Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-08 / 238. szám, hétfő

HARMINCÖT ÉV A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS ÉS A BÉKE SZOLGÁLATÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) leszögezte: az NDK az eltelť35 év alatt hűen követte ezeket a célo­kat, s igy lesz ez a jövőben is. Méltatta a Német Szocialista Mun­káspárt vezetése alatt elért sikere­ket, amelyek elválaszthatatlanul összefüggnek a Szovjetunióval fenntartott megbonthatatlan barát­sággal. „Nehéz és könnyebb időkben is bevált az NSZEP és az SZKP, valamint az NDK és a Szovjetunió harci szövetsége és sokoldalú együttműködése, a szo­cializmus építése és megvédése során, valamint a békéért vívott harcban egyaránt. így marad ez a jövőben is" - hangsúlyozta Erich Honecker. Rámutatott arra, hogy a szocia­lista NDK 132 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat és ál­landóan szilárdul nemzetközi helyzete. Kiemelte a Szovjetunió döntő szerepét a fasizmus felett aratott győzelemben. Megállapí­totta, hogy az NDK dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkező, politikailag stabil szocialista or­szág. „A szocialista vívmányok védelmét a szükséges szinten biz­tosítottuk a múltban és biztosítjuk a jövőben is. A militarizmus és a revansizmus nálunk a legkisebb esélyre sem számíthat“, - hang­súlyozta. A továbbiakban a két német állam kapcsolatával foglalkozva rámutatott az NSZK-ba telepített rakéták okozta veszélyre. A Bonn­ban hangoztatott ún. német kér­dés „nyitottságával“ kapcsolat­ban megállapította: „Ez a kérdés már nem nyitott. A „német biroda­lom“ elhamvadt a második világ­háború tüzében. A háború utáni fejlődés eredményeként két német állam jött létre, a szocialista NDK és a kapitalista NSZK, amelyek különböző tömörülésekhez tartoz­nak. Az NDK és az NSZK között kizárólag szuverén, független és egyenjogú államok között szoká­sos kapcsolatok létezhetnek. Minél hamarabb értik ezt meg az NSZK- ban, annál jobb“ - hangsúlyozta Erich Honecker. Végezetül meg­erősítette, hogy napjaink létfon­tosságú kérdése a világbéke meg­őrzése, és az NDK minden esz­közzel hozzájárul ehhez. Az ünnepi nagygyűlésen be­szédet mondott Andrej Gromiko, a szovjet delegáció vezetője is. Szovjet jókívánságok az NDK-ba (ČSTK) - Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány táviratban fejezte ki jókívánságait Erich Honecker és Willi Stoph legfelsőbb NDK-vezetóknek a Német Demokra­tikus Köztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. Andrej Gromiko beszéde Engedjék meg, hogy az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a szovjet kormány, valamint országunk kommunistái és az egész szovjet nép nevében köszöntsem a testvéri NDK népét a német szocialista állam megala­kulásának 35. évfordulóján. Andrej Gromiko a továbbiakban rámutatott arra, hogy az elsó né­met munkás-paraszt állam létre­jötte Európa életében történelmi fontosságú esemény, s ugyan­csak jelentős mérföldkő a nemzet­közi forradalmi folyamat kibonta­kozásában is. Az NDK megalaku­lása a hitleri fasizmus felett az emberiség legvéresebb csatáiban kiharcolt nagy győzelem eredmé­nyeként bekövetkezett elvi jelen­tőségű politikai és társadalmi vál­tozások nyilvánvaló kifejezője. Német földön, amelyről az imperi­alizmus két világháborút indított el és ahol megszületett a gyűlölt ide­ológia, olyan valóban békeszerető és humánus állam jött létre és fejlődik napjainkban is, amely ki­tűzte a nemes célt: a militarizmus és a nácizmus végleges felszá­molását, a békés és jószomszé­di kapcsolatok fenntartását va­lamennyi országgal és minden nemzettel. A szovjet külügyminiszter a to­vábbiakban leszögezte! az NDK a fasizmus elleni küzdelem har­cosainak hagyatékához hűen már 35 éve következetesen foly­tatja ezt a politikát. Andrej Gromiko a továbbiakban igy folytatta: „Áz Önök pártja ezekben az években teljes mér­tékben igazolta forradalmi mar­xista-leninista • jellegét. Az NSZEP egyesítette a munkások és parasztok sorait, a szövetséges pártokkal együtt megalakította a Nemzeti Frontot és megoldotta a legfontosabb, stratégiai jelentő­ségű feladatot: a szocialista esz­mék alapján egyesítette a fiatal köztársaság lakosságát és a szocializmus útján sikeresen vezette az ország népét.“ A beszéd további szakaszában rámutatott arra, hogy a szocialista országok a megalakulás elsó éve­iben segítettek az NDK-nak a gaz­dasági nehézségek áthidalásá­ban, szabadságának és függet­lenségének a megbízható védel­mében az imperialista támadások­kal, mindenekelőtt a nyugatnémet támadásokkal szemben, valamint támogatták az NDK nemzetközi­jogi elismerését különböző politi­kai és diplomáciai fórumokon. „Az NDK-ban a szocializmus végér­vényesen és visszafordíthatat­lanul gyökereket eresztett. Ez az NDK népének és az egész szo­cialista közösségnek a hatal­mas sikere“ hangsúlyozta Andrej Gromiko. A továbbiakban aláhúzta, hogy a szovjet emberek a szocialista német állam 35. évfordulóján külö­nösen gyakran szólnak az SZKP és a NSZEP, a Szovjetunió és az NDK közötti megbonthatatlan barátságról. Ez a barátság száz­ezer kis és nagy dologban nyilvá­nul meg a társadalmi élet minden területét magában foglaló együtt­'ködésben. Gromiko leszögez- ez az együttműködés az ' aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződésnek kö­szönhetően tovább bővült. A Szovjetunió hű barátként és szövetségesként az NDK oldalán állt létezésének eddigi három és fél évtizede alatt. Nem kétséges, hogy így lesz ez a jövőben is. A szocialista országok testvéri összeforrottsága és kölcsönös tá­mogatása az imperializmus ellen vívott harc erős és megbízható fegyvere. A Varsói Szerződés­ben és a KGST-ben tömörült szocialista országok aktív együttműködése, a felmerülő kérdések közös, elvtársi megvi­tatása, gyakorlati lépéseik kö­zös egyeztetése a nemzetközi színtéren megsokszorozza ere­jüket és a világszocializmus be­folyását. Az NDK jelentős mér­tékben hozzájárul ehhez, szö­gezte le a szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetője a jelenlegi nemzetközi helyzet ér­tékelésére áttérve megállapította, hogy az erőfölényre valamint a két világrend vitáinak erő útján történő megoldására törekvő kalandor amerikai militarista politika követ­keztében jelentősen megromlott a légkör. Az Egyesült Államok nyil­ván azzal számol, hogy a világ képe kizárólag az ó elképzelései alapján fog alakulni, ami termé­szetesen illúzió. Azoknak, akik a szocializmus „feltartóztatására“ törekszenek, tudatosítaniuk kell: a szocialista országok ezt nem engedik meg. Az Egyesült Államok és néhány NATO-szövetségese által ösztön­zött konfrontációs törekvések egy­re inkább élezik a helyzetet. Ezért a helyzetért azonban sem a Szov­jetuniót sem a többi szocialista országot nem terheli a felelősség. Mi eddig is és ezentúl is radiká­lis intézkedéseket sürgetünk a fegyverzet-korlátozás és a le­szerelés terén. A szocialista or­szágok szüntelenül konkrét ja­vaslatokat tesznek ennek érde­kében, amelyekre a NATO azon­ban nem válaszol. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a Szovjetunió tárgyaláso­kat javasolt az USA-nak az űr­fegyverkezés megakadályozása céljából, az amerikai kormányzat azonban negatívan reagált erre az indítványra, s ezzel ismét leleplez­te politikájának lényegét. Az Egye­sült Államok nyilvánvalóan nem akar megállapodni az űrfegyverek betiltásáról, de ezt minden esz­közzel leplezni próbálja. Andrej Gromiko a továbbiakban megállapította, hogy az amerikai diplomácia változatlan elemét al­kotják a különböző manőverezé­sek. Éppen ezért Moszvában a washingtoni politikát nem a szavak, hanem a konkrét tet­tek alapján ítélik meg. A szovjet vezetés nevében ismét megerősí­tette: ha Washington valóban ér­deklődést mutat az égető kérdé­sek megoldására, mindenek­előtt a lázas fegyverkezés leállí­tására, a Szovjetunió nem marad adós a válasszal. „Készek va­gyunk a tisztességes és józan párbeszédre. Az idő majd meg­mutatja, hogy Washington haj­landó -e pozitív változásokra politikájában“ - szögezte le Gro­miko. A szónok hangsúlyozta, hogy a második világháború után lét­rejöttek az európai földrészen a tartós béke megbízható alap­jai. „Elsősorban a jaltai és a potsdami megállapodásokra gondolok. Ezek a megállapodások nem annyira a múltba, mind in­kább a jövőbe tekintettek, minde­nekelőtt a háború utáni igaz­ságos és megbízható elrende­ződést . szolgálták. Közvetlenül ezekből indultak ki a szocialista és kapitalista országok között a 70- es években megkötött szerződé­sek, beleértve a moszkvai, a ber­lini, a varsói és a prágai szerző­déseket, a helsinki Záróok­mányt. A szovjet külügyminiszter a to­vábbiakban aláhúzta: nyilvánvaló, hogy ezeket a megállapodásokat nem nézték jó szemmel az euró­pai katonai erőfölény megszerzé­sére törekvő nyugati erők. Euró­pában megnövelte a háborús veszélyt az elsőcsapásméró amerikai nukleáris rakéták nyu- gat-európai telepítése. EnneV a veszélynek az elhárítása minde­nekelőtt azon országok kormá­nyainak kötelessége, amelyek hi­bájából létrejött ez a veszély. Andrej Gromiko a továbbiakban nyomatékkai hangsúlyozta, hogy határozottan el kell utasítani bi­zonyos NATO- és NSZK-beli kö­röknek a jelenlegi európai politi­kai és területi realitásokat meg­kérdőjelező kísérleteit. Bonnban azonban azt a látszatot keltik, mintha az NSZK-ban semmi eh­hez hasonló nem lenne tapasztal­ható. Felmerül azonban a kérdés, miként értékelhető az a politikai irányvonal, amely az NDK jelen­legi társadalmi és politikai rend­szerének a felszámolását, az NSZK állami rendjébe való beol­vasztását célozza? Miként érté­kelhetők néhány nyugatnémet po­litikusnak a „német birodalom 1937-es határainak a helyreállítá­sát“ és a jelenlegi európai határok „ideiglenes jellegére“ utaló diva­tos kifejezései? Ezért teljesen jo­gosan tesszük fel a kérdést a bon­ni külpolitikát meghatározó sze­mélyeknek: vajon a militarista irányvonal politikájukban nem enged teret a helyzet józan érté­kelésének? Az európai biztonságnak szá­mos vetülete van. Egyik legfonto­sabb összetevője az európai ha­tárok sérthetetlensége olyan formában, ahogy azt Jaltán és Potsdamban elhatározták és amint azt az NSZK-nak a szocia­lista országokkal kötött szerző­dései is rögzítették. Kudarcra vannak ítélve azok a támadások, amelyek Európa jelenlegi arculatát meghatározó, említett rendkívül fontos nemzetközi megállapodá­sok ellen irányulnak. A Szovjet­unió az NDK és a többi baráti szocialista ország szembeszállt és a jövőben is a leghatározot­tabban szembeszáll ezekkel a támadásokkal. Andrej Gromiko beszédének a végén további sikereket kívánt az NDK népének, a fejlett szocia­lista társadalom építésében, a szocialista haza biztonságának sokoldalú megszilárdításában. A távirat megállapítja, hogy az NDK megalakulása teljesen jogosan jelentős helyet foglal el azon történelmi események so­rában, amelyek a hitleri Német­ország veresége után, Európa népeinek, beleértve a német né­pet is, a fasizmus alóli felszaba­dulása következtében játszódik le földrészünkön. Azon a területen, amely több éven át az agresszív német im­perializmus bástyája volt, mun­kás-paraszt állam alakult. Ez az ország végérvényesen leszá­molt a nácizmussal és a milita- rizmussal, baráti kezet nyújtott más országoknak és népeknek a jószomszédi kapcsolatok el­vei alapján. AZ NDK megalaku­lása a világszocializmus nagy győzelmét jelentette. A szovjet távirat a továbbiak­ban megállapítja, hogy az NDK dicső, de nem könnyű utat tett meg az elmúlt 35 évben. Az imperialista reakciós körök, mindenekelőtt az NSZK-ban, mindent elkövettek az igaz­ságos és humánus alapokra épülő társadalmi kapcsolatok­nak a megzavarására az NDK- ban, illetve a szuverén szocia­lista ország helyzetének a gyen­gítése céljából. Hasonló kísérle­teikkel a mai napig nem hagynak fel. Ezek a törekvéseik azon­ban kudarcra vannak ítélve, s a baráti szocialista országok egységesen lépnek fel ezen kí­sérletek ellen. A szovjet vezetők távirata vé­gezetül rámutat arra, hogy a Szovjetuniót és az NDK-t már 35 éve a megbonthatatlan barát­ság és termékeny együttműkö­dés szálai kötik össze. Céljaink és nézeteink azonossága, akció­egységünk kapcsolataink vál­tozatlan jellemzője, amelyek el­választhatatlanul összefüggnek az SZKP és az NSZEP harci kötelékeivel, a marxizmus-leni­nizmus és a szocialista interna­cionalizmus szilárd elvei alap­ján - szögezi le a távirat. NÉHÁNY kSMÍ PPM SORBAN! A SZOVJETUNIÓBAN vasár­nap emlékeztek meg az Alkot­mány napjáról. Szovjetunió-szerte összejövetelekkel, népünnepé­lyekkel valamint tűzijátékkal emlé­keztek meg az ország egyik leg­nagyobb ünnepéről. A napilapok is ünnepi kiadásban jelentek meg. DANIEL ORTEGA, a nicaragu­ai kormányzótanács koordinátora Los Angelesben megtartott sajtó- értekezletén megerősítette, hogy országa békés kapcsolatokra tö­rekszik az Egyesült Államokkal. Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington a Nicaragua-ellenes fegyveres agresszióval az egy hó­nap múlva esedékes választáso­kat akarja meghiúsítani. HELMUT KOHL nyugatnémet kancellár megérkezett ötnapos kí­nai látogatására. A bonni kancel­lár Csao Ce-jang kínai miniszter- elnök meghívásának tesz eleget, s ma kezdi meg hivatalos pekingi eszmecseréit. A WASHINGTONI szenátus 55:42 arányban elutasította azt az indítványt, amely a Szovjetuniót és az USA-t az atomfegyverek kísérleteinek, gyártásának és tele­pítésének a befagyasztására szó­lítaná fel. Az indítvány egyik szer­zője Edward Kennedy szenátor. KISINYOVBAN, Moldávia fővá­rosában szombaton nagyszabású háborúellenes felvonulásra került sor. A manifesztációban részt ve­vő nők megkoszorúzták a fasiz­mus áldozatainak az emlékművét. SIMON PERESZ izraeli kor­mányfő tegnap elutazott Washing­tonba, ahol a hét elején találkozik Reagan elnökkel, Shultz külügy­miniszterrel és Weinberger had­ügyminiszterrel. Elutazása előtt kijelentette, hogy az amerikai kor­mányzat tisztségviselőivel megvi­tatja a közel-keleti rendezésre vo­natkozó „új izraeli terv“ részleteit. A KONGRESSZUS mindkét háza jóváhagyta a külföldi „se­gélyprogram“ tervezetének komp­romisszumos változatát. Az elfo­gadott javaslat értelmében a Wa- shington-barát rezsimeknek a jövő pénzügyi évben 14,3 milliárd dol­láros pénzügyi támogatást nyúj­tanak. KARACHIBAN, Pakisztán leg­nagyobb városában megerősített rendőri alakulatok járőröznek az utcákon azt követően, hogy a val­lási zavargások miatt kijárási tilal­mat rendeltek el. Az AFP hírügy­nökség jelentése szerint a síiták és a szunniták összecsapásaiban legkevesebb öten életüket veszí­tették. BASZK-FÖLDÖN vasárnapra virradóan súlyos összecsapások­ra került sor a tüntetők és a rend­őrség között. Bilbaóban a rend­őrség könnygázbombákat és gu­milövedékeket is bevetett a nem­zeti jogaikat követelő tüntetők el­len. A rendőrök 30 személyt meg­sebesítettek, 12 pedig letartóz­tattak. TRIPOLI észak-libanoni város­ban szombaton befejeződött a ba­rikádok és úttorlaszok eltávolítása, amelyeket az utóbbi két évben a szembenálló vallási és politikai csoportosulások emeltek. Történelmi események kromkaja {-| 944. október 3—“I 4) ► október 8 - a 2. ukrán front több helyen átlépte a Tiszát. A Kárpá­tok területén és Erdélyben beke­rítés fenyegette a fasiszta csa­patokat- Banská Bystricában nagy nép- gyülés volt, amelyen bejelentet­ték a Duklai hágó meghódítását- a 2. csehszlovák ejtőernyős brigád egységei Železná Brezni­ca és Trnava Hora térségében megállították az ellenség előre­nyomulását i október 9 - Moszkvában meg­kezdődött^ Sztálin és Churchill tanácskozása a lengyel, jugosz­láv és görög kérdésről, a tanács­kozás október 20-ig tartott- heves harcok folytak a Garam vidékén Klačanyért, Jalnáért és Dubravkáért. A fasiszták bevo­nultak Banská Štiavnicába. i október 10 - a 3. és 2. balti front egységei megközelítették Rigát- A 3. ukrán front csapatai átlép­ték Jugoszláviában a Morava fo­lyót- Banská Bystricában ünnepi gyűlés volt a Londonból érkezett csehszlovák kormányküldöttség részvételével- Dumbarton Oaks-ban (USA) tervezetet hoztak nyilvánosságra az egyesült nemzetek szerveze­tének megalapítására, alapul a Szovjetunió javaslata szolgált. i október 11 - a Horthy Magyaror­szág küldöttsége Moszkvában aláírta a Szovjetunióval, az USA-val és Nagy-Britanniával az előzetes békeszerződést- Szlovákiában a felkelők fel­szabadították Jalná községet » október 12 - a szovjet csapatok harcolni kezdtek Riga utcáiban- A Duklai szorostól délnyugatra súlyos harcok bontakoztak ki, a szovjet és a csehszlovák csa­patok 1-2 kilométerrel nyomul­tak előre ) október 13 - felszabadult Riga, Lettország fővárosa -a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége Londonba érkezett i október 14 — a szovjet hadsereg befejezte Ukrajna felszabadí­tását-tm­ÚJSZÓ 6 1984. X. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom