Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-12 / 216. szám, szerda

Büszkék a címre LÁTOGATÓBAN EGY PÉLDÁS HATÁRMENTI KÖZSÉGBEN KOMMENTÁLJUK ----------­Fr issen festett táblák jelzik a fa­lu szélén: példás határmenti köz­ségbe érkeztünk. Gróf Árpád, a Gabčíkovoi Helyi Nemzeti Bi­zottság elnöke nem titkolja, büsz­kék a szocialista munkaverseny­ben elért eredményeikért e napok­ban kapott címre.-Az egész lakosság érdeme a kitüntetés, hiszen csak jó mun­kával, összefogással érhetők el sikerek - mondotta. A hatalmas vízmű építéséről széltében-hosszában ismertté vált település életét nagymértékben meghatározza e beruházás. Mint­egy kétezren dolgoznak itt az or­szág különböző részeiből. S míg korábban szinte mindenki ismerte itt egymást, most szinte egycsa- pásra változott a helyzet.- Már korábban is együttmű­ködtünk a határőrség egységével. Közösen szerveztük meg az ön­kéntes határőrök csoportját. Első­sorban a helybeli vadászokat és halászokat vontuk be. Ők járják legtöbbet a határt, illetve rendsze­resen horgásznak a Dunán. Ilyen módon összeköthetik kedvtelésü­ket a társadalmilag hasznos tevé­kenységgel. S eredményként könyvelhető el, hogy az utóbbi időben nem is fordult elő tiltott határátkelés. Heizer Ferenc vezeti az önkén­tes határőrök tizenhárom tagú csoportját, amely jól látja el a fel­adatát. Felkészítéséből nagy részt vállaltak a határőrség tagjai. Nyári Sándor őrnagy, az alakulat pa­rancsnokának politikai helyettese ezzel kapcsolatban megjegyezte:- A falusi pártszervezet gyűlé­sein rendszeresen foglalkozunk a haiárvédelem kérdéseivel. A ki­kötőben már korábban eredmé­nyesen működött egy csoport, de a helyi nemzeti bizottság segítsé­gével nem okozott különösebb gondot megszervezni az önkéntes határőröknek ezt az új csoportját sem. Havonta tartunk továbbkép­zést és a rendőrökkel együtt közös szolgálatokra járunk. Gondoltak mindjárt az utánpót­lásra is. A szlovák tanítási nyelvű alapiskolában működik az ifjú ha­tárvédók raja és a magyar tan­nyelvű iskola pionírjaival is szá­molnak. A katonák úgy is közelebb kerülnek a gyerekekhez, hogy pio- nírvezetóként működnek majd, s az összejöveteleken ismertetik a fiatalokkal feladataikat. *- örülünk annak, hogy a vízmü­vet építő nagyobb vállalatokkal is szoros až együttműködésünk. A Hydrostav és a Váhostav mun­kásai megértették, hogy közösen mit kell tennünk - mondotta a pa­rancsnokhelyettes. Az elismerést kifejező cím oda­ítélésénél azt is figyelembe vették, miként valósítja meg az 5000 lé­lekszámú község a Nemzeti Front választási programját.- Mielőtt eredményeinkről szól­nék, hadd említsem meg azokat a körülményeket, amelyek a legin­kább elősegítették elképzeléseink megvalósítását - mondotta a hnb elnöke. - Az állami gazdasággal, valamint a Hydrostav és a Váhos­tav vállalattal az országban az el­sők közt hoztuk létre az igazgatói tanácsot. Kiváló lehetőségeit te­remtettük meg az együttműködés­nek, a kölcsönös segítségnyújtás­nak, közös gondojaink gyors, kö­vetkezetes megoldásának. A la­kosság aktivizálásának is megta­láltuk a módját. Elsősorban a sze­mélyes példamutatással és az agitációval. A tömegszervezetek versengése is hozzájárult ahhoz, hogy a társadalmi munka szerve­zése szinte zökkenőmentessé vált. A lakosság megértette: az ó érdekükben, nekik készül, épül itt minden. Aztán elmondotta, hogyan vág­tak bele a pékség építésébe, hogy megszüntessék a kenyérellátás gyakran előforduló hiányosságait.- Társadalmi munkában négy hónap alatt épült fel a pékség. Az eredeti költségvetésből jutott még raktárra és bekötő útra is. A régi, már kiselejtezett gépeket felújítot­tuk. Igaz, volt is bajunk a malom­ipari vállalattal, mert a jó gépeket már ók is elfogadták volna, de végül sikerült megegyeznünk. A pékség beindult, naponta 12 mázsa jó minőségű kenyeret sü­tünk. A tízmillió korona értékű műve­lődési ház tavaszra kerül átadás­ra. Színvonalas művelődéspoliti­kai rendezvények szervezését ter­vezik itt. A stadiont viszont már birtokukba vették a falu sportolói és sportkedvelői. Jó labdarúgást ígérő mérkőzésekre ezren is kijár­nak. Ezért tartották fontosnak a fe­dett lelátót is. A korábban létesített fürdőnek hideg volt a vize. Ezen is változtattak: mintegy 520 méterről termálvizet vezettek a medencébe s így most már kedvükre lubickol­hatnak a fürdőzók. Elkészült a gázvezeték mintegy kétkilomé- teres szakasza, s a következő fű­tési idényben már több mint 60 család gázzal fútheti a lakását.- Szólnom kell kisüzemünkről is, amelynek dolgozói nagy részt vállaltak az említett létesítmények építéséből. Tizenötféle szolgálta­tást nyújtanak, korszerűnek nem nevezhető körülmények között. Ezért rövidesen megkezdjük a szolgáltatóház építését és a géppark felújításáról sem feled­kezünk meg. Megvalósításra váró feladataik közül a legfontosabb a vízveze­tékhálózat létesítése. Az ivóvízel­látás fejlesztésére nagy gondot kell fordítaniuk, mivel jelenleg a la­kosságnak csupán a 40 százaléka jut hozzá a központi hálózatból jó minőségű vízhez. Folytatják a gázvezeték építését. Szeptem­ber végén nyitják meg tájházukat.- Gondozni fogjuk védett par­kunkat, a fürdőben további me­dencéket létesítünk, és a környe­zetvédelemről sem feledkezünk meg. A cím átadása az egész falu ünnepe volt. A nagy napot azon­ban újra a dolgos hétköznapok követik, az elért sikerek továbblé­pést követelnek.- Úgy csináltattuk meg a faluba torkolló utak mentén a példás köz­séget hirdető táblákat, hogy dacol­janak az idő vasfogával. S ered­ményeinkkel megvédjük a címet - mondotta búcsúzóul mosolyog­va Gróf Árpád. DEÁK TERÉZ Egy szövetkezet, melynek jó neve van VAN MIT TŐLÜK TANULNI Egy nem éppen jó eredmé­nyekkel büszkélkedhető közép­szlovákiai efsz zootechnikusa ép­pen most tért vissza a Dobrá Ni- va-i Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Efsz-ből, ahol négyhetes ta­nulmányi szabadságot töltött el kollégáival együtt. A kérdésre, hogy mi érdekelte öt a legjobban, azt válaszolta: „minden. Ha valaha azelőtt azt hallottam, hogy Dobrá Nivában két állatgondozó 800 hízóbikát tud el­látni, egyszerűen nem hittem el. S emellett jobb eredményeket ér­nek el, mint nálunk, ahol ketten csak 80 hízóbikát gondoznak. Csakhogy az említett gazdaság­ban valóban befogták a techni­kát a gyakorlatba. Kevés olyan hely van, ahol ennek ilyen nagy figyelmet szentelnének.“ Persze, sem a gondozók, sem a fejők, sem a traktorosok, sem pedig a karbantartók nem lelke­sedtek az ügyért. Sokan állították, hogy a drága berendezések tönk­reteszik a szövetkezetei. Hiszen ki látott egy számítógépért kifizetni több milliót, saját laboratóriumot felszerelni, illetve az éjjeli szerviz- szolgálatot bevezetni? Nem ele­gendők-e a rövidhullámú távköz­lési berendezések, amelyekkel szükség esetén gyorsan be lehet avatkozni bármely munka mene-' tébe? Márpedig ez az üzem­anyagtakarékosság szempontjá­ból sem mellékes. S az is igaz, hogy az éjjeli szervizszolgálat be­vezetéséért a traktorosok nem lel­kesedtek. Az akkori gépésznek, Juraj Madlennek volt mit tennie, hogy a szervizszolgálat előnyeit meg tudja magyarázni. Hiszen jobb a gépet este beküldeni a szervizbe, ahol a szakemberek átnézik, lekenik, kijavítják, reggel pedig a traktoros csak ráül és máris dolgozhat. Ma már azonban a korábbi legkételkedőbb traktoro­sok sem akarnának hagyományo­san dolgozni. Van még egy érdekesség. Van a szövetkezetnek korszerű állat­tartó épülete, amelyről mindenütt azt mondják, hogy technológiai szempontból alkalmatlan. S a dol­gozók is inkább otthagyják mun­kahelyüket. A Dobrá Niva-i szö­vetkezetben azonban nem így van. Az 1500 fejőstehén-állomány egy részét ebben az épületben tartják. A fejési átlag pedig nagyon magas, hiszen tavaly átlagosan 4011 liter tejet fejtek. Ezen felül minden tehéntől legalább egy bor­jút neveltek fel. Erről a tényről az említett állat­tenyésztő is meggyőződött, s a következőket mondta:- Ez igaz, csakhogy ott a RIA- teszttel az állattenyésztő már a fe­deztetés után 23 nappal megálla­píthatja, hogy az állat vemhes-e vagy sem. Mi pedig hónapokig csak várakozunk, és etetjük a te­henet hiába. Az ágazatvezetók előrelátását bizonyítja, hogy Minsk-22-es szá­mítógéppel irányítják az összes munkafolyamatot. S tíz éve már, hogy ezzel állítják össze az opti­mális takarmányadagokat is. Ha­vonta, illetve negyedévenként így azonnal kiértékelhetők a gazdál­kodás eredményei, amely azelőtt két hétig is megtartott. A drága berendezések kezelé­séhez azonban jó szakemberekre is szüksr,g van. A szövetkezetben pedig nincs hiány belőlük, hiszen 32 mérnök és 80 technikus dolgo­zik ott. És továbbiakra is szükség van, mondta Ján Ukrop mérnök, a szövetkezet elnöke. A Dobrá Niva-i szövetkezetben nincs probléma a fiatal szakem­berek ellátásában.- Ha komolv a szándékuk - mondta Ján Šimko pártelnök és a személyzeti osztály vezetője -, két-három éven belül lakáshoz jut­nak, a gyermekeiknek bölcsődét és óvodai férőhelyeket biztosí­tunk. ötven lakásegységünk van, és további 36-ot szándékozunk építeni. Mindennek köszönhetően szövetkezetünkben az átlagélet­kor alig magasabb 45 évnél.- Úgy látszik, nem feledkeznek meg a műszaki fejlesztésről. De vajon ezek a kérdések bekerülnek a pártbizottsági és -taggyűlések programjába is? Ján Šimko egy dossziéért nyúl.- Igen. Például itt van a CSKP KB 8. ülése határozatából eredő feladatok teljesítésének ellenőrzé­se, a találmányi és újítási bizott­ság munkájának értékelése stb. A konkrét feladatokat egyénekre dolgozták ki, s a pártbizottsági gyűléseken rendszeresen ellenőr­zik teljesítésüket. S meg is vannak az eredmények. Az idén például 2 millió literrel több tejet adnak el, mint öt évvel ezelőtt. S 400 tonná­val több húst termelnek. Az is igaz, hogy a nagyobb teljesítményekért szavatolják a megfelelő anyagi jut­tatásokat is. A tagok részére több mint 24 millió koronát fizetnek ki. Visszatérve a tejtermelésre. Egy liter tej előállításához 22-23 dkg abrakot használnak fel, s az előállítási költsége pedig csak 3 korona. Nem csodálkozhatunk, ha a szövetkezetben olyan sokan megfordulnak tapasztalatcsere céljából, illetve tanulmányi kirán­duláson vesznek itt részt, mivel itt mindig lehet valami újat tanulni. S az egész dolgozó kollektíva megbecsülését bizonyítja az is, hogy május 1-e alkalmával a szö­vetkezetnek Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Munka Érdemrendet ado­mányozott a kitűnő termelési eredmények elismeréséül. BÁTORI JÁNOS Nemcsak a gépiparban Ezekben a napokban gépiparunk - a brnói őszi nemzetközi vásár jóvoltából - ismét a figyelem középpontjába kerül. Vásárvárosunk - melynek jelentős gépipara is van - immár huszonhatodszor ad otthont a világ szinte minden tájáról idesereglő gépgyártóinak, hogy itt felmérhessék: hol tart a világ ebben az ágazatban, s hol tartunk mi a gépgyártók mezőnyében. A különböző előzetes cikkekből, riportokból kitűnt, gép- és technológiaiberendezés-gyártóink ezúttal is jelentkeznek újdonságokkal, melyekkel méltán képviselik majd hazánknak még mindig színvonalas jelzővel ellátott gépiparát. Azért kívánkozik ide a „még mindig“ figyelmezte­tés, mert az utóbbi években az ágazatnak - bár vannak kiváló minőségű és mindig joggal keresett termékei - mintha egy kicsit megkopott volna jó neve. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a folyó év első felében gépiparunk ismét nem teljesítette a nem szocialista országokba irányuló kiviteli tervét, s ezt kevésbé hatékony exporttal kellett pótolnunk. Az ilyen pótmegoldásokra azonban nemcsak a gépiparban észlelhető lassúbb innovációs ciklus miatt van’szükség népgazdaságunkban. Sajnos, a többi exportra termelő ága­zatban is hasonló problémák merülnek fel a termékek kül­földi értékesítésének növelésével kapcsolatban csakúgy, mint az anyag-, nyersanyag- és energiaigényesség csökken­tésére irányuló célprogramok teljesítésében. Azt is tükrözik ezek a tények, hogy a tavalyi jó eredményekre alapozott, a CSKP KB 10. ülése által elindított, s a központi szerveknek a jeles évfordulók tiszteletére kibontakoztatott kezdeménye­ző mozgalma nem mindenütt talált követőkre, s ez a tervtelje­sítésben is lecsapódik. Miben kell keresni a vártnál esetenként gyengébb tervtelje­sítés, illetve kezdeményezés okát? Nem utolsósorban abban, hogy a gazdálkodó szervezetek jó része még mindig nem teljesíti egyenletesen az összes tervmutatót, ami óhatatlanul a népgazdaság hatékonyságának kedvezőtlen alakulásában tükröződik, s nehezíti a gazdasági fejlődés egyenletes üte­mének elérését. És mindez többek között a gépipar lemara­dásának is a következménye, hiszen azáltal, hogy nem tett eleget a kívánt szerkezetben féléves kiviteli feladatainak, s más ágazatok termékeivel kellett ezt a kiesést pótolnunk, rontottunk exportunk, s így gazdaságunk hatékonyságán is. Feltételeztük ugyanis, hogy a saját termelési érték növekmé­nyének 17 százalékát a gépipar révén érjük el, ez azonban ezt a feladatot csak a felére teljesítette. A gépipari termékeknek más, nem olyan jól értékesíthető termékekkel való helyettesí­tése pedig odavezet, hogy gyengül exportunk hatékonysága, s így behozatali lehetőségeink is csökkennek. Kihasználatlan tartalékaink tehát jócskán vannak népgaz­daságunkban. Az, hogy gépiparunkat többet emlegetjük ezzel kapcsolatban - s nemcsak most, a brnói nemzetközi gépipari vásár idején -, az a népgazdaságunkban betöltött meghatározó szerepének köszönhető. Az ágazatnak ez a sze­repe azonban egyáltalán nem mentesíti a többi termelő- ágazatot sem a népgazdasági hatékonyság növelésének felelőssége alól. Átfogó, minden ágazatot, minden dolgozót érintő feladat ez, hiszen a CSKP KB 10. ülése nemcsak a gépipart mozgósította az eredeti feladatok túlteljesítésére, s ezáltal a tudományos-műszaki fejlesztésben, a kezdemé­nyező mozgalomban, a színvonalasabb szervező munkában, irányításban és tervezésben rejlő tehetségek kihasználá­sára. PÁKOZDI GERTRÚD A tušimicei Nástup Bányavállalat dolgozói a nemzeti felszabadító harc betetőzésének és hazánk felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy az idén 400 000 tonna szenet fejtenek, és kétmillió köbméter földet mozgatnak meg terven felül. Ezenkívül megígérték, hogy a hetedik ötéves terv feladatait 1985. november 15-éig teljesítik. A képen: Ivan Mačuga (baloldalt) és Blanka Pfevorová a szállító szalag üzemelését figyeli. (Libor Zavoral felvétele - ČSTK) ÚJ S~JÓ 4 1984. IX. 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom