Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-13 / 243. szám, szombat

szú 3 A gazdasági és szociális szempontok összhangjával Indokolt és szükségszerű intézkedések Beszélgetés Michal Sabolčík miniszter elvtárssal (ČSTK) - A sör és az üdító italok fogyasztói árának emeléséről, valamint egyes szociálpolitikai és bérügyi intézkedésekről közzétett hírrel kapcsolatban a Rudé právo és a Csehszlovák Saj­tóiroda interjút készített Mi­chal Sabolčík miniszter elv­társsal, a Szövetségi Árhiva­tal elnökével és Miloslav Bo- d’a elvtárssal, szövetségi munkaügyi és szociális mi­niszterrel. Kérdés: Miniszter elvtárs, mi­lyen fö okok vezettek a sör fo­gyasztói árának emeléséről szóló döntéshez? Válasz: Ennek több oka van. A sörfogyasztás Csehszlovákiá­ban az elmúlt években rohamos ütemben nőtt, és egy főre - a gyermekekre is - számítva elérte a 148 litert. Tehát a felnőt­tekre jutó fogyasztás ennél sokkal nagyobb. A sörfogyasztás roha­mos növekedése egyre nagyobb nehézségeket okozott a termelés­ben. Már hosszú ideje a termelés minden láncszemében túl voltak terhelve a kapacitások. Ez kedve­zőtlenül hatott a-sör minőségére. Annak ellenére, hogy sor került több sörgyár felújítására, és nyolc új sörgyárat helyeztek üzembe, továbbra is nehézségek és zava­rok keletkeztek a sör iránti kereslet fedezésében, főleg nyáron. Az utóbbi időben az emberek egyre inkább erősebb söröket fo­gyasztanak, amelyek lényegesen Kérdés: A szövetségi kor­mány javaslatokat fogadott el a szociális juttatások és a bérek emelésével kapcsolatban. Mi vezetett e javaslat jóváhagyá­sához? Válasz: A CSKP és szocialista államunk gazdaságpolitikája kö­vetkezetesen irányul a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladat tel­jesítésére: meg kell tartani és a létrehozott gazdasági lehetősé­gek szerint fokozatosan javítani kell a lakosság életszínvonalát és szilárdítani kell szociális biztonsá­gát. A javasolt módosítások fontos lépést jelentenek e politika meg­valósítása terén. Kisebb-nagyobb mértékbetri 9 millió dolgozót, nyug­díjast, gyermekes családot érinte­nek. Azon jogi rendelkezések megfelelő javaslatait, amelyek út­ján a szociális intézkedéseket végrehajtjuk, a szövetségi kor­mány megvitatás végett már a Szövetségi Gyűlés elé terjesz­tette úgy, hogy 1985. január 1- ével hatályba léphessenek. Kérdés: Megmondhatja mi­lyen fö változások történnek a nyugdíj- és a járadékellá­tásban? Válasz: Elsősorban azon leg­idősebb nyugdíjasok helyzetén akarunk javítani, akik nyugdíjai alacsonyabbak a jelenleg megál­lapított nyugdíjaknál. Ezért emeljük minden 1970 vé­ge előtt megállapított nyugdíj és rokkantsági járadék összegét, mégpedig havi 70 koronával, vala­mint a belőlük származtatott öz­vegy ségi, árvasági és más járadé­kokat megfelelő összeggel. További jelentős módosítás, amely a már folyósított és az újon­nan megállápított nyugdíjakra és járadékokra egyaránt vonatkozik, a bevétel egyedüli forrását képező nyugdíj és járadék alsó szintjének emelése. Annak ellenére, hogy a nyugdíjakat és a járadékokat az elmúlt években már többször mó­dosítottuk, fontosnak tartjuk, hogy javítsunk a nyugdíjasok és a járadékosok feltételein. Ezért egy személy esetében az alsó határ 880-ról 950 koronára, há­zaspár esetében 1500-ról 1600 koronára emelkedik. Indokolt ese­tekben a nemzeti bizottságok to­vábbra is kiegészítő segélyeket nyersanyagigényesebbek. Ezzel egyidejűleg gyorsan növekednek a sörtermelés költségei, egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok, másrészt az energia árának emel­kedése következtében. A gázolaj drágulása miatt a szállítási költsé­gek is emelkedtek. Ezzel szemben az elmúlt 18 év alatt, 1966 óta a sör ára változatlan maradt. Idő­közben jelentősen megnőttek a la­kosság pénzbevételei, csak az utóbbi 12 évben (1971 és 1983 között) 155 milliárd koronával, va­gyis kétharmadával. Végezetül figyelembe kell ven­ni, hogy az aránytalanul nagy sör- fogyasztásnak negatív egészség- ügyi és társadalmi következmé­nyei vannak. Ez is okot adott arra, hogy sor került a fogyasztói ár emelésére, hogy a keresletet a termelési lehetőségekkel össz­hangban irányítsuk, és megte­remtsük a feltételeket a sör minő­ségének fokozatos javításához. Kérdés: És melyek voltak az üdítő italok esetében a fogyasz­tói árak emelésének okai? Válasz: Az ármódosítások arra irányulnak, hogy az ellátás a meg­növekedett kereslet idején is fo­lyamatos maradjon, és csökken­jen az aránytalanul nagy dotáció az állami költségvetésből. Az üdítő italok előállításának költségei je­lentősen meghaladták a fogyasz­adnak. Ezzel a céllal tovább nö­veljük a nemzeti bizottságok költ­ségvetési eszközeit. Az említett módosításokkal kapcsolatban az antifasiszta ellen­állási mozgalom résztvevőinek nyugdíjai is megfelelő módon emelkednek. A nyugdíj- és járadékellátás ezen intézkedései tehát elsősor­ban a legalacsonyabb bevételű személyekre vonatkoznak. Nyug­díjaik és járadékaik módosítására csaknem egymilliárd koronát for­dítunk és ezzel 1,2 millió nyugdí­jas és járadékos helyzete javul. Kérdés: Milyen változásokra kerül sor a betegbiztosításban? Válasz: Ezek szintén fontos in­tézkedések, amelyek összefügge­nek a dolgozók szociális és egészségügyi ellátásának fejlődé­sével. Emelkedik azon tiszta napi­bér felső határa, amelyből a táp­pénzt, a családtag gondozásáért járó segélyt és a szülési segélyt számítják ki, mégpedig ötnapos munkahetet véve alapul 120-ról 150 koronára. Ezzel javul a táp­pénz és az elért kereset közötti arány, főként a népgazdaság meghatározó ágazataiban tevé­kenykedő szakképzett munkások számos kategóriája és más dolgo­zók sžámára. Másrészt elvárjuk, hogy a vállalatok és a szervezetek megfelelő intézkedéseket tegye­nek a munkafeltételek és a környe­zet további javítására, a munkavé­delmi elvek megtartására, vala­mint a táppénzeszközökkel való visszaélés és a velük való gazda­ságtalan bánásmód ellen. Ez a módosítás, amely 2,5 mil­lió dolgozó táppénzét növeli, évi 440 millió korona költséget tesz szükségessé. Kérdés: Milyen módosításo­kat hajtanak végre a gyermekes családok számára? Válasz: Tovább folytatjuk népe­sedési politikánk céltudatos támo­gatását. A gyermekes családok­nak nyújtott társadalmi segítségen belül a családi pótlék, valamint a nyugdijakhoz és járadékokhoz folyósított nevelési többlet már most a legjelentősebb juttatás, tói árakat, amelyeket évente más­fél millió koronával kellott dotálni. Például egy üveg (900 g) erdei keverék nevű szörp 5 koronába került, és az állami költségvetés­ből 10 koronával dotáltuk. Még a mostani ármódosítások sem biz­tosítják, hogy a termelési költsé­geket fedezze a fogyasztói ár. Az üdító italok, főleg a szörpök, a gyümölcslevek, és az ásványvi­zek módosított árait is tovább kell dotálni. Például a mustok, szörpök és ásványvizek esetében az évi dotáció 100 millió korona lesz. Azt is hangsúlyozni akarom, hogy folyik az üdítő italok gyártá­sának bővítését és összetételük javítását célzó program kidolgozá­sa. Intézkedéseket tesznek e ter­melés jobb alapanyag-ellátására. Ezzel megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy fokozatosan javuljon a piaci ellátás. A mustok ára változatlan marad és a termelés felkészült a produk­ció fokozatos növelésére, az ital­porok és a szikvízpatronok ára is változatlan marad. Ami a gyerme­kek ellátását illeti, a nagyobb költ­ségeket a családi pótlék növelése útján oldjuk meg. Kérdés: Miniszter elvtárs, az utóbbi időben egyes helyeken találgatások látnak napvilágot a fogyasztói árak további módo­sításairól... amely hatékonyan előmozdítja a gyermekneveléssel kapcsolatos költségek egy részének fedezé­sét. 1983-ban csaknem 4,5 millió gyermek nevelésére 16,4 milliárd koronát fordítottunk, és ez az (. ószeg az idén sem lesz kisebb. Az állami költségvetésből tár­sadalmunk pénzügyi juttatások formájában minden kiskorú gyer­mek neveléséhez évente csak­nem 5 ezer koronával járul hozzá. Az eddigi családi pótlék és nevelé­si többlet összege évi 240 koroná­val emelkedik. Ez azt jelenti, hogy egy gyermekre a családi pótlék havi összege 200, két gyermekre 650, három gyermekre 1210, négy gyermekre 1720 korona lesz, s minden további gyermeknél 350 koronával emelkedik. A családi pótlékokra fordított összeg e mó­dosítás következtében évente csaknem 1,1 milliárd koronával lesz nagyobb. Kérdés: Foganatosítanak új intézkedéseket is? Válasz: Igen. Jelentősen növel­jük a gondoskodást a gyermekes családokról. Már az első gyermek­nél bevezetjük a 600 korona gyer­mekgondozási segélyt a gyermek egy éves koráig. Az anya kérésére a segélyt a 26 hetes fizetett szülé­si szabadság befejezése után fo­lyósítjuk. Az intézkedés főként a fiatalabb családok pénzügyi helyzetének ja­vításához járul hozzá, és lehetővé teszi, hogy az elsőgyermekes anyák hosszabb ideig teljes egé­szében gyermekük gondozásával foglalkozhassanak. Minden további gyermek meg­születése után az anyák továbbra is a gyermekek kétéves koráig kapják a gyermekgondozási se­gélyt. Egyidejűleg több más intézke­dés történik a gyermekes és a ki­sebb bevételű családok szociális helyzetének javítására, a további juttatásokat a nemzeti bizottságok nyújtják. Egyidejűleg javul a neve­lési gondozásban levő gyermekek anyagi ellátása. Kérdés: Miniszter elvtárs, a Csehszlovák Sajtóiroda jelen­téséből azt is megtudhatjuk, Válasz: Voltak olyan hangok, hogy drágul a liszt, a cukor, stb. Ezek azonban teljesen alaptalan találgatások voltak. Néhol a vásár­lás is megnövekedett, de ez is fölösleges és alaptalan volt. Ami a fogyasztói árakat illeti, hangsúlyozni akarom, hogy to­vábbra is érvényesülni fognak a szociális szempontok. Ezért ál­lamunk dotálja az alapvető lét- szükségleteket kielégítő árucikkek fogyasztói árait, mégpedig évi 52 millió koronával, ebből az élelmi­szerek dotálására 34 milliárd koro­na jut. A tej és a tejtermékek évi dotációja több mint 12 milliárd ko­rona. Egészében véve elmondhat­juk, hogy 100 korona értékű élel­miszervásárlást 23 koronával do­táltuk. És ez bizonyára nem ke­vés. Szükséges, hogy ezt minden­ki tudatosítsa, és ne fecsérelje az állami költségvetésből továbbra is dotált élelmiszereket. Kérdés: Összehasonlítaná a lakosság bevételeinek és a fo­gyasztói áraknak a fejlődését nagyobb távlatokban? Válasz: A lakosság életszínvo­nalát nemcsak a bevételek és a fogyasztói árak határozzák meg, hanem jelentős mértékben a tár­sadalmi fogyasztás is. Ez pedig egy lakosra számítva már több mint 10 ezer korona. A társadalmi hogy megváltozik a szabadsá­gok alapidötartama. Válasz: A szociális ellátási in­tézkedéseken kívül jelentős mó­dosítást javasoltunk a szabadság alapidőtartamában is, ennek is nagy szociális jelentősége van. A szabadság alapidótartamát ket­tőről három naptári hétre hosszab­bítjuk meg. Eddig a dolgozó há­romheti szabadságra csak a 18. életéve utáni öt év ledoigoztával szerzett igényt. Most háromheti szabadság jár a munkába való belépéstől kezdve. A szabadság meghosszabbítása 560 ezer dol­gozót érint, többnyire 18-23 éves fiatalokat. Kérdés: Milyen szakmai vagy ágazati csoportokat érintenek a bérügyi intézkedések? Válasz: A párt szociális-gazda­sági fejlesztés területén kitűzött programcéljainak fokozatos eléré­se érdekében bérügyi intézkedé­seket teszünk-egyes termelőága­zatok, az oktatás és az egészség­ügy kijelölt dolgozói béreinek emelésére. A termelő szférában kedvezőbb feltételeket akarunk teremteni a bérrendszer gazdasági haté­konyságának növelését célzó program átfogó megvalósításá­hoz, valamint a gazdaságosság növeléséhez, a minőség javításá­hoz és a hatékonyság fokozásá­hoz a fontos népgazdasági terüle­teken. Konkrétan növelni akarjuk az elektrotechnikai ipar területén egyes munkásszakmában dolgo­zó és a termelés előtti szakaszok­ban nagy teljesítményt nyújtó dol­gozók ösztönzését, azokét, akik a tudományos-műszaki fejlesztés, a termelőeszközök és a fogyasz­tási cikkek innovációja szempont­jából kulcsszerepet betöltő elekt­ronika és mikroelektronika fejlesz­téséhez hozzájárulnak. A legfontosabb beruházások - például a koncentrált beruházási helyek és az atomerőművek építé­se - feladatainak teljesítése érde­kében erősítjük a bérek mozgó részét az építőipari munkásoknál, a külső szereléseket végző dolgo­zóknál, és azoknál az üzemtechni­kusoknál, akik hosszabb ideig családjuktól távol dolgoznak. Ez­fogyasztást főként az egészség- ügyi, az oktatási és a kulturális kiadások képezik. így térítésmen­tes formában elégítjük ki a lakosok számos fontos szükségletét, bár a világ legtöbb országában ezért fizetni kell, és nem is keveset. A lakosság pénzbevételei 1971-ben 239 milliárd koronát tet­tek ki, tavaly már meghaladták a 394 milliárd koronát, ennek 70 százaléka az állami és a szövet­kezeti szektorban dolgozók béré­re, 20 százaléka a szociális bevé­telekre és a fennmaradó 10 szá­zalék a többi bevételre jutott. Ugyanezen 12 év alatt, vagyis 1971-tól 1983-ig tehát a lakosság pénzbevételei (a társadalmi fo­gyasztás nélkül) 65 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben a 12 év alatt a fogyasztói árak csak 19,5 százalékkal növekedtek. Eb­ből világosan következik, hogy a lakosság összbevételei több mint háromszor gyorsabban emel­kednek, mint a fogyasztói árak. A bevételeknek az árakhoz vi­szonyított gyorsabb emelkedése azt bizonyítja, hogy számos ne­hézség és probléma ellenére kö­vetkezetesen megvalósítjuk a XVI. pártkongresszusnak, az életszín­vonal megtartásáról és javításáról, valamint a szociális biztonság megszilárdításáról szóló határo­zatát. Állandóan gondolni kell arra; az életszínvonal további emelke­dése megköveteli, hogy ehhez mindenütt jó minőségű munkával és á gazdaságosság növelésével járuljunk hozzá. zel hozzájárulunk ahhoz, hogy elegendő dolgozó legyen az építő és a gépipari szakmákban, és sta­bilizáljuk őket azokon a beruházá­sokon, amelyek meghatározóak a népgazdaság fejlesztése szem­pontjából. Ugyancsak bérügyi intézkedé­sekre kerül sor az élelmiszer- iparban, mégpedig egyes rendkí­vül igényes munkaterületeken. A nem termelő szférában azt tűztük ki célul, hogy jutalmazzuk az oktatás és az egészségügy fontos szakmunkáit végző igényes és társadalmilag fontos munkát. Az oktatásban a béremelés az alap- és a középiskolák, a szak­munkásképző iskolák, pedagógu­saira, és a felsőoktatási intézmé­nyek tanársegédeire vonatkozik. Kedvező feltételeket teremtünk ahhoz, hogy a szakembereket cél­szerűen oszthassuk el a különbö­ző iskolákban. Egyúttal növelni akarjuk a férfi-pedagógusok ér­deklődését az alapiskolai tanítás iránt. Az egészségügy területén a bérügyi intézkedések az üzemi orvosok és ápolónői, a vélemé­nyező orvosok, s a járóbeteg ellá­tásban tevékenykedő sokéves gyakorlattal rendelkező tapasztalt szakemberek érdekeit szolgálja. Egyúttal differenciáltan emeljük a bérét a nagy teljesítményt nyújtó és megbízható egészségügyi kö­zépkádereknek, javul az anyagi ellátása a nem atraktiv, a megeről­tető és a veszélyes munkahelye­ken dolgozó orvosoknak és ápoló­nőknek, emeljük a higiéniai szol-, gálatban dolgozó orvosok, a dia- betológusok és az oftalmológusok fizetését. A dolgozók kiemelt cso­portjai körében a szociális intéze­tekben tevékenykedők fizetési fel­tételei is javulnak. Ezen kivül előnyben részesül a kutatási és a fejlesztési alap munkahelyei ne­héz és az egészségre nézve káros környezetben dolgozók munkáját. A bérszint emelése egyrészt az alapfizetések emelésével, más­részt a mozgó részek szilárdításá­val történik. Végezetül hangsúlyozni aka­rom: minden népgazdasági ága­zatban törődnünk kell azzal, hogy a bérezésben következetesen ér­vényesüljön az érdemek elve. Kiket érintenek az új szociális intézkedések? Beszélgetés Miloslav Boďa miniszter elvtárssal 1984X.13. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom