Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-27 / 281. szám, kedd

Levelezőink írják Egy járás életéből Az utóbbi két évben már má­sodszor nyerék el a szocialista munkaversenyben elért első félévi eredményeikkel a járási szakszer­vezeti tanács vándorzászlaját a lo­sonci (Lučenec) csempegyár dol­gozói. Egymillió hétszázezer koro­na értékű árut termeltek. Export­tervüket hiánytalanul teljesítették, s a vándorzászlót ünnepélyes ke­retek köztt a szakszervezet évzáró konferenciáján kapták meg. xxx Két új termék gyártásának meg­kezdésével bővítette választékát a Közép-szlovákiai Konzervgyár losonci üzeme. Az egyik a brnói Salima élelmiszeripari kiállításon is bemutatott zöldségsaláta, a má­sik tíz zöldségféléből kétliteres csomagolásban készülő Tip-Top elnevezésű termék. Az év végéig ezekből 50 tonnát küldenek a pi­acra. xxx Az SZNF és a duklai hadműve­let 40. évfordulója tiszteletére a lo­sonci járás szövetkezeti földműve­sei 3705 egyéni és 121 kollektív szocialista kötelezettségvállalást tettek. A vállalt munka értéke több mint 8 millió korona. A járási kon­ferencia, valamint a szövetkezetek X. országos kongresszusa tiszte­letére további 1 millió 305 ezer korona értékű munka elvégzését vállalták. Végül vállalásukat több mint 13 millió korona értékű mun­ka elvégzésével teljesítették túl, amiben nagy része volt a járás szövetkezeteiben tevékenykedő 105 szocialista munkabrigád 1200 tagjának. xxx Tetszést aratott az a vásárlás­sal egybekötött árubemutató, me­lyet a losonci Prior áruház a fü­leki (Fiľakovo) Kovosmalt vállalat­tal közösen rendezett. A gazdag árukínálatból különösen a zomán­cozott edények iránt volt nagy az érdeklődés. Kanizsa István Új lakótelep épül A hétszázéves város, Király- helmec (Kráľovský Chlmec) lakos­ságának a száma egyre növeke- szik, de eddig kevés lakóház épült az egykori járási székhely terüle­tén. Felépült a korszerű tejcsar­nok, a bútorgyár, a borászati üzem és a Kablo üzeme. Befejezés előtt áll a gimnázium épülete és a vá­rosközpontban egy hatemeletes lakóház. Nemrég Borodács János, mér­nök, a prešovi tervezőiroda munka­társa tervei alapján a Magasépítő Vállalat tőketerebesi (Trebišov) 02-es számú üzemének dolgozói megkezdték Királyhelmecen a Kishegyen annak az új lakóte­lepnek az építését, amelyre 180 millió koronát fordítanak. A Kishe­gyen 600 lakást építenek (az első ház már elkészült - a felvételen), 20-tantermes iskola, óvoda, böl­csőde is épül majd és kiépítik az üzlethálózatot is. Demjén Ferenc Vaszily Ambrus felvétele Újjászervezett testület öt községre terjed ki a hatáskö­re a nagycsalomijai (Veľká Calo- mija) hnb polgári ügyek testületé­nek. Tavaly év elején szervezték újjá a most Jaroslav Takáč elnök irányításával dolgozó tizenkéttagú testületet. Azóta lényegesen javult és megélénkült a munka. Idén már eddig is 23 egyéni névadót tartot­tak, húsz volt a házasságkötések száma, de nem feledkeztek meg az élet- és munkajubileumokhoz érkezők köszöntéséről sem. Immár hagyományos, hogy ünnepélyes keretek között búcsúztatják a sor­Gazdag könyvtár A rozsnyói (Rožňava) járási könyvtárnak négy részlege van több mint 100 ezer kötet könyvvel. Ebben az évben 2500 kötettel bő­vült a könyvtár állománya. Az 5631 nyilvántartott olvasó - a vá­ros minden ötödik lakosa - eddig 131 143 kötet könyvet kölcsönzött ki, amivel éves kölcsönzési tervü­ket már teljesítették. Tóth Rozália Dvék a vándorzászló A bratislavai Zelenina zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalatnál már évek óta folyik a szocialista munkaverseny a vállalat igazgató­jának vándorzászlajáért. A szak- szervezet vállalati bizottsága és a vállalat igazgatósága a napok­ban értékelte a versenyt. A legjobb eredményt a malackyi üzem dol­gozói érték el, így övék lett a vá- dorzászló. Oláh Gyula köteles bevonuló fiatalokat, kö­szöntik a képviselőnőket a nőnap, a pedagógusokat tanítónap alkal­mából. Idén a Villám-házaspárnak „rendeztek“ aranylakodalmat. Pásztor Györgyné, Szabó Zol- tánné, Kapuszta Valéria és Vanda Éva szavalók teszik színesebbé, emlékezetesebbé az egyes szer­tartásokat. Bodzsár Gyula Tapasztalatcserén a dohánygyárban A Sátoraljaújhelyi (Magyaror­szág) Dohánygyár dolgozói a Fia­tal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa szervezésével a kölcsö­nös barátság erősítése és szak­mai tapasztalatszerzés céljából a Spišská Belá-i Dohánygyárba látogattak. Tizenhat gazdasági, műszaki, szervezési, áruforgalmi és minőségellenőrzési szakember abban a reményben érkezett hoz­zánk, hogy ki-ki a maga területén sok érdekeset lát és tapasztal. A vendéglátók szívélyesen fogad­ták és készségesen kalauzolták őket. A beszélgetés szlovák, ma­gyar és német nyelven folyt. A sá­toraljaújhelyiek hasznos tapaszta­latokat szereztek a náluk is hasz­nált B-18-as csehszlovák csoma­gológépek üzemeltetéséhez, ugyanakkor felkeltették barátaik érdeklődését az általuk kidolgozott automata dohányadagolási rend­szer iránt. Mohay Jánosné Megbecsülik a dolgozókat Az Agroprogres nagymagyari (Rastice) gazdaságának vezetősé­ge évente jelentős összeget fordít a dolgozók szociális- és munkakö­rülményeinek javítására. Nem fe­ledkeznek meg azokról sem, akik már 25 éve dolgoznak, vagy betöl­tötték 50. életévüket, illetve nyug­díjba lépnek. Rendszeresen ün­nepségen köszöntik őket, s érté­kes ajándékokkal kedveskednek nekik. Méri István A kisközség nagy öröme Szirénfalva (Ptrukša), a mind­össze 644 lakosú kisközségbe csak egy út vezet Nagykapos (Veľké Kapušany) felől, keletről az államhatár, délről a Latorca folyó vágja el a külvilágtól. Serény és tevékeny lakossága közismert ha- gyományszeretetéről és -tisztele­téről, amit bizonyítanak a különfé­le kulturális rendezvényeken törté­nő szereplésükkel, de nem restek akkor sem, ha közhasznú munká­ról van szó. Nemrég adták át ren­deltetésének a 270 ezer korona értékű, Z-akcióban épült tej- és kenyérboltot, amivel megoldódott a falu alapvető élelmiszerrel való ellátása. Pásztor István hnb-elnök büszke arra, hogy gyakorlatilag nem volt épkézláb ember a köz­ségben, aki ne kapcsolódott volna be a munkába, különösen a tö­megszervezetek tagjai segítettek sokat. Bár az épületet még cég­tábla nem hirdeti, de a falu lakos­sága már utazás nélkül, itthon szerezheti be a kenyeret és a te­jet. Bogoly János Somorján (Šamorin) megnyitották a hetedik óvodát. A Z-akció beruházásos részében épített tanintézetre 2,7 millió koronát fordí­tottak. Az anyagiak fedezéséhez hozzájárult a bőrdíszműáru ipari szövetkezet és a méntelep. A szülők, valamint a tömegszervezetek tagjai társadalmi munkával segítették az építkezést. A felvételen Kirchner Éva a mesét hallgató óvodások között. Ján Čikovský felvétele Biztosítási térítés Sz. S.: 1982 szeptemberében nyílt lábtörést szenvedett. Munka­helyén havi 22 koronás biztosítási díj ellenében részese volt a dolgo­zók balesetbiztosításának (ZPP). Ebből a biztosításból eddig 10 000 korona térítést kapott. A további esetleges térítést illetően úgy tájé­koztatták, hogy erről két, illetve három év után döntenek. Kérdi, hogy szabályos-e a biztosító eljá­rása. A biztosító eljárása szabályos és összhangban van a 49/1964 sz. törvény (az 56/1979 sz. hirdet­mény szerinti módosításokkal) 28. §-ával. Eszerint, ha a bal­eset tartós következményei nem állapíthatók meg három év elmúl­tával sem, akkor az adott egész­ségi állapot szerint kell a megfele­lő biztosítási térítést megállapíta­ni és kifizetni. (Ez a térítés egy­szeri és nem járadék, ahogy azt olvasónk tévesen feltételezi.) Jár-e családi pótlék? H. E.: Most 58 éves, két éve özvegy, férje után 819 korona öz­vegyi járadékot kap. Legfiatalabb, még tanuló fiára ez év végéig folyósítják az árvajáradékot. Kérdi, hogy az árvajáradék megszűnése után megmarad-e változatlan összegben az özvegyi járadéka és számolhat-e azzal, hogy megél­hetésének ezt az egyetlen forrását 1985 januárjától felemelik-e 950 koronára. Végül kérdi helyes-e, hogy a férje elhunyta óta a még tanuló gyermekére nem folyósíta­nak családi, illetve nevelési pót­lékot? Az árvajáradék folyósításának beszüntetése után is csökkentés nélkül jogosult özvegyi járadékra (58 éves, egyébként négy gyer­meket nevelt fel). Az új rendelke­zések . hatályba lépésétől, azaz 1985. január 1-től arra való tekin­tettel, hogy az özvegyi járadék megélhetésének egyetlen forrása, (saját munkaviszonyai alapján nem szerzett igényt öregségi nyugdíjra) kérheti a nyugdíja fele­melését havi 950 koronára (ehhez nem szükséges a magasabb kor­határ elérése). Ami a nevelési pótlékot illeti, erre a juttatásra az igény az árva­járadék megállapításával meg­szűnt. Az árvajáradékon kívül csak ak­kor lett volna igénye ellátatlan gyermekére családi pótlékra is, ha munkaviszonyban lett volna, illet­ve lenne. A családi pótlékot ebben az esetben a munkáltató vállalat folyósította volna. Az igazolatlan hiányzás következményei I. J.: Orvoshoz kellett mennie és egy rokona temetésére, ezért két nap fizetetten szabadságot kért. Az egyik zootechnikus ezt enge­délyezte, azonban a másik az en­gedélyt visszavonta. Olvasónk az októberi kifizetésnél megállapítot­ta, hogy az efsz - munkaadója - 9 napra igazolatlan hiányzást írt ki és ennyivel kevesebb fizetést kapott. Az efsz továbbá minden ilyen napért két nappal csökken­tette a szabadságát (öt napot még az idei, 13 napot pedig az 1985. évi szabadsága terhére). Panaszt emelt a szövetkezeti irodában, ahol azt a választ kapta, hogy majd az ,,igazgatóság“ fog dönte­ni. Kérdi, mit tehet annak érdeké­ben, hogy szabadsága csökkenté­sét visszavonják, továbbá, hogy hány napot kell egy évben ledol­goznia. Az igazolatlan hiányzás ténybe- lileg vitatható, ha a közvetlen felet­tese úgy nyilatkozott, hogy elmegy az orvoshoz és másnap a teme­tésre, akkor ne is jöjjön munkába. Amennyiben azonban a megvont engedély ellenére két napig távol­maradt, akkor az abszenciának számít. Ezért 1-3 nappal csök­kenthették a szabadságát minden kihagyott műszakért. (Lásd a 138/1975 sz. efsz-törvényt vég­rehajtó rendelet 40. § 2-5 bekez­dését). Az idézett rendelkezés 3. bekezdése utolsó mondata értel­mében, ha a szövetkezeti tag ki­váló munkaeredményeket ér el, a szabadságcsökkentést elenged­hetik. A másik megoldás az lehet, hogy a szövetkezet a kérdéses műszakmulasztást utólag igazolja. A szövetkezeti rendelkezés ér­telmében a szövetkezeti tag annyi napot tartozik ledolgozni, amennyi a munkabeosztása alapján szá­mára elő van írva. A növényter­mesztésben évente legalább 150 munkanapot, a csökkent munka- képességű tagnak és a 3-6 év közti gyermekről gondoskodó nő­nek legalább 100 műszakot kell ledolgoznia ahhoz, hogy az egész évet ledolgozottnak tekinthessék a nyugdíj szempontjából. Bérpótlék a nehéz és ’az egészségre ártalmas munkáért D. I.: Olvasónk és társai már több éve hegesztői munkát végez­nek. Kérdezik, hogy jár-e ezért, mint nehéz és egész­ségre ártalmas munkáért bérpót­lék, és ha igen, milyen időn belül? évül el az ilyen követelés? Az általános bérirányelvek sze­rint a jelentékenyen nehezebb és az egészségre ártalmas körülmé­nyek között végzett munkáért bér­pótlék jár, mégpedig az I. nehéz-* ségi fokozatban óránként 80 fil­lér, a második nehézségi fokozat­ban óránként 1,30-2,50 korona összegben. A nehézségi besoro­lást a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium irányelvei szabályozzák. Az általános bérirányelvek sze­rint a 4-5, kivételesen a 6. bérosz­tályba besorolt olyan munkások esetében, akik rendkívül meg­erőltető testi munkát végeznek, az említett fizetési pótlék helyett a ta­rifa szerinti bér 10-20 százalékkal magasabb összegben állapítható meg. Ezt az emelést azonban csak azokon a munkahelyeken végzett munkáért lehet folyósítani, amelyeket a fölérendelt központi szervek hivatalosan ilyennek is­mernek el az említett minisztérium munkahelyjegyzése alapján. A fizetési hirdetmények rend­szerint tartalmaznak ilyen rendel­kezéseket. Olvasónk elsősorban a munkál­tató vállalat bérosztályán kérjen részletes tájékoztatást. A munkál­tató vállalat a Munka Törvény- könyv 121. §-ának 3. bekezdése értelmében a dolgozó kérelmére köteles betekintést adni azokba az okmányokba (iratokba), amelyek alapján a dolgozó munkabérét ki­számították. Amennyiben a bérelszámoló osztályon nem kapnának kielégítő tájékoztatást, ajánljuk, hogy for­duljanak a szakszervezeti bizott­ság keretében működő bérbizott­sághoz. Esetleg közvetítésével az ágazati szakszervezeti szövetség járási vagy kerületi irodájához, vagy a Szlovák Szakszervezeti Tanács (SOR) bérszak­előadójához. Ha így sikerül megállapítani, hogy mire van igényük, az ilyen követelést eredményesen legfel­jebb csak egy évre visszamenően érvényesíthetnék, mert számolni kellene a munkáltató vállalat elé­vülési kifogásával. Az elévülés a havi járandóság kifizetése idő­pontjában válik esedékessé. Ettől az időponttól kell számítani az elé­vülést is. Abban az esetben, ha a mun­káltató vállalat nem ismerné el a jogosnak látszó követelést, ak­kor azt legfeljebb egy évre vissza­menően a vállalat szakszervezete mellett működő döntőbíráskodási bizottságnál (rozhodcovská komi­sia) érvényesíthetnék, vagy ha ilyen bizottság vállalatuknál nincs, a járásbíróságon beadott kere­setben. ÚJ SZ& 6 1984. XI. 27. iBaiwaiM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom