Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-06 / 237. szám, szombat

ÚJ szú 5 Vita a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén IGNÁC JANÁK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása Szimbolikus, hogy a mezőgazdaság eredményeit abban az időben értékeljük, amikor megemlékezünk dinamikus fejlődé­sének 35 évéről, a mezőgazdaságban és falvakban végbemenő forradalmi változá­sok évfordulójáról. 35 év alatt alapjában megváltozott falvaink élete, a földművesek élet- és kulturális színvonala. Kerületünk községeiben a lakások több mint 70 százaléka ebben az időszakban épült. Számos kulturális, oktatási, egész­ségügyi intézmény is felépült. Megszilár­dult a munkásosztály, a földművesek és az értelmiség szövetsége. Ma egy mezőgaz­dasági vállalatnál átlag 10 mérnök és több mint 40 szakközépiskolát végzett szakem­ber dolgozik. Annak ellenére, hogy a kerü­letben 50 százalékkal csökkent a mező­gazdasági dolgozók száma, a bruttó mező- gazdasági termelés csaknem négyszere­sére növekedett. Büszkék vagyunk mindarra, amit a kom­munista párt lenini politikájának érvényesí­tésével elértünk. A mezőgazdasági dolgo­zók támogatják ezt a politikát, amit a XVI. pártkongresszuson kitűzött program ered­ményes teljesítésével is bizonyítanak. A 7. ötéves tervidőszak éveiben a kerü­letben évente 3,5 százalékkal nőtt a terme­lés. Nőtt a növénytermesztés dinamikája, fokozatosan elérjük, hogy a növényter­mesztés gyorsabban fejlődjön, mint az ál­lattenyésztés, amihez jelentős mértékben hozzájárul a kerületi pártbizottság által el­fogadott programok megvalósítása. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gabonatermelésre. Az idén a kerületben több sűrűn vetett gabonafélét termeltünk, mint egész Szlovákia 1960-ban, miközben a vetésterületünk egynegyedével kisebb. Tizenegy járásunk közül hétben a hektár­hozam több volt mint 6 tonna, sőt a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a 7 tonnát is meghaladta. Búzából 5,99 tonna, árpából 5,97 tonna termett hektá­ronként, ami szocialista mezőgazdaságunk nagy sikere. Nagyon örülünk annak az elismerésnek, amelyet a CSKP KB és főtitkára, Gustáv Husák elvtárs levelében fejezett ki. Ez egyúttal arra kötelez bennünket, hogy nemcsak a gabonatermelésben, de min­den területen a megkezdett úton haladjunk tovább. Nagyobb figyelmet szentelünk a kerület másik fontos terményének, a szemeskuko­ricának, amelyet több mint 130 ezer hektá­ron termelünk. Nagyon fontosnak tartjuk, a növényi fehérjék termelését. Fehérje­programunknak megfelelően a 6. ötéves tervidőszakban lényegesen növeltük a hü- velyesak vetésterületét, és a termelést 150 százalékkal növeltük. Ezzel teljesítettük a CSKP XVI. kongresszusának adott sza­vunkat, miszerint megsokszorozzuk a len­cse termelését. Az idén a kerületben 4456 tonna lencsét termeltünk, hektáronként át­lag 1,1 tonnát, ami bizonyára hozzájárul a jobb piaci ellátáshoz. Fokozatosan alkal­mazzuk a lencse termelési rendszert. En­nek eredményeként például a légi (Lehni- ce) efsz-ben 500 hektárról 1,4 tonnás át­laghozamot értek el, az oroszvári (Rusov- ce) efsz-ben pedig 1500 hektáron több mint 2 tonnás hektárhozamot. Nagy figyelmet fordítunk - és a helyzet arra kényszerít bennünket, hogy figyel­münket tovább fokozzuk - a jó minőségű fehérjetartalmú tömegtakarmányok terme­lésére. Ez természetesen elképzelhetetlen az évelő takarmányok vetésterületének na­gyobb részaránya nélkül. A mezőgazdasá­gi