Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-22 / 250. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1984. X. 22. Szilárdítjuk biztonságérzetünket írta: Nagy Kázmér, az SZSZK munkaügyi és szociális minisztere Gazdaságfejlesztésünk általá­ban kedvező eredményei további intézkedéseket tettek lehetővé a lakosság egyes szociális és bér- jövedelmeit illetően, amelyeke a CSKP KB októberi ülésén ha­gyott jóvá. Lakosságunk nagyjából már megismerkedett velük és tud­ja, hogy ezek az 1985. január 1 -én hatályba lépő intézkedések növe­lik egyes lakosságcsoportok szo­ciális és bérjövedelmét, hogy fo­kozatosan teljesítsük a CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött szociális programot. Megvalósításukra tár­sadalmunk évente 4 milliárd 142 millió koronát fordít, ebből az SZSZK-ra 1 milliárd 317 millió ko­rona jut. Hogyan oszlanak meg ezek a nem csekély költségek a szoci­álpolitika egyes szakaszai között? Az SZSZK-ban a gyermekes csa­ládok társadalmi megsegítésére 527 millió korona, járadékbiztosí­tásra 287 millió korona, a beteg- biztosítás módosítására 130 millió korona jut. Társadalmunk különfé­le formákban segíti a gyermekes családokat. Az állami költségve­tésből e célra fordított eszközök volumenje szüntelenül növekszik, így például tavaly a gyermekes családok az állami eszközökből 22 milliárd korona pénzjuttatást kap­tak, ami évente 5920 korona min­den eltartatlan gyerekre. Az SZSZK-ban ez 8 milliárd 131 ezer korona volt, vagyis az országos költségeknek 37 százaléka. Ezen túlmenően Szlovákiában a gyer­mekes családok 2,6 milliárd koro­na értékű természetbeni segítség­ben részesültek. A gyermekes családok társadalmi megsegítésé­re országos viszonylatban össze­sen 36,6 milliárd koronát, ebből az SZSZK-ban 13,1 milliárd koronát fordítottunk. E társadalmi segítség legfonto­sabb részét képezi a családi és a gyermeknevelési pótlék, amely lehetővé teszi, hogy a családok fedezzék a gyermeknevelés költ­ségeinek jelentős hányadát. Mi­után ez a pótlék havonta minden gyerekre 20 koronával növekszik, szintje eléri egy gyerekre a 200, két gyerekre a 650, három gyerek­re az 1210, négy gyerkre az 1720 koronát és minden további gye­reknél 350 koronával emelkedik. Ez az intézkedés az SZSZK-ban évente 377 millió koronát követel meg. Azzal számolunk, hogy főleg a fiatalok körében nagy visszhan­got kelt a gyermekgondozási se­gély bevezetése már az első gyer­meknél, annak egy éves koráig. Ez 600 korona lesz, vagyis ugyan­annyi, amennyi eddig csak a második és minden további gyermeknél adtunk kétéves korá­ig. Ezt a segélyt az anya akkor kaphatja meg, ha a fizetett szülési szabadság után nem lép munkába és gondoskodni fog a gyerekről, így az SZSZK-ban évente mintegy 135 millió koronát folyósítunk. Ez az intézkedés javít a fiatal csalá­dok életén, főleg azonban anyagi helyzetén. Hiszen eddig a fiatal anyák zöme gyermekének leg­alább egyéves koráig fizetetlen szabadságot vett ki. A fiatal nemzedékről való gon­doskodás tökéletesítése kereté­ben hosszabb lesz a szabadság alapidőtartama is, amely jelenleg két hét. A szabadság alapidőtarta­mának 2-ről 3 hétre történő meg­hosszabbításával megszüntetjük az ezzel kapcsolatban fokozato­san kialakult egyenetlenségeket, így például a szakmunkástanulók számára, akiknek tanulmányi ide­jük alatt 4 hetes szabadságuk van, rendkívül kedvezőtlen az átmenet a kéthetes szabadságra, miután munkába lépnek. Ez az intézke­dés vonatkozik a középiskolák végzett tanulóira is, akiknek tanul­mányaik idején kéthavi szünidejük volt és azokra a fiatalokra, akik azonnal az iskolakötelezettség után munkába léptek és 18 éves korukig három hét szabadságuk volt. Ez a rendezés nem kíván meg további béreszközöket, mivel a munkaidő csökkenését pótolni fogja jobb kihasználása. Miért foganatosítunk néhány in­tézkedést a járadékellátásbanV Tudjuk, az átlagkereset szintje az egyik döntő fontosságú mérce, amelytől az öregségi, a teljes és a részleges rokkantsági, illetve az özvegyi járadék szintje függ. Jelenleg a dolgozók átlagbére a hatvanas évek átlagos bérszint­jénél 90-100 százalékkal na­gyobb. Az SZSZK népgazdaságá­ban dolgozók átlagos havi bére 1965-ben 1456 korona, 1970-ben 1910 és 1983-ban 2745 korona volt. Még gyorsabb ütemben nö­vekedett az efsz-ek tagjainak és dolgozóinak havi átlagos javadal­mazása. Az új járadékok alapját képező bérek tehát szüntelenül növekednek, míg főleg az 1970-ig, jóval alacsonyabb keresetek alap­ján odaítélt járadékok lényegében változatlanok maradtak. Ennek következtében ez utóbbi járadéko­sok kedvezőtlen szociális helyzet­be kerültek. Ezért teljes mérték­ben indokolt járadékuk szintjének emelése. Ehhez hasonlóan sürgető fon­tosságú volt megoldani a legala­csonyabb nyugdíjakban részesülő járadékosok, illetve az antifasiszta ellenállási mozgalom résztvevői anyagi ellátottságának kérdését. Az 1970-ig odaítélt öregségi és rokkantsági nyugdíjakat havi 70 koronával, az özvegyi járadékot ezen összeg 60 százalékával, a részleges rokkantsági járadékot 50 százalékával és az árvasági járadékot 30 százalékával emeí- jük. Az SZSZK-ban erre a célra évente 190 millió koronát fordí­tunk. Abban az esetben, ha a járadék az egyedüli bevételi forrás, akkor alsó szintjét egy személy eseté­ben 950 koronára, házaspár ese­tében 1600 koronára emeljük. Ez Szlovákiában mintegy 80 ezer nyugdíjast érint, s az évi költség hozzávetőleg 70 millió korona lesz. Természetesen továbbra is le­hetséges az, hogy a nemzeti bi­zottságok egyszeri és ismétlődő szociális segélyben részesítsék az alacsony jövedelmű nyugdíja­sokat. Az ellenállási mozgalom részt­vevői nyugdíjának alsó határa havi 70 koronával lesz nagyobb, vagyis az I. csoportban eléri az 1770 koronát, a II. csoportban az 1470 koronát, a III. csoportban az 1270 koronát, a IV. csoportban pedig az 1170 koronát. Amennyiben ez a járadék olyan házaspár egyetlen jövedelme, amelynek egyik tagja részt vett az ellenállási mozgalom­ban, szintjét felemeljük 1700 koro­nára. Megfelelőképpen módosulni fog az ellenállási mozgalom el­hunyt résztvevői hozzátartozóinak nyugdíja is. További intézkedések szabályozzák azt, hogy az ellenál­lási mozgalom résztvevői és özve­gyeik ingyenes gondozói ellátás­ban, a nemzeti bizottságok által szervezett üdültetésben és gyógy­fürdői ellátásban is részesülnek. A széles nyilvánosságot bizo­nyára érdekelni fogja, hogy a jára­dék módosítások túlnyomó részét a Nyugdíjbiztosítási Hivatal anél­kül hajtja végre, hogy ezt a módo­sítást a járadékélvezók kérvé­nyeznék. Egyes módosítások vég­rehajtása azonban megkívánja a nemzeti bizottságok közvetlen részvételét. Ez főleg a legalacso­nyabb járadékokban részesülők szociális helyzetének megállapítá­sára vonatkozik. A betegbiztosításban, szintén 1985. január 1-i hatállyal, növek­szik annak a tiszta napi bérnek felső határa, amelyből a táppénzt kiszámítják, mégpedig ötnapos munkahetet véve alapul, az eddigi 120-ről 150 koronára. Gyakorlati­lag ez azt jelenti, hogy egy hónap­ban a táppénz maximálisan elér­heti a 2950 koronát. A táppénz felső határát csak azoknál a dol­gozóknál korlátozzuk, akiknek ha­vi bruttó keresete meghaladja a 4100 koronát, míg eddig ez a szint 3240 korona volt. A CSKP KB 11. ülése tehát ezeket az alapvető szociális intéz­kedéseket hagyta jóvá. A politikai­szervezési intézkedéseknek meg­felelően azzal számolunk, hogy a Szövetségi Gyűlés ez év no­vemberi ülésén fogja novellizálni az ezzel kapcsolatos törvényeket. Ennek megfelelően módosulnak majd az idevágó további rendele­tek és jogszabályok is, hogy az illetékes szervek és a nemzeti bi­zottságok 1985 januárjától igazod­hassanak hozzájuk. Nem kevésbé fontosak azok az intézkedések, amelyekkel növel­jük a bérekből származó lakossági jövedelmet. Ezek úgyszintén 1985. január 1-ével lépnek hatály­ba. Céljuk elsősorban megterem­teni annak kedvezőbb előfeltétele­it, hogy megvalósítsuk a bérrend­szer gazdasági hatékonysága nö­velésének, a gazdaságosságban, a minőségben és a hatékonyság­ban az anyagi érdekeltség fokozá­sának programját. Ezek az intéz­kedések az anyagi szféra több ágazatának dolgozóira vonatkoz­nak. Elsősorban a munkások egyes kiválasztott csoportjaira, az elektrotechnikai ipar termelés előt­ti szakaszainak nagy teljesítményt nyújtó dolgozóira, az építőipar munkásaira, és üzemtechnikusai­ra, valamint az élelmiszeripar bi­zonyos szakágainak munkásaira. A társadalmilag fontos építke­zéseken a dolgozók jobb stabilizá­lása és nagyobb teljesítőképessé­ge érdekében bérelőnyökben ré­szesítjük az építőipari termelés munkásait, a külső szereléseket végző dolgozókat, a hosszabb ideig családjuktól távol dolgozó üzemtechnikusokat. Az SZSZK Építőipari Minisztériumának kere­tében ezen a címen 110 millió koronával fog évente növekedni a béreszközök volumenje. Rendkívüli bérügyi intézkedé­sekre kerül sor az élelmiszeripar egyes kiválasztott szakágaiban. Azokban, amelyekben nehezeb­bek a munkafeltételek, elavult a termelési berendezés és tartó­san több műszakban üzemelnek. A béremeléssel hatásosabban kí­vánjuk ösztönözni a munkásokat, a mestereket és az üzemtechniku­sokat a nyersanyag és a gépek jobb kihasználására. Az élelmi­szeripar mintegy 11 500 dolgozója számára ezen a címen 22 millió koronát irányoztunk elő. A jóváhagyott bérügyi intézke­dések jelentős hatással lesznek a nem termelő szférára is. Céljuk az, hogy jobban jutalmazzuk az egészség- és az iskolaügy döntő fontosságú szakembercsoportjai­nak igényes, fáradságos és társa­dalmilag fontos munkáját. Annak következtében, hogy az anyagi termelés ágazataiban a bérek gyorsabban növekedtek, a kere­seti arányok fokozatosan kedve­zőtlenekké váltak e szakemberi csoportok számára, noha munká­juk jellege, valamint igényelt képe­sítésük lényegében azonos, mint a termelő és a nem termelő szfé­rában dolgozó szakembereké. Az iskolaügyben foganatosított intézkedések célja megoldani az időszerűvé vált problémákat, ami hozzájárul az oktatási-nevelési fo­lyamat tökéletesítéséhez, iskola­ügyi rendszerünk további fejleszté­séhez. Elsősorban emelni fogjuk az olyan alapiskolai tanítók és neve­lők alapfizetését, akiktől főiskolai képesítést igénylünk, mégpedig a középiskolai tanítók alapfizeté­sének szintjére. Ezáltal javulni fog az oktatási rendszer legfontosabb szférájában a teljes mértékben ké­pesített dolgozók bérügyi helyze­te. Az SZSZK-ban ez a módosítás több mint 33 ezer dolgozót érint és megkívánja az éves béreszközök mintegy 103 millió koronával való növelését. Ez annyit jelent, hogy az átlagos havi kereset 260 koro­nával lesz nagyobb. Elvárjuk azt, hogy a módosítás hozzájárul az alapiskolai oktatás színvonalának emeléséhez és növelni fogja a fér­fiak számára az ilyen típusú isko­lákon a tanítói hivatás attraktivi- tását. Arra törekedve, hogy támogas­suk a pedagógusi hivatásválasz­tást és stabilizáljuk az iskolaügyi dolgozókat, emeljük a fizetését és meggyorsítjuk a bérskálán való előrelépést fiatal pedagógusok­nak, főleg azoknak, akiknek gya­korlata nem haladja meg a hét esztendőt, mégpedig az alap- és a középiskolák minden típusában. Ez a módosítás az SZSZK-ban több mint 17 ezer dolgozót érint, és évente megkívánja a béreszkö­zök volumenjének 22 millió koro­nával történő emelését. Ezáltal a főiskolai képesítéssel rendelke­ző alapiskolai pedagógusok havi fizetése hozzávetőleg 350 koroná­val lesz nagyobb. Azzal is számolunk, hogy meg­felelő mértékben emelkedni fog a főiskolai képesítéssel rendelke­ző óvodai tanítók alapfizetése. Ez a növekedés mintegy 100 koronát fog átlag kitenni. A változások érintik a főiskolai dolgozókat is. A tanársegédek, az adjunktusok és a lektorok alapfi­zetése összesen 6 millió koroná­val lesz nagyobb. A több mint 1300 ilyen pedagógusnak átlagos havi keresete tehát mintegy 225 koronával fog növekedni. További nem csekély pénzesz­közöket, évente 12 millió koronát fordítunk egyes bérpótlékok növe­lésére, hogy megfeleljenek a mó­dosított alapfizetéseknek, továbbá az extern tanítók jutalmazásának rendezésére, a segédnevelők éj­szakai műszakban végzett mun­kája bérpótlékainak növelésére, il­letve a nehéz és az egészségre káros feltételek között végzett munka bérpótlékainak növelésére. Az egészségügyben lépéseket teszünk a jelentős differenciálás érdekében, a nagy teljesítőképes­ségű és tapasztalt szakemberek meghatározott csoportjainak javá­ra, továbbá abból a célból, hogy elmélyítsük az érdekeltséget a je­lentős fizikai és szellemi igénybe­vétellel járó, nem attraktív, nehéz szakaszokon végzett munkában és a megelőző gondoskodás fel­adatai teljesítésében. A járóbeteg-ellátás fejlesztésé­nek és tökéletesítésének s főleg annak igénye, hogy a táppénze­sek gyorsan visszatérjenek a munkafolyamatba, megkívánja az üzemi és a körzeti orvosok, valamint egészségügyi nővéreik, a véleményező orvosok és a járó­betegellátás tapasztalt szakem­berei javadalmazásának tökélete­sítését. Ez hozzávetőleg 6500 dol­gozóra vonatkozik, akiknek havi bére átlag több mint 120 koronával fog növekedni. Ehhez hasonlóan havonta átlag 260 koronával lesz nagyobb fizetésük a diabetológu- soknak, az oftalmológusoknak, az aneszteziológusoknak és a higié­niai szolgáltatás orvosainak. A bölcsődei nővérek - össze­sen 22 ezer fő - fizetésének eme­lése megkívánja, hogy 31,5 millió koronával növeljük az e célra for­dított béreszközök volumenjét. Ezen túlmenően - a népgazda­ság más ágazataihoz hasonlóan - előnyben részesítjük az egész­ségügyi intézményekben a máso­dik műszakban végzett munkát. Az órabér itt 1,50 - 2,50 koronával fog növekedni. Pótlékot folyósí­tunk a nehéz, illetve az egészség­re káros feltételek között végzett munkáért is. Számolunk azzal, hogy az átlagos havi fizetés 150 koronáig terjedő emelése hozzá­járul a mintegy 16 500 egészség- ügyi középkáder stabilizálásához. A szociális intézetekben is ked­vezőbbé válnak az egészségügyi dolgozók és a nevelők egyes cso­portjainak fizetési feltételei. Itt a rendezés 2000 dolgozóra vonat­kozik és évente mintegy 4 millió koronát követel meg. A szociális ellátás, a nyugdíj- és a betegbiztosítás, valamint a bér­politika területén foganatosított új intézkedések tehát közvetlenül vagy közvetve lakosságunk széles rétegeit érintik. Erre a célra az állami költségvetésből milliárdos tételeket fordítunk, mégpedig olyan időkben, amikor a fejlett és gazdag tőkés államok jelentősen csökkentik szociális költségveté­seiket, a munkaalkalmak számát és állampolgáraiknak nem szava­toljak még az alapvető létbizton­ságot sem. Ezzel szemben mi rendszeresen, céltudatosan, gaz­dasági lehetőségeinknek megfele­lően szilárdítjuk népünk szociális vívmányait és a dolgozók életszín­vonala emelése viszonylatában gondoskodunk a CSKP XVI. kong­resszusa és az SZLKP kongresz- szusa határozatainak megvalósí­tásáról. Olyan ellenvetés is el­hangozhat, hogy néhány további bérügyi és szociális kérdést is meg kellene oldani. Az ilyen ész­revételek közül számos nyilvánva­lóan helytálló. Csakhogy tekintet­be kell vennünk, hogy csupán a népgazdaságunk rendelkezésé­re álló eszközöket oszthatjuk fel. Ezért ebből az alkalomból külö­nösképpen tudatosítanunk kell, hogy bérügyi és szociális területen a további előrelépés csak minden dolgozó becsületes munkájától, a termelés, a munkatermelékeny­ség további növelésétől, a haté­konyság és a minőség javításától függ. Történelmi események krónikája (1944. október 22-28) ► október 22 - a karéliai front csapatai Észak-Finnország- ban legyőzték a német egy­ségeket, átlépték a szovjet- -norvég határt és megkezd­ték Norvégia felszabadí­tását.- Az SZNT elnöksége Viest és Golian tábornokok jelen­létében megtárgyalta a ka­tonai helyzetet és úgy dön­tött, hogy a politikai és kato­nai vezetés helyezze át székhelyét Donovalyba. Az SZLKP vezetősége tagjait elosztotta úgy, hogy vala­mennyien vagy a partizán­harcokban vagy az illegális munkában vettek részt.- a 3. csehszlovák ejtőer­nyős brigád egységei elfog­lalták Pelsőcöt (Plešivec) és Sását. 1 október 23 - a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia elismerte az ideiglenes fran­cia kormányt- a 3. belorusz front egysé­gei betörtek Kelet-Poroszor- szág területére-Az SZNT rendkívüli ülést tartott Banská Bystricában, ez volt utolsó tanácskozása a Felkelés területén. Elren­delte, hogy az SZNT hatás­körét vegye át elnöksége addig, mig nem hívhatják ismét össze a plenáris ülést. i október 24 - a 2. ukrán front csapatai bevonultak Satu Maréba- Az 1. ukrán front 38. had­serege felújította támadását a Duklai szoros térségében. > október 26 - a 4. ukrán front csapatai felszabadították Mukacsevót és a Humennéi járás több észak-keleti tele­pülését > október 27 - a 4. ukrán front csapatai felszabadították Uzshorodot valamint több kelet-szlovákiai községet. > október 27-28 - Banská Bystricából az utolsó felkelő egységek is a hegyekbe mentek, hogy ott, új körül­mények között folytassák a harcot-tm-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom