Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-20 / 249. szám, szombat
ÚJ szú 5 1984. X. 20. „Sohasem csalódtam az emberekben...“ EGY VETERÁN KOMMUNISTA PORTRÉJA Rövid munkaértekezlet a KC-6-os felszedőgép előtt. Németh Ernő segédagronómus, Beke Béla és Fábik Zoltán gépkezelő tapasztalatai szerint továbbra is gyorsan és szervezetten dolgozhatnak. Gyommentes táblán Igen hosszú kerülővel, a Duklán keresztül, a Svoboda-hadsereg fiatal alhadnagyaként tért vissza a felszabadított hazába, és telepedett le negyven esztendővel ezelőtt Bodrogköz központjában, Ki- rályhelmecen (Kráľ. Chlmec) Michal Hadžega elvtárs. A köztiszteletben álló veterán frontharcos, igen sokak Miska bácsija, már 76. esztendejét tapossa, de még ma is aktív politikai és társadalmi életet él. Még sohasem érkeztem úgy ebbe a városba, hogy az utcán, vagy éppen a „városházán“ ne találkoztam volna vele. Naponta járja a várost, találkozik az emberekkel, kérdezősködik hogylétük, gondjaik felől. Vagy politizál, véleményt nyilvánít bel-, és külpolitikai kérdésekben. Ha kell, vitatkozik, tanácsot ad. Eljár a gyűlésekre. A Királyhelmeci Városi Nemzeti Bizottságnak most is képviselője, a tanácsának is tagja.- Csak azt ne kérdezd, miért nem pihenek, miért nem hagyok fel a közügyek iránti érdeklődésemmel - mondta a legutóbbi találkozásunk alkalmából. - Mert jól ismersz, úgyis tudod, erre képtelen vagyok, még most, túl a 75. életévemen is. Valóban jól ismerem, immár csaknem négy évtizede. Tudom, aki ifjú korában olyan szilárd meggyőződéssel, mint Hadžega elvtárs, elkötelezi magát a munkás- osztály ügye mellett és elindul a marxisták útján, az nehezen tudja feladni a harcot. Legyen az bár fegyveres küzdelem, vagy békés építőmunka. A lényeg az, hogy legjobb tudása, tehetsége szerint hozzájárulhasson ahhoz, ami az egész társadalom javát szolgálja. Először a felszabadulás után találkoztunk, amikor a csehszlovák hadsereg fiatal tisztjeként leszerelt és Királyhelmecen letelepedett. Abban az időben azon a vidéken nem ismertem nála aktívabb, következetesebb politikust. Csodáltam sziklaszilárd elvhűségét, határozottságát, a mások, a rászorultak érdekében kifejtett önzetlen munkáját, segítőkészségét. Jól emlékszem, milyen bátran és nyíltan védelmezte a munkás- osztály és a kommunista párt politikai irányvonalát, milyen elkötelezetten állt ki a néphatalmat támadó csoportosulások ellen. Tisztségeket, megbízatásokat vállalt. Már abban az időben, csaknem negyven esztendővel ezelőtt, közismertté vált meginghatatlan következetessége. Bevallom, én magam, fiatal fejjel kezdetben nehezen értettem, miből fakad Miska bácsi emberséges, elkötelezett kommunista jelEz az iskola az ifjúsági szövetség. Nem átvitt értelemben, hanem a valóságban, hiszen a SZISZ legjobb tagjainak soraiból kerülnek felvételre pártunk fiatal tagjelöltjei. A napló sem képzeletbeli, hanem valóságos. Mégpedig a SZISZ komáromi (Komárno) járási bizottsága ideológiai titkárának, Feketéné, dr. Orosz Ildikónak a munkanaplója.- Nincs pontos nyilvántartásunk - mondja szabadkozva - a fiatal tagjelöltekről, az ifjú kommunistákról, de akad itt néhány rájuk vonatkozó feljegyzés. Ilyen például az, hogy fél évvel ezelőtt megállapították: a SZISZ politikai oktatásában 9203 fiatal vett részt, köztük 1902 tagjelölt, illetve ifjú kommunista.- A másik bejegyzés - tájékoztat a járási politikai nevelés háza és titkárságunk együttműködésére vonatkozó. • Tavaly ugyanis kétéves szemináriumot szervezett a politikai nevelés háza az ifjúsággal foglalkozó aktíva képzésére. A résztvevők száma 35. Közülük tízet a SZISZ járási bizottsága javasolt, azzal az leme. Csak később, évek múltán értettem ezt meg, mikor az uzsgo- rodi KARPATY Kiadóvállalat gondozásában, „A CSKP Kárpátaljai kerületi szervezete történelmének vázlatai“ címen megjelent kiadvány a kezembe került. Ebből tudtam meg, hogy Michal Hadžega már a burzsoá köztársaság idején, a harmincas években aktívan bekapcsolódott az egységes antifasiszta front kialakításáért folyó harcba Kárpátalján. A Komintern VII. kongresszusa záródokumentumainak szellemében. Mint fiatal kommunista, a CSKP tagja, részt vett 1936-ban - március 28-29-én a Mukacsevóban megrendezett kárpátaljai területi pártkonferencián. Még ez év májusában küldöttként volt jelen a CSKP VII. kongresszusán Prágában, tizenhét kárpátaljai társával.-Tulajdonképpen hogyan, mikor indult politikai pályafutása? - kérdeztem Miska bácsitól.- Helyénvaló a kérdés, mert sokkal korábban, már 1924 októberében, nagyon fiatalon több társammal belekóstoltunk a politikai életbe, a KOMSZOMOL tagjaként. 1936 novemberében Munkácson tartottuk meg a Kárpátaljai Munkásfiatalok Szövetségének alakuló gyűlését, melyen ennek titkárává választották. A Horthy-évek alatt vérdíjat tűztek ki a fejére, mégsem sikerült elhallgattatni, megsemmisíteni a fiatal kárpátaljai kommunistát. Az ellenség dühe és gépezete gyengébbnek bizonyult a harcostársak szereteténél, szolidaritásánál és a Hadžega elvtárs szilárd elvhűségénél. Kereste és megtalálta a lehetőségét annak, hogy a német fasizelképzeléssel, hogy tanulmányuk befejezése után elsőrendű feladatuk a tagjelöltek ajánlásának, nevelésének megszervezése lesz.- Általában az jellemző ezen a téren a mi munkánkra - magyarázza -, hogy tanulva tanítunk, hiszen magam is csak fél éve vagyok tagjelölt, és hasonló felkészültségű több ifjúsági tisztségviselőnk. Nem is csodálkozom, hogy munkanaplójában nem talál olyan bejegyzést, mely a fiatal tagjelölteknek a politikai nevelés házában szervezett, bentlakásos tanfolyamának eredményéről tanúskodna. Nyilvánvaló pedig, hogy hasznát venné, mint ifjúsági tisztségviselő, mint a járás fiatalsága eszmei nevelésének szervezője.- Ilyen bejegyzés még nincs - szól -, de lesz, mert valóban szükséges a képzésben elért eredmények gyakorlati hasznosítása. Most, pillanatnyilag csak helyzetismerettel rendelkezem, ami az ifjúsági szervezeteknek a tagjelöltek ajánlására, kiválasztásukra, a velük való foglalkozásra vonatkozó. mus és szekértolói ellen, fegyverrel a kezében harcolhasson. Bu- zuluktól a Dukla-szoroson a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák hadtest katonájaként átvonulva, részt vett hazánk felszabadításában. A ^gazdag munkásmozgalmi múlttal és hagyományokkal rendelkező Bodrogköz kommunistái jól ismerték Hadžega elvtársat. Hiszen a kárpátaljai és királyhelmeci kommunisták már korábban is együttműködtek a kizsákmányolok elleni küzdelemben. Hadžega elvtárs jól tudta, hogy az új feltételek közepette itt, Királyhelmecen van rá szükség. Abban az időben, a különböző politikai csoportosulások mesterkedései ellen csakis a munkásosztályhoz feltétlenül hű, szilárd jellemű, a politikai harcban jártasabb kommunisták voltak képesek igazán helytállni. Hadžega elvtárs ilyen volt, ezt az 1945 és 1948 közti időszakban is tettekkel bizonyította. Ott is azoknak segített, akik arra érdemesek voltak, illetve rászorultak.-Tudod jól, itt éltél velünk, milyen bonyolult időszak volt az abban a társadalomátalakuló korszakban - emlékszik Miska bácsi. - A politikai pártok közti ádáz harc, érzékenyen kihatott az emberek lelkületére. Nekünk kommunistáknak, elsősorban a frontharcosoknak nem lehetett „melléfogni“. Az igazság és az osztályöntudat kellett hogy vezéreljen bennünket a döntéseknél, azok végrehajtásánál. Sokat vártak tőlünk, személyesen tőlem is az emberek. Én hittem becsületességükben és amiben csak tudtam, segítettem. Persze, érdem szerint.- Mire épült^z emberek iránti jó kapcsolata?- Szívesen elmondom, én sohasem csalódtam az emberekben. Ha nekem volt szükségem segítségre, én is megkaptam. így sikerült, közös erővel kiharcolni a munkásosztály igazságos ügyének győzelmét is. Mindig számítottunk a munkásemberek bizalmára, erre építve cselekedtünk. Ez az őszinte kapcsolat és barátság köt még ma is a bodrogközi emberekhez. Erre nagyon büszke vagyok. Ennek az emberbaráti és elvtársi kapcsolatnak olyan éltető ereje van, mint a tiszta vizű forrásnak, amelyből mindig meríthet az ember, hogy felfrissüljön, erőt gyűjtsön. Miska bácsi hallgatagon, mélyen a szemembe néz, tekintetünk találkozik, nincs szükség további szavakra, szót értettünk: a harc nem volt hiábavaló. Munkanaplójának adatai szerint legsikeresebb ezen a téren az ipari üzemekben: a hajógyár, a járási építőipari vállalat, az AGROSTAV ifjúsági szervezete. A falvakban: az izsai (lža), a marcelházi (Marcelová) ifjúsági szervezet.- Az is bizonyos - folytatja hogy az eszmei nevelés érdekében szervezett akciókban, mint amilyen az Emlékidéző nemzetközi staféta is, a tagjelöltek, a fiatal kommunisták nagyon sokat segítenek. Az akcióba 481 kollektíva, ebből 211 ifjúsági és 150 pionírokból szervezett kollektíva nevezett be. A többi társadalmi és tömegszervezet 89 kollektívát és 21 családot.- Gondot okozott pedig - magyarázza hogy a szükséges nyomtatványokat, vagyis a kollektívák krónikáit, késve, csak április végén kaptuk meg. Alighogy szervezni kezdtük az akciót, véget ért az első szakasza, az elsó fordulója, amit most értékelünk. Kiváló eredményűnek minősített részvételt bizonyít a krónikák közül, amit az AGROSTAV nemzeti vállalat komáromi üzemének Lassan alkonyodik, de a Tótház dűlőben még mindig teljes ütemben dolgoznak az emberek és a gépek. Kihasználják a kedvezőre fordult időjárást. Mert igyekezniük kell, hisz az éjszakai órákban is ugyancsak ömlött az eső. Emiatt később indulhattak. Tóth Dezső bácsi ásóval szedi ki a tábla szélén maradt cukorrépagyökereket. Kilencven éves elmúlt, de még mindig segít a munkában. Nem is tudna megmaradni a közeli, ritkán látogatott tanyán, amikor a termés betakarításáról van szó. Meg egy kis pénz is jól jön a házhoz. Németh Ernő segédagronómus elmondja, hogy Dezső bácsira minden évben számíthatnak. Meg a többi nyugdíjasra is. Besegítenek a szövetkezeti tagok családtagjai is. A Csicsói (Cičov) Efsz vezetősége minden évben, minden tagnak kiméri a cukorrépatáblán azt a területet, amelyen össze ifjúsági szervezete küldött be. Ez a 11 -es számú csoporté, melynek tagjai: Felsen Ernő, aki 30 esztendős gépkocsivezető, ifjú kommunista, Vajkai Mária és Vankó Erika. A pionírkollektívák közül a legjobb eredményt František Sudora vezetésével a Komenský utcai alapiskola pionírjainak 3-as számú csoportja érte el.- Nincs még vége az akciónak, most kezdődik a második fordulója - jegyzi meg -, és természetesen számítunk a fiatal tagjelöltek, az ifjú kommunisták kezdeményezésére. Munkanaplójából, a feljegyzésekből azonban, sajnos, nem derül ki, hogy melyik versenyző kollektívának a vezetője tagjelölt, vagy ifjú kommunista. Ami bizony furcsa, mert így csak szólamként hangzó, hogy számítanak rájuk.-Tény és való - állapítja meg végül -, hogy akad még jócskán a mi ipunkánkban, a fiatalok cselekvő és kommunista magatartásra való nevelésében olyasmi, amin változtatni, javítani, tökéletesíteni kell. Tetszik, nagyon tetszik nekem ez a megállapítás, mert bizony az igazán erős, az tud igazán sokat, aki saját tapasztalatából felismeri a szabályt: ma jól, holnap jobban. HAJDÚ ANDRÁS kell szednie a gépek után szétmaradt gyökereket. Ilyen szervezés eredménye, hogy a betakarítással járó veszteség jelentéktelen. Két gép közeledik a tábla széle felé. Egyenletesen haladnak és a cukorrépa elszállítása is folyamatos. Beke Béla a KC-6-os felszedőgép kezelője, amikor egy pár percre megáll, elégedetten mondja, hogy nem volt komolyabb meghibásodás. Igaz, minden reggel szakszerűen és lelkiismeretesen elvégzi a karbantartási munkákat. Fábik Zoltán a karajozógéppel dolgozik a táblán. A rövid pihenő alatt bemutatja a vágószerkezet magasságát szabályozó jól bevált »berendezést. Ezzel nehéz körülmények között is dolgozhatnak. A tapogató a répasoron halad és a vágószerkezetet asszerint emeli vagy süllyeszti, hogy milyen magas vagy alacsony a répagyökér, így nem fordulhat elő, hogy a vágószerkezet derékon vágja el a répa gyökerét. Mindhárman dicsérik az agro- nómust és általában a növénytermesztési csoport tagjait. Olyan szakszerűen végezték a növényápolási munkákat, hogy nincs gyom a cukorrépatáblán. Nem csavarodhat tehát a vágó- és felszedő szerkezetekre. Értékelésük szerint a hatékony gyomirtással legalább tíz százalékkal csökkentették a betakarítási veszteségeket. Fábik József mozgóműhelyével a tábla végén állandóan készenlétben áll. Ma nem sok munkája volt. Az egyik gépen kellett megjavítania az elevátor láncát. Nem sokáig tartott a javítás, a gép folyamatosan tovább dolgozhatott. Amint mondja, a mozgóműhelyben minden nap kihozza a gyorsjavításhoz szükséges legfontosabb alkatrészeket. Kéznél legyenek, ha valamelyik gép meghibásodik. Ne vesztegeljen a határban túl sokáig. A látóhatár szélén már lenyugodott a nap. Hirtelen sötétedik. A betakarítócsoport tagjai azonban még tovább dolgoznak. Csak akkor fejezik be a műszakot, ami- \kor már nem látják a cukorrépasorokat. Elszállítják az utolsó terhet is, átvizsgálják a gépeket és a jól végzett munka után mindannyian hazafelé igyekeznek. BALLA JÓZSEF KULIK GELLÉRT TANULVA TANÍTANAK A kommunista magatartás iskolájának naplójából Folyamatosan haladnak a gépek a Tótház dűlőben (A szerző felvételei) ‘WSfel.
