Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-18 / 247. szám, csütörtök

'"mi Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén (Folytatás az 5. oldalról) bizonyítják, hogy az agrotechnika szigorú megtartása több mint egy tonnás átlagos hozamtöbbletet eredményez. Ebben a vo­natkozásban nagyra értékeljük a mezőgaz­dasági igazgatóság és a járási mezőgazda- sági igazgatóságok segítségét. Ennek eredményeként ebben az évben már beve­zettük a kukoricatermesztés saját cseh­szlovák agrotechnológiai rendszerét, mely­nek gesztori feladatát a mi szövetkezetünk látja el. A kemizálást a kukorica szükségle­teihez méreteztük, s a növény fejlődése szakembereink hozzáértéséről tanúskodik. Tapasztalataink igazolják Pitra titkár elv­társ szavait, hogy minden rendszer csak akkor teljesítheti a küldetését, ha komplex módon gondoskodunk róla. Tisztában va­gyunk azzal, hogy nem lehet egyszerre mindent megvalósítani, de azt is figyelem­be kell venni, hogy egyetlen tényező hiá­nya miatt kárbavész a többi befektetés, s gyakran devizákért vásárolt eszközökről van szó. Ezért megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy az általános gépipari mi­nisztérium a CSKP KB 10. ülésén ígéretet tett a komplex technológiai gépsorokhoz tartozó gépek szállításának meggyorsítá­sára. A technológiai rendszerek ellátásá­hoz bizonyos mértékben mi is hozzájáru­lunk a trnavai járásban. A műszaki fejlesz­tés és az iparral folytatott együttműködés keretében az ostrovi Haladás Efsz-ben elkezdtük a PB6-036 jelzésű tárcsás kom- binátor gyártását, a cíferi Béke Efsz pedig a tárcsás boronák gyártásáról gondos­kodik. A növénytermesztés kiemelt fejlesztése kedvezően hat az állati termékek termelé­sére. Az állattenyésztésben sikeresen tel­jesítjük a tej- és a hústermelés feladatait. A CSKP KB 4. ülésén elfogadott irányelv, valamint az SZLKP Nyugat-szlovákiai Ke­rületi Bizottsága és a trnavai járási pártbi­zottság határozatai értelmében elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére helyezzük a súlyt. Jelenleg a kooperációs körzetben 100 hektár mezőgazdasági terü­letre számítva 84 szarvasmarhát tartunk. Kooperációs körzetünkben azonban olyan szövetkezetek is vannak, ahol a szarvas- marha állománysűrúsége meghaladja a 100 darabot, s a növendékállatok nevelé­sére szakosított szövetkezetekben a 150 darabot is eléri. Az állati termékek állami felvásárlási tervének teljesítésével kapcsolatban azon­ban egyre jobban előtérbe kerülnek bizo­nyos feszültségek a mezőgazdasági válla­latok és az élelmiszeripar közötti szállítói- -megrendelői kapcsolatokban. Egyes ter­mékeket fölöslegesen szállítunk egyik helyről a másikra. A tejet például először a tejüzembe szállítjuk, s lefölözése után jelentős mennyiséget szállítunk vissza ta­karmányozási célokra. Nem lenne egy­szerűbb azt a tejet, amelyre lefölözés után nincs szükség a piac ellátására, közvetle­nül a fejés után lefölözni és csak a tejfölt szállítani a tejüzembe? Ez bizonyára társa­dalmi szempontból is gazdaságosabb lenne. Sürgősen meg kell oldani az ún. assza- nációs vágóhidak problémáját is, hogy minden kényszervágás miatt ne kelljen több száz kilométeres útra küldeni az autó­kat. A vágóállatokat ún. házi készítmények formájában is hasznosítani lehetne. Ez szállítási költségmegtakarításhoz vezetne, s a húst is jobban lehetne hasznosítani a kényszervágásokból. A 8. ülés határozataival összhangban szövetkezetünk irányítási rendszerében létrehoztuk a tudományos-műszaki fejlesz­tési részleget, amely a legújabb tudomá- nyos-műszaki ismeretek gyorsabb kihasz­nálásának koordinálására szolgál, amihez A párt- ós a gazdasági szervek döntése alapján 1983. január 1 -én sor került a PAL­MA szakágazati vállalat létrehozására. Ez a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatok értelmében történt, s az új vállalatnak komplex módon kell gondos­kodnia a szlovákiai zsíripar fejlesztéséről. A XVI. kongresszusból eredő feladatain­kat részletesen lebontottuk a 7. ötéves tervidőszak egyes éveire, s meghatároztuk a kommunisták konkrét pártfeladatait az irányítás minden szintjén. A pártalapszer- vezetek bizottságai tervszerűen foglalkoz­nak a munka ellenőrzésével, s a pártcso­portokat arra irányítják, hogy bírálóan érté­keljék az egyes kommunisták munkáját, s az elért eredményekhez való hozzájáru­lásukat. Vállalatunk dolgozói nagyra értékelik a legfelsőbb párt- és gazdasági szervek arra irányuló intézkedéseit, hogy az olajos magvakból fokozatosan önellátást érjünk el Szlovákiában. Külön elismeréssel kell szól­ni a mezőgazdasági termelők igyekezeté­teljes mértékben alkalmazzuk a számítás- technikát. Ez a részleg gondoskodik a tu­dományos alapokon irányított takarmányo­zásról, valamint az agrotechnológiai rend­szerek érvényesítéséről is, továbbá az ál­lami tudományos-műszaki fejlesztési ter­vekben szereplő feladatok egyes részletei­nek végrehajtásáról. A jelenlegi időszak­ban elkezdtük az 5000 tonna kapacitású kukoricavetőmag-szárító berendezés kí­sérleti üzemeltetését. Ezzel kapcsolatban közös szocialista kötelezettségvállalást tel­jesítettünk, s a Trnavai Kukoricatermeszté­si Kutatóintézettel együttműködésben hoz­zájárultunk az SZSZK kukoricatermesztési programjának sikeres teljesítéséhez. A rendszerhez kapcsolódó befekteté­sekkel összefüggésben azonban nehézsé­geink származnak abból, hogy a szövetke­zeti szervezetekben nincs lehetőségünk műszaki fejlesztési alap képzésére, mint az állami szervezetekben. A technológiai rendszerek érvényesítésével szerzett for­rásokat szintén a műszaki fejlesztésre kel­lene felhasználni. Úgy gondoljuk, hogy a kockázatos növények termesztésénél ún. áthidalási alapokat kellene létrehozni az egyes évek eredményeinek kiegyenlítésé­hez. Ahhoz is van véleményünk, hogy az anyagi érdekeltség fejlesztésében, mely­nek hatásfoka a CSKP KB 4. ülése után megnövekedett, újból érvényesíteni akar­ják az átlagjavadalmazás növekedése sze­rinti szabályozást, tekintet nélkül a terme­lés intenzitásában elért színvonalra. Valóban itt van az ideje, hogy végérvé­nyesen felszámoljuk az ilyen kimondottan adminisztratív jellegű beavatkozásokat a munkaszervezésbe és a javadalmazás­ba. Aki dolgozik és értékeket hoz létre, annak arányos javadalmazásban kell ré­szesednie. Elsősorban az indokolt műsza­ki-gazdasági teljesítménynormák megho­nosítására, a munkaszervezésre, s a kol­lektíváknak a gazdálkodás végső eredmé­nyeihez igazodó érdemszerú javadalmazá­sára gondolok. Ilyen lehetőséget kínál szá­munkra a brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás, amit kooperációs körzetünk minden munkahelyén meg aka­runk honosítani. A kongresszus előtti vita folyamán szá­mos ösztönző javaslat hangzott el a mező- gazdasági termelés intenzifikálására. Ezek között olyanok is voltak, amelyeket az irányítás felsőbb szintjein kell megtárgyal­ni. Meg kell oldani például annak a gazda­sági hátránynak a problémáját, amely az ivóvíz első védelmi övezeteiben az ökoló­giai alapelvek érvényesítéséből követke­zik. A trnavai járásban 1835 hektár tartozik ebbe az övezetbe, s az extenzív kihaszná­lásból származó veszteség 3-3,5 millió koronára tehető. A gépjavítás szakaszán meg kell oldani a kilépő ellenőrzést. A be­ruházások szakaszán azt javasoljuk, hogy a műszaki tervezési szervezetek érdekel­tek legyenek az általuk tervezett építmé­nyek üzemeltetésének hatékonyságában és minőségében. Véleményünk szerint nincs kielégítően megoldva a természetbe­ni javadalmazás kérdése a termelési fel­adatok költségtöbblet nélküli túlteljesítése esetében. A szocialista vagyon védelmével összefüggésben meg kell oldani az efsz-ek őrszolgálatának és ellenőrző szerveinek a jogkörét. Járásunkban a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 100,4 százalékra, az áru- termelési tervet 100,2 százalékra, s ugyan­ezeket a fő gazdasági mutatókat a koope­rációs körzeten belül 102,7, illetve 101,3 százalékra teljesítjük, ami azt feltételezi, hogy teljesíteni fogjuk mind az első négy év, mind pedig a 7. ötves tervidőszak utolsó évének a feladatait. ről, amely arra irányul, hogy repcéből eru- kasavat nem tartalmazó fajtákat termelje­nek, s hogy állandóan növeljék a naprafor­gó részarányát az olajnövények termeszté­sében. Ezek az intézkedések a nem szo­cialista államokból származó behozatal csökkentésével jelentős devizamegtakarí­tásokat eredményeztek a népgazdaság­nak, s egyúttal stabilizálták a nyersanyag- - forrásokat a piac növényi zsírokkal és ét­olajokkal való ellátásához. A 7. ötéves tervidőszak elmúlt éveiben létrehoztuk a szaponídos mosószerek, a fi­nomított növényi étolajak és a kozmetikai szerek termelésének fejlesztéséhez szük­séges technológiai-műszaki alapot, s a bratislavai PALMA üzem 1984-ben elkezdett rekonstrukciójával elkezdődött azoknak a feltételeknek a kialakítása, ame­lyek a 8. ötéves tervidőszakban lehetővé teszik a finomított étolajok és £ növényi zsírok termelésére vonatkozó feladatok tel­jesítését. A 7. ötéves tervidőszakban vállalatunk a bonyolult feltételek ellenére jó eredmé­nyeket ér el a hatékonyság növelésében. A komplex intézkedések érvényesítése so­rán felújítottuk a vállalaton belüli irányítás és az önálló elszámolás alapelvéit, vala­mint a munkakezdeményezés fejlesztésé­nek az alapelveit. A komplex intézkedések­ből eredő feladatokat a vállalaton belüli irányítás keretében elsősorban a nyers- és az alapanyagok, s főleg az energia gazda­ságosabb felhasználására irányítottuk. A vállalaton belüli irányítás alapelveinek érvényesítése döntő mértékben fokozza az irányító és szervező munkával, valamint a gazdasági dolgozók, a párt- és a társa­dalmi szervezetek funkcionáriusainak poli­tikai munkájával szemben támasztott igé- ' nyékét. Az önálló elszámolási viszonyok érvé­nyesítésével az üzemek és a gazdasági részlegek szintjén, valamint a dolgozóknak a tervezett gazdaságosság megtartásában és fokozásában érvényesített anyagi érde­keltsége alapján vállalati viszonylatban to­vábbi eredményeket értünk el a hatékony­ság javításában. Az 1983-as évben a párt- és a szakszer­vezeti szervek kezdeményezése alapján elkezdtük a brigádrendszerü munkaszer­vezés és javadalmazás kísérleti alkalma­zását. Ennek előkészítéséhez és megszer­vezéséhez terjedelmes munkára és politi­kai elkötelezettségre volt szükség a gazda­sági vezetők, valamint a 01-es üzem párt- bizottsága és üzemi bizottsága részéről. A mezőgazdasági-ipari komplexumban a feladatok sikeres teljesítése megköveteli a politikai-szervező és az eszmei-nevelő munka további javítását a mezőgazdasági szakemberek és a vezető dolgozók felké­szítésében is az irányítás minden szintjén. Ez minket, a mezőgazdasági főiskolán dolgozó kommunistákat és a többi dolgozót is arra kötelez, hogy az oktatási-nevelési folyamatok tökéletesítésével olyan szak­embereket neveljünk, akik képesek lesznek a párt politikájának megvalósítására, a tu- dományos-műszaki haladás legújabb is­mereteinek érvényesítésére, s gyorsan megtalálják helyüket a mezőgazdasági gyakorlatban. Megállapíthatjuk, hogy az oktatási és nevelési folyamat említett feladatait sikere­sen teljesítjük. Az iskolánkban képesítést nyert több mint 17 000 szakember döntő hányada a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum vállalatainál dolgozik. Sokan felelős tisztségeket töltenek be, érdemeket szereznek a tudományos-műszaki haiadás gyakorlati érvényesítésében, s a vállalato­kat irányító szervek munkájában. Ez azt bizonyítja, hogy az iskola hivatásszerető szakembereket nevel. A szakosítás elmé­lyítése, valamint a politikai és szakmai képzés tökéletesítése érdekében az elmúlt tanévtől kezdve az egyéni tanulmányi ter­vek keretében további szakoktatási irány­zatokat vezettünk be, például kertészetet, mezőgazdasági környezetvédelmet, takar­mányozástant és ésszerű takarmányhasz­nosítást, szolgáltatási üzemgazdaságot, informatikát és ellenőrzést, mezőgazdasá­gi energetikát, valamint gépjavitási techno­lógiát és szervezést. A nevelési folyamat­ban igy vesszük figyelembe a mezőgazda­ság fejlesztési problémáit Munkánk további részét a diákok gya­korlati oktatásának a tökéletesítése képezi. Ebben a tanévben közös konferenciát ren­deztünk erről a kérdésről. E konferencia eredményei bizonyára hozzájárulnak majd a diákok tanulmányi és termelési gyakorla­tának javításához, s aktívabb bekapcsoló­dásukhoz a vállalati és az irányító mun­kába. A végzett diákok elhelyezése során szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy ebben a nagyon fontos folyamatban, amely jelentős mértékben serkentheti vagy fékez­heti a végzett diákok kezdeményező kész­ségét, elvszerűen kell ugyan eljárni, de ugyanakkor nagyon érzékenyen, türelme­sen és megfontoltan. Nyíltan és bírálóan meg kell monda­nunk, hogy a legjobb végzett diákjainkra nem bíznak kielégítő mértékben felelősebb munkaköröket. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a végzett diákok sem szívesen vállal­nak felelős beosztást, s gyakran a személyi és családi szempontokat a társadalmi ér­dekek fölé helyezik. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának irányítási szervei hatékonyabban vegyenek részt eb­ben a folyamatban, mégpedig nemcsak a tanulmányok végén, hanem már a II. évfolyamban, ahogy azt egyes járási me­zőgazdasági igazgatóságok teszik, mint pédául Nagykürtös (Veľký Krtíš), Komárom Ami az idei terv teljesítését illeti, a leg­több gondot az jelentette, hogy csökkentek az igények a növényi zsírok és az étolajak, valamint a szaponídos mosószerek szállí­tására. A kereskedelmi szervezetekkel folytatott tárgyalások, amelyek az étolajak és a mosószerek átvételében kialakult helyzet átértékelésére irányultak, ered­ménytelenül zárultak, mert a partnerek a nagy készletekre és a készletezésre vonatkozó érvényes szabványokra hivat­koznak. Felmerül azonban a kérdés, hogy a kereskedelmi szervezetek által meghatá­rozott készletnormatívumok a szóban forgó termékeknél optimálisak-e, s elegendők-e a fogyasztói kereslet ingadozásainak ki- egyenlítésére. A korábbi tapasztaíatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a kereskede­lem még az ideinél nagyobb készletnorma­tívumok mellett sem tudott megbirkózni a fogyasztói keresletben előforduló ingado­zásokkal. Ha a fogyasztói kereslet ingado­zásai a termelést terhelik, ez jelentős prob­lémákhoz vezet a munkatermelékenység és a hatékonyság tervszerű növelésében. Vállalatunk dolgozói a múltban is bebizo­nyították, hogy rendkívüli helyzetekben hajlandók és képesek a társadalmi szük­ségletek biztosítására, de ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a terv feladatait egyen­letesen kellene teljesíteni, tehát a kereske­delmi szervezeteknek is egyenletesen kel­lene végezniük a tömegcikkek felvásárlá­sát, s a fogyasztói keresletben előforduló ingadozásokat saját készleteikből kellene fedezniük. (Komárno), Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Trenčín, Prievidza, Prešov, Ri­mavská Sobota, Dolný Kubín és néhány további járási székhely esetében. Iskolánk dolgozói kisebb-nagyobb mér­tékben hozzájárultak a szlovák mezőgaz­daság minden olyan sikeréhez, amely a tu­domány és a technika érvényesítésével függött össze. Iskolánkon olyan személyi­ségek és kollektívák vannak, akik nagy elismerést és tekintélyt szereztek a gyakor­latban. Ugyanakkor olyan problémákkal is találkozunk, amelyek csökkentik a tudomá­nyos és műszaki ismeretek gyakorlatba való átvitelének a hatékonyságét. Általá­ban véve megállapíthatjuk, hogy a tudo­mány és a technika iránti érdeklődés nem vált az összes mezőgazdasági vállalat lét­kérdésévé, sem a vezető dolgozók és a szakemberek legfontosabb ügyévé. Ezért jogosan elvárjuk, hogy az önálló elszámolás elmélyítése a vállalati szférá­ban, amivel a 8. ötéves tervidőszak irányí­tási rendszerében számolunk, erősíteni fogja a gyakorlat tudomány iránti érdeklő­dését, mert nem lehet majd idegen forrá­sokhoz nyúlni, s a saját forrásoké lesz a döntő szerep. Az iskola hatékonyabb szakmai tevé­kenysége érdekében különösen fontosnak tartjuk, hogy az eddig érvényesített szerző­déses rendszerben érvényesüljenek az önálló elszámolás elemei, s hogy növeked­jen a közvetlenül hasznosítható tudomá­nyos-kutatási eredmények részaránya az iskola tanácsadói tevékenységében. Eh­hez megfelelő fejlesztési, konstrukciós, esetleg technológiai alapot kell kiépíteni az i skolán, ahol elkészíthetők a gépek és berendezések, gépsorok, adapterek, sza­bályozó műszerek, esetleg a mezőgazda- sági robotok kísérleti és mintapéldányai. E követelmény indokoltságát bizonyította annak a mikroprocesszoros berendezés­nek a kísérleti példánya is, amely a belső égésű motorok energetikai gazdaságossá­gának a mérésére szolgál. Ezt a mezőgaz­dasági főiskola dolgozói fejlesztették ki, s a szakmai közvélemény nagy érdeklő­dést tanúsított iránta. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a vezető dolgozók és a szakemberek igényeljék a tudományos-műszaki haladás eredmé­nyeit. A mezőgazdasági igazgatás tanszé­kén elvégezett felmérés azt bizonyítja, hogy a sikeres vezető dolgozók, akik tevé­kenységükben hasznosítják a tudomány és a technika eredményeit, s ezáltal az általuk irányított ágazatokban vagy vállalatoknál kedvezően alakul a gazdasági helyzet, leg­alább négyféle kapcsolatban vannak a főiskolákkal, illetve a kutatóintézetekkel. Oktatási-nevelési és szakmai tevékeny­ségünkben ezekhez a feladatokhoz és kö­rülményekhez igazodunk. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az iskolánkat végzett szakemberek tevékeny­sége a logikus mérlegelés mellett az össze­függések pontos és mély ismeretéből in­duljon ki, s képesek legyenek behatolni a megoldandó probléma törényszerűségei- be. Ez egyúttal fokozza érdeklődésüket az új tudományos ismeretek iránt, s képessé­güket is ezek gyakorlati alkalmazására. GUSTÁV 0TAJ0VIČ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a bratislavai Palma nemzeti vállalat mesterének felszólalása JÚLIUS ŠEVČÍK elvtársnak, az SZLKP KB tagjának a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola dékánjának felszólalása új szó 6 1984. X. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom