Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-27 / 255. szám, szombat

ÚJ sző 3 1984. X. 27. Szovjet-francia parlamenti találkozó Moszkvában A béke csak a lázas fegyverkezés megállításával érhető el Kommentárunk (ČSTK) - Csütörtökön a Kreml­ben megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának két kamarája valamint a francia Nemzetgyűlés képviselői között. A szovjet küldöttséget Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a Nemzetek Tanácsa külügyi bizottságának elnöke, a francia delegációt pedig Claude Estier, a francia parlament külügyi bizottságának elnöke vezette. Borisz Ponomarjov nyitóbeszé­dében emlékeztetett arra, hogy a tárgyalások időben egybeesnek a Franciaország és a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatfelvé­tel 60. évfordulójával. A Szovjet­unió ma is jó kapcsolatokra törek­szik Párizzsal annak érdekében, hogy mindkét ország aktívan lép­jen fel a háborús veszély ellen. Nagy jelentőségűnek minősítette Afganisztán Kegyelmet kap a francia újságíró (ČSTK) - A Bahtar afgán hír- ügynökség jelentette, a francia Nemzetgyűlés elnökének kérésé­re válaszolva Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán Demok­ratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke kijelentette: a Franciaországhoz és a francia néphez fűződő baráti érzéseink által vezéreltetve, a jó kapcsolatok megőrzésére törekedve, valamint emberiességi megfontolásokból az Afgán Demokratikus Köztársa­ság vezetése lehetségesnek tar­totta, hogy - az általa elkövetett bűncselekmény súlyossága elle­nére - megkegyelmezzen Jacqu­es Abouchar francia újságírónak. Mint ismeretes, Abouchar fegy­veres ellenforradalmárok csoport­jával illegális úton jutott afgán te­rületre, s az Afgán Demokratikus Köztársaság forradalmi bírósága börtönbüntetésre ítélte. Az újságí­ró átadása érdekében Kabulba várják a francia Nemzetgyűlés képviselőit. Salvador Sikeres partizánakciók (ČSTK) - A salvadori hazafiak sikeresen visszaverték Morazán tartományban a Duarte-rezsim újabb partizánellenes offenzíváját. A Radio Venceremos, a hazafiak adója beszámolt arról, hogy a par­tizánok az utóbbi napokban 63 kormánykatonát tettek harcképte­lenné, és ezek nagy része éppen az amerikaiak által kiképzett Atla- catl elit zászlóaljhoz tartozott. A harci akciók során az ország keleti részén a forradalmi erők kilőttek egy amerikai gyártmányú tankot és sikeres támadást intéz­tek Santiago de Maria katonai hely­őrsége ellen. (ČSTK) - A Fehér Ház előtt tüntetésre került sor az amerikai kormányzat militarista politikája, valamint a Reagan elnök utasítá­sára egy évvel ezelőtt végrehajtott grenadai invázió ellen. A rendőr­ség brutálisan beavatkozott és 21 tüntetőt letartóztatott. Amerikaiak tüntetése Managuában (ČSTK) - Az Egyesült Államok mana­guai nagykövetsége előtt Nicaraguá­ban élő amerikai állampolgárok tüntet­tek az ország ellen folyó észak-ameri­kai agresszív akciók, illetve Grenada megszállása ellen. A mintegy 200 tün­tető elítélte a Nicaragua ellen folyó hadüzenet nélküli háborút és azokat a fehérházi törekvéseket, hogy Nicara­guában megdöntsék a forradalmi kor­mányzatot. Konsztantyin Csernyenko és Francois Mitterrand ez év júniusi moszkvai találkozóját. Ez új lehe­tőségeket nyitott a két ország kö­zötti kölcsönös megértés javításá­hoz, a gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális együttműkö­dés fejlesztéséhez. A továbbiakban a jelenlegi fe­szült nemzetközi helyzet okait ele­mezve leszögezte: helytelen a Szovjetuniót és az USA-t egy­más mellett emlegetni, amikor a feszültség okairól van szó. Ugyanis az Egyesült Államok és a NATO militarista irányvonalával szemben a Szovjetunió konstruk­tív és reális alternatívát javasol. A szovjet vezetés meggyőződése hogy a béke csak a lázas fegyver­kezés megállításával érhető el. Borisz Ponomarjov emlékezte­tett a legutóbbi szovjet javaslatok­ra, majd kijelentette, hogy a Szov­jetuniót aggasztja az, hogy Párizs aktívan részt vesz a lázas nukleá­ris és a hagyományos fegyverek terén indított versenyben. Francia- országban propagandakampányt folytatnak az állítólagos szovjet katonai fenyegetésről. Claude Estier azt hagsúlyozta, hogy a bonyolult nemzetközi hely­zet javításához hozzájárulnak a két ország parlamenti küldöttsé­geinek rendszeres találkozói. (ČSTk) - A karlsruhei alkot­mányjogi bíróság tegnap botrá­nyos döntést hozott, amellyel le­galizálta a nyugatnémet titkos- szolgálatok azon gyakorlatát, hogy lehallgatják az NSZK és a szocialista országok között meg­valósuló telefonbeszélgetéseket, illetve ellenőrzik a postai küldemé­nyeket. A bíróság ezzel a döntéssel visszautasította a vádat, amely ar­Az utóbbi időben szinte napon­ta kerül sor hasonló tiltakozó akci­ókra az amerikai elnök rezidenciá­ja előtt. A rendőrség csak október­ben több mint 100 személyt letar­tóztatott. Tegnap érte ez a sors Daniel Berrigan lelkészt, aki már a vietnami agresszió idején is a békemozgalom egyik kiemelke­dő alakja volt. Cambridge-ben a Howard Egyetemen az amerikai rendőrség letartóztatta Dessima Williamsot, a Grenadai Alap elnevezésű hala­dó társadalmi szervezet végrehaj­tó igazgatóját, aki Maurice Bis­hop forradalmi kormányát képvi­selte az Amerikai Államok Szerve­zetében. Letartóztatására azt kö­vetően került sor, hogy szerdai sajtóértekezletén bírálta az Egye­sült Államok Grenada elleni invá­zióját. Románia Változások a kormányban (ČSTK) - A tegnapi román sajtó beszámolt a kormányban eszkö­zölt változásokról. Bányaipari mi­niszterré Marin Stefanahet, olaj­ipari miniszterré Ilié Cisut, az új turisztikai és sport miniszterré Ion Stanescut nevezték ki. Washingtonban bírálják Papandreut (ČSTK) - A washingtoni kül­ügyminisztérium egyik illetékese bírálta Papandreu görög kor­mányfőt amiatt, mert elmarasztal­ta az Egyesült Államok Lengyel- országgal szembeni politikáját. John Hughes szerint Papandreu „egyáltalán nem érti az amerikai politika lényegét,“ ha azt állítja, hogy a Lengyelországgal szem­ben elrendelt diszkriminációs in­tézkedések a szocialista országok helyzetének az aláásását cé­lozták. Papandreu idézett kijelentését háromnapos lengyelországi láto­gatása során tette. Mint ismeretes, Görögország nem csatlakozott azokhoz a megtorló intézkedések­hez, amelyeket több NATO-or- szág léptetett életbe washingtoni ösztönzésre, válaszként a szükség- állapot kihirdetésére Lengyel- országban. ra figyelmeztetett, hogy a titkos- szolgálatok tevékenysége ellentét­ben áll az alkotmánnyal. A nem­zetközi telefonhívásokat és a pos­tai szállítmányokat mindenekelőtt a titkosszolgálat, az ún. alkot­mányvédelmi hivatal ellenőrzi. Ezt hivatalosan azzal indokolják, hogy ,,le kell leplezni a fegyveres táma­dás veszélyét.“ Mintha az NSZK ellen irányuló esetleges támadás­ról magánlevelekből vagy ilyen te­lefonbeszélgetésekből szerezné­nek tudomást. A kancellári hivatal beismerése szerint 1978-ban a szocialista or­szágokból érkező vagy oda cím­zett 1,6 millió levélküldeményt bontottak fel titokban. (ČSTK) - Az ENSZ-ben folytatódott a közép-amerikai helyzet vitája. A vitá­ban felszólalók túlnyomó többsége sürgette a térségben kialakult válság- helyzet békés rendezését, a térség országai ellen folyó mindennemű akci­ók és provokációk azonnali leállítását. A mongol delegátus Közép-Amerika problémáiért az állami szintű terrori- mus politikáját folytató washingtoni kormányzatot marasztalta el. Borisz Cvetkov bolgár delegátus felszólalá­sában támogatásáról biztosította a Ni­caragua és a Contadora-csoport által előterjesztett rendezési javaslatokat. A Közgyűlés politikai és biztonsági bizottságában felszólalt František Pe­H olnap lesz két éve annak, hogy a spanyol szocialis­ták fölényes győzelmet arattak a parlamenti választásokon, és az ország élére sokéves jobboldali kormányzás után baloldali kabinet került. Felipe Gonzálezék átütő vá­lasztási sikerüket annak az ígéret­nek köszönhették, hogy Spanyol- országot kimentik a NATO karmai közül, s a nép véleményét kérik ki, vajon kívánják-e Spanyolország NATO-ban maradását. Az ibériai ország akkor még nem volt az atlanti tömb tagja, de a korábbi Sotelo-kormány gyakorlatilag már a NATO kapujába juttatta az or­szágot, s tulajdonképpen csak a csatlakozási okmány hivatalos szentesítése volt hátra. A baloldali kabinet tehát kész tények álé volt állítva, és szó sem lehetett a dolgok „visszacsinálá­sáról“: már csak fel kellett tenni a pontot az „i“ betűre. Erre alig fél év múlva, tavaly májusban került sor, miközben a González-kor­mány még akkor is váltig hangoz­tatta: Spanyolország ugyan 16.- ként tagja lett a NATO politikai szervezetének, viszont a kabinet változatlanul fenntartja a referen­dumra vonatkozó korábbi ígé­retét. Ahogy teltek a hónapok, ez az ígéret kormánykörökben egyre ke­vésbé került szóba, a kabinetta­gok közül egyedül Fernando Mó­rán külügyminiszter szállt síkra minden alkalommal az ígéret megtartása mellett, viszont a mi­niszterelnök mintha „megfeledke­zett“ volna róla. Sőt a fejlemények arra utaltak, hogy Spanyolország mind közelebb sodródik a NATO- hoz. Az utóbbi egy évben a spa­nyol vezérkari főnök és a hadügy­miniszter rendszeres résztvevője volt minden NATO-ülésnek. Ezzel párhuzamosan ország­szerte fokozódott a NATO-ellenes közhangulat, és a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárttól is mind gyakrabban kérték szá­mon be nem váltott választási ígé­retét. A kormánypárt szeptember végi tanácskozásán - amelyen a decemberi pártkongresszust ké­szítették elő - a delegátusok na­gyobb hányada is a NATO-ból való távozás mellett foglalt állást. Épp ezekben a napokban fini­seitek Brüsszelben a spanyol kö­zöspiaci tagsággal kapcsolatos tárgyalások, amelyeket legkésőbb október 1 -ig le kellett volna zárni. Ezeken a konzultációkon résztve­vő közöspiaci illetékesek, miköz­ben a portugál és a spanyol kül­ügyminiszterrel a még vitatott csatlakozási feltételekről tárgyal­tak, fél szemmel Madridra figyel­tek, s mivel onnan a kormánypárt soraiból a NATO-tagságot ellenző véleményekről érkeztek hírek, úgy látták jónak: nem hamarkodják el Spanyolország közöspiaci belépé­sét. Brüsszelben mindezek isme­retében úgy határoztak, hogy az eredetileg kitűzött határidőt felrúg­va elhúzzák a csatlakozási tárgya­lásokat, s ezzel is jelezni akarták Madridnak: ha berzenkednek a NATO-tagság ellen, akkor Madrid előtt nem nyílik meg egykönnyen a Közös Piac kapuja. ňažka csehszlovák küldött. Hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Államok által idén márciusban bejelentett terv meg­valósítása minőségileg új katonai-stra­tégiai helyzetet eredményezne és elő­re nem látható válsághelyzetek követ­kezhetnének be. Végezetül rámutatott arra, hogy a kozmikus fegyverkezés elhárítását célzó szovjet javaslatok megvalósítása hozzájárulna annak az ENSZ által kitűzött célnak az elérésé­hez, hogy a világűrt kizárólag békés célokra használják. Vlagyimir Petrovszkij bírálta az Egyesült Államokat azért, hogy zátony­ra futtatták a szovjet-amerikai leszere­lési tárgyalásokat és blokkolnak más Ezt kétségtelen figyelmeztetés­nek szánták, és a González-kor- mány is így fogta fel, hiszen ezek után ismét megfogyatkoztak a NATO-tagságot bíráló kijelenté­sek a kormány soraiban. Azóta újabb hónap telt el, s mindössze néhány hét van még hátra a párt decemberi kongresszusáig, ame­lyen majd ismét felizzik a NATO- tagság körüli vita. Számítani lehe­tett arra, hogy a tulajdonképpen két tűz közé került Felipe Gonzá­lez kormányfő - aki egyúttal a párt vezére is - a NATO-ügyben előbb-utóbb, de a kongresszusig' mindenképpen színvallásra kény­szerül. A héten került sor erre, pár órával annak a hírülvétele után, hogy a Közös Piac Portugáliával gyakorlatilag már megállapodott a csatlakozás feltételeiről és a be­lépés 1986-os dátumáról, míg a spanyol csatlakozás kérdését függőben hagy­ta. * A 42-éves spanyol kor­mányfő a napok­ban taktikát vál­toztatott: bejelentette, hogy 1986 februárjában tartják meg az ígért népszavazást. Közlésével három legyet akart ütni egycsapásra: a nyugtalanko­dó közvéleményt és a saját pártján belüli elégedetlenséget próbálta csillapítani, ugyanakkor nyomást kívánt gyakorolni Brüsszelre, hogy ne akadékoskodjon tovább a belé­pés körül. (A Közös Piac szerint a tárgyalások elhúzódásának nem Brüsszel az oka, hanem a spanyol magatartást minősítik körülmé- nyeskedónek, mert Madrid túl elő­nyös csatlakozási feltételeket akar kicsikarni.) A nagy kérdés az, vajon sikerül- e egyszerre mindhárom szándé­kát megvalósítani, illetve Brüsszel hogyan reagál erre a „leckére“. Figyeljük csak meg a tervezett népszavazás dátumát: 1986 feb­ruárja. A közöspiaci csatlakozás időpontja valószínűleg 1986 janu­árja. Nem véletlen, hogy a két dátum ennyire közel esik egymás­hoz. Épp ebben rejlik a madridi taktika lényege. Gonzálezék bíz­nak abban, hogy a közöspiaci fel­vétel nem szenved halasztást. Ha így lesz, akkor Madrid a nyugat­európai országok iránti „hála“ fe­jében még tehet valamit annak érdekében, hogy benntartsa az or­szágot a NATO-ban is. A referen­dumot - tekintettel arra, hogy vá­lasztási évről van szó - a spanyol kabinet aligha vonja víszsa, de ezenkívül még más irányban is manőverezhet. Például a szava­zóknak azt teszik fel kérdésként, hogy Spanyolország tagja legyen- e a NATO katonai szervezetének. S ha erre netán a többség nemmel válaszolna, a lényeg akkor is vál­tozatlan: Spanyolország továbbra is tagja lenne a NATO politikai szervezetének. G onzález e napokban tett nyi­latkozata is arra utal, hogy erre megy ki a játék. „Spanyolor­szág nem kínálhat fel a Nyugatnak csak gazdasági, politikai és kultu­rális együttműködést, mert ez ke­vés“ - nyilatkozta. A miniszterel­nök eszerint világosan látja a két tagság közötti összefüggést: Spa­nyolországot nem bocsátják be a Közös Piac kapuján, ha nem marad meg legalább a NATO poli­tikai szervezetében. sokoldalú eszmecseréket is. Felhívta a figyelmet a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon megtett szovjet javasla­tokra, azonban az Egyesült Államok és szövetségesei ezen a fórumon is kitér­nek a közép-európai katonai szemben­állás szintjének a csökkentésével összefüggő kérdések megoldása elől. A nicaraguai kormány kérésére az ENSZ-ben hivatalos dokumentumként kiadták annak a terrorista akciókra ösztönző „kézikönyvnek'' a másolatát, amellyel az amerikai titkosszolgálat lát­ta el a nicaraguai ellenforradalmárokat. Egyesült Államok TILTAKOZÓ MEGMOZDULÁSOK Dél-Koreában a szöuli nemzeti egyetem mintegy 3 ezer hallgatója az egyetem helyiségeiben ülősztrájkot tartott demokratikus jogo­kat, valamint Csőn Tu Hwan diktátor lemondását és szabad válasz­tások kiírását követelve. A diákok kormányellenes megmozdulásai­kat folytatják annak ellenére, hogy az egyetem területét 6 ezer fegyveres rendőr szállta meg. Képünkön polgári ruhás rendőrök letartóztatnak egy sztrájkoló diákot. (Teletoto - ČSTK) Botrányos elöntés P. VONYIK ERZSÉBET = ENSZ-HÍREK -----------­Na pirenden a közép-amerikai helyzet és a biztonság kérdései Játszmák - függőben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom