hivatásos katonák sorába lépnek. Elsó esetben őrmesteri, az utóbbi esetben törzsőrmesteri rangban kezdik meg szolgálatukat. A lányok három hely közül választhatnak, mégpedig Prága, Košice és Nové Mesto nad Váhom között. A kétéves tiszti iskola és a női tanfolyam résztvevői karácsonykor tíz, tavaszi szünetkor hét, s a záróvizsga után harminc nap szabadságot kapnak, de fontos családi eseménykor eltávozást is kérhetnek. Bővebb felvilágosítást az érdeklődök a járási katonai parancsnokságon és a pályaválasztási pedagógusoktól kaphatnak. jük el. Hasonló a helyzet a szőlőtermesztésben is. A termés csak amolyan ötven százalékos volt, s a fagykárt átvészelt tőkék a későbbiek során sem kaptak elegendő napfényt, ezért a cukortartalom csak 14-15 százalék körüli.- A gépesítés jelenlegi foka mellett a dohány és a szőlő termesztése sok munkaerőt igényel. Hogyan tudják ezt biztosítani?- Ami a dohánytermesztést illeti, ennek nálunk régi hagyományai vannak, komoly tapasztalatokkal rendelkezünk, s a mostanihoz hasonló rossz termés legfeljebb tízévenként fordul elő. A 105 hektár valóban nem kevés, ezzel az ország legnagyobb dohánytermesztői közé tartozunk, de úgy véljük, hogy a munkaerő-ellátás szempontjából a követelményeknek a jövőben is eleget tudunk tenni. A dohánytermesztés nagy előnye, hogy szinte az egész év folyamán foglalkoztatja asszonyainkat, bár csúcsmunkák idején igénybe vesszük a melléküzemági tevékenységben cipőfelsőrészt készítő asszonyok segítségét is. Ezt már eleve belefoglaltuk a partizánskej gyárral kötött szerződésbe. A szőlőtermesztés egészen más kérdés. Nem az én feladatom vitatni a telepítések célszerűségét, de tény, hogy a további fejlesztést szövetkezetünk mai vezetősége már nem látja szükségesnek, mert az utóbbi évtized tapasztalatai nem a legkedvezőbbek. A szőlőnél lényegesen fontosabb számunkra a takarmánynövények termesztése. A gépesítés azonban ezen a szakaszon nem tartott lépést a követelményekkel, a mai technikánk jószerivel még a kézi kaszások pótlására sem alkalmas. Ilyen körülmények között az állat- állomány téli takarmánykészletét csak nagy nehézségek árán, nem egyszer szénavásárlások útján tudjuk biztosítani. Az idei fedezet is csak nyolcvan százalék körüli, s az év hátralevő napjaiban még mindent el kell követnünk a kései érésű növények, továbbá a szalma, a kukoricaszár, valamint az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítására. Szerencsére a tejtermeléssel egész évben nem volt gondunk, s nem szeretnénk a téli hónapokban sem visszaesni. Persze, nem nyugodhatunk bele ebbe a szűkös helyzetbe, s már a közeljövőben meg akarjuk honosítani a szakaszos legelő- gazdálkodást. Ezzel kapcsolatban péterfalai (Petrovce) részlegünket növendékállatok nevelésére szakosítjuk. Az üszőket saját állományunk feltöltésén kívül eladásra is neveljük. Az ágazatvezetötól azt is megtudtuk, hogy már a korábbi esztendőkben is próbálkoztak a rétek és legelők növényzetének felújításával, de az ismétlődő aszályos években ez nem hozta meg a kívánt eredményt. Legutóbb tiszta fűmag helyett lucernafüves keveréket vetettek, amely aránylag szépen fejlődött. Igazi megoldást azonban az öntözés jelentene, vízforrással is rendelkeznek az említett térségben, csupán a legelők magas fekvése okoz gondot, ahová a víz felnyomatása már igen költséges lenne. Márpedig a jövőben a hozamok növelése mellett a gazdaságosságot is szem előtt tartják, s ahol csak lehet, csökkentik a termelési költségeket. HACSI ATTILA Katonai életpálya VÁRJÁK A FIATALOKAT Mi leszel, ha nagy leszel?, kérdjük gyakran a gyerekektől, akik készségesen, gyorsan válaszolnak: orvos, autószerelő, fodrász, gépkocsivezető. Ám amikor elérkezik a pályaválasztás ideje, nem egy családban gondot okoz, hogy az alapiskola elvégzése után hol folytassa tanulmányait a gyerek, milyen szakmát válasszon. Ilyenkor minden érvet sorba vesznek, de sajnos a szülők nem mindig veszik figyelembe a gyerek érdeklődési körét, mondván, hogy még nem tud helyesen dönteni. A továbbtanulásra, a szakma- választásra, széles a lehetőség. Itt vannak például a katonai gimnáziumok, szakközépiskolák, amelyeken a tanulás négyéves és bentlakásos. Ezekbe az iskolákba azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik csehszlovák állampolgárok, sikeresen fejezték be az alapiskola nyolcadik osztályát, egészségi állapotuk, fizikai erőnlétük kifogástalan, és az iskolakezdés évében július 15-ig betöltik tizennegyedik életévüket, illetve nem idősebbek tizenhat évnél. Politikai és erkölcsi arculatuk megfelel a társadalmi követelményeknek és sikeresen helytállnak a felvételin. A katonai gimnáziumban érettségizett fiatalok a katonai főiskolák valamelyikén folytathatják tanulmányaikat, ahol az elsó öt hónapban teljesítik tényleges katonai szolgálatukat, s törzsőrmesteri rangban látogatják a főiskolát, vagyis élvezik mindazon előnyöket, amelyek a néphadsereg hivatásos katonáira vonatkoznak. Katonai gimnáziumok Banská Bystricában, Opavában, Moravská Tŕe- bovában és Prágában találhatók. A fő tantárgyak közé tartozik a szolgálati nyelv (cseh vagy szlovák), illetve az orosz nyelv, a matematika és a fizika. Lehetőség van az idegen nyelvek tanulására és a szakköri tevékenységre is. A tanulók négy év alatt elsajátítják a katonai alapismereteket, s megismerkednek az egyes fegyvernemekkel, a haditechnikával. A katonai szakközépiskolák műszaki szakterületen készítik fel a hallgatókat, akik az érettségi vizsga után tiszthelyettesként teljesítenek majd csapattiszti szolgálatot, illetve a legjobbak katonai főiskolán folytathatják tanulmányaikat. Liptovský Mikulášon híradós és elektrotechnikai, Martinban tüzérségi és műszaki, Nitrában gépkocsi- és harckocsiellátó szolgálat, Nové Mesto nad Váhomban elektrotechnikai, Valašské Meziŕíčiben szállítási és útépítési, Žilinában számviteli, hadtáp, egészségügyi és vegyvédelmi, Prešovban repülőműszaki irányzatú szakközépiskolák vannak. Roudnice nad Labemban katonai zenei szakközépiskola működik. Itt képezik ki a néphadsereg zenekarainak a tagjait. A szakközépiskola hallgatói a negyedik évfolyamban töltik le az öthónapos tényleges katonai szolgálatukat. A gimnáziumokban és a szak- középiskolákban az ellátás ingyenes. A tanulás ideje alatt a szülök továbbra is megkapják a családi pótlékot, és adókedvezményt élveznek. A hallgatók karácsonykor tíz, márciusban hét nap szabadságot kapnak. Az utazáshoz kedvezményt kapnak. A szünidő hat hét. A szabadság és a szünidő ideje alatt a hallgatók civil ruhában is járhatnak. A havi illetmény, illetve zsebpénz ötven korona, a második évfolyamtól a kiváló tanulók havonta huszonöt koronával többet kapnak. Azok a szakmával rendelkező fiatalok, akik betöltötték tizennyolcadik életévüket, de nem idősebbek huszonhárom évesnél, kétéves tiszti iskolába jelentkezhetnek. A tanulás érettségivel és tiszti vizsgával végződik. Az öthónapos tényleges katonai szolgálat letöltése után őrmesteri rangban a hivatásos katonák sorába lépnek. Az ellátás ingyenes, a havi illetmény elsó évben nyolcszázötven, a másodikban kilencszázötven korona. Az iskola elvégzése után
