Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-14 / 270. szám, szerda

ÉJ SZÚ 3 1984. XI. 14. Riadókészültség az egész országban (Folytatás az 1. oldalról) A sandinista hadsereg egyik tagja a géppuska használatát mutatja be egy managuai gyár munkásnőinek (Telefoto - ČSTK) Ma két indiántörzs... Megrázó archívfelvételek: szinte holdbéli táj, az erdő zöldje helyett csupasz törzsek és ágak merednek az égnek, az életnek nyoma sincs. Viet­nam: az amerikaiak vegyi fegy­verei 4,5 millió hektár erdőt és 1,3 millió hektár szántóföldet pusztítottak el. Pará brazil szövetségi állam kriminalisztikai intézete veze­tőjének nyilatkozata: a fertőzött területek atombomba sújtotta vidékre emlékeztetnek. Nem, most nem Vietnamról van szó. Az áldozatok száma is keve­sebb: 7000 ember - köztük főként gyerekek - halt meg. Teljesen elpusztult két indián­törzs. Az időpont: 1984. A Bé- ke-világtanács október végén nyiltkozatban hívta fel a világ haladó erőit, minden nemzet­közi és regionális szervezetet, az országok parlamentjeit, hogy ítéljék el a barbár bűntet­tet, és követeljék a legújabb gaztett felelőseinek felkuta­tását. Sonia Regina de Brito Pere­ira, a Mozgalom az élet megőr­zéséért nevű brazil környezet- védő szervezet jelentésében - amelyet Nairobiban, az ENSZ környezetvédelmi prog­ramja (UNEP) igazgatója elé terjesztett - szerepeltek a fent említett adatok. A Dow Chemical amerikai vegyipari konszern az Amazo­nas medencéjében két új, rendkívül mérgező vegyi anya­got próbált ki. Alapanyaguk - mint a Vietnamban alkalma­zottaké - a dioxin. Ez okozta a helyi lakosság tömeges halá­lát - békeidőben. Jóvátehetet­len károk keletkeztek a kör­nyék élővilágában is: 25, csak itt fellelhető növényfajta és ál­latfaj kipusztulását már nem lehet megakadályozni. A Dow Chemical arról is­mert, hogy rendkívül szorosak a kapcsolatai a Pentagonnal. E kísérleteket közösen végez­te a japán Kapemi fegyver- gyártó céggel. A nyomokat hiá­ba igyekeztek eltüntetni: ki­használva a Rio Tocantinson épülő vízi erőművet, a környé­ket elárasztották vízzel - 2400 négyzetkilométeren. Hétezer mit sem sejtő em­bert ért utol ismét a vegyi halál, amely a Vietnamban gyógyító orvosok szerint is a legször- nyúbb, legfájdalmasabb halál­nemek egyike. A szocialista és el nem kötelezett országok no­vember elején ismét az ENSZ- közgyűlés elé terjesztették ha­tározati javaslatukat a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáról. Nem az elsőt, s bi­zonyára nem az utolsót. Ha­sonló javaslataink már egész papírhegyeket tennének ki. Ez van a mérleg egyik serpenyő­jében. A másikban az amerikai hadiipari komplexum csillagá­szati nyereségei. Nekik semmi sem drága. Ma két indiántörzs! És holnap...?! (-nák) Az ENSZ-közgyűlés határozata A népeknek joguk van a békére (ČSTK) - Az ENSZ Közgyűlése Diákmegmozdulások Chilében 92 szavazattal 34 tartózkodás mellett elfogadta a mongol javas­latra előterjesztett, a Népek béké­re való jogáért elnevezésű határo­zatot. A közgyűlés ezzel össze­függésben ünnepélyesen kinyilvá­nította, hogy bolygónk nemzetei­nek joguk van a békére és hang­súlyozta, hogy minden ENSZ-tag- állam elsőrendű kötelessége a bé­ke megtartása. Az ENSZ Közgyűlése az elfo­gadott deklarációban felhívással fordul minden országhoz és nem­zetközi szervezethez, hogy tőlük telhetően minden lehetséges esz­közzel segítsék elő a népek béké­re való jogának érvényre juttatá­sát, beleértve a megfelelő nemzeti vember 27-én és 28-án további tiltako­zó megmozdulásokat tartanak. Ebben a chilei ellenzéki politikai pártok és szakszervezetek állapodtak meg. A Közös Piac tagállamainak külügy­miniszterei hétfői brüsszeli ülésükön a Chilében kialakult helyzet miatti ag­godalmuknak adtak hangot, elítélték a rezsimet, mert a párbeszéd helyett az alapvető szabadságjogokat sértő intézkedésekhez folyamodik. mán a belügyminisztérium egysé­gei északon 142 banditát öltek meg. Washington közvetlen agresszióra készül Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter jegyzékben tilta­kozott amerikai kollégájánál ami­att, hogy az USA kémrepülógépei provokációkat hajtanak végre az ország területe fölött. A jegyzék konkrétan két esetet említ: vasár­nap egy SR 71 és egy RC 135 típusú felderítő gép repült át Ma­nagua, illetve az ország csendes­óceáni partvidéke fölött. D’Escoto a jegyzékben megállapítja, hogy ezek az akciók a Nicaraguával szembeni közvetlen agresszió el­ső fokozatát jelentik. Az amerikai agresszió veszélye ellen hétfőn tiltakozott 27 nicaraguai politikai, gazdasági és társadalmi szerve­zet, amelyek részt vesznek a san­dinista fronttal folytatott ún. nem­zeti párbeszédben. E szervezetek vezetői felszólították az ENSZ-t, az el nem kötelezettek mozgal­mát, a Contadora-csoport tagálla­mait, az Egyházak Világtanácsát, hogy szánjanak szembe a Nicara­gua ellen készülő intervencióval. Az USA harci készültségbe he­lyezte az észak-karolinai Fort Bragg támaszponton levő 82. de- szant hadosztályát, valamint a Pa­nama-csatorna körzetében állo­másozó 193. gyalogos dandárját. Ez az intézkedés is jelzi, hogy Washington közvetlen agresszióra készül Nicaragua ellen. Emellett Hondurasban 1500 amerikai kato­na áll akcióra készen. Az elmúlt napokban további ezrek csatla­koztak hozzájuk, akik részt vesz­nek a csendes- és az atlanti­óceáni partvidéken zajló haditen­gerészeti gyakorlaton, összesen 42 hadihajó tartózkodik a tér­ségben. Végleges eredmények A nicaraguai legfelsőbb válasz­tási tanács hétfőn este hozta nyil­(ČSTK) - A brit kormányfő új, szigorúbb törvényekkel fenyegette meg a sztrájkoló bányászokat. Margaret Thatcher London új polgármesterének a tiszteletére rendezett banketten elhangzott beszédében indítványozta, hogy olyan ^bővített jogkörrel ruházzák fel a bíróságokat és a rendőrsé­get, amelynek révén hatékonyab­ban léphetnének fel a sztrájkórsé- gekkel szemben. A kormányfő ismét leszögezte, hogy a konzervatív kabinet to­vábbra sem áll el a ráfizetéses bányák tervezett bezárásától. Mint ismeretes, a kormány ez irányú terveinek a közzététele indította el Ez a központi revansista össze­jövetel csaknem 10 éves szünet után valósult meg ismét, ezúttal a kormányzó Kereszténydemok­rata Unió (CDU) bonni székházá­ban, melyen demonstratívan ismét részt vett Helmut Kohl pártelnök, szövetségi kancellár, Franz Jozef Strauss, a bajor tartományi kor­mány elnöke, valamint több hiva­talos személyiség is. Az összejö­vetel lefolyása azt igazolta, hogy a Bonnban két évvel ezelőtt lezaj­lott jobboldali hatalomátvételt kö­vetően ezen a fórumon hangzot­tak el a legnyíltabb revansista kö­vetelések és igények. Európa háború utáni elrendezé­se kétségbe vonásának legszem­betűnőbb példáját tartalmazta Herbert Hupka klerikális parla­menti képviselő megnyitó beszé­de. Hupka, aki egyúttal az említett „regionális“ revansista fedő- szervezet elnöke is - amely nyíl­tan területi igényeket támaszt min­denekelőtt az NDK-val, a Lengyel vánosságra a november 4-én tar­tott általános választások végle­ges eredményeit. E szerint Daniel Ortegára és Szergio Ramirezre, a sandinista front elnök- ill. alel- nök-jelöltjére 735 967 szavazó adta le voksát. összesen 1 millió 170 ezer 162 szavazatot adtak le, amelyek közül 71 ezer 209 volt érvénytelen. A front jelöltjei tehát a szavazatok 66,97 százalékát szerezték meg. Az alkotmányozó nemzetgyűlé­si választásokat is a sandinista front nyerte meg, s a 96 tagú testületben 61 képviselője foqlal helyet. Shultz nyilatkozata George Shultz amerikai kül­ügyminiszter, aki Brazíliában részt (ČSTK) - Radzsiv Gandhi indi­ai kormányfő december 24-re írta ki a választásokat, melyek ered­ményeként létrejön az új indiai kormány, amely 1990-ig lesz hiva­talban. Ezt Travedi, a választási főkomisszár közölte tegnapi delhi sajtókonferenciáján. A választá­sok befejezésének végső időpont­ját az országban december 27-ben jelölték meg. még márciusban a bányászok munkabeszüntetési akcióját. A sztrájkoló bányászokat ismét a tőle megszokott módon terroris­tákhoz hasonlította. Külpolitikai kérdésekről szólva Thatcher leszögezte, hogy kormá­nya még szorosabb együttműkö­désre törekszik Washingtonnal. Ezúttal is kijelentette: a kelet-nyu­gati kapcsolatok tartós javítására és a fegyverkezési kiadások csök­kentésére törekszik. A kormányzat tettei azonban nincsenek össz­hangban e kijelentésekkel, hiszen Nagy-Britannia a katonai kiadások tekintetében rögtön az USA mö­gött második helyen áll a nyugati országok között. Népköztársasággal és a Szovjet­unióval szemben -, az összejöve­tel szónoki emelvényéről többek között ilyen kijelentéseket tett: „A Szövetségi Köztársaság nem az egész, végleges Németország. A német kérdés nyitott, nyitott is marad és nyitott kell hogy legyen továbbra is“. „Németország nagyobb, mint az NSZK. A német birodalom vál­tozatlanul az 1937-es határokon belül létezik. A mi hazánk status quója a jogfosztottság status quó- ja. Meg kell ragadnunk a történe­lem kerekét“ - állította. Burkolat­lanul leleplezte szervezetének tényleges céljait, amikor kijelentet­te: „A legfontosabb feladat így hangzik: fellépni a megosztottság ellen, nem elfogadni megmásítha­tatlan tényként és nem hagyni, hogy a történelem mondja ki az utolsó szót.“ Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellár és Franz Jozef Strauss, a CSU elnöke sem határolta el vesz az Amerikai Államok Szerve­zetének ülésszakán, hétfői sajtó- konferenciáján nem zárta ki egyértelműen a Nicaragua elleni amerikai támadás lehetőségét. Új­ságírók kérdéseire válaszolva Shultz emlékeztetett rá, hogy az USA „szomszédai kérésére“ szállt partra Grenada szigetén, s hasonlóképp fog eljárni, ha az most is szükséges lesz. Shultz ugyan azt állította, az amerikai agresszió miatti nicara­guai aggodalmaknak nincs alap­juk, ugyanakkor viszont „túlzott fegyverkezéssel“ vádolta Nica­raguát, s azt mondta, hogy ez a közép-amerikai problémák gyö­kere. Az USA ezzel határozottan szembe kíván szállni - mondta a külügyminiszter. magát ezektől a felháborító provo­katív tézisektől, sőt, különböző szónoki kijelentéseikkel maradék­talanul egyetértettek ezekkel. Mindkettejük felszólalása nemcsak a revánsra törekvő hazardóresz- mék nyílt támogatását jelentette, hanem egyúttal elvakult kommu­nista- és szovjetellenesség, a szo­cialista országok belügyeibe való durva beavatkozás jellemezte azokat. „Mi, németek sohasem békélünk meg Németország meg­osztottságával. A német kérdés politikai és jogi értelemben egy­aránt nyílt marad“ - állította töb­bek között Kohl kancellár, aki „magától értetődőnek“ nevezte újbóli részvételét a revansisták gyülekezetén és azt hangoztatta, hogy e rendkívül veszélyes gon­dolatoknak úgymond nincs semmi köze az agresszivitáshoz és a re- vansizmushoz. Olyan provokatív gondolatok hangoztatása és gya­korlati érvényesítése, mint például az ún. német kérdés, illetve „a német nemzet egysége“ kérdésé­nek a nyitottsága, az ó téves felfo­gása szerint úgymond össze­egyeztethető a „történelmi tanul­sággal.“ Kohl ugyanakkor termé­szetesen mélyen hallgatott arról, hogy miként egyeztethető össze a revansista erőknek nyújtott nyílt támogatása békeszerető megnyi­latkozásaival és annak folytonos hangoztatásával, hogy kormánya a szocialista országok „megbíz­ható partnere“ és kész a párbe­szédre, az együttműködésre. Franz Jozef Strauss, a CSU el­nöke beszédében a tőle megszo­kott provokatív, konfrontációs és hidegháborús kifejezéseket hasz­nálta. A lehető legdurvább módon vonta kétségbe a nemzetközi eny­hülési folyamat pozitív eredmé­nyeit. Cinikusan becsmérelte mind­azokat, akik hozzájárultak az NSZK és a szocialista országok közötti szerződések létrejöttéhez. Ó maga kijelentette, ellenzi ezeket a megállapodásokat, sőt azt állí­totta, hogy e szerződéseknek van „alternatívája“. Távolról sem volt ez az utolsó revansista gyülekezet, amelyen Helmut Kohl nyugatnémet kancel­lár is részt vett. A Südetendeutsche Zeitung, az úgynevezett nyu­gatnémet landsmannschaft sajtó­szerve legutóbbi számában közöl­te: a kancellár már most ígéretet tett arra, hogy részt vesz e revan­sista szervezet 1986-ban Majna- Frankfurtban sorra kerülő összejö­vetelén is. (ČSTK) és nemzetközi szintű intézkedése­ket is. A dokumentum elfogadását megelőző vitában Csehszlovákia álláspontját Jaroslav César nagy­követ tolmácsolta, aki leszögezte, hogy a csehszlovák küldöttség üd­vözölte ezt a jelentős és időszerű kezdeményezést. Megállapította: a békére való jog magában foglal­ja annak a ténynek az elismerését, hogy nukleáris századunkban a tartós béke megőrzése az em­beriség fennmaradásának leg­alapvetőbb feltétele. Sürgette, hogy a Szovjetunió példáját követ­ve az atomfegyverrel rendelkező országok mondjanak le az atom- fegyver elsókénti alkalmazásáról és egyezzenek meg bizonyos ma­gatartási normákban a nukleáris katasztrófa elhárítása céljából. Oleg Trojanovszkij szovjet kül­dött hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió hajlandó együttműködni a bé­ke megőrzése érdekében vala­mennyi országgal, amelyek a köl­csönös nemzetközi bizalom hely­reállítására törekszenek. A Belga KP a rakétatelepítésről (ČSTK) - A Belga Kommunista Párt szövetségi tanácsa nyilatko­zatot tett közzé a Le Drapeau Rouge hasábjain, amely leszöge­zi: a belga kormánynak az a közel­múltban tett bejelentése, miszerint a florennesi támaszponton már jö­vő év márciusában megkezdődhet az amerikai nukleáris rakéták tele­pítése, a fegyverkezési hajsza meggyorsítását eredményezi Eu­rópában. A Belga KP felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány olyan pillant- ban adott „zöldet“ a rakétáknak, amikor Ronald Reagant ismét az Egyesült Államok elnökévé vá­lasztották, s közismerten az • ő konfrontációs politikája élezte ki rendkívüli mértékben a nemzetkö­zi feszültséget. A belga kommunisták a doku­mentumban az európai közepes hatótávolságú rakéták telepítésé­nek azonnali befagyasztását sür­getik a kelet-nyugati párbeszéd felújítása érdekében. A párt állás­pontja szerint a belga kormány ehhez úgy járulhatna hozzá, hogy elhalasztaná a rakétatelepítési döntést, illetve a florennesi tá­maszpont közelében leállítaná az előkészületi munkákat. v: ------LONDON —■ Th atcher szigorúbb törvényekkel fenyegetőzik Revansista provokációk Bonnban Az elmúlt hét végén Bonnban tartották meg az ún. „keletnémet tartományi szövetségek és tartományi képviselőtestületek“ kong­resszusát, mely újabb alkalmat kínált a legdurvább revansista követelések nyílt hangoztatására, illetve arra, hogy a nyugatnémet kormány támogatásáról biztosítsa az NSZK-ban egyre inkább akti­vizálódó revansista erőket. INDIA Decemberben parlamenti választások lesznek Nem lesznek választások Pandzsab államban, ahol a lakos­ság többségét a szikhek alkotják, sem Asszam államban, ahol ezt nem teszi lehetővé a feszült helyzet. Ugyanebben az időpontban vá­lasztják meg Manipur és Andhra- prades államokban és Goa szö­vetségi területen az új törvényho­zó gyűléseket is. A kormányzó párt, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) legfel­sőbb szerve a munkabizottság hétfői rendkívüli ülésén egyhangú­lag Radzsiv Ghandhi kormányfőt választotta meg a párt elnökévé. Feladatul adta az új elnöknek a párt vezető szerveinek és képvi­selőcsoportja végrehajtó bizottsá­gának átszervezését. (ČSTK) - A chilei főváros két egye­temének és több más város hat főisko­lájának hallgatói kollégáikat arra szólí­tották fel, tartsanak általános sztrájkot a rendkívüli állapot, valamint a diákok körében végrehajtott letartóztatások elleni tiltakozásul. Az általános sztrájk tegnap kezdődött, s a diákszervezetek tüntetéseket is terveztek. A Pinochet tábornok által november 5-én elrendelt statáriummal szembeni első szervezett akcióról van szó. No-

Next

/
Oldalképek
Tartalom