Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)
1984-09-13 / 217. szám, csütörtök
I VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG Hogyan hajtják végre a Szovjetunió élelmiszerprogramját? < 1 1 KOMMENTÁLJUK --------Ne maradjanak papíron A pártalapszervezetek a közelmúltban taggyűléseiken értékelték üzemük félévi munkáját. A gazdasági vezetők beszámolói és a különböző munkaterületeken dolgozó kommunisták észrevételei, tapasztalatai szerint is kedvező képet mutat a hét hónap mérlege. Az ipari üzemekben zömmel néhány százalékkal túlteljesítették előirányzatukat, a szövetkezetekben, állami gazdaságokban gabonából kimagasló termésátlagot értek el. Hogy konkrét példánál maradjunk, említésre méltó eredménnyel dicsekedhetnek a Bratislavai Gépkocsigyártó Vállalat nyitrai üzemegységének és a komjaticei Csehszlovák- -Szovjet Barátság Efsz kommunistái, akik az első helyen a termékfelújításban, a másodikban pedig a közös gazdálkodás tekintélyének visszaállításában szereztek nagy érdemeket. Mi a dolog nyitja? Mindkét üzemben közös, hogy a pártbizottság rendszeresen, folyamatosan ellenőrzi a határozatok teljesítését, s a felelős vezetők munkáját. A pártbizottság ülésein és a taggyűléseken beszámoltatják őket a pártmegbízatásuk teljesítéséről és érdem szerint dicsérik, vagy éppen bírálják a párttagokat. Ily módon teremtették meg a sikeres végrehajtás feltételeit és azt, hogy az utóbbi két évben egyetlen határozatuk sem maradt papíron. A jól végzett munka elengedhetetlen feltétele, hogy a párttagok a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtása mellett saját pártszervezetük taggyűlésének határozatai, politikai döntései, állásfoglalásai megvalósításán is példamutatóan tevékenykedjenek. Ez különösen azért fontos, mert a mindennapi politikai munka végeredményben a helyi feladatokhoz kapcsolódik, az üzem gazdálkodását, a társadalmi érdekek érvényesülését segíti. A tapasztalatok azt jelzik, hogy csak azok a határozatok mozgósítanak, amelyek megfogalmazásában részt vettek a pártcsoportok, illetve az egész tagság. Számos helyen viszont a határozatok teljesítésének ellenőrzése szinte lehetetlen, mivel azok csupán általánosságokat tartalmaznak, és legtöbbször hiányzik a személyi felelős, a határidő megjelölése. A céltudatosan kimunkált és reális döntéseknek, a párttagságnak a határozatok végrehajtásában való cselekvő részvételének alapvető feltétele, hogy a pártbizottságok meghallgassák az egyes párttagok fenntartásait is, a vitában jelentkező ellenvetéseket vessék össze a tényekkel, a megcáfolhatatlan érvekkel. Társadalmi érdek például, hogy a termelési tervet mindenütt teljesítsék. De nem mindenáron! Ha a gyár termékeit nem igényli a piac, és nem fogynak el az elárusító- helyeken, akkor csak a raktárkészletek növekednek, értékes, sokszor külföldről beszerzett nyersanyagok vesznek kárba. Korszerűtlen, divatjamúlt és rossz minőségű gyártmányok termelésére nem irányulhatnak a határozatok. Az alapszervezetek alapvető kötelessége, hogy következetesen érvényesítsék a párt vezető szerepét. Ezzel összefüggésben csak olyan határozatokat hozhatnak és olyan döntéseket támogathatnak, amelyek megfelelnek a munkásosztály érdekeinek, összhangban vannak gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel, a XVI. kongresszus irányelveivel. SZOMBATH AMBRUS Olcsón és jó minőségben Betonelemek helyett szalmabálák Két év telt el azóta, hogy az SZKP KB 1982 májusi plénumán elfogadták a Szovjetunió Élelmiszerprogramját. Hangsúlyozni kell, hogy ez a program azokon a jelentős eredményeken alapult, amelyeket az ország mezőgazda- sági-ipari komplexumának ezt megelőző fejlesztése során értek el. A mezőgazdasági termelés csupán a legutóbbi tizenöt évben 50 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági dolgozók számának csökkenése és azoknak a nehézségeknek az ellenére, amelyeket a legutóbbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyai idéztek elő. Ezekben az években az egy főre jutó hús- és hústermékfogyasztás a Szovjetunióban 41 százalékkal növekedett, tejből és tejtermékből 25, zöldségféléből 35 és cukorból 30 százalékkal többet, tojásból pedig majdnem kétszer annyit fogyasztottak. De megmarad az a probléma, hogy tovább kell javítani a dolgozók élelmiszerfogyasztási szerkezetét. A szovjet emberek napi élelmiszeradagja kalóriatartalom tekintetében jelenleg megfelel afizio- lógiai normáknak, változatosabb, az egyes élelmiszerfajták terén kiegyensúlyozottabb lett. De növelni kell az egy lakosra eső hús- és hústermék-, zöldség- és gyümölcsfogyasztást, mert ez még nem érte el a tudomány által ajánlott átlagot. Ebben az évtizedben az Élelmiszerprogram a megfelelő élelmiszerek termelésének gyorsított ütemű növelését irányozza elő. Már a jelenlegi ötéves terv időszakában nemcsak a lakosság részéről a kenyér és a péksütemények választéka, a burgonya és a cukor iránt támasztott keresletet elégítjük ki, hanem azt is tervezzük, hogy teljes mértékben fedezzük a lakosok kása-, cukrászsütemény-, margarin-, tojás és halszükségletét, valamint javítjuk a dolgozók hús-, tej-, növényolaj-, gyümölcs és zöldségellátását. A 10. ötéves tervvel összehasonlítva a következő, 12. ötéves tervben gabonából 22-24, húsból 35-38, tejből 11-13 százalékkal Tőkés acélipar A Nemzetközi Vas- és Acélintézet (IISI) adatai szerint a szervezethez tartozó 29 tagországban az év első hét hónapjában 14,7 százalékkal nőtt az acéltermelés 1983 azonos időszakához viszonyítva, bár júliusban több országban csökkent a növekedés üteme. A tőkés világ acéltermelése így is jóval alatta marad a kapacitásoknak, hiszten 1983-ban a legalacsonyabb volt a termelésük másfél évtized óta. Az EGK-országokban - idei és tavalyi júliusi termelési adatokat összehasonlítva - 18,3 százalékos volt a növekedés, míg az első hét hónapra számítva 12,3 százalék. A legerőteljesebben az NSZK acélipara növekedett, több mint 23 százalékkal. Az USA-ban az év első hét hónapjában egy negyedével termeltek többet mint 1983 azonos időszakában, míg Japán esetében a növekedés ugyanezen időszakban 11 százalékos volt. Az IISI-hez tartozó országok, melyek a tőkés acéltermelés 96 és a világtermelés csaknem 60 százalékát képviselik, ez év július végéig 258 millió tonnát termeltek, ebből július hónapban 35,9 millió tonnát. (F) Napenergia a halfeldolgozásban A Mali Köztársaság fővárosában, Bamakóban hat halfeldolgozó üzem folytat intenzív kísérleteket a napenergia „munkába állítása“ céljából. Minél előbb szeretnék elérni, hogy halszárítóikban a napenergia felhasználásával száríthassák a Niger folyóból kifogott halakat. A főváros körzetében - a halászatból élő mintegy 80 ezer halász - 2,5 ezer kilométerre a tengerparttól évente 100-200 ezer tonna termelünk többet. A 12. ötéves tervben a fő súlyt arra fektetjük majd, hogy húsból és növényolajból a tudományosan megalapozott normák szintjének megfelelő fogyasztást biztosítsuk, a tej-, zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén pedig lényegesen megközelítsük ezeket a normákat. A feladatok nagyok, és csak komplex módon oldhatók meg. Ezzel kapcsolatban az Élelmiszerprogram a műszaki, gazdasági és szervezési intézkedések egész rendszerét irányozza elő. Közöttük szerepel a mezőgazdasági-ipari komplexumon belül, az egyes ágazatok közt levő aránytalanságok kiküszöbölése, a tudo- mányos-műszaki haladás meggyorsítása a komplexum valamennyi ágazatában, a termelésnek túlnyomórészt a fejlesztés intenzív típusára történő átállítása, lényeges előrehaladás a falu szociális problémáinak megoldása terén, valamint a beruházások hatékonyságának fokozása, az irányítási módszerek tökéletesítése stb. De milyen eredményekkel jár ma egy ilyen sokoldalú program megvalósítása? A program elfogadása óta két évnél valamivel hosszabb idő telt el, de az e területen végzett munka bizonyos eredményei már észrevehetőek. Például, a múlt évben 134 milliárd rubel értékű mezőgazdasági terméket állítottak elő, ez 7,9 százalékkal több a 10. ötéves terv átlagos évi színvonalánál és 5 százalékkal több az 1982. évi eredménynél. Az egész növekedést a munkatermelékenység fokozása révén sikerült biztosítani. Egészen jó gabonatermést gyűjtöttünk be, sok köztársaság, határterület és terület teljesítette a gabonaeladási terveket. A múlt évben a szövetségi köztársaságok többségének kolhozai és szovhozai túlteljesítették a takarmánybegyűjtési terveket. Sok gazdaság másfél évre elegendő készletet teremtett magának. Az ötéves tervidőszak harmadik évében cukorrépából jelentős termést gyűjtöttek be, burgonyából, halat fog. Ez az ország halászzsákmányának a 75 százaléka. Egyharmadát hagyományos módon tartósítják, a szabadban napon szárítják, a másik harmadát fölfüstölik vagy fagyasztják, s a többit friss áruként értékesítik. A szállításra alkalmas áru előállításában szerepe van a termelési költség nagyságának, a gyorsaságnak és a hatékonyságnak. A szárított hal még az ottani forróságban sem romlik meg hét napig. Ennyi idő alatt az ország legtávolabbi részeibe is elszállítható. A napenergiával való szárítás jelentősen növelné a munkatermelékenységet, és lehetővé válna a zsákmány nagyobb részének olcsó feldolgozása. (Vokrug szveta) zöldségből, nyersgyapotból teljesítették az állami eladási terveket. Pozitív változások rajzolódtak ki az állattenyésztésben. 1982-vel összehasonlítva a szarvasmarhaállomány 1,7 millió, a sertésállomány 1,8 millió darabbal, a juhok és kecskék száma 1,7, a baromfiaké pedig 20 millióval lett nagyobb. Fontos megjegyezni, hogy az állati termékek állami felvásárlási terveit valamennyi szövetségi köztársaság teljesítette, mégpedig néhány határidő előtt. Az idei év első felében a múlt év megfelelő időszakához képest a szarvasmarha és a baromfi felvásárlása 7 százalékkal, a tejé 5 százalékkal és a tojásé 3 százalékkal nőtt. Ennek megfelelően javult a lakosság legfontosabb állati eredetű termékekkel való ellátása. Jelentősen megerősödött a kolhozok és a szovhozok gazdasága. A legfontosabb mezőgazdasági termékfajták felvásárlási árainak emelése és annak révén, hogy a felvásárlási árakat pótlékkal egészítették ki az olyan kolhozoknál és szovhozoknál, amelyeknek a gazdasága még elmarad, valamint a termékek minőségének javítása következtében a gazdaságok bevétele 26 milliárd rubellel növekedett. Ezek két év alatt több mint 21 milliárd rubel haszonra tettek szert. A 11. ötéves terv kezdete óta sok új falusi lakóház épült: össz- alapterületük 70 millió négyzet- méter. Az élelmiszeripar ágaihoz tartozó üzemek túlteljesítették az elmúlt évi terveket. A liszt- és a daratermelés, a halipar és más ágazatok túlszárnyalták a megszabott termelési feladatokat. A múlt évhez képest a Szovjetunióban több cukrot és növényolajat, margarint, péksüteményt és cukrászkészítményt, teát, húst és hústerméket, sajtot, tejesterméket, különböző konzervokat termeltek. Csökkentek a veszteségek az élelmiszernyersanyagok terén, javult a termékek minősége és változatosabb lett a választék. A mezőgazdaságban és a vele összefüggő ágazatokban történt javulást megállapítva reálisan értékeljük az elért eredményeket. Még sok munka vár ránk, még bonyolultabb és felelősségteljesebb feladatokat kell megoldanunk. A párt határozatainak megfelelően az idei terv a korábbinál nagyobb mértékben irányul a termelés hatékonyságának fokozására. A szovjet emberek élelmiszerellátása a legutóbbi két évben tovább javult. Ez objektív tény, egyes nyugati szakemberek mindenféle kitalálása és „prognózisa“ ellenére. A Szovjetunió Élelmiszerprogramja, amely az egész szovjet gazdaság fejlődésének sajátos gyorsítójaként szerepel, szavatolja azoknak a fontos politikai és szociális céloknak az elérését, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja tűzött ki. J. BELOV (APN) A nap ezernyi sugarát szórta a tájra, érlelte a végtelen kukoricatáblák termését. Az Érsekújvári (Nové Zámky) Efsz csiki részlegének Pirító dűlőjében megállás nélkül haladtak a járvaszecskázó kombájnok. Kezelőik - Kucsera Ernő és Kuczman József az 55 hektáros táblán jó feltételek között takaríthatták be a silókukoricát. A járművek alig győzték elszállítani a szecskázott, jó minőségű takarmányt. A gazdasági udvaron Horváth József agrármérnök, a részleg vezetője irányította és szervezte a munkát. Biztatta a jármüvek vezetőit, hogy minél gyorsabban forduljanak, így elérhetik a napi 250 tonnás teljesítményt. Ennyi szükséges ahhoz, hogy megfelelő réteget teríthessenek a tárolóba már behordott silótakarmányra. A tömítés után ez légmentesen fedi a takarmányt, és kedvező feltételek között indulhat meg a tejsavas erjedés. Szinte percnyi pontossággal érkeztek a jármüvek a mázsaház elé. Miután a mázsamester megmérte a rakományok súlyát, felhajtottak a magasló silóhalomra. Ugyancsak igyekeztek a traktorosok. Szolcsán József, Barcsiak Géza, Procházka István, Procházka László, Ján Melichárek, Pollák Artúr és Zdenek Grulich nagyon jól kihasználta a munkaidőt. Nem álltak egy percig sem tétlenül. A részlegvezető többször is ellenőrizte a munkákat. Még arról is meggyőződött, hogy a tároló szélén jól tömítik-e a takarmányt. Elmagyarázta, hogy silózási módszerük olcsó és egyben minden feltételt megteremt a minőségi mutatók eléréséhez is. A drága betonelemek helyett szalmabálákból készítettek hat-hét méter széles, hat méter magas és hatvan méter hosszú falakat. Ezek nagyon jól zárják a tárolóteret és nagy előnyük, hogy a tömítést végző gépek közvetlen mellettük haladhatnak. Nagyon jók a tapasztalataik, tavaly az összes silótakarmányuk első osztályú volt. A részlegvezető más vállalatoknak is ajánlja ezt a gazdaságos módszert. Az ötezer tonna takarmány silózásához legalább másfél millió korona értékű betonfalak kellenének. Ezeknek a nagy költségen kivül még az is hátrányuk, hogy a gépekkel a falak mellett nem lehet jól összetömíteni a takarmányt. Egy kis kényszerszünet következik. Elfogyott már a silókukorica a Pirító dűlőből. A gépeket át kellett csoportosítani a komjáti út melletti dűlőbe, ahol még 67 hektáron állt lábon a silókukorica. Ott szintén jó minőségű takarmány termett, meg a hozam is nagyobb. Korábban a homokos területen dolgoztak, ahol bizony a csapadékhiány miatt nem volt túl nagy a silókukorica hektárhozama. A gyors átcsoportosítás után elindultak a gépek az új parcellán, s hamarosan megérkeztek a szecskázott silókukoricát szállító járművek is. Újra telt a tárolóhely. A dolgozók elégedettek a behordott szállítmányokkal. Kvacsay Ferenc szerint ez a takarmány nagyon sok tápanyagot tartalmaz, „bőven lesz tőle tej“. Mészáros László takarmányozónak is ez a véleménye. Úgy látja, hogy a múlt évi terméshez hasonlóan az idei silókukorica is jó minőségben tárolható. Ez az alaptakarmány, s évszakonként más-más takarmányfélékkel egészítik ki. Ennek köszönhető, hogy a tehenek évi átlagos tejhozama tavaly is 4355 liter volt. Olyan takarmány- alapot létesítenek, amely lehetővé teszi, hogy az állattenyésztésben egyenletesen termeljenek. BALLA JÓZSEF Az NDK-beli lengefeldi mélyművelésű bányában naponta mintegy 150 tonna nyerskrétát termelnek ki. A Karl-Marx-Stadt-i kerületben levő bányában a munkát a legkorszerűbb technika segíti, s a felszínre hozott nyersanyagot terazzó-zúzalékként szállítják az építőipari vállalatokba. (ČSTK-felvétel) INNEN — ONNAN ÚJ S*3 4 1984. IX. 13.
