Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-27 / 255. szám, szombat
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1984. október 27. XXXVII. évfolyam 255. szám ★ Ára 50 fillér Történelmi határkövek Ezekben a napokban emlékezünk meg a Csehszlovák Köztársaság létrejöttének 66., az államosítási dekrétum kihirdetésének 39., és a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény jóváhagyásának 16. évfordulójáról. Európa országainak zömében, beleértve a cseh országrészeket és Szlovákiát, elsősorban az Októberi Forradalom hatására lendült fel a nemzetközi felszabadító és a munkásmozgalom. Lenin jelszavai az annexiók nélküli békéről és a nemzetek önrendelkezési jogáról óriási hatással voltak a széles népi rétegek gondolkodásmódjára. Ez a hatás megnyilvánult a csehszlovák állam létrejötte idején, majd fennállásának első éveiben is, amikor a néptömegek és a forradalmi proletariátus a történelmi tapasztalatokból okulva, mentesült az állam jellegével kapcsolatos illúzióktól, amelyeket a burzsoázia és a reformisták tápláltak. Jóllehet a Csehszlovák Köztársaság megalakulása kétségtelenül egyet jelentett a csehek és a szlovákok nemzeti léte feltételeinek javulásával, a polgári köztársaság gazdasági, kulturális és nemzetiségi fejlődése megerősítette azt a tényt, hogy a kapitalizmus nem olyan és nem is lehet olyan társadalmi rend, amely képes eleget tenni a társadalom többsége szociálgazda- sági, politikai és nemzetiségi követelményeinek. A polgári köztársaságban, amelyet esetenként kritikátlanul dicsőítettek, elmélyült minden alapvető társadalmi ellentmondás, és egyidejűleg számos új ellentmondás keletkezett. A burzsoá Csehszlovák Köztársaság fennállásának egész ideje alatt nem oldotta meg a nép egyetlen alapvető szociális problémáját sem, sőt az ellentmondások, beleértve a nemzetiségi ellentmondásokat, példátlanul elmélyültek. Ez logikus és törvényszerű folyamat volt. Ugyanúgy logikus volt az is, hogy a növekvő nemzetiségi elnyomás radikalizálta az osztályharcot. És ismét törvényszerű, történelmileg elkerülhetetlen és logikus volt, hogy a csehszlovákiai proletariátus marxista-leninista pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a társadalmi haladás zászlóvivője a két világháború közti időszakban a proletariátus jogainak védelmére kelt. így volt ez a gazdasági válság nehéz éveinek osztályharcában, a fasizmus veszélye ellen a köztársaság védelméért folytatott harcban és a náci elnyomás sötét éveiben. A Szlovák Nemzeti Felkelés - a kezdődő nemzeti demokratikus forradalom - harcterein, a cseh nép hősi ellenállási küzdelmében, amely a májusi felkelésben tetőzött, mérhetetlen áldozatok árán olyan alapvető társadalompolitikai változásokra került sor, amelyeket a Győzelmes Február fejezett be. Ennek fontos előfeltétele volt 1945. október 25-én az államosításról szóló dekrétum ünnepélyes kihirdetése. A forradalmi helyzetnek köszönhetően ezen az alapon a nép kezébe mentek át a bankok, a pénzintézetek, a kulcsipar és a nagyvállalatok. Ez a folyamat a nemzeti felszabadító harcban végrehajtott alapvető forradalmi változások eredménye volt. Fontos határköve a nemzeti demokratikus forradalomnak. A müncheni diktátum előtti köztáraságban a szociális és a nemzetiségi elnyomásnak keserű tapasztalatai, a nyugati burzsoá hatalmak példátlan magatartása a köztársaságunk számára sorsdöntő fejlemények idején, valamint a csehszlovák burzsoázia politikájának politikai és erkölcsi csődje - mindez szilárdította népünk zömének meggyőződését, hogy örök időkre szakítani kell a burzsoáziával és antihumánus társadalmi rendjével. Szilárdult az a meggyőződése, hogy jövőjét új, szociális szempontból igazságos alapokra kell építenie. Noha az önálló csehszlovák állam létének kezdetén előfordultak olyan törekvések, hogy a nemzetiségi problémákat a szociális problémák komplexuma részeként oldják meg, az objektív körülmények - elsősorban a burzsoá köztársaság osztályanta- gonista jellege - nem tették lehetővé konkrét megvalósulásukat. A nemzeteink szükségleteivel összhangban álló igazságos államjogi elrendezéshez vezető úton 1948 februárjában népünk győzelme fontos határkő lett. A föderációs alkotmánytörvény elfogadása előtt azonban nem alakult ki átfogó jellegű tartós dinamikus államjogi elrendezés. Eltekintve számos problémától és esetenként célzatosan éltetett előítélettől, le kellett küzdeni azt a leegyszerűsített elképzelést is, hogy a gazdasági különbségek kiegyenlítődése útján automatikusan megoldódik nemzeteink kapcsolatának számos kérdése. Tizenhat évvel ezelőtt, a föderációról szóló alkotmánytörvény jóváhagyása kétségtelenül kedvezően hatott politikai és társadalmi fejlődésünkre, és kezdettől fogva jelentős konszolidáló tényező volt. Ez a törvény kifejezte a nép akaratát, és jóváhagyása megfelelt két nemzetünk szükségleteinek. Betetőzte az olyan államrendszer építését, amely hazánkban összhangban van nemcsak a nép akaratával, hanem elsősorban a fejlett szocialista társadalom építésének objektív szükségleteivel. Ebben az esetben is a marxista-leninista elmélet következetes érvényesítése megerősítette, hogy a szocializmus építése az élet minden területén, a nemzetiségi szférát beleértve, megkívánja az általános alapelvek alkotó jellegű alkalmazását. Államiságunk fejlődésének e fontos határköveiről abban az időszakban szólunk, amikor a Szlovák Nemzeti Felkelésnek, a Cseh Nép Májusi Felkelésének és Csehszlovákiának a dicső szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójára emlékezünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy csak a Szovjetunióval való szövetségünknek és együttmüködésünknek köszönhetően nyerhettük vissza szabadságunkat, népünk csak ennek köszönhetően építheti a köztársaságot szabad akaratából, elképzelései szerint. (Pravda) Az SZNT 14. ülésének második napja Tovább javítjuk az emberről való sokoldalú gondoskodást A tanácskozáson részt vett Peter Colotka elvtárs • A kormány beszámolóját Nagy Kázmér miniszter terjesztette elő • A szociális programok a gazdasági programok szerves részét képezik (Tudósítónktól) - A Szlovák Nemzeti Tanács 14. ülésének második napján megjelent Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, a szlovák kormány miniszterei. Jelen volt Zbynek Zalman, a Cseh Nemzeti Tanács alelnöke. A tanácskozást Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, A bizottságok előzetesen megtárgyalták a beszámolót, álláspontjukat Anna Kretová, az SZNT alelnöke, a bizottságok előadója terjesztette elő. Elmondta, hogy a képviselők a tanácskozásra készülve 26 felmérést végeztek, különböző létesítményekben és intézményekben megismerkedtek azokkal a tényezőkkel, amelyek a munkafolyamatban közvetlen hatást gyakorolnak a dolgozókra. Megállapították, hogy szociálpolitikánk a társadalom és a dolgozók szükségleteivel összhangban fejlődik, a dolgozókról való gondoskodás tökéletesedik. A képviselők szorgalmazták, hogy a szociális tervek az irányítás minden szintjén szervesebben kapcsolódjanak össze a gazdasági tervekkel. Megelégedéssel nyugtázták az üzemi balesetek számának csökkenését, de ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a többi baleset száma szüntelenül emelkedik. Rámutattak, hogy a munkavédelem felelősségteljesebb magatartást követel meg, szigorítani kell a munka- és technológiai fegyelmet. Bírálóan szóltak a védőeszközök hiányáról és minőségéről. Kiemelték az üzemegészségügy az SZNT elnöke nyitotta meg, majd a napirendnek megfelelően Nagy Kázmér munkaügyi és szociális miniszter előterjesztette a kormány beszámolóját a dolgozókról való gondoskodás helyzetéről, különös tekintettel a munkakörülmények javítására, az egészségvédelemre, a munkavédelemre és az üzemi étkeztetésre. Nagy Kázmér elvtárs beszédét mondja (Magda Borodáčová felvétele - ČSTK) és az étkeztetés bővítésének fontosságát. Ezután vita következett. Elsőként Ladislav Abrahám szólalt fel. Kifejtette, hogy a szakszervezetek állandó feladatuknak tartják a dolgozók munka- és életfeltételeinek javítását, az üzemek szociálpolitikájának tökéletesítését. Rámutatott, hogy az üzemekben a szociális tervek még mindig nem Nagy Kázmér elvtárs beszéde A szlovák kormány megbízásából előterjesztem azt a jelentést, amely értékeli a Szlovák Nemzeti Tanács intézkedéseiből, a szlovák kormány programnyilatkozatából és intézkedéseiből, valamint a káderképzés, a személyzeti és a szociális fejlesztés tervszerű irányítási rendszere tökéletesítésének 7. ötéves tervidőszakra szóló intézkedéseiből eredő feladatok teljesítését. A fejlett szocialista társadalom építésének irányvonala, amelyet a CSKP XIV. kongresszusa hagyott jóvá, s a XV. és a XVI. pártkongresszus tovább konkretizált, a társadalom politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésének átfogó, hosszú távú, marxista-leninista programja. Céljainak elérése során pótolhatatlan szerepe van a közületek és a szakszervezeti szervek által a kollektívák szociális fejlődéséről való gondoskodásnak. A káderképzés, a személyzeti és a szociális fejlesztés 7. ötéves tervidőszakra szóló terve, amelyet a szlovák kormány 80/1980-as számú határozata alapján dolgoztak ki, a közületeknél a szociális (Folytatás a 2. oldalon) képezik minden esetben a gazdasági tervek és a kollektív szerződések szerves részét. A legtöbb fogyatékosság ezen a téren a nemzeti bizottságok által irányított munkahelyeken tapasztalható. Alojz Čmelo az iparügyi és építőipari tárca eredményeit elemezte megállapítva, hogy a helyzet általában kedvező, bár sok gondot okoz a lakáshiány, nem sikerült megfelelő mértékben csökkenteni a veszélyes munkahelyek számát, és az üzemi konyhák felszereltsége sem felel meg a követelményeknek. Elena Litvajová a dolgozó nők helyzetét elemezte. Példákat felsorakoztatva igazolta, hogy a róluk való gondoskodás az utóbbi években javult, bár igaz, hogy az (Folytatás a 2. oldalon) Köszönet a jókívánságokért Konsztantyin Csernyenko elvtárs levele Gustáv Husák elvtárshoz (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök levelet kapott Konsztantyin Usztyinovics Csernyenkótól, az SZKP KB főtitkárától, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökétől, amelyben az köszönetét fejezi ki azokért a jókívánságokért, amelyeket a CSKP KB, Csehszlovákia népe és saját nevében 73. születésnapja alkalmából Husák elvtárs küldött. Példásak a csehszlovák - finn kapcsolatok Koivisto államfő fogadta Bohuslav Chňoupeket (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodik, tegnap Helsinkiben fogadta Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke. A csehszlovák miniszter a finn elnöknek átadta Gustáv Husák- nak, a CSSZSZK elnökének üdvözletét, amelyet szívélyesen viszonoztak. A megbeszélés során értékelte Paavo Väyrynen finn külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait, amelyeken elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról és külpolitikai kérdésekről volt szó. A csehszlovák-finn kapcsolatok példásak, és a békés egymás mellett élés elvén alapulnak, hangsúlyozta Chňoupek miniszter és rámutatott, hogy Csehszlovákia érdeke e kapcsolatok továbbfejlesztése. Figyelmeztetett továbbá a két ország közötti rendszeres politikai párbeszéd jelentőségére, amely e kapcsolatokat pozitívan befolyásolja, és kiemelte a kiváló kulturá- (Folytatás a 2. oldalon) Csernyenko elvtárs mély háláját fejezte ki a CSKP Központi Bizottságának, Csehszlovákia népének és személy szerint Husák elvtársnak az elvtársi és szívélyes üdvözletért és tevékenységének nagyra értékeléséért. Egyúttal nagy megelégedéssel nyilatkozott a sokoldalú szovjet-csehszlovák együttműködés sikeres fejlődéséről, amely a két testvérpárt, -állam és -nép kitartó erőfeszítéseinek köszönhető. Végezetül Csernyenko elvtárs boldogságot, megelégedettséget és új sikereket kívánt Husák elvtársnak, valamint a testvéri Csehszlovákia minden kommunistájának és dolgozójának a fejlett szocialista társadalom építéséhez, a béke és a szocializmus nagy ügyének győzelméért vívott harchoz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
