Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-17 / 246. szám, szerda
Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén JOZEF ZACHAR elvtársnak, az SZLKP KB tagjának a Szlovák Tudományos Akadémia alelnökének felszólalása A mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító további ágazatok hosszú távú fejlesztési programja szemléltetően bizonyítja. hogy a mezőgazdaság intenzifikálá- sát. amely továbbra is alapvető stratégiai irányvonal marad, csak a tudomány és a technika célszerű fejlesztésével és széles körű gyakorlati érvényesítésével lehet végrehajtani. Ezzel összefüggésben az alapkutatásra is jelentős specifikus feladatok hárulnak. Ha az alapkutatás következő ötéves tervidőszakra előirányzott tervjavaslatát összevetjük a hosszú távú programban kitűzött feladatokkal, megállapíthatjuk, hog/kifeje- ző mértékben javult a társadalmi megrendelés és a tudomány által felkínált célok összhangja. Jelentős mértékben megerősödött a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum szükségleteire irányuló alapkutatás. A ,,Mezőgazdasági tudományok“ címszó alatt önálló program jön létre, amely a talajtanra, a talajtermékenység tudományos alapjaira, a növények genetikájára és élettanára, a mezei növények szervesanyag-képzésének és -felhalmozásának szabályozására, a tenyészállatok termelékenységének elméleti alapjaira, az állatok egészségvédelmére, az élelmiszerek termelésének elméleti alapjaira, valamint a biokémiai technológiai eljárásokra irányul. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexummal összefüggő kulcsfontosságú tudományos problémák megoldásához a ..Biológiai - ökológiai tudományok“ program is hozzá fog járulni. Ebben a programban előtérbe kerül a növények és az állatok génalapjának hatékonyabb védelme, a növényi és az állati kártevők, a gyomok és a kórokozók terjedésének korlátozása, a víz. a talaj és az erdővédelem, vagyis általában véve a környezetvédelem problémája. A védekezés hangsúlyozása mellett ez a program feltételeket teremt az ország biológiai és ökológiai potenciáljának állandó felújításához is. A hosszú távú program végrehajtásának fontos tudományos hátterét fogják képezni a további programok is. habár ezek területe szélesebb a mezögazdasági-ipari komplexuménál. A ..Kémiai tudományok" program keretében például jelentős tudományos-kutatási kapacitás foglalkozik a mezőgazdaság intenzifikálásával szorosan összefüggő kérdésekkel (növényvédelmi vegyszerek, növekedésszabályozók, állategészségügyi gyógyszerek, továbbá biológiai szempontból értékes anyagok, főleg fehérjék előállítása ú| biotechnológiai eljárásokkal stb ). A ..Molekuláris és sejtbiológia“ című program alapvető részét a mik- robiális. növényi és állati sejtekkel folytatott genetikai kutatások képezik. Nem hagyhatjuk említés nélkül az ..Orvostudományok“ programot sem. amely többek között az ésszerű emberi táplálkozás tudományos alapjaival is foglalkozik. A Tudományos Akadémia, amely felelősséget visel az alapkutatás egységes állami tervének koordinálásáért az egyes tudományos munkahelyeken, programjainak jelentős részét a mezőgazdasági-ipari komplexum alapvető fejlesztési problémáira irányítja. E programok kulcsfontosságú irányzatainak többségét nemzetközi együttműködés keretében valósítjuk meg. A mezögazdasági-ipari komplexumra irányuló programokban a CSSZSZK alapkutatási kapacitásának körülbelül 25 százaléka vesz részt, elsősorban akadémiai intézetek és főiskolák. Jelentős tartalékok vannak még az egyes ágazatok tudományoskutatási alapjában. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumához tartozó . intézetek tudományos-műszaki dolgozóinak a száma például háromszor több. mint az illetékes területekkel foglalkozó akadémiai intézeteké. Ha az ágazat fokozná az alapkutatásban való részvételét. ez egyaránt hasznos lenne mind az alapkutatás, mind pedig az erre épülő alkalmazott kutatás számára. A CSSZTA és az SZTA ebben az ötéves tervidőszakban további intézkedéseket is hozott. Elkészültek az alapkutatás céltervei. amelyek keretében a tudományos kapacitásoknak körülbelül a 10 százaléka a tudományos eredmények gyors gyakorlati érvényesítésén, az új technológiai eljárások és irányzatok bevezetésén munkálkodik. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum szempontjából a következő irányzatok tartoznak ide: Génsebészeti technológia. Immobilizált biológiai rendszerek, Integrált növényvédelem. Tenyészállatok irányított újratermelése stb. A következő ötéves tervidőszakra az alapkutatás további igényes célokat tűz ki. A gyakorlati hasznosításra különösen alkalmas eddigi céltervek alapvető része bekerül az állami célprogramokba, vagy az állami tudományos programokba. A következő ötéves tervidőszakban olyan ismeretalap kialakítására irányítjuk a figyelmet, amelyek hosszú időre kielégítik társadalmunk feltételezett innovációs szükségleteit. Habár jelentős sikereket értünk el, nem lehetünk elégedettek a modern biológiai eredmények gyakorlati érvényesülésének az eredményeivel, s az ezzel összefüggő tudományos-műszaki haladással. Azzal sem lehetünk elégedettek, ahogy a tudományt és a technikát a konkrét célok elérésére felkészítjük. Továbbra is fennáll az a helytelen felfogás, hogy a mezőgazdaság intenzifikálása csupán a tudományoskutatási alap ügye. A jelenlegi világtudományban és a tudományos-műszaki haladásban nem elegendő csupán a tudományos és a tudományos-műszaki irodalom tanulmányozása, illetve olvasása. Az információk özönében, a döntő tényezők keresésében csak úgy lehet eligazodni, ha konkrét alkotó munkát végzünk a tudományban. Megkülönböztetett gondot kell fordítani a tudomány fejlesztésére Szlovákiában. Az SZLKP KB Elnöksége sokat tett azért, hogy feltérképezzük az SZSZK lehetőségeit a korszerű biológia fejlesztésében és kihasználásában, s hogy Szlovákia fokozza a hozzájárulását a CSSZSZK tudományos-műszaki potenciáljának fejlesztéséhez ezen a területen. Ezzel kapcsolatban egy tudományos dokumentumot fogadtunk el: ..A természettudományok fejlesztésének és kihasználásának lehetőségei a társadalmi tevékenység egyes ágazataiban Szlovákiában 2000-ig: a genetika fejlesztése.“ Ez a dokumentum a vele összefüggő határozatokkal együtt világosan rámutat, hogy mit kell tenni az egyes ágazatokban a biológia kulcsfontosságú eredményeinek szervezett hasznosításához a mi társadalmi gyakorlatunkban A valóság azonban olyan, hogy miközben a dokumentum egyes területekre enyhén serkentően hatott (például a biotechnológiai eljárások fejlesztésére), ugyanakkor más területeken a fejlődés üteme nem változott, esetleg teljesen hiányzik. Ha fel akarunk zárkózni a világ élvonalához, s a mezőgazdasági komplexum kiemelt feladataiból akarunk kiindulni, nem lehetünk közömbösek. főleg Szlovákiában, a korszerű biológiai módszerek bevezetésének lassú üteméhez. A növénytermesztés területén végzett genetikai kutatás jelenlegi helyzetét elemezve megállapíthatjuk, hogy a kutatók törekvéseit számos körülmény hátráltatja abban, hogy például olyan hatékony eljárásokat vezessenek be. amilyeneket például a sejtmanipuláció nyújt. A növénykutatás világszerte tömegesen kerül át a nyílt mezőkről a kémcsövekben tenyésztett növényi sejtekre, ami meggyorsítja a nagyobb hozamú új fajták, a betegségeknek és a káros környezeti hatásoknak jobban ellenálló növények kifejlesztését. A határozatok következetes teljesítésével ebben az irányban és más irányokban is sokkal jobb kiindulási alapot teremthetnénk hosszú távú céljaink megvalósításához. A hosszú távú program igényes, de teljesíthető, ha nemcsak tapasztalati úton, a hagyományos biológiai módszerek alapján gondoskodunk a végrehajtásáról, hanem a biológiai tudományok legújabb ismereteit is felhasználjuk. Ennek tudatosítására kell törekedni a tudományban, atudo- mányos-múszaki haladásért felelős szervekben. továbbá az irányítási és a végrehajtási szférában, mert ez társadalmi gyakorlatunk rendkívül fontos területét képezi. százalékkal nőtt, ebből a növénytermesztés 26,2 százalékkal és az állattenyésztés 0,9 százalékkal. Az idén a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 102 százalékra teljesítjük, miközben előnyben részesítjük a növénytermesztés növelését. Pozitívan értékelhetjük azokat az eredményeket, amelyeket a 7. ötéves tervidőszak négy éve alatt a sűrűn vetett gabonafélék termesztésében értünk el. A tervet 105,2 százalékra teljesítjük. Az idén mind a 21 mezőgazdasági vállalat teljesítette ezen a területen feladatait, mivel emelték az agrotechnika színvonalát, javították a növények tápanyagellátását és védelmét. Amennyiben sikeresen fejezzük be a kukorica betakarítását, a járás mezőgazdasági dolgozói megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az egész ötéves tervidőszakban teljesítsük a gabonatermesztés tervét. Ha sikerül kiaknáznunk a tartalékokat és kiküszöbölni a fogyatékosságokat, minden feltételünk megvan rá, hogy a sűrűn vetett gabonaféléknél tartósan 4,5-5 tonnás hek- tárohozamot, a kukoricánál pedig 6 tonnás hektárhozamot érjünk el. Nem nyugodhatunk bele, hogy járásunk nem teljesíti a zöldségfelvásárlás tervét. Elvárjuk, hogy az egyes mezőgazdasági vállalatoknál, a járási mezőgazdasági igazgatóságokon, a kerületi mezőgazdasági igazgatóságon és a kerületi nemzeti bizottságon dolgozó kommunisták nagyobb kezdeményezést tanúsítsanak, igényesebbek legyenek a Nižná Myšla-i Efsz nagykiterjedésű zöldségkertészetének kiépítésében. Kedvezően fejlődik az állattenyésztés, az ötéves tervidőszak három éve alatt minden fajta állati termékből teljesítettük az eladási tervet, sót az idén is a tervfeladatok túlteljesítésével számolunk. A javuló fajta- nemesitő és tenyésztési munka mellett döntő szerepe volt a jobb eredmények elérésében a takarmányalapnak. Figyelmünk középpontjában az önellátás elérése áll a tömegtakarmányok termesztésében, miközben 15 százalékos tartalékot akarunk kialakítani rossz termés esetére. A járási pártbizottság idei júniusi ülésén megállapítottuk, hogy a mezőgazdasági vállalatok többségénél fordulatot értek el a tömegtakarmányok termelésében, a mennyiséget, minőséget és struktúrát illetően. A járásban már az idén megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy jövőre a szántóterület 18 százalékán évelő takarmányokat termesz- szünk, 8 tonnás átlagos hektárhozamot elérve. Tavaly az átlagos tejhozam 3201 liter volt, az idén előreláthatóan 3300 liter lesz. A következő időszakban arra fordítjuk a figyelmünket, hogy ésszerűen használjuk fel a szemes takarmányokat. A mezőgazdaság intenzív fejlesztésében fontos szerepük van a biológiai és műszaki szolgáltatásoknak. Bővítenünk kell a jótállási kötelezettséget és a szolgáltató vállalatok részvételét a közös szocialista felajánlásokban. A 7. ötéves tervidőszakban 449,5 millió korona beruházással számolunk a mezőgazdaságban. Három éven át a tervfeladatokat túlteljesítettük, (gy az öt évre előirányzott bérű házások 70,1 százalékát már megvalósítottuk. Három év alatt összesen 1394 tehén, 1610 üsző, 7784 sertés elhelyezésére alkalmas épületeket és további létesítményeket adtunk át rendeltetésének. Több mint 237 millió korona értékű új gépet kapott a mezőgazdaság. A mutatók sikeres teljesítését tükrözi az egész gazdálkodás. Míg 1981 -ben a veszteség 27 millió korona volt és csak kilenc vállalat zárta az évet nyereséggel, 1983- ban már 69,5 millió korona nyereséget értünk el és csak egy szövetkezet volt veszteséges. További előrehaladást a mezőgazdaságban akkor érhetünk el, ha hatékonyabban használjuk ki a tartalékokat és kiküszöböljük a fogyatékosságokat. Mindenekelőtt meg kell szüntetni az azonos feltételek között gazdálkodó vállalatok gazdálkodásában tapasztalható indokolatlan különbségeket, gyorsabban kell a gyakorlatban érvényesíteni a tudomány és technika eredményeit és be kell vezetni a munkaszervezés és javadalmazás brigádszerű formáit. Úgy mint a Kassa-vidéki járásban a csécsi efsz-ben is teljesítjük feladatainkat, összesen 3049 hektárnyi mezőgazdasági területen, ebből 2681 hektárnyi szántóterületen gazdálkodunk. A sűrűn vetett gabonaféléknél teljesítettük a tervet, a járásban mi értük el a legjobb borsótermést és megvannak a feltételeink ahhoz, hogy túlteljesítsük a kukoricatermesztés tervét. Túlteljesítjük az állati termékek termelésének és eladásának a tervét is. Járásunkban az elsők között csatlakoztunk a 22 élenjáró szlovákiai mezőgazdasági vállalat felhívásához a 7. ötéves terv feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére. JÁN PLESNÍK elvtársnak, a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatójának felszólalása CSÁJI ISTVÁN elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Csécsi (Čečejovce) Efsz elnökének Kassa (Košice)-vidéki járás felszólalása A CSKP KB 4. ülése óta a járási pártbizottság figyelmének középpontjában a gabonafélékből és fokozatosan az élelmiszerekből is az önellátás elérésének programja állt. Az SZLKP 1981. évi járási konferenciájának határozata feladatul adta, hogy a 7. ötéves tervidőszak végéig 11,7 százaA jelenlegi ismeretek, a fejlődési irányzatok és az előrejelzések ellemzése, amit az élelmiszertermelés hosszú távú programjának előkészítése során végeztünk, rámutatott, hogy a fő élelmiszerforrások összetételében más fejlett országokhoz hasonlóan belátható időn belül nem kerül sor lényegesebb változásokra. Az állati erdetű élelmiszerek, főleg a hús nagy arányú fogyasztásával a jövőben is számolnunk kell. Ez a modern és gazdaságilag fejlett társadalom jellegzetes vonása, de a ráfordítások szempontjából nagyon igényes közélelmezési feladatot jelent. Ezt az a mérleg is bizonyítja, mely szerint a tejben 1 joule energia létrehozásához 4,5 J energiát kell felhasználni a takarmányokban, s a hús esetében ez az arány ennél is szélesebb, a hús fajtájától függően 1:5-től 1:9-ig terjed. Az energiában és a hasznosítható tápanyagokban kimutatott veszteségek a növényi anyagok átalakulási folyamataiban következnek be, s ez döntő mértékben függ az állatok takarmányfogyasztásának hatékonyságától. Ebből a termelési gyakorlat és a kutatási-fejlesztési alap számára azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magas szintű közélelmezés ésszerű biztosításának az útját, a szerkezetileg kiegyensúlyozott növénytermesztés intenzifikálásának kiemelt feladatán kívül a hazai takarmányalap hatékonyabb hasznosítása képezi. Az állattenyésztés fejlesztésében meghatározó szerepe van a biológiai tudományok, elsősorban a genetika, az élettan és a biokémia területén szerzett legújabb ismeretek hasznosításának. Ez sürgősen megköveteli azt is, hogy a műszaki fejlesztési eredményeket egyre intenzívebben használjuk fel a biológiai termelési folyamatokban. A genetika új területein végzett kutatás nemesitési célú kihasználása, az anyagcsere-folyamatok kutatása, a gépesítés és a nagy állatkoncentráció környezeti hatásainak vizsgálata az élő szervezetekre, továbbá az újratermelési folyamatok megismerése és irányítása nemcsak nálunk, hanem világviszonylatban is az állattenyésztési kutatás legintenzívebb területeit fogják képezni, amelyek gyakorlati haszna igen jelentős. Intézetünk munkáját szintén ezekre a kérdésekre összpontosítjuk. Erre a területre az is jellemző, hogy az alapkutatás szorosan kapcsolódik az alkalmazott kutatáshoz, a biológiai szolgáltatásokhoz és a termelési gyakorlathoz. A törzstenyésztési és az állatorvosi szolgáltatással, az irányítási szervekkel és a temeléssel széles körű szelekciós és hibridizációs programokat valósítunk meg. Ide tartozik továbbá a takarmányok hatékonyabb fehérjetakarékos hasznosítása, az állatok újratermelési folyamatainak a szabályozása, az embrióátültetés stb. Állandóan növekszik az olyan járások száma, ahol a szarvasmarha nálunk nemesített típusaival 4000 literes, egyes tenyészetekben pedig az 5-6 ezer litert is meghaladó átlagos évi tejhozamot érnek el az abraktakarmányok fogyasztásának korlátozása, illetve csökkenő irányzata mellett. Állandósul a 100 tehéntől felnevelt 100 biológiailag kiváló minőségű borjú száma, s szaporodik az olyan vérvonalú és típusú állatok száma is, amelyek takarékos takarmányfogyasztás mellett dietetikai szempontból kedvező szerkezetű súlygyarapodást érnek el. A nyugat-szlovákiai kerület és a további kerületek genetikailag különösen értékes és zootechnikai szempontból fejlett állományait fokozatosan bekapcsoljuk az irányított újratermelésbe, s az embrióátültetés segítségével intenzíven javítjuk a tenyészetek genetikai értékét. Az a célunk, hogy a hazai és a küföldi génalap alkotó szintézisével, s a korszerű genetikai ismeretek felhasználásával olyan új hasznosítási típusokat hozzunk létre, amelyek hatékonyabban hasznosítják a takarmányforrásokat és a további termelési feletételeket. A sertések, a baromfi és a juhok új fajtái, valamint a szarvasmarha új típusai eleget tesznek ezeknek a követelményeknek. Természetesen negatív kísérőjelenségei is vannak ennek a bonyolult biológiai folyamatnak. Ez főleg a tenyészállomá- nyok sokféleségében, a nemesített tenyészetek morfológiai és termelékenységi különbségeiben nyilvánul meg, ami csökkenti a termelési tényezők hatékonyságát, s a sovány hús termelésére nemesített állatoknál hajlamosságot vált ki a hús minőségének a romlására, ami világszerte (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1984. X. 17. lékkai növdljük a bruttó mezőgazdasági termelést 1980-hoz viszonyítva. A növény- termesztést 26,4 az állattenyésztést 3,2 százalékkal kell növelnünk, miközben lényeges strukturális változásokat kell végrehajtanunk. 1983-ban a bruttó mezőgazdasági termelés 1980-hoz viszonyítva 10,1
