Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-02 / 233. szám, kedd
ÚJ szú 5 1984. X. 2. Néhány módosítás a szociális ellátás előírásaiban Szeptember 1-én hatályba lépett a Tt. 56/1984 sz., a szociális ellátás módosításáról szóló törvény, valamint a szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium Tt. 73/1984 sz. rendelete, amely módosítja és kiegészíti a szociális ellátásról szóló korábbi jogszabályokat. Az említett törvény az új iskolai törvénnyel összefüggésben újszerúen szabályozza a középiskolai tanulók szociális ellátását. Az új iskolai törvény szerint a tízéves tankötelezettség megvalósítója egyrészt a nyolcéves alapiskola, másrészt a középiskola első két évfolyama. Ez alól kivételt képeznek a különleges gondoskodást igénylő, illetve a rendkívül tehetséges fiatalok. így például a kisegítő iskolában a tankötelezettség nyolc év. Rendkívül tehetséges tanulók akkor is felvehetők a középiskolára, ha nem végezték el az alapiskolának mind a nyolc osztályát. Amennyiben az ilyen diákot az alapiskola hetedik osztályának elvégzése után veszik fel a középiskolára, tankötelezettségének eleget tesz a középiskola harmadik osztályának elvégzésével. A középfokú szakmunkásképző intézetek tanulóinak jogi helyzete azonos a többi középiskola tanulóinak helyzetével. Jogosultak a szociális ellátásra a középiskola első osztályától, legkorábban azonban nyolc évi iskolalátogatás után, amikor még a tankötelezettség időszakában vannak. A korábbi szabályozás értelmében a szakmunkástanulók és a többi tanuló szociális ellátottságra jogosultságának kezdete a tankötelezettség időszakának lezárulása volt, vagyis rendszerint a tizenötödik életév. Tekintettel arra, hogy a tanulók már a középiskola első két évfolyamában a tanterv szerint gyakorlati és szakmai oktatásban vesznek részt, e tevékenység során üzemi balesetet szenvedhetnek el, s ennek következtében rokkantakká válhatnak, szociális ellátásra jogosultságuk már ebben az időszakban teljes mértékben indokolt. A törvény külön foglalkozik azon személyek jogigényeivel, akik teljes rokkantakká váltak a tankötelezettség befejezése életkorának elérése előtt és ezért egyáltalában nem léphettek munkaviszonyba, illetve nem dolgozhattak olyan ideig, hogy járadékjogosultakká válhassanak. A különleges rendezés ez esetben lehetővé teszi, hogy az ilyen rokkant 18. életévének betöltésétől a többi dolgozóra vonatkozó feltételek mellőzésével jogosult legyen a rokkantsági járulókra. A tankötelezettség megváltozásával összefüggésben a novelláit törvény az ilyen jogosultságot attól teszi függővé, hogy a rokkantság az alapiskola befejezése korának betöltése előtt következett be. Az eddigi előírások csak akkor tették lehetővé az árvasági járadék és a gyermeknevelési pótlék juttatását olyan gyyerekekre, akik a kötelezettséget követően rendszeresen készültek - gyakorlattal vagy tanulással - jövő hivatásukra, amennyiben saját havi bruttó jövedelmük nem haladta meg a 780 koronát. Az ilyen illetékek kifizetésének e címén történő megszüntetésére főleg a szakmunkástanulók esetében került sor. Azzal kapcsolatban, hogy az iskolai törvény a középiskolai tanulók helyzetét egységesen bírálja el és annak érdekében, hogy megszüntessük az ilyen tanulók munkakezdeményezésének korábbi fékezését, sor került az említett jövedelmi határ megszüntetésére. Ez igen fontos változás a két járadékbiztosítási igény feltételeiben, nem beszélve arról, hogy nem szükséges a gyerekek jövedelmének havi ellenőrzése, ami főleg a gazdálkodó szervezetekben és a két járadékbiztosítási hivatalban csökkenti az adminiszt- rálási költségeket. Eddig a gyerek saját bruttó jövedelmének szintjétől függött az árvasági járadék és a gyermeknevelési pótlék juttatása a férjezett (nős) fiataloknak. Mindkét illeték megvonható volt, ha az ilyen fiatalok házasságot kötöttek és családjukban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a havi 780 koronát. Az új jogszabály ezt a feltételt is megszüntette. Amennyiben az új rendezést megelőzően az árvasági járadékot vagy a gyermeknevelési pótlékot megvonták azon a címen, hogy a gyerek saját bruttó havi jövedelme meghaladta a 780 koronát, illetve a fiatal házasságot kötött és családjában az egy főre jutó havi bruttó jövedelem több volt 780 koronánál, az illeték folyósítása megújítható az érdekelt fél kérésére; legkorábban 1984. IX. 1-től. A szóban forgó törvény és rendelet más vonatkozásokban is módosítja a szociális ellátás előírásait. így például a nyugdíj megállapítható a legutóbbi tíz, illetve öt év bruttó keresetéből kiszámított átlagos havi kereset alapján, attól a naptól, amelytől az illető személy nyugdíjjogosult lett, de nyugdíj nélkül tovább dolgozik. Továbbá módosult a gyermeknevelési pótlék és a rokkantsági járadék egyidejű nyújtásának módja. A gyermeknevelési pótlék nem illeti meg a rokkantsági járadékban részesülő gyereket. Ezen túlmenően a szociális ellátásról szóló törvény megszabja minden járadéknak - független elismerése időpontjától - egységes felső határát, mégpedig havi 2000 koronában. Ez a határ eddig csak az 1982. február 1-től megítélt járadékokra vonatkozott. A korábbi járadékok felső határa i800 korona volt. Egyes, még 1976. január 1-e előtt megítélt járadékok esetében nem kerülhetett sor a járadékok emelésére - magatehetetlenség címén - az állapotnak megfelelő szintre. Az új törvényes előírás mindkét említett esetben módosításra ad lehetőséget a járadékok kérelme alapján, mégpedig az 1984 szeptemberére járó illetéktől kezdve. A rendelet értelmében az a gazdálkodó szervezet köteles nyilvántartást vezetni a középfokú szakmunkásképző iskolák és a különleges szaktanintézetek tanulóinak szociális ellátásra vonatkozó fényeiről és ezekről beszámolni, amely a tanulóval szerződéses viszonyba lépett, mégpedig 1984. szeptember 1-e előtt. Amennyiben a tanuló neveléséről nem ez a szervezet gondoskodik, hanem más szervezet, akkor az köteles a szerződést kötő szervezettel tudatni minden szükséges adatot. A kerületi nemzeti bizottság szociális és munkaerőügyi szakosztályainak dolgozói, és közvetítésükkel a jnb-k szociális szakosztályainak dolgozói is tájékoztatnak e módosításokat illetően és gyakorlati megvalósításukkal kapcsolatban a járadékélvezőknek, a dolgozóknak és a gazdálkodó szervezeteknek szaktanácsot nyújthatnak. Dr. JÚLIUS MIŠKOVIČ, az SZSZK Munkaügyi és Szociális Minisztériumának munkatársa BARÁTI TALÁLKOZÓ Az SZNF bolgár részvevőinek visszaemlékezései A Szlovák Nemzeti Felkelés a legjelentősebb európai fasisztaellenes fellépések "közé tartozik. A szlovákok, csehek és szovjet állampolgárok mellett számos más nemzetiség képviselői is részt vettek harcaiban. A harcosok között bolgár diákok is voltak, akiknek különböző okok miatt el kellett hagyniuk hazájukat. A Felkelés évfordulója kapcsán a Bolgár Népköztársaság bratislavai fő- konzulátusa találkozót rendezett, amelyen részt vett a Felkelés több Csehszlovákiában élő résztvevője és Pavlov Meszjarik, a nyitrai partizánbrigád negyedik internacionalista osztagának volt politikai biztosa. Jelen volt Borisz Kameňov docens, a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Mechanikai Elméleti Intézetének igazgatóhelyettese, továbbá a Bratislavában élő Tanju Goszpogyinov Tanyev, Ivan M. Lilov, Kolja G. Radev és a nyitrai Hriszto Kirov. A negyven év előtti események élő tanúi visszaemlékeztek a közös harcokra, rámutattak mi vezette őket arra, hogy életüket kockáztassák azokért az eszmékért, amelyekért a különböző nemzetiségű partizánok a Szlovák Nemzeti Felkelésben harcoltak. Arra a kérdésre, hogy hogyan értékelik a Felkelés utáni fejlődést a két baráti országban és vajon teljesültek-e vágyaik, csaknem valamennyien azonos választ adtak. Borisz Kameňov docens megjegyezte, reméli, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkatársaként kifejtett tevékenységével hozzájárul a szocialista Csehszlovákia fejlesztéséhez.- Negyven évvel ezelőtt megtanultuk, hogyan kell legyőzni a fasizmust és hogyan kell új életet építeni. Csehszlovákiában jelenleg mintegy 25 000 bolgár él. Tizenkilenc Dimitrov-klubban tevékenykednek. Becsületes munkájukkal valamennyien hozzájárulnak a szocialista építéshez Csehszlovákiában. Célunk - folytatta Borisz Kameňov, - hogy szilárd egységben éljünk Csehszlovákia nemzeteivel és nemzetiségeivel és elősegítsük a fejlődést éppen úgy, mint ahogyan Bulgáriában segítenénk, ha ott élnénk. Jó munkánkkal példát akarunk mutatni, kerüljük a hanyagságot, a rossz munkát. Más szavakkal: folytatjuk a forradalmi aktivitást. Hriszto Kirov ma már nyugdíjas, 1944-ben és 45-ben partizánként harcolt. Visszaemlékezett a Szlovákiában eltöltött első éveire, arra, hogyan lett párttag, hogyan vett részt a munkásosztály harcaiban. Hangsúlyozta, hogy a Szlovákiában élő bolgár nemzetiségű állampolgárok a felszabadulás után bekapcsolódtak az építőmunkába és sokan közülük tevékeny pártmun- kát fejtettek ki. Tanju Goszpogyinov Tanyev 1942-ben tanulni jött Bratislavába. Ebben az időben tagja volt Bulgáriában az illegális kommunista pártnak. „- Már Bulgáriában részt vettünk mindenben ami elősegítette a fasiszta rendszer bukását. Bár fiatalok voltunk, tudtuk, hogy mit akarunk. Ma jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy megvalósult az, amiért negyven évvel ezelőtt harcoltunk. Hasonlóan beszélt a négy évtizeddel ezelőtti eseményekről a többi résztvevő is, akik életüket kockáztatva harcoltak a Felkelésben, vagy pedig ugyancsak fontos illegális tevékenységet fejtettek ki területünkön. A közelmúltban, amikor egész közvéleményünk megemlékezett újkori történelmünk egyik fontos eseményéről, a bolgár nép a fasizmus megdöntésének, a szovjet hadsereg általi felszabadításának és a hazafias front első kormánya megalakulásának 40. évfordulóját ünnepelte. Ezek a történelmi események szorosan összekapcsolják nemzeteinket. A nemzetközi helyzettel, a békeharccal kapcsolatos állásfoglalásunk, ugyanúgy, mint a számos területen folytatott kölcsönös együttműködésünk szavatolja, hogy barátságunk a jövőben még tovább szilárdul. ĽUDOVÍT SZABÓ Kedvező feltételek, határozott követelmények Jegyzetek a pártoktatási év ünnepélyes megnyitásáról A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság szemináriumot rendezett az új pártoktatási év megnyitásának alkalmából. A szemináriumnak ünnepi hangulatot adott, hogy az előző pártoktatási évben kimagasló eredményt elért előadóknak, szám szerint negyvennek, kitüntetést, illetve elismerő oklevelet adtak át. A kitüntetéseket Vasil Bejda, a CSKP KB propaganda- és agitációs osztályának vezetője jelenlétében Ignác Janák, a kerületi pártbizottság vezető titkára adta át. Említésre méltó, hogy az idén a kerületi pártbizottság előadóin, a politikai nevelés házainak igazgatóin, munkatársain kívül meghívták erre a szemináriumra a SZISZ járási bizottságainak ideológiai titkárait, a Szocialista Akadémia járási vezetőségeinek elnökeit is. Az elmúlt év pártoktatásával kapcsolatban helyzetelemző, tárgyilagos beszámolót terjesztett elő Emil Latta, a kerületi pártbizottság titkára. Tényekre alapozott megállapításait, beszédének főbb és sokatmondó fejtegetéseit érdeklődéssel hallgatták a résztvevők. Kedvezők az eszmei-politikai nevelőmunka feltételei. Jó és kiegyensúlyozott a politikai légkör, ami bizakodással tölti el a dolgozókat és elmélyíti a pártunk politikájába vetett bizalmat - mondotta többek között. Majd szólt arról is, hogy a kerület ipari üzemei átlagosan 102,3 százalékra teljesítették termelési tervüket, ami az előző évhez viszonyítva 4,2 százalékos növekedést jelent. A kerület mezőgazdasági üzemei húsból, tojásból, tejből jóval többet termeltek a tervezettnél, így az átlagos tervteljesítés 116 százalékos. Gabonafélékből az idén nyáron rekord- termést takarítottak be a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a komáromi (Komárno) járásban, s ennek köszönhetően a kerületben gabonafélékből 5,8 tonnás volt az átlagos hektárhozam. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőkben a pártpropaganda és a pártoktatás nyomán olyan fogalmak nyertek polgárjogot a köztudatban, mint a hatékonyság, az árutermelés, a jövedelmezőség. És ehhez kapcsolódik egyebek közt az is, hogy a kerület minden üzemében évente egy- egy munkanapon a megtakarított energiával és a megtakarított nyersanyagból termelnek. Nyomatékosan hangsúlyozta az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának fontosságát, csak így érhető el a kívánt hatékonyság, a munkatermelékenység növelése, a minőség javítása és a korszerű műszaki fejlesztés. S ebben a feladatkörben meghatározó szerepe van a korszerű pedagógiai, módszertani ismereteket alkalmazó pártpropagandának, és a pártoktatásnak is. Az idei pártoktatási év és a propagandamunka feladatát Vasil Bejda, a CSKP KB propaganda- és agitációs osztályának vezetője elemezte. Néhány megállapítása joggal keltett rendkívüli érdeklődést. Utalva a jelenlegi, feszült nemzetközi helyzetre az ideológiai munka szerepével és jelentőségével részletesen foglalkozott. A feladatokról szólva azt sürgette, hogy fokozottabb mértékben kell irányítanunk a közfigyelmet, elsősorban az ifjúság figyelmét a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre, tennivalókra: növelni a munka becsületét, felszámolni az akadályt jelentő egyenlősdit, erősíteni a közösségi szemléletet, elmélyíteni a szocialista hazafiságot és az internacionalizmust. Rámutatott, hogy ezzel összefüggésben nő az előadókkal, a pártoktatókkal, a propagandistákkal szembeni követelmény. Nagyobb politikai érzékenységgel és gyorsabban kell reagálniuk az egyes eseményekre. A pártoktatásban és a propagandamunkában a gazdaságpolitikai kérdéseket, mint mondotta: főleg a gépipar fejlesztésének témakörét előtérbe kell helyezni, mert olyan horderejű és olyan nagyságrendű ez, mint annak idején a nehézipar megalapozásának feladata volt. A szocialista hazafiságra és az internacionalizmusra való nevelésről szólva utalt a két fogalom elválaszthatatlanságára. A nemzeti, a nemzetiségi érdek szolgálata elképzelhetetlen elkötelezett internacionalista magatartás nélkül - hangsúlyozta, majd az ifjúság politikai és eszmei nevelésének feladatait elemezve arról szólt, hogy nyújtsunk nekik nagyobb segítséget a szocialista életvitel kialakításához, öntudatuk formálásához. Az előadásokat követő vita, melynek során tizenhatan szólaltak fel, sokrétű tennivalóink fontosságát tükrözte, és a szeminárium résztvevőinek határozottságát: készek a feladatok teljesítésére. HAJDÚ ANDRÁS Szlovákia erdeiben jelenleg mintegy 146 000 köbméter lomblevelű- ekből kitermelhető puhafa található. A legelterjedtebb a nyárfa, amely kétharmadát képezi az említett mennyiségnek. Fája főként a bútor- és az építőiparban hasznosítható. Az ötvenes évek elején intenzív nyárfaültetési kampány kezdődött, azóta csak az utak mentén és a községekben 61 milliót ültettek. Jelenleg is nagy súlyt helyeznek a nyárfacsemeték ültetésére. Képünkön a zvoleni Erdő- gazdasági Kutatóintézet gabčíkovói állomásának dolgozói, (balról) Magdaléna Buchingerová, Katarína Heyesová, Botló Mária, Nagy Mária és Justína Jakušová láthatók. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK)
