Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-12 / 242. szám, péntek

Célunk a termelés intenzitásának és hatékonyságának további fokozása (Folytatás az 5. oldalról) hasznosításáról van szó, de job­ban kell kihasználni az eddig hul­ladéknyersanyagnak számító anyagokat is, nemcsak a takarmá­nyozásban, hanem az élelmiszer- gyártásban is. A feldolgozási fo­lyamat hatékonysága növelésé­nek az a célja, hogy maximális mértékben megtartsuk a nyers­anyagok biológiai értékét és nö­veljük az élelmiszerek tápértékét. Nagyobb igényeket támasztunk az élelmiszeripari termékek minő­ségével szemben. Ezen a téren intézkedéseket hoztunk az ellen­őrzés fokozására és annak meg­előzésére, hogy ártalmas anyagok kerüljenek az élelmiszerekbe. Meg kell oldani a szállítói-meg­rendelői kapcsolatok problémáit. Le kell rövidíteni a termelőktől a fogyasztókhoz vezető utat, fel­használva erre az együttmúködés és az integráció lehetőségeit. Al­kotóbban és kezdeményezőbben kell kihasználni a tökéletesített irá­nyítási rendszer lehetőségeit, ész­szerűbben, nem hagyományos módon kell felhasználni az olyan termékeket, mint a tej, hús, zöld­ség és gyümölcs. Ugyanakkor a lehető leghatékonyabban kell ki­használni az energiát, az üzem­anyagokat, a termelési kapacitá­sokat és az időt, hogy ezzel is hozzájáruljunk a társadalmi szük­ségletek jobb kielégítéséhez. Az élelmiszeripar vázolt fejlesz­tési irányvonalának alapja a tudo­mányos-műszaki ismeretek gyor­sabb alkalmazása a termelésben és a termelés műszaki-technológiai színvonalának emelése. Ezen a téren az innoválásban, az új technológiák érvényesítésében döntő szerepe lesz a biotechnoló­gia fejlesztésének. Hozzájárul a nyersanyagok jobb felhasználá­sához és az energiaigényesség csökkentéséhez. Nagy jelentősé­ge lesz az enzim és más prog­resszív technológiák érvényesíté­sének, amelyek lehetővé teszik az élelmiszerek tulajdonságainak ja­vítását, a jelenleg hiányzó nyers­anyagok előállítását, a késztermé­kek választékának bővítését. Az egyes termelési-gazdasági egy­ségeknek nagyobb erőfeszítése­ket kell tenniük saját kutatási-fej­lesztési alapjuk bővítésére, bele­értve az ilyen munkahelyek beru­házási szükségleteinek fedezését a 8. ötéves tervidőszakban és táv­latilag egészen 1995-ig. Az élelmiszeripar fejlesztési programjában számolunk a terme­lési kapacitások hiányosságainak fokozatos felszámolásával. A ka­pacitásokkal kapcsolatos problé­mák megoldásának alapvető módja a meglévő létesítmények kiegészítése, korszerűsítése és rekonstrukciója. A minisztérium és a termelési-gazdasági egységek vezetőitől elvárjuk, hogy átgondol­tabban viszonyuljanak az egyes ágazatok fejlesztésének megszer­vezéséhez. Vagyis az élelmiszer- iparban is a beruházások takaré­kosabb formáit kell alkalmazni. Az élelmiszeripar fejlesztési céljainak megvalósítása, az inno­vációs programok gyorsabb élet- beléptetése, a gépek és berende­zések, az egész technológia mi­nőségétől és színvonalától függ. Ezen a téren a szállítóknak, főleg a gépiparban minél előbb meg kell szüntetniük a lemaradásokat. El­várjuk, hogy a csomagolóanyagok gyártói mindent megtegyenek ter­melésük növeléséért, az élelmi­szeripar szükségleteinek jobb ki­elégítéséért. Ehhez az illetékes szlovákiai vállalatoknak is hatéko­nyabban hozzá kell járulniuk, a Kelet-szlovákiai Vasműnek több csomagolóanyagként használt le­mezt, a nemšovái Skloobalnak több palackot és befóttesüveget, a műanyagiparnak, a papír- és cellulózipamak több csomagoló­anyagot kell gyártania. Az intenzív fejlesztés a gépek és berendezések minőségétől is függ Elvtársak! A mezőgazdaság fejlesztése a belső tartalékok következetes kiaknázásán kívül nagymértékben a népgazdaság többi ágazatától is függ. Fontos feladat hárul a gép­iparra, a vegyiparra és az építő­iparra. Ennek a kérdésnek nagy figyelmet szentelt a CSKP KB 11. ülése. A mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztése a gépek és berendezések minőségének függ­vénye. A fejlődés mai szakaszá­ban a technikának nemcsak az a feladata, hogy helyettesítse az élőmunkát, hatnia kell a termelés intenzitásának növelésére, minő­ségének javítására is, semlegesí­teni kell a talajt érő negatív hatá­sokat, hatékonyabban kell kihasz­nálni a szerves trágyákat és a műtrágyákat, a növényvédő sze­reket, hozzá kell járulnia, hogy a legfontosabb műveleteket a leg­alkalmasabb időpontokban vé­gezzék el, hozzá kell járulnia a ter­melés energia és anyagigényes­ségének csökkentéséhez, a prog­resszív technológiák alkalmazá­sához, a gépek megbízhatóságá­hoz és hatékony kihasználásához. Tehát lehetővé kell tennie a komp­lex technológiai gépsorok kialakí­tását, az automatizálás, a roboti- zálás, a mikroelektronika és más progresszív ágazatok kihasználá­sával. Szlovákiában a beruházáspoli­tikában arra kell irányítanunk fi­gyelmünket, hogy a mezőgazda­sági vállalatokat ellássuk a nehéz talaj megműveléséhez, a vetés­hez és ültetéshez, a takarmány*, kukorica és kapásnövények ter­mesztéséhez, a gyümölcs és zöld­ség termesztéséhez és a raktárak korszerű technológiai felszerelé­séhez szükséges gépekkel. A gépesítés színvonalának emelésében kitűzött célok megva­lósításában jelentős részük van a szlovákiai gépipari vállalatoknak is. A martini Nehézgépipari Művek termelési-gazdasági egységben aktívan fejlesztik és már részben gyártják a lejtős terepeken is használható szánagyújtó gépeket. A mezőgazdasági dolgozók érté­kelik erőfeszítéseiket. Az elisme­rés arra kötelezi a martini Nehéz­gépipari Műveket, hogy rövid időn belül megkezdjék a gép sorozat- gyártását. Ugyanilyen igényesen és fele­lősségteljesen kell megoldania ennek a termelési-gazdasági egy­ségnek a nagyteljesítményű Zetor traktorok gyártásának növelését. Ezek a traktorok lehetővé teszik a nagyteljesítményű vontatott gé- 9k kihasználását és a gázolaj százalékos megtakarítását, 'avítási és öntözési program '<tása megköveteli, hogy a martini termelési-gazdasági egység gyártsa a szükséges gépe­ket, főleg a földmunkákhoz. Kulcsfontosságú kérdés to­vábbra is a mezőgazdaságban a szállítás és az anyagmozgatás. Ezen a téren a minőség javítása megköveteli, hogy a mezőgazda­sági gépjárműveket és ennek megfelelően a targoncákat és a rakodógépeket a megfelelő struktúrában gyártsuk. Szükség van az olyan berendezésekre is, amelyek lehetővé teszik a konté­nerrendszer széleskörű alkalma­zását. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának keretében dolgozó gépipari üze­meknek is fontos szerepük van főleg a kis sorozatban készülő berendezések előállításában és a mezőgazdaság egyes ágazatai szükségleteinek kielégítésében. Elvárjuk, hogy minden kapacitást kihasználjanak, elmélyítsék együttműködésüket a gépipari tár­cával, az általuk gyártott gépi és technológiai berendezések járul­janak hozzá az ezen a téren fel­merülő problémák megoldásához, főleg a talajmegmunkáló gépek, az ipari növények begyűjtése so­rán használt gépek területén. Az élelmiszeripar számára több, húsfeldolgozásban használt gépet, sütőipari berendezést, cso­magológépet kell gyártani. Elvárjuk, hogy a többi gépipari üzem is hozzájárul a mezőgazda­sági gépek gyártásához, a beren­dezések műszaki színvonalának emeléséhez. Az illetékes intézmé­nyeknek meg kell ehhez teremteni­ük a feltételeket. A mezőgazdaságban fontos kö­vetelmény a meglévő gépek kar­bantartásának javítása. Nagyok a különbségek az egyes vállalatok gépi felszereltségében, valamint a géppark kihasználtságában. Jobban kell kihasználni a gépek elosztásának rendszerét úgy, hogy nagyobb teret kapjon a me­zőgazdasági vállalatok szervező és irányító munkája. Ügyelni kell egyes mezőgazdasági gépek megbízhatóságának fokozására. A gép- és traktorállomásoktól, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóságoktól megköveteljük, hogy jobb szolgáltatásokat nyújt­sanak az efsz-eknek és állami gazdaságoknak, szavatolják a ja­vítások minőségét. Ezeknek a szervezeteknek nagyobb fele­lősséget kell vállalniuk a gépek üzemképességéért, beleértve az anyagi felelősséget és érdekeltsé­get is. Ezen a téren nagyobb mér­tékben kell alkalmazni a Szovjet­unió tapasztalatait. A korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés egyre na­gyobb igényeket, támaszt a kemi- zálással szemben. A CSKP KB 11. ülése részletesen elemezte ezeket a kérdéseket is. A kidolgozott program a mútrá- gyafogyasztás minimális növelé­sével számol. Megteremtjük a fel­tételeket a mútrágyaszállítmányok struktúrájának módosításához, a cseppfolyós, egy- vagy több­komponensű granulált műtrágyák gyártásának növeléséhez. A hozamok növelésében kitű­zött célok elérésének feltétele az intenzív termelés tényezői alkal­mazásának magas színvonala. A következő években a magasabb tápanyag-szükségletet azáltal kell kielégítenünk, hogy növeljük a szerves trágyák felhasználásá­nak részarányát, a pillangósnövé­nyek vetésterületét, javítjuk a mű­trágyák struktúráját és minőségét, felhasználását és csökkentjük a veszteségeket. A trágyák összetételének meg­változtatása a hatékonyság nö­velésén kívül pozitívan befolyá­solja a környezetvédelmet is. Sokkal igényesebben és komp­lexebben kell megoldanunk a nö­vények tápanyagszükségletének kielégítését. Fordulatot kell elér­nünk maguknál a mezőgazdasági vállalatoknál, amelyeknél érvé­nyesíteni kell a tudományos mód­szereket. Emeljük a növényvédelem színvonalát A szocialista nagyüzemi mező­gazdasági termelésben pótolha­tatlan szerepük van a növényvédő szereknek. Nagyra értékeljük azo­kat az eredményeket, amelyeket a mezőgazdaság kemizálásában eddig elértünk. Főleg az utóbbi években céltudatosan és komple­xen valósítjuk meg az erre vonat­kozó programot. A nagy termelő bázis, az utóbbi években Szlová­kiában felépített vegyipari kapaci­tások lehetővé teszik, hogy egyes vegyszerekből elegendőt termel­jünk, de ugyanakkor meg kell gyorsítani az innováció ‘folyama­tát. Az egyes vegyi anyagok hiá­nya évente nagy veszteségeket okoz a mezőgazdasági termelés­ben, csökkenti a munka hatékony­ságát. A növényvédelem mai, nem kielégítő helyzetéért nagymérték­ben a Slovchémia, valamint tudo- mányos-kutatási alapja felelős. Az SZSZK Iparügyi Minisztériu­mának, a Szlovchémiának és tu­dományos-kutatási alapjának fel­adata, hogy az Agro II program keretében a megfelelő növényvé­dő szereket gyártsa, befejezze a technológiai kutatást, alkalmaz­za a kutatási eredményeket és elkészítse azoknak a beruházá­soknak a tervét, amelyekkel a táv­lati program számol. Ezen a téren is intenzivebben kell kihasználni a KGST-nyújtotta lehetőségeket, főleg a Szovjetunióval folytatott együttmúködés bővítése által. A mezőgazdasági vállalatok fel­adata, hogy emeljék a növényvé­delem színvonalát, felszámolják a növényvédő szerek használatá­ban előforduló fogyatékosságokat. Ezek a fogyatékosságok csökken­tik a növények táplálásának és védelmének hatékonyságát, fo­kozzák a környezetre gyakorolt negatív hatásokat és az ártalmas anyagok előfordulását az élelmi­szerkeretben. A vezetőknek, főleg a járási irányító szervekben javítaniuk kell a növényvédelmi szolgáltatásokat, meg kell szervezniük a jól működő előrejelzést. Sokkal gyorsabban kell fejleszteni az integrált növény- védelem rendszerét, a kártevők elleni küzdelem biológiai formáit és a gyom elleni küzdelmet. Ez lehetővé teszi, hogy relatíve csök­kentsük a vegyszerek használatát és nagyobb mértékben kihasznál­juk a védelem többi lehetőségét. A kemizálás folyamatában na­gyobb szerepet kell betölteniük az agrotechnikai vállalatoknak, nem­csak a jó minőségű szolgáltató tevékenységek végzésével, ha­nem a tanácsadással is hozzá kell járulniuk a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásának meg­gyorsításához. Anyagilag érde­keltté kell tenni ezeket a vállalato­kat a termelési eredményekben. A CSKP KB 11. ülésén jóváha­gyott programban fontos szerepe van az állattenyésztés biokemizá- lásának és kemizálásának. Növel­ni kell az ösztönző hatású anya­gok gyártását, így az aminosavak, a gyógyszerek, a vitaminok stb. gyártását. A mezőgazdaság ilyen jellegű szükségleteinek kielégíté­séhez jelentős mértékben hozzá­járulnak az SZSZK Mezőgazdasá­gi Minisztériumának vállalatai, a Slovenská Lupča-i Biotika és a hlohoveci Slovakofarma. Ezen a téren elvárjuk, hogy az egész­ségügyi minisztérium és a tervező szervek határozottabban valósít­sák meg az eddig jóváhagyott programokat, főleg az új lizingyár- tó részlegek építésében. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar beruházási tervei nagy igényeket támasztanak az építői­pari kapacitásokkal szemben, fő­leg az élelmiszeripari kapacitások, a raktárak, a silók, a vízgazdasági létesítmények építésében és a ta­lajjavításban. Az SZSZK Építésügyi Miniszté­riuma szervezeteinek az eddiginél jobb feltételeket kell teremteniük a kapacitások határidőn belüli áta­dásához. A mezőgazdaság beru­házási terveit továbbra is túlnyo­mórészt a mezőgazdaság valósít­ja meg a szövetkezetek építőipari kapacitásai, a mezőgazdasági építkezési vállalatok révén. Ez megköveteli, hogy javítsuk ezek­nek a kapacitásoknak a műszaki ellátottságát. A legnagyobb prob­léma továbbra is a konstrukciós rendszerek egyes elemeinek és az olcsó építkezési anyagok hiá­nya. Reméljük, hogy elmélyül a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium valamint Építő­ipari Minisztérium együttműködése és ez lehetővé teszi a mezőgaz- dasági-élelmiszeripari komplexum beruházási programjának hiányta­lan megvalósítását. A kutatásnak meg kell oldania a könnyű és ol­csó szerkezetek fejlesztését, ami lehetővé tenné a mezőgazdasági létesítmények építésének meg­gyorsítását és költségeinek csök­kentését. Az élelmiszergyártás tüzelőa­nyag- és energiaigényes. Ezért számolunk több racionalizációs in­tézkedés megvalósításával. Ezek az intézkedések az új technológi­ák alkalmazásával csökkentik a fogyasztást és lehetővé teszik a kiegészítő energiaforrások ki­használását. Ezen a téren az igé­nyes feladatokat csakis a szállító vállalatok hatékony segítségével valósíthatjuk meg. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvitben tökéletesíteni kell a napenergiát felhasználó beren­dezéseket, a Nové Mesto nad Vá­hom-i Vzduchotechnikának tovább kell fejlesztenie a szállító berendezéseket, valamint a bio­gáz gyártásában használt beren­dezéseket. A mezőgazdasági termelés in­tenzív fejlesztésének programját a környezetvédelem követelmé­nyeivel összhangban kell megva­lósítani. Az SZSZK Erdőgazdasá­gi és Vízgazdálkodási Minisztériu­mának és az illetékes kutatóinté­zeteknek erőfeszítéseket kell ten­niük az ökológiai rendszerek- a Kelet-szlovákiai Síkság, az Ipoly mente, a Záhorie, a Dunai Vízmű biológiai programjának- kidolgozására, valamint az ide­gen anyagok hatásának figyelem­mel kísérésére, illetve a negatív befolyás hatálytalanítására. Elvtársak, a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar sokoldalú intenzifikálása megkívánja a tudományos-mű­szaki fejlődés eredményei - alkal­mazásának meggyorsítását. Ez a folyamat a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a mező­gazdasági termelés sajátosságai­tól és attól a körülménytől függ, hogy a mezőgazdasági termelés kétharmadában részesednek az anyagi termelés egyéb ágazatai. A mezőgazdasági-élelmezési komplexumban esetenként kima­gaslóak a tudományos-műszaki fejlődés érvényesülésének ered­ményei. Nemzetközi viszonylat­ban is nagyon figyelemreméltó a növekedés és több mutatóban a fejlett államok közé tartozunk. Az utóbbi időben kinemesítettük és a gyakorlatban széles körűen alkalmaztuk a 9-10 tonna hektár­hozamot biztosító új búzafajtákat, továbbá árpafajtákat 7-8 tonna, kukoricafajtákat 10-12 tonna, cu­korrépafajtákat 40—45 tonna, bur­gonyafajtákat 30 tonna, borsófaj­tákat 4,5-5,5 tonna stb. hektárho­zammal. Jó eredményeket értünk el az állattenyésztési termelésben, a gépesítésben, az élelmiszer- iparban és más területeken is. Az eredmények ellenére ezen a területen előfordulnak problé­mák. A CSKP KB 8. ülésén és az SZLKP KB ülésén megvalósított elemzésből az következik, hogy a tudományos-műszaki fejlődés alapvető problémája elsősorban a tudomány és a technika ered­ményeinek nem kielégítő felhasz­nálása a gazdaságfejlesztés haté­konyságának növelésére. Nem eléggé hatékony a tudo­mányos-műszaki fejlődés irányítá­sa sem. Gyorsan át kell értékelni elsősorban a biológiai kutatás irá­nyításának módszereit és formáit, olyan megközelítéssel, amely a legjobban támogatja ennek a tu­dományágnak a progresszív tech­nológia kimunkálására gyakorolt hatását. A mezőgazdaság és az élelmezésügy tárcája tudomá­nyos-kutatási bázisának szerve- zésileg jobban kell alkalmazkod­nia és felkészülnie az igényes fel­adatok teljesítésére. A tudomány irányításában is érvényesíteni kell a tudományos alapelveket. További komoly probléma, hogy a mezőgazdaságban nagyon egyenetlen a tudományos-műsza­ki fejlődés. Ez a legszembetűnőb­ben az emberi munka gépi mun­kával való helyettesítésének nem azonos fokában nyilvánul meg. Ez az egyik alapvető oka mezőgaz­daságunk eszköz- és beruházás­igényességének. E tekintetben időszerű feladat, hogy az emberi munkát ipari termelőeszközökkel helyettesítsük, amelyeknek az ed­digieknél lényegesen jobb a gaz­dasági hatékonyságuk. A tudományos-műszaki politika megvalósítása során igényes cé­lokat tűztünk ki a tudományos, a kutatási, a fejlesztési és a terme­lő szervezetek elé is. Gyorsan lé­péseket kell tenni az egyes tárcák tudományos-kutatási alapja mun­kájának intenzivebbé és hatéko­nyabbá tételére, az objektív előfel­tételekre épülő külkapcsolataik javítására. Arányosan kell fejlesz­teni a természet- és társadalomtu­dományi kutatást. (A beszámoló befejező részét lapunk holnapi számában kö­zöljük.) DJ SZÓ 6 1984. X. 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom