Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-20 / 275. szám, kedd
Beszélgetések, kiállítások, versenyek A BARÁTSÁGI HÓNAP RENDEZVÉNYEI A Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség tevékenysége évről évre a barátsági hónap rendezvénysorozatával tetőzik. A galántai (Galanta) járás 226 alapszervezetében több mint 22 ezer tag dolgozik az említet tömegszervezetben, és novemberben, decemberben különösen gazdag tevékenységet fejtenek ki.- Az idén az NOSZF 67. évfordulójáról és a barátsági hónapról a szovjet hadsereg általi felszabadításunk 40. évfordulója jegyében emlékezünk meg - mondotta Ján Pilarik, a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség járási bizottságának titkára. - Alkalmunk nyílik arra, hogy kifejezzük hűségűnket azok iránt, akik népünknek meghozták a szabadságot, hitet tegyünk barátságunk mellett, amely a hitleri fasiszták elleni harcokban vérrel pecsételődött meg. Azt szeretnénk, ha tagjaink hozzájárulnának a felszabadulás évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaaktivitás fokozásához, elősegítenék a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek mielőbbi alkalmazását a gyakorlatban, s nem utolsósorban, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a Nemzeti Front választási programjainak teljesítéséhez Elsősorban a fiatalok körében szeretnénk felvilágosító-nevelő munkát végezni, hogy egyértelművé váljon előttük a Szovjetunió jelentős szerepe a múltban és a jelenlegi békeharcban.- Megemlítene néhány jelentősebb rendezvényt?- A Nemzeti Front többi szervezetével együttműködve szervezzük az akciókat. Úgy koordináljuk ezeket, hogy időben ne fedjék egymást, feleslegesen ne ismétlődjenek. Az ipari és a mezőgazdasági vállalatoknál, a középiskolákban és a szaktanintézetekben beszélgetéseket szervezünk a Szovjetunió külpolitikájáról, a legújabb békekezdeményezéseiről. Meghívjuk a második világháborúban részt vett katonákat, hogy számoljanak be arról, hogyan is látták ók a Szovjetunió szerepét a fasizmus leverésében és hazánk felszabadításában. A fiatalokkal és a tanulókkal ellátogatunk a nemzeti felszabadító harcok emlékhelyeire, hogy ott együtt idézzük fel a nehéz, de dicső napokat. Meghívjuk köreinkbe a hazánkban dolgozó szovjet szakembereket, hogy ismertessék Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének jelentőségét és szóljanak ennek távlatairól. Elsősorban az ipari létesítményekben találkoznak majd az újítók, a feltalálók és a szocialista munkabrigádok vezetői. Az összejövetelek célja a legújabb szovjet tudományos-műszaki ismeretek propagálása és annak mérlegelése, miként lehetne ezeket a hazai körülmények között alkalmazni. A múltban is igen népszerűek, sikeresek voltak a hazánkba látogató szovjet turistacsoportokkal szervezett találkozók. Az idén egy csoport a galántai Május 9. Egységes Földművesszövetkezetbe, egy másik pedig a nádszegi (Trsti- ce) szövetkezetbe látogat el. A baráti beszélgetéseken kívül egyéb programokat is szervezünk vendégeinknek, többek között bemutatjuk nekik múzeumunkban járásunk munkásmozgalmának történetét is.- Kulturális téren mire számíthatnak az érdeklődők?- Már hagyományosan megszervezzük a szovjet filmek szemléjét, a bemutatókat beszélgetések követik. A diákotthonokban a tanulók közösen tekintenek meg néhány kiválasztott szovjet filmet. Sor kerül a járási olvasókonferenciára, melyen szovjet műveket elemezünk. Az országosan megrendezett Szovjet irodalom napjait arra is kihasználjuk, hogy egyre szélesebb körben népszerűsítsük a kortárs szovjet irodalmat. A Puskin emlékverseny és a Barátság dallamai szövetségi rendezvények győzteseinek fellépéseivel is számolunk. Képzőművészeti kiállításokat szervezünk olyan munkákból, melyek barátaink életét ábrázolják. Újra összemérhetik ismereteiket az érdeklődők a Mit tudsz a Szovjetunióról? verseny során. A pionírok azon kívül, hogy műsorokkal szerepelnek a rendezvényeken, részt vehetnek A Szovjetunió a gyermekek szemével rajzversenyen is. A járási székhelyen lévő csehszlovák-szovjet barátság ház is felkészült a méltó ünneplésre. Terveikről Milan Kaniš igazgatónál érdeklődtünk.- Sokrétű programból válogathatnak a tanulni, szórakozni vágyók egyaránt. A teljesség igénye nélkül említem meg néhány rendezvényünket. Ilyenek az irodalmi és a orosz nyelv körének rendezvényei, a csehszlovák-szovjet barátság nevet viselő szocialista munkabrigádok találkozói, a diákok hangversenye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére, a szovjet rajzfilmek bemutatója a gyermekeknek. Előadásokat szervezünk a Szovjetunió egyes iparágainak fejlődéséről, és nagy az érdeklődés a szamovár melletti beszélgetések iránt is. Ezeken kívül a Szovjetunió távol-keleti részét bemutatjuk egy kiállításon. DEÁK TERÉZ A Žiar nad Hronom-i Kohászati Szakmunkásképző intézetben a mostani tanévben 647 tanuló nappali, további 124 pedig esti tagozaton tanul négy-, három, vagy kétéves szakon. Az iskola végzettjei az SZNF üzemben és a járás más vállalatainál helyezkednek el. Szakismereteik és általános műveltségük gyarapításáról az iskola 95 dolgozója gondoskodik. A képen: František Miškovič szakoktató és Tibor Kocian szakmunkástanuló. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Hajthatatlanul és következetesen Hatvanöt évvel ezelőtt alakult meg a Kommunista Ifjúsági internacionálé ÚJ SZÚ 1984. XI. 20. Alapításának eszméje V. I. Lenin és a bolsevikok, valamint a háborúellenes szociáldemokrata csoportok nevéhez fűződik. Ez a nemzetközi ifjúsági tömegszervezet a Kommunista Internacionálé irányításával, annak szekciójaként működött. Lenin az akkori helyzetet ismerve és értékelve, mert Európában várhatók voltak a forradalmi robbanások, úgy vélte, hogy kivételes esetben lehetséges a munkásosztály könnyű győzelme is. Ám az internacionálé taktikai téziseinek tervezésekor nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a taktikát erre kell építeni: „Hajthatatlanul és következetesen nyerjük meg a munkásosztály többségét... Akkor bizonyosan győzünk majd, akárhogy is fordulnak az események.“ (V. I. Lenin összes Művei 52. kötet 288. old.) Magyarázva, hogy ugyanis rövid időre „győzni“ az események rendkívül szerencsés fordulata esetén a fajankó is tud. Lenin a napi politika értékelésekor előre, és másoktól jóval messzebbre tekintve fogalmazta meg a kommunisták számára a szervezkedés célját. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé, mely alapító kongresszusát 1919. november 20-án, Berlinben tartotta, a lenini útmutatás értelmében jelölte meg saját, alapvető feladatát: küzdelem és harc az ifjúság gazdasági, politikai és kulturális érdekeiért, a háború ellen, a Szovjetunió példáját követve, küzdelmét támogatva. Az alapító kongresszuson 13 ország 29 küldöttje vett részt. Köztük hazánk, Csehszlovákia több, ifjú forradalmára. Elfogadták a programot, a szervezeti szabályzatot, s a fiatalok csatlakozását a Kommunista Internacionáléhoz. Hajthatatlanul és következetesen osztályharcos szellemben, a lenini útmutatás értelmében működött a Kommunista Ifjúsági Internacionálé. Első, tanácskozó jellegű ülését 1920 májusában, Prágában tartotta. Bratislavában, a szociáldemokrata ifjúmunkások 1920. szeptember 5-én megtartott kongresszusán határozatban mondták ki a Kommunista Ifjúsági Internacionáléhoz való csatlakozást, ami egyben azt is jelentette, hogy megalakult Szlovákiában a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége. Egyébként a később, 1921. február 20-án megalakult országos ifjúsági szervezet, a csehszlovák Komszomol is csatlakozott a Kommunista Internacionáléhoz. Síkraszállt az ifjúság antifasiszta egységfrontjáért is a Kommunista Ifjúsági Internacionálé, melyhez 1935-ben már 56 szervezet tartozott. Első elnöke, aki később a Nemzetközi Munkássegély központi titkárságát vezette, adta ki a náci vezetőket leleplező Barna Könyvet, s a lipcsei per idején ellenpert szervezett Londonban. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé működése nyomán több országban leküzdötték a munkásifjúság szervezeti megosztottságát, s képviselői kezdeményezték mindenhol, 1936-ban Genfben, 1938- ban az USA-ban, a széles körű fasisztaellenes egységakciókat. Tevékenységét 1943 májusában, a Kommunista Internacionálé feloszlatása után beszüntette. Jelentősnek tartjuk működését, mert hajthatatlanul és következetesen törekedett a munkásfiatalok szervezeti tömörítésére, osztályharcos tudatuk fokozására. Jelentős volt a működése abból a szempontból is, hogy a fasizmus elleni harc idején példát mutatott a széles körű, nemzetközi összefogásért való hatékony küzdelemben, amit történelmi tapasztalatként sikeresen hasznosít tevékenységében napjaink ifjúsági nemzetközi szervezete, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a DÍVSZ. HAJDÚ ANDRÁS A NYUGDÍJASOK FIGYELMÉBE Jelentős szociálpolitikai * intézkedések Az 1985 január elsején érvénybe lépő szociális intézkedések keretében egyes nyugdíjak is emelkednek. Ez több mint félmillió nyugdíjast érint Szlovákiában, bevételük ezáltal évente több mint 300 millió koronával lesz magasabb. A nyugdíjak többségét automatikusan módosítják, anélkül, hogy az emelést, a nyugdíjasnak külön kérvényeznie kellene. Vannak azonban olyan járadékok, amelyeket csak a nyugdíjas kérvénye alapján emelhetnek. Az öregségi, rokkantsági és özvegyi járadék módosítása Mindenekelőtt az 1971 január elseje előtt odaítélt öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági, özvegyi és árvasági nyugdíjakat emelik. A nyugdíj összegétől függetlenül az öregségi és rokkantsági nyugdíjakat havi 70 koronával, a részleges rokkantsági nyugdíjakat havi 35 koronával, az özvegyi nyugdíjakat havi 42 koronával, a félárvák nyugdiját havi 21 koronával, a teljesen árvák nyugdíját havi 35 koronával emelik. Ezeket a nyugdíjakat minden kérvényezés nélkül a bratislavai nyugdíjintézet módosítja. Az emelés vonatkozik azokra az öregségi, rokkantsági és részleges rokkantsági nyugdíjakra, amelyekre a járadékosnak még 1971 január elseje előtt volt igénye, de csak később ítélték oda az 1976 január elseje előtt érvényes előírások értelmében, s a nyugdíj összegét az 1971 január elseje előtti átlagos havi bevétel alapján határozták meg. Az emelés vonatkozik az özvegyi és árvasági nyugdíjakra, amennyiben azokat az említett öregségi, rokkantsági, vagy részleges rokkantsági nyugdíjak alapján ítélték oda. Ezeket a nyugdíjakat azonban csak a nyugdíjas által benyújtott kérvény alapján emelik. Az emelés jogosultságának megítéléséhez szükséges adatokat a nyugdíjas a nyugdíj megállapítására vonatkozó végzésből állapíthatja meg. Az alacsony nyugdíjak emelése Az intézkedések továbbá vonatkoznak azokra az alacsony nyugdíjakra, amelyek a nyugdíjas egyedüli bevételi forrását jelentik. A havi 950 koronánál alacsonyabb öregségi, rokkantsági, özvegyi, szociális és árvasági nyugdíjakról van szó. Amennyiben ez a nyugdíj jelenti a nyugdíjas egyedüli bevételét, összegét 950 koronára emelik. Ha a nyugdíjasnak más bevétele van és a nyugdíjának, valamint másik bevételének összege nem haladja meg a 950 koronát havonta, a nyugdíjat úgy emelik, hogy a nyugdíj és egyéb bevételének összesített összege elérje a havi 950 koronát. Amennyiben ebből a nyugdíjból él a nyugdíjas hozzátartozója is, a nyugdíjat úgy módosítják, hogy a nyugdíjaik illetve más bevételeik összege elérje a havi 1500 koronát. A nyugdíj emelésekor nem számítják be a nevelési pótlékot, a tehetetlenségi pótlékot, a szociális segélyt, a házi szociális gondozásért kapott jutalmat, illetve a nyugdíjas és hozzátartozója olyan munkaviszonyból származó bevételét, amelynek tartama nem haladja meg az évi 60 munkanapot. Ugyancsak nem számítják be a 70 évesnél idősebb nyugdíjas vagy hozzátartozója munkabérét, illetve a háztájiból származó bevételt. Az említett alacsony nyugdíjakat, amelyeket már egyedüli bevételi forrásként havi 880, illetve 1500 koronára emeltek, a nyugdíjhivatal január elsejétől automatikusan módosítja. Azokat a nyugdíjakat, amelyek a nyugdíjas más bevétele miatt alacsonyabbak, a nyugdíjhivatal ugyancsak kérvény nélkül havi 70 koronával automatikusan emeli. Amennyiben az ilyen fajta nyugdíjat eddig nem módosították és egyén esetében nem éri el a 950 koronát, illetve házaspár esetében az 1600 koronát havonta, a nyugdíjhivatal csak a nyugdíjas kérvénye alapján emeli, legelőbb 1985 januárjától. A járási nemzeti bizottságok szociális osztályai a helyi nemzeti bizottságok révén megvizsgálják az alacsony nyugdíjakat kézhez kapó nyugdíjasok anyagi helyzetét. Az ellenállók nyugdíja Január elsejétől módosítják az ellenállási mozgalom részvevőinek legalacsonyabb nyugdíjait is. Az ellenállás részvevői öregségi és rokkantsági nyugdíjának legalacsonyabb összege az első csoportban 1770, a második csoportban 1470, a harmadik csoportban 1270 és a negyedik csoportban 1170 korona lesz. A részleges rokkantsági nyugdíj legkisebb összege azonos a rokkantsági nyugdíj minimális összegének felével. Az említett összegekhez hozzácsatolják még a Szövetségi Gyűlés Elnökségének 1982. évi határozata értelmében járó pótlékot, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb öregségi és rokkantsági nyugdíj ebben a kategóriában az első csoportban 1830 korona, a második csoportban 1530 korona, a harmadik csoportban 1330 korona, a negyedik csoportban pedig 1240 korona lesz. Az ellenállási mozgalom részvevőinek minimális szociális nyugdíja az első csoportban havi 1770 korona, a második csoportban 1470, a harmadik csoportban 1270, a negyedik csoportban pedig 1170 korona lesz. A részleges rokkantsági nyugdíj minimális összege az egyes csoportok szerint 955, 805, 705, illetve 655 korona lesz havonta. Az ellenállási mozgalom résztvevői özvegyeinek nyugdíja az első csoportban 1140 korona lesz, a másik három csoportban 960 korona. Az ellenállók szüleinek nyugdíját egyén esetében 950 koronára, házaspár esetében 1600 koronára emelik. Az ellenállók említett nyugdíjait a nyugdíjintézet automatikusan emeli úgy, hogy 1985 januárjától már a megemelt összeget kapják. Amennyiben az ellenálló özvegyének a nyugdíj az egyedüli bevétele és az nem éri el a havi 1050 koronát, a nyugdíj összegét 1050 koronára emelik. Ha az olyan házaspár nyugdíjainak, illetve nyugdíjának összege nem éri el az 1700 koronát havonta, amelyiknek az egyik tagja részt vett az ellenállási mozgalomban, nyugdíjukat 1700 koronára emelik. Ezekben az esetekben az emelést kérvényezni kell a járási nemzeti bizottság szociális osztálya révén. Nevelési pótlék A jóváhagyott intézkedések értelmében minden gyermekre havi 20 koronával emelik a nyugdíjakkal együtt folyósított nevelési pótlékot. Ezt az emelést is automatikusan végrehajtják. 1985 január elsejétől nevelési pótlékot kapnak a nem dolgozó özvegyi nyugdíjasok, amennyiben három évesnél kisebb gyermeket gondoznak. A nevelési pótlékot a nyugdíjhivatal csak a lakóhely szerint illetékes járási nemzeti bizottság szociális osztályán benyújtott kérvény alapján folyósítja január elsejétől. Amennyiben a nyugdíjasok nem értik meg az új intézkedéseket, forduljanak bizalommal a járási nemzeti bizottságok szociális osztályaihoz, ahol tájékoztatást, illetve segítséget kapnak. LEOPOLD HRDÝ, a Munkaügyi és Szociális Minisztérium munkatársa mm;