irányító szérveknek ezt figyelembe kelle­ne venniük a tervekben is. A döntő mutató­nak annak kell lennie, hogy egy hektárra átszámítva mennyi húst, tejet, tojást és más olyan terméket tudunk előállítani, amelyre társadalmunknak szüksége van. Hasonló a hozzáállásunk más növények, igy a napraforgó, cukorrépa, gyümölcs és zöldség termelésének növeléséhez is. Az élenjáró termelők tapasztalatainak tanúsága szerint a növénytermesztésben csakis úgy teljesíthetők az igényes felada­tok, csakis akkor növelhető a gabonafélék, a kukorica, a takarmánynövények és más növények hektárhozama, ha a következe­tes intenzifikálás, racionalizálás, a haté­konyság növelésének útján haladunk, és megteremtjük a megfelelő anyagi-műszaki alapot. Gondot okoz a növényvédőszei ek hiánya, örülünk, hogy az idén az eddiginél sokkal többet kaptunk, még akkor is, ha a tőkés országokból kellett ezeket a szere­ket behoznunk, ami a mai kiélezett nem­zetközi helyzetben nem kicsiség. Amennyi­ben azonban nem sikerül idejében meg­akadályozni a gyomosodást és a különféle növénybetegségeket, a hozamok 10-15 százalékkal csökkennek. A vegyiparnak és a kutatásnak nagyobb erőfeszítéseket kel­lene tennie a jó minőségű növényvédősze­rek és más szükséges termékek mielőbbi gyártása érdekében. Ezt az elnökség be­számolója is kiemelte. Véleményünk sze­rint hatékonyan ki kell használni a meglévő kapacitásokat, korszerűsíteni és újjáépíteni ezeket, de mindenekelőtt ki kell használ­nunk azokat a tartalékokat, amelyek a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunió­val folytatott együttműködésünkben rejle­nek. Nem támaszkodhatunk csupán új üzemek építésére. Ugyanakkor a mező- gazdasági dolgozóknak is keresniük kell annak módját, hogyan lehetne még haté­konyabban felhasználni a növényvédősze­reket, a szerves és a műtrágyákat. Az intenzív mezőgazdasági termelésre nagy hatást gyakorol az egész termelési alap korszerűsítése, amiben viszont fontos szerepe van a gépiparnak. El kell érni, hogy a gépipar több gépet gyártson az agrotechnikai alap bővítése érdekében, ugyanakkor több gépet kapjon a gyümölcs- termesztés, a zöldségtermesztés, a szőlé­szet is. Amint az elnökség beszámolója is rámu­tatott, az intenzív növénytermesztésben nagyon fontos szerepe van az öntözésnek. Nem hiába mondják, ahol elegendő víz van, ott tartósan jó termést érnek el. Ez különösen a mi kerületünkre vonatkozik, ahol az egész országban a legalacsonyabb az évi csapadék mennyisége. Ugyanakkor relatíve elég vízforrásunk van. Ezért kerü­letünkben rendkívül fontos, hogy újabb ön­tözőberendezéseket építsünk, illetve kor­szerűsítsük a meglévőket. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeret­nék arra, hogy felépült a Králová nad Váhom-i vízi erőmű, amely a villamosener­gián kívül vizet is adhat több mint 43 ezer hektár öntözéséhez. A mai elképzelések szerint azonban ezt a vízforrást csak 10-15 év múlva használjuk fel, ami szerin­tünk nem gazdaságos. A mezőgazdaság anyagi-műszaki alap­jának kialakításában különösen fontosak a beruházások, amelyek nagyon jelentő­sek a termelési veszteségek csökkentésé­ben is. Nagyra értékeljük az ezen a téren megnyilvánuló segítséget. A kerületben kidolgozott programokkal összhangban fejlesztjük az állattenyész­tést. Előnyben részesítjük a szarvasmar­hatenyésztést, konkrét intézkedéseket hoztunk a sertés- és baromfitenyésztés hatékonyságának növelésére. Azoknál a mezőgazdasági vállalatoknál, ahol ma­gas volt a szemestakarmány-fogyasztás 31 sertésfarmot számoltunk fel. A gazda­sági szervekben és szervezetekben a párt politikai és szervező munkáját arra irányít­juk, hogy még jobban kiaknázzuk a tartalé­kokat a takarmányok gyártásában, a fajta­nemesítésben és a zootechnikai munká­ban. Az illetékes minisztériumoknak és termelési-gazdasági egységeknek javítani­uk kell a mezőgazdasági termékek értéke­sítését. Nem nézhetjük tétlenül, hogy még mindig megoldatlanok a kapcsolatok a ter­melők, a feldolgozóipar és a kereskedelem között. Ezáltal csökken a mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexum vállalatainak hatékonysága. Az egyes területek feltéte­leit teljes mértékben figyelembe kell venni a távlati fejlesztési tervek konkretizálása során. A hatékony termelés megköveteli tőlünk, hogy ne termeljünk mindenáron, hanem csakis ott, ahol ez társadalmilag előnyös. Ennek megfelelően kell megvá­lasztani a gazdasági szabályozókat. A ke­rületben ügyelünk arra, hogy javítsuk az irányítómunkát. Fokozatosan kiterjesztjük az önálló elszámolási rendszer, a brigád­szerű munkaszervezés és jutalmazás for­máinak alkalmazását. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lemaradó mezőgazdasági vállalatok ter­melése javítására, azzal a céllal, hogy az ötéves tervidőszak végéig felszámoljuk a lemaradás alapvető okait. Ezen a téren jelentős haladást értünk el. Ehhez hozzájá­rulnak a kooperációs területek és ezek keretében a közös szocialista felajánlások, a legtapasztaltabb szakemberek segítsé­ge, valamint a tudományos-kutatási alap és a szolgáltatások munkatársainak aktív részvétele. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés hatékony­ságának növeléséhez hozzájárul a nevelő és a tömegpolitikai munka, az emberek erkölcsi és anyagi érdekeltsége. Ezen a té­ren még sokat kell tennünk. A mezőgazda­ság szocializálása 35. évfordulójának és a nemzeti felszabadító harc betetőzése 40. évfordulójának hozzá kell járulnia a kerület mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexu­ma dolgozói kezdeményezésének fokozá­sához. Ezek az évfordulók alkalmat nyújta­nak ahhoz, hogy megmutassuk a fiatalok­nak, milyen nagy küzdelmet folytatott pár­tunk az új szocialista társadalom építése során. A dél-morvaországi kerületben, a párt- határozatokkal összhangban, a növényter­mesztés minden területén az intenzifiká-, lásra törekszünk. Kidolgoztuk a tudomá- nyos-műszaki ismeretek mezőgazdasági alkalmazásának programját, amely meg­határozza a mezőgazdasági üzemek konk­rét feladatait és céljait. Ezeket a feladato­kat a mezőgazdasági üzem, a kutatóinté­zetek, a főiskolák, a biológiai és a műszaki szolgáltató intézmények javaslatainak megfelelően teljesítik. Éppen a gyakorlat a kutatás és a szolgáltatások egybehango­lásával értük el azt, hogy az új ismereteket gyorsan alkalmazzák a mezőgazdasági gyakorlatban. Ez a program nyílt és az eredményeknek, valamint a megismerés előrelépésének megfelelően szüntelenül kiegészítik. Kerületünkben a komplex intenzifikálás példáját a gabonatermelés szolgáltatja. Ez idén a legnagyobb hektárhozamot értük el, nevezetesen 5,24 tonnát. Ebben az ered­ményben kifejezésre jut a gabonatermelési rendszer iránti színvonalasabb és átfogóbb hozzáállás és természetesen a kedvező éghajlati feltételek is. Szeptember derekán aratási akcióérte­kezletet tartottunk, hogy idejében értékel­jük az eredményeket és bíráljuk azt, hogy a nagyjából azonos feltételek között gaz­dálkodó járások és vállalatok eltérő hoza­mot értek el. Az aktívaértekezleten ugyan­akkor a szakembereknek és az irányító szervek dolgozóinak elemzése alapján re­agáltunk azokra a tényekre, amelyek ha­tással lehetnek az ősziek vetésére is. Meg­állapítottuk, hogy ahol az intézkedéseket idejében, rendszeresen és céltudatosan megvalósították, ott törvényszerűen na­gyobb volt a hozam is. Joggal elismerést érdemelnek a kroméŕíži járás földművesei 6,28 tonnás hektárhozamukért, továbbá a gottwaldoviak 5,84 tonnás és az uherské hradištéiak 5,77 tonnás hozamukért. A me­zőgazdasági üzemek közül úttörő az Uherské Hradišté-i járásban a Staré Més- to-i Dolina Efsz, valamint a kroméŕiži járás­ban a zahnašovicei Pokrok Efsz, amelyek­nek hektárhozama meghaladta a 7 tonnát. E kedvező eredmények ellenére kerüle­tünk földművesei nem önelégültek. Az egy­bevethető feltételek között gazdálkodó üzemek eredményei ugyanis nem kívána­tos differenciálódásról tanúskodnak. Több módját látjuk a gabonatermelés intenzifikálásának. Elsősorban tökéletesí­teni kell a gabonaneműek fajta szerinti összetételét, súlyt helyezve a biológiai anyag minőségére. Ez idén számos gabo­naparcellán hektáronként 9-10 tonna ter­mést értünk el s ez a felhasznált fajták genetikai színvonalát, az alapvető agro­technika magas szintjét s a gyomirtó sze­rek teljes mérvű alkalmazását bizonyítja. Az ilyen eredmények megkívánják, hogy az üzemekben jobban megismerkedjenek a mezőgazdasági szolgáltatásokkal, és egyben rendelkezzenek olyan eszközök­kel, amelyekkel tisztázhatják a földben és a növényekben végbemenő folyamatokat, hogy így idejében és hatékonyan haszno­síthassák azokat. A mezőgazdasági labo­ratórium ezért feltétlenül szükséges a nö­vényi kultúrák tápanyaggal való ellátásá­nak és védelmének tudományos irányítá­sában. Az egész termelési rendszer megköve­teli a szolgáltató vállalatok s egyben a me­zőgazdasági üzemek nagyobb aktivitását a feltétlenül szükséges pénzeszközök - beleértve a devizaeszközöket - előte­remtésében. Súlyt helyezünk a gabonane­műek, továbbá más fontos termények, a burgonya, a cukorrépa és a zöldség magas hektárhozamainak stabilizálására. Létre akarjuk hozni a tömegtakarmány szükséges készletét, nehogy csak az egyik aratástól a másikig tartson ki. Az állatte­nyésztési termelés viszonylatában kerüle­tünkben áttérünk a társadalmilag igényelt struktúrára s intenzitását növelni kívánjuk a termelési folyamat minőségi tökéletesíté­sével, szem előtt tartva a gazdaságosság követelményét. Döntő fontosságú a haszonállatok táplálásának szabályozá­Teljes mértékben támogatjuk a mező- gazdaság fejlesztésének távlati program­ját. Az ebben felvetett kérdések politikai jellegűek, hazánk valamennyi állampolgá­rára vonatkoznak és túllépik szocialista hazánk kereteit. Kerületünk kommunistái és többi dolgozói mindent megtesznek e program teljesítéséért, azoknak a felada­toknak a következetes megvalósításáért, amelyeket a központi bizottság mai ülése tűz ki. sával hatékonyan felhasználni a takar­mányt. Kerületünkben 1984 első felében 2500 tonna abraktakarmányt takarítottunk meg, miközben elértük a termelés tervezett szintjét. A figyelmet összpontosítjuk a je­lenlegi technológia értékelésére és fokoza­tos helyettesítésére korszerűbb technoló­giával. Arra törekszünk, hogy a vesztesé­get a minimumra csökkentsük és növeljük az állattenyésztési termelést. Ezért ügye­lünk az állomány egészségi állapotának javítására és a technológiai fegyelem meg­tartására. A mezőgazdaság további dinamikus fej­lődése kerületünkben a termelési-gazda­sági tartalékok jobb kihasználására épül. Ez megkívánja az ésszerű irányítási rend­szer, továbbá a biotechnika és a mikroe­lektronika tudományos-műszaki ismeretei­nek felhasználását. A problémák eldönté­sének folyamata pontos információkat kö­vetel, amelyeket csak a számítótechnika nyújthat. Természetesen nem szabad megelégednünk a statisztikai információk gyakran túlméretezett terjedelmű havi fel­dolgozásával. Idejében van szükségünk információkra, vagyis olyan rendszerre, amely kielégíti a mi szükségleteinket, a közvetlen felhasználók szükségleteit és amely lehetővé teszi a számítótechnika közvetlen alkalmazását a mezőgazdasági üzemekben a technológiai folyamatok irá­nyítása során. Ennek első példáira rátalá­lunk az élenjáró üzemekben. Szükséges azonban, hogy a számítógépek szokvá­nyosakká váljanak az állattenyésztésben az újratermelési folyamatnak, a haszonál­latok táplálásának, a mezei munkálatok­nak, az üzemanyag fogyasztásának és a közlekedésnek irányításában csakúgy, mint a laboratóriumi elemzések értékelésé­ben, vagyis gyakorlatilag a mezőgazdasági termelés minden döntő fontosságú ágaza­tában. Jelenleg úgy látjuk, hogy a megol­dás módja a mikro-számítógépek alkalma­zása. Ezzel azonban össze kell hangolni a számítótechnika alkalmazása új rend­szerének szervezési módját, főleg'a szá­mítótechnikai szolgáltatások stratégiáját. Szeptemberben az élenjáró üzemek kerü­leti szemináriumán jóváhagyták a problé­mák megoldásának módját. Egyrészt teljes mértékben hasznosítják a rendelkezésükre álló számítótechnikát, másrészt az üze­mekben megteremtik az új rendszer beve­zetésének káder-, tárgyi, anyagi és szerve­zési előfeltételeit. A kerületben és a járá­sokban a tisztségviselők és a szakemberek olyan csoportjait hozzák létre, amelyek az üzemek sajátos feltételeinek megfelelően fogják értékelni a helyzetet és pontosítják az eljárást. Tisztában kell lenni azzal, hogy a számitótechnikát nem lehet az üzemre rákényszeríteni. Bevezetése megkívánja a konkrét előkészületeket és azt a meg­győződést, hogy szükséges. A feldolgozó iparnak fontos szerepe van a társadalmi szükségletek jobb kielégítésé­ben. A CSKP Központi Bizottsága 4. ülé­sén meghatározta egyrészt a termelési feltételek értelmezése, másrészt a nyers­anyagok jó minőségű feldolgozása vi­szonylatában a komplex eljárások biztosí­tásának módozatait. Hangsúlyozta, hogy teljes felelősséget kell vállalniuk a megren­delő szervezeteknek is. Kerületünkben is megtettük az integrálás első lépéseit. A szükséges feltételek komplex biztosítá­sában helyesen jár el például a Cseh- Morva Lengyár, a brnói Fruta és a Mélyhű­tő Üzem. Ebben az esztendőben az integ­rációs alapok volumenje 110 millió korona. A mezőgazdasági őstermelés nyersanyag- szükségleteinek kielégítése érdekében az élelmiszeripari üzemeknek hosszú távon és egyenletesen el kell mélyíteniük az integrációs és a kooperációs kapcsolato­kat. Ezeknek a kapcsolatoknak fokozato­san biztosítaniuk kell a nyersanyagok volu­menje növelésének és egyben minőségük javulásának előfeltételeit, beleértve a hul­ladék lehető legnagyobb mérvű felhaszná­(Folytat ás a 6. oldalon) MIROSLAV MALÝ elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Ríčani Efsz (Brno-vidéki járás) elnökének felszólalása 1984. X. 6. Illllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom