Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-13 / 217. szám, csütörtök

I VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG Hogyan hajtják végre a Szovjetunió élelmiszerprogramját? < 1 1 KOMMENTÁLJUK --------­Ne maradjanak papíron A pártalapszervezetek a közelmúltban taggyűléseiken értékelték üzemük félévi munkáját. A gazdasági vezetők beszámolói és a különböző munkaterületeken dolgozó kom­munisták észrevételei, tapasztalatai szerint is kedvező képet mutat a hét hónap mérlege. Az ipari üzemekben zömmel néhány százalékkal túlteljesítették előirányzatukat, a szövet­kezetekben, állami gazdaságokban gabonából kimagasló termésátlagot értek el. Hogy konkrét példánál maradjunk, említésre méltó ered­ménnyel dicsekedhetnek a Bratislavai Gépkocsigyártó Válla­lat nyitrai üzemegységének és a komjaticei Csehszlovák- -Szovjet Barátság Efsz kommunistái, akik az első helyen a termékfelújításban, a másodikban pedig a közös gazdálko­dás tekintélyének visszaállításában szereztek nagy érdeme­ket. Mi a dolog nyitja? Mindkét üzemben közös, hogy a pártbizottság rendszere­sen, folyamatosan ellenőrzi a határozatok teljesítését, s a felelős vezetők munkáját. A pártbizottság ülésein és a taggyűléseken beszámoltatják őket a pártmegbízatásuk teljesítéséről és érdem szerint dicsérik, vagy éppen bírálják a párttagokat. Ily módon teremtették meg a sikeres végrehaj­tás feltételeit és azt, hogy az utóbbi két évben egyetlen határozatuk sem maradt papíron. A jól végzett munka elengedhetetlen feltétele, hogy a párt­tagok a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtása mellett saját pártszervezetük taggyűlésének határozatai, politikai döntései, állásfoglalásai megvalósításán is példa­mutatóan tevékenykedjenek. Ez különösen azért fontos, mert a mindennapi politikai munka végeredményben a helyi fela­datokhoz kapcsolódik, az üzem gazdálkodását, a társadalmi érdekek érvényesülését segíti. A tapasztalatok azt jelzik, hogy csak azok a határozatok mozgósítanak, amelyek meg­fogalmazásában részt vettek a pártcsoportok, illetve az egész tagság. Számos helyen viszont a határozatok teljesíté­sének ellenőrzése szinte lehetetlen, mivel azok csupán álta­lánosságokat tartalmaznak, és legtöbbször hiányzik a sze­mélyi felelős, a határidő megjelölése. A céltudatosan kimunkált és reális döntéseknek, a párttag­ságnak a határozatok végrehajtásában való cselekvő részvé­telének alapvető feltétele, hogy a pártbizottságok meghall­gassák az egyes párttagok fenntartásait is, a vitában jelent­kező ellenvetéseket vessék össze a tényekkel, a megcáfolha­tatlan érvekkel. Társadalmi érdek például, hogy a termelési tervet mindenütt teljesítsék. De nem mindenáron! Ha a gyár termékeit nem igényli a piac, és nem fogynak el az elárusító- helyeken, akkor csak a raktárkészletek növekednek, értékes, sokszor külföldről beszerzett nyersanyagok vesznek kárba. Korszerűtlen, divatjamúlt és rossz minőségű gyártmányok termelésére nem irányulhatnak a határozatok. Az alapszervezetek alapvető kötelessége, hogy következe­tesen érvényesítsék a párt vezető szerepét. Ezzel összefüg­gésben csak olyan határozatokat hozhatnak és olyan dönté­seket támogathatnak, amelyek megfelelnek a munkásosztály érdekeinek, összhangban vannak gazdaságpolitikai célkitűzé­seinkkel, a XVI. kongresszus irányelveivel. SZOMBATH AMBRUS Olcsón és jó minőségben Betonelemek helyett szalmabálák Két év telt el azóta, hogy az SZKP KB 1982 májusi plénumán elfogadták a Szovjetunió Élelmi­szerprogramját. Hangsúlyozni kell, hogy ez a program azokon a jelentős eredményeken alapult, amelyeket az ország mezőgazda- sági-ipari komplexumának ezt megelőző fejlesztése során értek el. A mezőgazdasági termelés csupán a legutóbbi tizenöt évben 50 százalékkal növekedett, a me­zőgazdasági dolgozók számának csökkenése és azoknak a nehéz­ségeknek az ellenére, amelyeket a legutóbbi évek kedvezőtlen idő­járási viszonyai idéztek elő. Ezekben az években az egy főre jutó hús- és hústermékfo­gyasztás a Szovjetunióban 41 százalékkal növekedett, tejből és tejtermékből 25, zöldségféléből 35 és cukorból 30 százalékkal többet, tojásból pedig majdnem kétszer annyit fogyasztottak. De megmarad az a probléma, hogy tovább kell javítani a dolgo­zók élelmiszerfogyasztási szerke­zetét. A szovjet emberek napi élel­miszeradagja kalóriatartalom te­kintetében jelenleg megfelel afizio- lógiai normáknak, változatosabb, az egyes élelmiszerfajták terén ki­egyensúlyozottabb lett. De növelni kell az egy lakosra eső hús- és hústermék-, zöldség- és gyü­mölcsfogyasztást, mert ez még nem érte el a tudomány által aján­lott átlagot. Ebben az évtizedben az Élelmiszerprogram a megfelelő élelmiszerek termelésének gyorsí­tott ütemű növelését irányozza elő. Már a jelenlegi ötéves terv idő­szakában nemcsak a lakosság ré­széről a kenyér és a péksütemé­nyek választéka, a burgonya és a cukor iránt támasztott keresletet elégítjük ki, hanem azt is tervez­zük, hogy teljes mértékben fedez­zük a lakosok kása-, cukrászsüte­mény-, margarin-, tojás és hal­szükségletét, valamint javítjuk a dolgozók hús-, tej-, növényolaj-, gyümölcs és zöldségellátását. A 10. ötéves tervvel összeha­sonlítva a következő, 12. ötéves tervben gabonából 22-24, húsból 35-38, tejből 11-13 százalékkal Tőkés acélipar A Nemzetközi Vas- és Acélinté­zet (IISI) adatai szerint a szerve­zethez tartozó 29 tagországban az év első hét hónapjában 14,7 szá­zalékkal nőtt az acéltermelés 1983 azonos időszakához viszonyítva, bár júliusban több országban csökkent a növekedés üteme. A tőkés világ acéltermelése így is jóval alatta marad a kapacitások­nak, hiszten 1983-ban a legalacso­nyabb volt a termelésük másfél évtized óta. Az EGK-országokban - idei és tavalyi júliusi termelési adatokat összehasonlítva - 18,3 százalé­kos volt a növekedés, míg az első hét hónapra számítva 12,3 száza­lék. A legerőteljesebben az NSZK acélipara növekedett, több mint 23 százalékkal. Az USA-ban az év első hét hónapjában egy negye­dével termeltek többet mint 1983 azonos időszakában, míg Japán esetében a növekedés ugyanezen időszakban 11 százalékos volt. Az IISI-hez tartozó országok, melyek a tőkés acéltermelés 96 és a világtermelés csaknem 60 szá­zalékát képviselik, ez év július vé­géig 258 millió tonnát termeltek, ebből július hónapban 35,9 millió tonnát. (F) Napenergia a halfeldolgozásban A Mali Köztársaság fővárosá­ban, Bamakóban hat halfeldolgo­zó üzem folytat intenzív kísérlete­ket a napenergia „munkába állítá­sa“ céljából. Minél előbb szeret­nék elérni, hogy halszárítóikban a napenergia felhasználásával száríthassák a Niger folyóból kifo­gott halakat. A főváros körzetében - a halá­szatból élő mintegy 80 ezer halász - 2,5 ezer kilométerre a tenger­parttól évente 100-200 ezer tonna termelünk többet. A 12. ötéves tervben a fő súlyt arra fektetjük majd, hogy húsból és növényolaj­ból a tudományosan megalapozott normák szintjének megfelelő fo­gyasztást biztosítsuk, a tej-, zöld­ség- és gyümölcsfogyasztás terén pedig lényegesen megközelítsük ezeket a normákat. A feladatok nagyok, és csak komplex módon oldhatók meg. Ezzel kapcsolatban az Élelmi­szerprogram a műszaki, gazdasá­gi és szervezési intézkedések egész rendszerét irányozza elő. Közöttük szerepel a mezőgazda­sági-ipari komplexumon belül, az egyes ágazatok közt levő arányta­lanságok kiküszöbölése, a tudo- mányos-műszaki haladás meg­gyorsítása a komplexum vala­mennyi ágazatában, a termelés­nek túlnyomórészt a fejlesztés in­tenzív típusára történő átállítása, lényeges előrehaladás a falu szo­ciális problémáinak megoldása te­rén, valamint a beruházások haté­konyságának fokozása, az irányí­tási módszerek tökéletesítése stb. De milyen eredményekkel jár ma egy ilyen sokoldalú program megvalósítása? A program elfo­gadása óta két évnél valamivel hosszabb idő telt el, de az e terü­leten végzett munka bizonyos eredményei már észrevehetőek. Például, a múlt évben 134 milliárd rubel értékű mezőgazdasági ter­méket állítottak elő, ez 7,9 száza­lékkal több a 10. ötéves terv átla­gos évi színvonalánál és 5 száza­lékkal több az 1982. évi ered­ménynél. Az egész növekedést a munkatermelékenység fokozása révén sikerült biztosítani. Egészen jó gabonatermést gyűjtöttünk be, sok köztársaság, határterület és terület teljesítette a gabonaeladási terveket. A múlt évben a szövetsé­gi köztársaságok többségének kolhozai és szovhozai túlteljesítet­ték a takarmánybegyűjtési terve­ket. Sok gazdaság másfél évre elegendő készletet teremtett ma­gának. Az ötéves tervidőszak harmadik évében cukorrépából jelentős ter­mést gyűjtöttek be, burgonyából, halat fog. Ez az ország halász­zsákmányának a 75 százaléka. Egyharmadát hagyományos mó­don tartósítják, a szabadban na­pon szárítják, a másik harmadát fölfüstölik vagy fagyasztják, s a többit friss áruként értékesítik. A szállításra alkalmas áru előál­lításában szerepe van a termelési költség nagyságának, a gyorsa­ságnak és a hatékonyságnak. A szárított hal még az ottani forró­ságban sem romlik meg hét napig. Ennyi idő alatt az ország legtávo­labbi részeibe is elszállítható. A napenergiával való szárítás je­lentősen növelné a munkaterme­lékenységet, és lehetővé válna a zsákmány nagyobb részének ol­csó feldolgozása. (Vokrug szveta) zöldségből, nyersgyapotból telje­sítették az állami eladási terveket. Pozitív változások rajzolódtak ki az állattenyésztésben. 1982-vel összehasonlítva a szarvasmarha­állomány 1,7 millió, a sertésállo­mány 1,8 millió darabbal, a juhok és kecskék száma 1,7, a baromfi­aké pedig 20 millióval lett na­gyobb. Fontos megjegyezni, hogy az állati termékek állami felvásár­lási terveit valamennyi szövetségi köztársaság teljesítette, mégpedig néhány határidő előtt. Az idei év első felében a múlt év megfelelő időszakához képest a szarvasmarha és a baromfi fel­vásárlása 7 százalékkal, a tejé 5 százalékkal és a tojásé 3 száza­lékkal nőtt. Ennek megfelelően ja­vult a lakosság legfontosabb állati eredetű termékekkel való ellátása. Jelentősen megerősödött a kol­hozok és a szovhozok gazdasága. A legfontosabb mezőgazdasági termékfajták felvásárlási árainak emelése és annak révén, hogy a felvásárlási árakat pótlékkal egészítették ki az olyan kolhozok­nál és szovhozoknál, amelyeknek a gazdasága még elmarad, vala­mint a termékek minőségének ja­vítása következtében a gazdasá­gok bevétele 26 milliárd rubellel növekedett. Ezek két év alatt több mint 21 milliárd rubel haszonra tettek szert. A 11. ötéves terv kezdete óta sok új falusi lakóház épült: össz- alapterületük 70 millió négyzet- méter. Az élelmiszeripar ágaihoz tarto­zó üzemek túlteljesítették az el­múlt évi terveket. A liszt- és a da­ratermelés, a halipar és más ága­zatok túlszárnyalták a megszabott termelési feladatokat. A múlt év­hez képest a Szovjetunióban több cukrot és növényolajat, margarint, péksüteményt és cukrászkészít­ményt, teát, húst és hústerméket, sajtot, tejesterméket, különböző konzervokat termeltek. Csökken­tek a veszteségek az élelmiszer­nyersanyagok terén, javult a ter­mékek minősége és változato­sabb lett a választék. A mezőgazdaságban és a vele összefüggő ágazatokban történt javulást megállapítva reálisan ér­tékeljük az elért eredményeket. Még sok munka vár ránk, még bonyolultabb és felelősségtelje­sebb feladatokat kell megolda­nunk. A párt határozatainak meg­felelően az idei terv a korábbinál nagyobb mértékben irányul a ter­melés hatékonyságának fokozá­sára. A szovjet emberek élelmiszerel­látása a legutóbbi két évben tovább javult. Ez objektív tény, egyes nyugati szakemberek mindenféle kitalálása és „prognózisa“ ellené­re. A Szovjetunió Élelmiszerprog­ramja, amely az egész szovjet gazdaság fejlődésének sajátos gyorsítójaként szerepel, szavatol­ja azoknak a fontos politikai és szociális céloknak az elérését, amelyeket a Szovjetunió Kommu­nista Pártja tűzött ki. J. BELOV (APN) A nap ezernyi sugarát szórta a tájra, érlelte a végtelen kukori­catáblák termését. Az Érsekújvári (Nové Zámky) Efsz csiki részlegé­nek Pirító dűlőjében megállás nél­kül haladtak a járvaszecskázó kombájnok. Kezelőik - Kucsera Ernő és Kuczman József az 55 hektáros táblán jó feltételek között takaríthatták be a silókukoricát. A járművek alig győzték elszállíta­ni a szecskázott, jó minőségű ta­karmányt. A gazdasági udvaron Horváth József agrármérnök, a részleg ve­zetője irányította és szervezte a munkát. Biztatta a jármüvek ve­zetőit, hogy minél gyorsabban for­duljanak, így elérhetik a napi 250 tonnás teljesítményt. Ennyi szük­séges ahhoz, hogy megfelelő ré­teget teríthessenek a tárolóba már behordott silótakarmányra. A tö­mítés után ez légmentesen fedi a takarmányt, és kedvező feltéte­lek között indulhat meg a tejsavas erjedés. Szinte percnyi pontossággal ér­keztek a jármüvek a mázsaház elé. Miután a mázsamester meg­mérte a rakományok súlyát, felhaj­tottak a magasló silóhalomra. Ugyancsak igyekeztek a traktoro­sok. Szolcsán József, Barcsiak Géza, Procházka István, Procház­ka László, Ján Melichárek, Pollák Artúr és Zdenek Grulich nagyon jól kihasználta a munkaidőt. Nem áll­tak egy percig sem tétlenül. A részlegvezető többször is el­lenőrizte a munkákat. Még arról is meggyőződött, hogy a tároló szé­lén jól tömítik-e a takarmányt. El­magyarázta, hogy silózási mód­szerük olcsó és egyben minden feltételt megteremt a minőségi mutatók eléréséhez is. A drága betonelemek helyett szalmabálák­ból készítettek hat-hét méter szé­les, hat méter magas és hatvan méter hosszú falakat. Ezek na­gyon jól zárják a tárolóteret és nagy előnyük, hogy a tömítést végző gépek közvetlen mellettük haladhatnak. Nagyon jók a ta­pasztalataik, tavaly az összes siló­takarmányuk első osztályú volt. A részlegvezető más vállalatok­nak is ajánlja ezt a gazdaságos módszert. Az ötezer tonna takar­mány silózásához legalább másfél millió korona értékű betonfalak kellenének. Ezeknek a nagy költ­ségen kivül még az is hátrá­nyuk, hogy a gépekkel a falak mellett nem lehet jól összetömíteni a takarmányt. Egy kis kényszerszünet követ­kezik. Elfogyott már a silókukorica a Pirító dűlőből. A gépeket át kel­lett csoportosítani a komjáti út melletti dűlőbe, ahol még 67 hek­táron állt lábon a silókukorica. Ott szintén jó minőségű takarmány termett, meg a hozam is nagyobb. Korábban a homokos területen dolgoztak, ahol bizony a csapa­dékhiány miatt nem volt túl nagy a silókukorica hektárhozama. A gyors átcsoportosítás után elindultak a gépek az új parcellán, s hamarosan megérkeztek a szecskázott silókukoricát szállító járművek is. Újra telt a tárolóhely. A dolgozók elégedettek a behor­dott szállítmányokkal. Kvacsay Ferenc szerint ez a takarmány nagyon sok tápanyagot tartalmaz, „bőven lesz tőle tej“. Mészáros László takarmányozónak is ez a véleménye. Úgy látja, hogy a múlt évi terméshez hasonlóan az idei silókukorica is jó minőség­ben tárolható. Ez az alaptakar­mány, s évszakonként más-más takarmányfélékkel egészítik ki. Ennek köszönhető, hogy a tehe­nek évi átlagos tejhozama tavaly is 4355 liter volt. Olyan takarmány- alapot létesítenek, amely lehe­tővé teszi, hogy az állattenyész­tésben egyenletesen termelje­nek. BALLA JÓZSEF Az NDK-beli lengefeldi mélyművelésű bányában naponta mintegy 150 tonna nyerskrétát termelnek ki. A Karl-Marx-Stadt-i kerületben levő bányában a munkát a legkorszerűbb technika segíti, s a fel­színre hozott nyersanyagot terazzó-zúzalékként szállítják az építő­ipari vállalatokba. (ČSTK-felvétel) INNEN — ONNAN ÚJ S*3 4 1984. IX. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom