Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)
1984-09-06 / 211. szám, csütörtök
A választható tantárgyak jelentősége TAPASZTALATOK EGY GIMNÁZIUMBÓL Néhány évvel ezelőtt a többi gimnáziumhoz hasonlóan nálunk, a Galántai (Galanta) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban is bevezették a választható szaktantárgyak oktatását. A gimnáziumok első és második évfolyamában a termelés és a szakképzés alapjai mint önálló, kötelező tantárgy szerepel, harmadik és negyedik évfolyamban pedig az egyes szaktantárgyak közül lehet választani. A termelés és a szakképzés alapjai, valamint a választható tantárgyak elősegítik az általános politechnikai tudás növelését és a jobb felkészülést a műszaki főiskolákra. A gimnázium után munkát vállaló tanulók számára pedig, ha e tantárgyak valamelyikéből sikeres érettségi vizsgát tesznek, ez az adott munkakörhöz megfelelő képesítést nyújt. Amikor e tantárgyak oktatására lehetőség nyílt, iskolánk vezetősége fokozatosan négy szaktantárgyat honosított meg. így jelenleg tanulóink a programozás és számítógéprendszerek, az építészet, a gépészet és a mezőgazdaság alapjai közül választhatnak Az utóbbi egy-két évben rohamosan nőtt azon tanulók száma, akik az érettségin a három kötelező tantárgy mellett a szaktantárgyak valamelyikét választották negyedikként. Sokan voltak olyanok is, akik ötödiknek választották az említett tantárgyat, úgy, hogy emellett még fizikából, kémiából vagy más tantárgyból érettségiztek. A választható tantárgyak oktatásakor fontos szem előtt tartani, hogy a tanulók az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése mellett képesek legyenek az önálló munkára. Hogy mennyire képesek, arról az évfolyammunkák tanúskodnak. A szóban forgó tantárgyak oktatásában a legtöbb nehézséget a megfelelő szaktantermek kialakítása jelenti. Ez nem mindig oldható meg egyik napról a másikra. A társadalom fejlődése nagymértékben függ az építőipar munkájától és annak eredményeitől. Tehát nem kell külön hangsúlyozni, hogy építőiparunkra a jelenben is, a jövőben is hatalmas feladatok várnak. Tehetséges szakmunkásokra, mérnökökre, tervezőkre mindig szükség lesz. Miután isko • Iánkban is - a választható tantárgyak közül elsőként - bevezették az építészet alapjainak oktatását, egyre több tanulóval sikerül megkedveltet™ az építészetet, vonzóvá tenni ezt a pályát. Az elmúlt tanévben az építészet alapjaira 33 diák járt, 16-an a III. és 17-en a IV. évfolyamba. A negyedikesek közül 13 tanuló érettségizett ebből a szaktantárgyból. Az érettségi jegyek átlaga 2,15. öten kitűnő osztályzatot értek el. Azok a tanulók, akik céltudatosan választották ezt a szaktantárgyat, és a jövőben is az építészettel kívánnak foglalkozni, megfelelő alapokra tettek szert a két év során. Főleg az elméleti tudásuk jogosítja fel őket arra, hogy a képesítésüknek megfelelő beosztást kapjanak, vagy pedig főiskolán folytassák tanulmányaikat. A gimnáziumban szerzett ismeretek az építészmérnöki karon nemcsak támaszul szolgálnak, hanem - főleg az első időszakban - lényegesen megkönnyíthetik dolgukat. A jövőben elsősorban gyakorlati téren kell magasabbra állítani a mércét. A jobb eredmények eléréséhez mindenképpen hozzájárul majd a szaktanterem kialakítása és a harmadik évfolyamban levő kéthetes üzemi gyakorlat jobb megszervezése. Kevés még a szemléltető eszközünk, a tantárggyal összefüggő filmek száma viszont biztatóan gyarapszik. Az évfolyammunkák azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége képes az önálló munkára, azonban egyeseknél éppen ezen a téren akadnak a legnagyobb fogyatékosságok. Ezeket csak több rajzolással, nagyobb igyekezettel lehet kiküszöbölni. Hárman jelentkeztek építészmérnöki karra, ók jó színvonalú rajzokat adtak be évfolyammunkaként, s mind a hármukat fel is vették. Napjainkban a műszaki ismeretek bővítése mindnyájunk számára elengedhetetlen. E téren jelentős feladat hárul a gimnáziumokra is. A diákok nagy részét műszaki pályára kell irányítani, illetve azon kell fáradoznunk, hogy felkeltsük érdeklődésüket e pályák iránt. Igyekezetünk nem volt , hiábavaló. Az elmúlt tanévben 30 tanuló választotta a gépészet alapjait, felefele arányban a III. illetve a IV. évfolyamban. A 15 negyedikes tanuló közül 14-en sikeres érettségi vizsgát tettek e tantárgyból; 13-an gépésznérnöki karra jelentkeztek, s értesüléseink szerint 8 tanulót már fölvettek, örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy a diákok jelentős része a gépészet alapjain kívül fizikából is érettségizett, és azokat, akik mindkét tantárgyból kitűnően végeztek, felvételi vizsga nélkül vették fel. Az elméleti ismereteken kívül sokan figyelemre méltó gyakorlati tudásra tettek szert. Ezek a tanulók nemcsak megszerették ezt a tantárgyat, hanem az iskolán kívül is komoly érdeklődést tanúsítottak a gépészet iránt. Rendszeresen tanulmányozták a szakirodalmat, érdeklődtek a gépek, autók iránt. Ez nem is maradt eredmény nélkül. Szinte valamennyi évfolyammunka magas színvonalú, tartalmilag és formailag is kifogástalan volt. Az elért eredmények valóban kedvezőek, mégis a választható tantárgyak közül a gépészet iránt mutatkozik a legkisebb érdeklődés, főleg azért, mert a lányok közül nagyon kevesen választják, pedig a gépészet ma már nem csak férfi „szakma“. Modern társadalmunkban az információtömeg begyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, tárolása hagyományos módszerekkel már nehezen lenne elképzelhető. Az utóbbi évtizedekben a mikroelektronika soha nem látott fejlődése nyitott lehetőséget arra, hogy Képtelen képes ABC Egyfajta nagyon jellegzetes képeskönyv, melyben a rajz és a szöveg oly természetesen egészíti ki és igényli egymást, mint a folyó és medre, évtizedek óta Janikovszky Éva és Réber László nevéhez fűződik. Vannak azonban mások is, akik úgy érzik: ez a kifejezési mód, ez a formanyelv a legalkalmasabb a gyerekeknek szánt szellemes, játékos vagy éppen segítő szándékú gondolataik, mondadóik kifejezésére. Sok-sok színes rajzzal kísért, irodalmilag is gondosan kimunkált szöveggel megjelent könyveket ajánlunk most a gyerekeiknek szívesen mesélő szülők figyelmébe. Megformálásuk a fentebb említett neves szerzőpár könyveihez hasonló, és persze mégis más. Várható sikerüket a kedvelt forma rrfellett az értékes tartalom is biztosítja - bár e kettő valójában elválaszthatatlan. Végh György: Képtelen képes ABC-jéhez Réber László készítette az illusztrációkat. A csupa dallam, édes és fanyar humorú, vidám mókákkal villogó versek akár az iskolai tanulás előkészítését (mert hisz ma már a legtöbb kisgyerek óvodás korában érdeklődik a betűk iránt!), akár az elsősök betűtanulását is megkönnyíthetik: játékká varázsolhatják. Mert minden betűre egy-egy versszak mond valami tréfás, kedves képtelenséget, olyasféléket, amilyeneket jókedvünkben szirae a gyerekek is kitalálhatnának, illetve úgy érzik: ez az ő „szövegük“ - például: S betűvel seprő, sapka, a sárkánynak nincsen sakkja, sündisznó, sas és saláta, más a sóska, mint a sáska. Réber László pedig a megszokott módon, mégis másként, talán szertelenebbül rajzol, és a vers különös összevonásait pontos, tárgyias hűséggel, fegyelmezett színpompával mutatja be. V.M. e feladatokkal megbirkózzunk. Miután megszületett korunk ördön- gős masinája: a számítógép, a technika más területén nem tapasztalható fejlődési ütem lehetővé tette a legszélesebb körű elterjedését. Számítógépek vezérlik a termelési folyamatokat, a repülőket, űrhajókat, az emberek segítségére vannak a kereskedelemben, az orvosi diagnosztikában, a folyóiratszerkesztésben, a meteorológiai előrejelzésben, a videotechnikában, de még a szórakoztató iparban is. Mindennapos eszközeinkké válnak a számítógépek, de ehhez arra is szükség volt, hogy ne csak a méretek és az árak, hanem a programozás nyelve is közelebb kerüljön a hétköznapi emberhez. Ez ösztönözte iskolánkat arra, hogy bevezesse a programozás és a számítógéprendszerek alapjainak oktatását. A feltételek is kedveztek, iskolánk kapott egy EMG-666 típusú asztali programozható számítógépet, azonkívül Seredben heti két alkalommal rendelkezésünkre áll egy SM-3 típusú kisszámítógép. A diákok nagy érdeklődést mutatnak a tantárgy iránt, főleg azok, akik matematikából és fizikából kellő felkészültséggel rendelkeznek. Az elmúlt tanévben 18 negyedikes és 16 harmadikos diákunk tanulta e szaktantárgyat; nyolcán érettségiztek belőle, és a negyedikes csoportból heten a tantárggyal szorosan összefüggő főiskolára jelentkeztek. Közülük négyet már fölvettek. A harmadikos tanulók kéthetes gyakorlat során készítik el az évfolyammunkát. A tehetségesebbeknek a szakkörben van több idejük gyakorlásra, és az iskola lehetőséget biztosít számukra a különböző versenyekre való felkészülésre, sőt még nyári továbbképző tanfolyamon is részt vehetnek. Az elmúlt tanévben például három tanuló is bekapcsolódott a Komenský Egyetem informatika tanszékének levelező versenyébe. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy e tantárgy is fokozza diákjaink vonzódását a műszaki pályák iránt. Még nincsenek végleges adataink a főiskolai felvételik eredményeiről, de azt már most megállapíthatjuk, hogy az 1983/84-es tanév sikeresebb, mint az előző. A szaktantárgyak tanulása során szerzett ismereteknek különösen hasznát veszik a természettudományi karok számítás- technika, matematika, fizika tanszékein, az elektrotechnikai, közlekedési valamint a közgazdasági főiskolán. A számítástechnikával azonban azok is kapcsolatba kerülhetnek, akik erre nem is gondolnak, mint például az orvosok, újságírók, kémikusok, mezőgazdászok, nyelvészek vagy éppen adminisztrátorok. Az előbbi három tantárgyhoz hasonlóan a mezőgazdasági termelés alapjaiból is szép számmal érettségiztek tanulóink. Érdeklődésük a tantárgy iránt a galántai (Galanta) járás mezőgazdasági jellegéből adódik. Az elmúlt tanévben iskolánkban 19 negyedikes diák tanulta a mezőgazdasági termelés alapjait, és közülük 17-en érettségiztek ebből a tantárgyból. A csoportból öten jelentkeztek agrártudományi főiskolára. A tanulók a harmadik évfolyamban két hét termelési gyakorlaton vesznek részt kisebb csoportokra osztva, Galántán és a környező falvakban. A növénytermesztési kísérleteket az iskola épülete mellett kialakított 60 négyzetméteres parcellán végzik, itt megfigyelhetik az egyes növények fejlődését és az agrotechnikai műveleteket. Megfelelő laboratóriumi berendezések hiányában az előírt gyakorlati feladatok megoldása gyakran sajnos nehézségekbe ütközik. Reméljük, ezen hamarosan sikerül változtatnunk. Ennél a szaktantárgynál is, a többihez hasonlóan, a gyakorlat színvonalának emelése okozza a legtöbb gondot. Ezen egyrészt több, jól megszervezett tanulmányi kirándulással igyekszünk javítani, másrészt a színvonal állandó emelésén fiatal, a főiskoláról pár éve kikerült gárda fáradozik. MORVAY BÉLA mérnök# Gyökeres György felvétele a Gyerkőcök c. sorozatból Sikeres évtizedek Harmincöt éves a Szlovák Filharmónia Harmincöt évvel ezelőtt, 1949 szeptember első napjaiban kezdte meg Bratislavában művészeti tevékenységét a Szlovák Filharmónia, miután néhány lelkes muzsikus és kultúraszervezó - Eugen Suchoň zeneszerzővel az élen és az akkori iskolaügyi és kulturális megbízott, Laco Novomeský közbenjárásával - hosszú hónapok után elérte az első örömteli eredményt: érvénybe lépett a Szlovák Nemzeti Tanács Szlovák Filharmóniáról szóló törvénye. Habár Bratislava a múltban is élénk zenei élet élt, a Szlovák Filharmóniával első ízben létesült itt hivatásos szimfonikus zenekar. Az időpont persze nem véletlen: az 1948-as februári események, a csehszlovák munkásosztály győzelme tette lehetővé többek között a kulturális élet, a közművelődés fellendülését, politikailag és társadalmilag rendezett körülmények között. Tudjuk, a Szlovák Filharmónia nem az egyedüli ilyen jellegű kulturális-művészeti intézmény akkoriban, de egyike a legjelentősebbeknek. A hagyományokban gazdag Cseh Filharmónia után rangját és minőségét tekintve a legelőkelőbb helyet foglalja el. Az eredetileg csupán szimfonikus zenekart jelölő név ma már a zenekaron kívül énekkart, fiúkart, kamarazenekart, néhány kisebb kamaraegyüttest magába foglaló intézményt jelent. A Szlovák Filharmónia nélkül nehezen lehetne elképzelni Bratislava zenei életét, egyszersmind egész Szlovákia kulturális életét. Néhány éve a Szlovák Filharmónia rendezésében működik Piešťanyban a Művészek Háza; az intézmény együttesei pedig rendszeresen látogatják a vidéki városokat is. Ezek az együttesek és a zenekar állandó vendégei a Prágai Tavasznak és a Bratislavai Zenei Ünnepségeknek többek között. A Szlovák Filharmónia mQvelő- déspolitikánk szellemében igyekszik kielégíteni a dolgozók esztétikai igényeit, formálni ízlését, megnyerni széles tömegeket, köztük fiatalokat a komoly zenének. Ugyancsak fontos célkitűzései közé tartozik az eredeti szlovák zenei művek születésének ösztönzése és interpretálása. Jelentős szerepet játszik, hangversenysorozatok szervezésével is, az ifjúság zenei nevelésében. A jeles szlovák zeneszerzők műveinek tolmácsolásával a Szlovák Filharmónia közvetlen serkentője új művek születésének. Emellett együttműködik az Opus hanglemezkiadó vállalattal, a Csehszlovák Rádióval és Televízióval. Sikeresen együttműködnek külföldi hanglemezkiadókkal, például a magyar- országi Hungarotonnal. Itthon és külföldön gyakran dolgozik együtt vendégművészekkel, kiváló karnagyokkal, szólistákkal. Pódiuma nyitva áll a fiatal tehetségek előtt, akik magas színvonalú együttes közreműködésével próbálhatják és fejleszthetik tehetségüket. A Szlovák Filharmónia zenei kultúránk kimagasló képviselője: a világ számos országában vendégszerepeit már. Itthon és külföldön egyaránt kivívta a közönség és a szakmai körök elismerését. DR. RAJTER ERZSÉBET Emlékművédő bizottság Lengyelországban Negyvenhétben a szejm jóváhagyta a háborús és mártíremlékműveket védő bizottság megalakítását. Erre azért volt szükség, mert Lengyelország területén több mint 5000 olyan hely van, ahol koncentrációs tábor, fogolytábor, börtön volt, és húszezernél több a háború tragikus eseményeire emlékeztető tábla, emlékmű. Az emlékművédő tanács véleményező és tanácsadó szerepet tölt be, minden egyes, a mártíroknak illetve a háború áldozatainak állítandó emlékmű állításában, illetve elhelyezésében.-Természetesen nemcsak a második világháború áldozatainak emlékműveiről van szó, a legnagyobb figyelem mégis erre irányul - mondta dr. Bohdan Ryma- szewszki főtitkár. A vajdaságokban is működnek emlékmúvédő tanácsok, melyek tagjai különböző szervezetek képviselői, de vannak köztük építészek, politikusok, művészek is. Varsóban például, hiszen a legtöbb emlékhely itt található - egy-egy városrészben is külön bizottság működik. A tanács nemcsak a lengyel áldozatok emlékműveit ápolja; más nemzetek fiainak -, akik Lengyelország területén a fasizmus ellen küzdöttek, harcát éppúgy figyemmel kíséri és nyilvántartja mindazon helyeket külföldön, ahol a lengyeleknek állítottak emléket. A világ hatvankét országában kétezren felül van a lengyel hazafiak emlékműve. Egy emlékművet nem elég csak felállítani, állandó gondozást is igényel.- Nálunk nagyon erős a hagyományőrzés, s ez nem véletlen. A hitlerista masinéria ügy tervezte, hogy Varsót megsemmisítik, s vele együtt mindazt, ami nemzeti. Számításba jött, hogy az Óvárost esetleg meghagyják - mert ami gótikus, az német -, de minden mást megsemmisítenek. Később aztán mindent leromboltak. A hit- leristák tudatosan akarták megsemmisíteni a lengyel történelmet, egyszerűen eltörölni. A háború áldozatait nem szabad feledni. Különösen akkor, amikor még négy évtized múltán is előkerülnek a hitleristák eddig nem ismert gaztetteit bizonyító dokumentumok. Néhány hónapja találták meg például a lodzi gettó létrehozásának tervét. A négyoldalas dokumentum előírja, hogy a mintegy négy négyzetkilométernyi bekerített területre kell telepíteni a lodzi zsidókat - szám szerint 160 ezret. Kevesen élték túl a gettót... (ko) ÚJ SSfi 6 1984. IX
