Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-01 / 232. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1984. X. 1. Fejlesszük ideológiai munkánkat a fasizmus ellen, a békéért és a szocializmusért folytatott harc hagyatékának szellemében (Folytatás a 4. oldalról) büszkén megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja lényegében sikeresen megbirkó­zott még a legbonyolultabb hely­zetekkel is, amelyeket meg kellett oldania társadalmunk forradalmi átalakulásának, a szocializmus építésének és szilárdításának fo­lyamatában. Nem kis hibákat kö­vettünk el, amelyekért kivétel nél­kül fizetnünk is kellett az ötvenes és a hatvanas években. A legfon­tosabb azonban az, hogy a hibák­ból okulni tudtunk, levontuk belőlük a következtetéseket. Ez mindig új erőt és elszántságot kölcsönzött a pártnak a rendíthetetlen előre­haladásban, hogy ne téríthessék le arról az útról, amelyre a felsza­badulás után tértünk rá. Klement Gottwald szavaival élve, a párt bebizonyította, hogy nemcsak a burzsoá köztársaságban és a náci megszállás kegyetlen idő­szakában tudta képviselni és vé­deni a munkásosztálynak, a váro­sok és a falvak dolgozó népének alapvető érdekeit, hanem ezekről az érdekekről akkor sem feledke­zett meg, amikor uralkodó párt lett és ráhárult a társadalom vezeté­sének felelőssége. Bizonyította kormányzati bölcsességét, az elvszerű politika gyakorlásának képességét, ami a szocialista társadalmi rendszer szilárdsá­gának és stabilitásának, a nép egységének és a párttal való kapcsolatának az alapja. Persze, a dolgozók bizalmáért mindig harcolni kell. Nem azzal, hogy engedményeket teszünk az elmaradott rétegeknek, nem az­zal, hogy ezt a bizalmat demagó­giával vásároljuk meg, hanem az­zal, hogy az erőket mozgósítjuk az építő munkára. Propagandánkra és általában politikai nevelőmun­kánkra ebből az hárul, hogy a figyelem dandárját összpontosí­tani kell az emberek szilárd szo­cialista meggyőződésének formá­lására, amely helytáll akkor is, ha valamiben nem leszünk sikeresek, ilyen vagy olyan oknál fogva ne­hézségeink adódnak. Nem vitás, történelmi viszony­latban a legjelentősebb változások egyike az az alapvető és aligha felbecsülhető értékű tény, hogy a hitleri fasizmusnak és pánger- mán törekvéseinek szétzúzásával egyszer s mindenkorra megoldot­tuk nemzeteink létének vagy nem­létének kérdését és együttélésü­ket az egységes, valóban szabad államban. Klement Gottwald talá­lóan mondotta, hogy népünk vég­re mentesülhetett az egy ezredév óta veszélyeztetett nemzeti létével kapcsolatos aggodalomtól. Ha­zánk szovjet hadsereg általi fel­szabadítása, hazánk és a Szovjet­unió népe, majd ezt követően a Varsói Szerződés szervezeté­ben tömörült szocialista közösség államainak népe közti baráti és szövetségi viszony létrejötte és rögzítése Csehszlovákia számára megbízhatóan szavatolja nem­csak az állami függetlenséget, ha­nem annak lehetőségét is, hogy társadalmi rendjét a munkásosz­tály, s a lakosság óriási többsége akaratával összhangban formálja. így megvalósult mindaz, ami magva a fasizmus ellen harcolók, a Szlovák Nemzeti Felkelés és a prágai nép májusi felkelése fe­ledhetetlen hősei, mindazok ha­gyatékának, akik szembeszálltak a fasizmussal, akik nem haboztak életüket is feláldozni hazánk sza­badságáért, a tartós békéért, nemzeteink boldog jövőjéért. Az azóta eltelt évek bizonyítják, hogy miként éltünk ezzel a kivételes történelmi lehetőséggel. Erre a kérdésre adtak választ munkás- osztályunknak, népünknek forra­dalmi akciói - a népi demokratikus állam létrejötte, 1948 februárja, s az a körülmény, hogy barátaink segítségével felépítettük a szocia­lizmust. A szocializmus hazánkban mély gyökereket vert. Ezek a gyökerek kötődnek a néphatalomhoz, a politikai rendszerhez, amelyben érvénye­sül a munkásosztály hegemóniája, politikai és szellemi élcsapatának, a leghaladóbb ideológiával, a mar- xizmussal-leninizmussal felvérte­zett kommunista pártnak vezető szerepe. Ez a rendszer mélysége­sen demokratikus, s egyidejűleg lehetővé teszi a társadalom alkotó erőinek egyesítését a szocialista és a kommunista célok elérésére. Ezek a gyökerek kötődnek a szocialista gazdasághoz, a társadalmasított tulajdonra tá­maszkodó egységes népgazdasá­gi mechanizmushoz. Ez lehetővé teszi a népgazdaság irányítását az egységes terv és a tudomá­nyos prognózisok alapján. Ezek a gyökerek kötődnek a párt és a szocialista állam szoci­ális politikájához, amely a kizsák­mányoló osztályok felszámolásá­val és a társadalmi fogyasztás megfelelő növekedésével örök időkre megszüntette a szociális sérelmeket és a jogtalanságot, amely még a legfejlettebb tőkés államokat is jellemzi. Megoldotta a legfájdalmasabb kérdést - sza­vatolja a szociális biztonságot, senkit sem hagy munka nélkül. S végül a szocializmus mély gyökerei kötődnek ideológiai fel­építményéhez, népünk példátlan szellemi fejlődéséhez. A marxiz- mus-leninizmus igaza törvény­szerűen kifejezésre jut a kapita­lizmus elleni történelmi harc­ban. Tisztelettel gondolunk azokra, akik hazánkban kiharcolták és le­fektették ennek a társadalmi rend­nek az alapjait. Ezek rendíthetet­len alapok. Bármiféle megbontá­sukat senkinek sem engedjük meg. Szilárdan ebből a kötelezett­ségünkből indulunk ki a CSKP KB 1969 áprilisi ülése óta, ez jut kife­jezésre szándékainkban és egész tevékenységünkben. Ezt fejezi ki a CSKP XVI. kongresszusának programja és az a felelősségtudat is, amellyel ezt a programot meg­valósítjuk a bonyolult nemzetközi körülmények között. Ebből részt vállal ideológiai arc­vonalunk is. Fontos szerepe volt annak a körülménynek, hogy a CSKP KB 1980 márciusában megtartott 15. ülése óta jelentősen bővült és intenzívebb ennek a frontnak a tevékenysége, amely fokozatosan a társadalmi élet kü­lönböző területein munkálkodó kommunisták ügyévé válik. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja a történelmi tanulságokból kiin­dulva, elsőrendű kötelességnek tekinti az új, szocialista ember­nek, a szocializmus és a kom­munizmus öntudatos alkotójá­nak és építőjének formálását. Ezzel bizonyítja, tisztában van annak a hagyatéknak kötelező voltával, amelyet azok bíztak ránk, akik negyven évvel ezelőtt felkeltek, hogy leszámoljanak a fasiszta elnyomókkal és beto­lakodókkal, s akik szabadsá­gunkért és szocialista jövönkért a legnagyobb áldozatokat hozták. ötödik hely az eddigi legjobbjuk A kassai (Košice) I. ligás jégkoron­gozók nem titkolják, hogy a most folyó bajnoki idényben éremért küzdenek. Hogy milyenért? Ők erre a kérdésre eléggé diplomatikusan azt válaszolják: legalább a bronzért. Ha tervüket valóra váltanák, akkor a Hernád-parti város jégkorongsportjá­nak eddigi történetében ez lenne a leg­nagyobb siker. Még akkor is, ha netán nem jutnának fel a dobogóra, hanem ,,csak“ a negyedik helyet szereznék meg. Lehet, valaki azt mondja erre: száj­hősködés, vagy túl merész terv. Minden­esetre akadnak olyanok is - a talán jóval többen, mint a kételkedők -, akik nem tartják képtelennek a Kelet-szlo­vákiai Vasmű játékosait céljuk eléré­sére. Lukáčék jól rajtoltak a hazai élegyüt­tesek immár 42. küzdelemsorozatá­ban. Igaz, három mérkőzés alapján senki sem tudhatja, milyen lesz a foly­tatás, mire lesznek képesek a követke­ző fordulókban, vagy a tavaszi hajrá­ban, ám ugyanakkor nem kizárt, hogy a jó kezdet ezúttal nekik is fél sikert jelent majd. S jelenthet is, mert aki a bajnokság kezdetén Prágában meg­veri a Spartát és vendéglátóként lelépi a Vítkovicét, az alighanem alaposan felkészült a hosszú lejáratú versenyre. A kassaiak kijelentése nem minősít­hető szappanbuboréknak. Bedrich Brunclík főedző ugyanis már a ligarajt előtti sajtótájékoztatón elmondta:- Bízom a csapatban. Komolyan vette a nyári alapozást, jó a közös­ségi szellem. Érettnek tartom arra, hogy felkerüljön a győzelmi emel­vény valamelyik fokára. Minden bizonnyal érdemes lesz megjegyezni ezeket a szavakat, hiszen olyan ember mondta, aki hosszú ideig oszlopos tagja volt a helyi gárdának, az utóbbi három esztendőben pedig edzőként dolgozik, fáradozik a vasgyá­riak sikeréért, s akiről köztudott, hogy nem híve a mellébeszélésnek, a kö­zönségámításnak.- Az ötvennapos nyári felkészü­lés során huszonöt edzőmérkőzést játszottunk, többnyire, idegenben, így a játékosok tulajdonképpen már akkor csúcsformába lendültek. Egyedül azt sajnálom, hogy az or­szágos válogatottban szereplő csa­pattagok nem lehettek jelen. Ha ugyanis együtt lett volna a legény­ség, akkor most még folyamato­sabb, még erőteljesebb lehetne a já­tékunk — nyilatkozta az edző. A jó alapozás mellett fontos szere­pet játszhat a játékosok ügyessége, szellemessége, játékérzéke és hely­zetfelismerése. Nos, a kassaiak több­sége ezekkel a tulajdonságokkal sem áll hadilábon. Vincent Lukáč országos viszonylatban is a legjobb jégkorongo­zók egyike, csakúgy, mint a Dukla Jihlavából most hazatért Igor Liba. Vá­logatott kerettag Slanina is. Rajtuk ki­vül még van néhány tapasztalt és te­hetséges játékos a csapatban, mint például Švárný, a kapus, továbbá Brú­sil, Mažgut, Ihnačák, Bakoš, Jabcon, Bondra és Svitek. Mellettük pedig egy­re jobban megkapaszkodnak a többi­ek, köztük a fiatalok (Bôžik, Štefanovič, Talpaš, Čerevka, Sýkora és mások). Újdonságnak számít, hogy ebben a bajnoki évadban Brunclík edző csa­pata nem négy ,,ötösfogattal“ játssza a mérkőzéseket, hanem három cseréli egymást a jégen. Vagyis csupán a leg­jobbak kapnak szereplési lehetőséget. A maga nemében érdekesség az is, hogy a két válogatott csatár, Vincent Lukáč és Liba nem egy csatársorban játszik. Az edző ezt igy magyarázza:- Számunkra nem az a fontos, hogy a legjobbakból kialakítsunk egy szuper erős csatársort, hanem az, hogy mind a három megállja a helyét. Éppen ezért úgy döntöt­tünk, hogy az első csatársort Vin­cent Lukáč, Sýkora és Jozef Lukáč alkotják, a másodikat Svitek, Talpaš és Jabcon, a harmadikat pedig Ihna­čák, Vodila és Liba. Persze a játéko­sok formaalakulása, vagy az esetle­ges sérülések menet közben némi­leg változtathatnak az összetételen. A kassai együttes játékosállománya tavaly óta nem sokat változott. A más csapathoz szegődött Lojda, Ludma, Hromjak és Hanko helyett a katona­ságtól visszatért Liba, Staš és Bôžik, továbbá a Liptovský Mikulásból jött Spodniak és Veselovský, valamint a Popradról igazolt Skovajsa került a keretbe. (gazdag) Készülődés a spartakiádra Miként az egész országban, Komáromban (Komárno) is kez­detüket vették a nagyszerű politi­kai-társadalmi rendezvény, az 1985. évi országos spartakiád elő­készületei. A sportolók, a turisták és a honvédelmi sportolók mellett bekapcsolódtak az egyesületek alapozó szakosztályai és az isko­lák is. A CSSZTSZ tagjai városunk tanulóifjúsága, a TJ Spartak, a Pokrok, az ŠK, a Slávia ODPM, a Technik, az AC sportolói öröm­mel készülődnek a gyakorlatok el­sajátítására, amit szeptemberben kezdtünk meg. összesen körülbe­lül 7860 egyén vesz részt a felké­szülésben. Csupán a férfiak bekapcsolása okoz gondot. Ebben az üzemek, a vállalatok, az intézmények és a társadalmi szervezetek segítsé­gével igyekszünk megoldást talál­ni. Jó föltételeket biztosítunk az edzők és oktatók rendszeres és céltudatos munkájához, hiszen az országos spartakiád tömeges be­mutatóinak gyakorlatai a mozgás­készség szempontjából eléggé igényesek. Városunkban a párt- és állami szervek is fokozott figyelemmel kísérik a nagyjelentőségű társa­dalmi esemény előkészületeit. Kedvező föltételek várják a gya- korlatozókat a sportcsarnokban, de egyéb sportlétesítményekben is. A TJ Spartak Komárno segítsé­gével megkülönböztetett figyelmet szentelnek a stadion karbantartási munkálatainak, hiszen ott rende­zik a járási spartakiád bemutató­ját. A stadion felkészítéséből kive­szik részüket az üzemek, ame­lyeknek dolgozói szocialista köte­lezettségvállalással, munkafel­ajánlással igyekeznek segíteni. Bízhatunk abban, hogy a céltuda­tos előkészületek gyümölcsözők lesznek és a városunkban meg­rendezésre kerülő járási spartaki­ád tömeges bemutatói méltó részt vállalnak hazánk felszabadítása 40. évfordulójának ünnepségeiből. Dr. BENDE ISTVÁN a Komárnói Városi Nemzeti Bizottság alelnöke Balettművészek a jégen Amióta a szovjet műkorcsolyá­zók először megjelentek a világ- versenyeken, egymásután aratják sikereiket. Nem kevésbé ismert szerte a világon a szovjet balett­táncosok művészete. E két, lát­szólag egymástól különálló sport­ágnak és művészetnek az ötvö­zetét mutatja be a kijevi jégrevű, amely Košice, Olomouc, Prága és Brno után október 2-10. között naponta Bratislavában, az új téli stadionban szerepel. A mintegy száztagú együttes jövőre ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A negyedszázad alatt páratlan sikerrel mutatkozott be Európa több országán kívül Észak-Amerikában, Mexikóban és Iránban. Most látható Ünnep a jé­gen című műsora 1982-ben szüle­tett Kijev város fennállásának 1500. évfordulójára. Benne való­ban sikerült magas művészi szin­ten „közös nevezőre hozni“ a jég­tánc, a műkorcsolyázás és a balett összes szépségét. A mintegy két­órás produkció különlegessége, hogy az együttes kulisszákat és függönyt használ, ami lehetővé te­szi, hogy az egyes kompozíciókkal valóságos színházi vagy balett­színházi jeleneteket mutassanak be. Csupán ízelítő az egyes kom­pozíciók címeiből: Szülőföld; Erdei fantázia; Vitézi szimfónia; Ontárió partjain; Az emlékezés szárnyán. A nézők tehát a kiváló szólisták egyedülálló műkorcsolyázó ké­pességein kívül egyszerre gyö­nyörködhetnek a korcsolyázás és a balett páratlan művészettel ötvö­zött cselekményes bemutatójá­ban, ahogyan azt a világhírű együttes művészeti vezetője, Edu­ard Vityebszkij is elárulta. A szovjet korcsolyaművészek Bratislaván kívül október 10-14. között fellépnek még Žilinában és október 16-20. között Zvolen- ban. (palágyi) A SPARTAKIÁD TÖMEGSPORTJA Az 1985. évi országos spartakiád szerves részét képezi a tömegsport is. Azt a látszatot kelti, mintha a tömeges fellépések és a sportrendezvények mögött szerényen húzódna meg, de a tények egészen más képet alkotnak róla. öt évvel ezelőtt lépett a színtérre s azóta határo­zott javuláson ment át. Mindezt főleg azért, mert a rendszeres sportolás egyre fontosabb szerepet tölt be szocialista társadalmunkban. Csupán Szlovákiá­ban idén az első félévben 2 348 350 résztvevője volt a különböző tömegsport rendezvényeknek. A legtöbb a falusi és a járási, valamint a városi rendezvényeken jelentkezett, például a „Fuss az egészségedért“ versenyek során. A nyári sportnapok egyre több versenyzőt vonzottak s jelentős volt a részvétel a gyermekek spartakiád-sportnapjain falvakon, váro­sokban, járási székhelyeken. A nemzetközi gyermeknap kapcsan került sorra a legtöbb spartakiád gyermekverseny. Az érdeklődők a bő kínálatból választhattak. Versenyezhettek atléti­kában, úszásban, labdarúgásban, kézilabdában, asz­taliteniszben, sakkban, de szórakoztató játékokban, honvédelmi rendezvényekben, turisztikában és a rá­termettségi jelvények versenyében, valamint az isko­lakötelezettség előtti kor többpróbájában. A járási és az önálló spartakiád gyermeksportnapokon 430 633 iskolás és 77 395 18 évnél fiatalabb sportoló vett részt. A prešovi és a Považská Bystrica-i járásban minden iskola valahány egészséges tanulója szere­pelt. A tömeges rendezvények a téli, majd a nyári versenynapokkal folytatódnak, amelyeknek a töme­ges fellépések előtt májusban kell kicsúcsosodniuk. Az említett versenynapok a tömeges fellépések után is jelentkeznek még. (2a) A nők máris kellő alapossággal készülnek tömeges fellépésükre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom