Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-04 / 209. szám, kedd

A szocialista és az el nem kötelezett országok tárgyilagos párbeszédre törekednek Miloš Vejvoda a genfi leszerelési konferencia munkájáról (ČSTK) - Az utóbbi években szabállyá vált, hogy a genfi lesze­relési bizottság munkájának ered­ményeit lényegében negatívan ér­tékeljük. Nincs ez másként az idén sem, amikor a bizottság leszerelé­si konferencia néven a régi kerék­vágásban folytatja a munkát - je­lentette ki a Csehszlovák Sajtóiro­dának és a Csehszlovák Rádiónak adott nyilatkozatában Miloš Vej­voda, a genfi ENSZ-központban és más nemzetközi szervezeteknél akkreditált csehszlovák nagy­követ. A konferencia idei ülésszaká­nak legjellemzőbb vonásaként Mi­loš Vejvoda azt jelölte meg, a szo­cialista országok és a tanácskozá­son képviselt 21 el nem kötelezett ország rendkívüli igyekezetet fej­tett ki, hogy tárgyilagos és intenzív párbeszédet folytassanak. Ez a törekvés arra kényszerítette a NATO-országokat, hogy leg­alább úgy tegyenek, mintha aktívak lennének. A szocialista országok küldött­ségei az el nem kötelezettek cso­portjával együtt egész sor javasla­tot terjesztettek elő, mindenekelőtt a nukleáris fegyverek kísérletei­nek betiltása, az atomháború ki­robbantásának megakadályozása érdekében. Ezek a javaslatok azonban az USA által ösztönzött nyugati blokádba ütköztek. Nem sikerült megalapítani még azokat a bizottságokat sem, amelyek ezekről a létfontosságú kérdések­ről részletesen tárgyalnának. Az A Vöröskereszt egyetlen eredmény talán az, hogy sikerült megállapodni a Meteoro­lógiai Világszervezet hálózatán keresztüli kísérleti szeizmikus in­formációk továbbításában, ami elősegítheti az atomfegyverkísér­letek betiltásának ellenőrzését. Semmilyen ilyen eredményt sem hozott az űrfegyverkezés be­tiltásáról folytatott tárgyalás, mivel az USA akadályozta az illetékes bizottság határozatainak végre­hajtását és a szerződésről szóló konkrét tárgyalások megkezdését. Pozitívan lehet azonban értékelni azt, hogy néhány nyugat-európai ország bátortalanul ugyan, de csatlakozott az űrfegyverkezés betiltásáról szóló tárgyalások meggyorsítására irányuló felszólí­tásokhoz. Ami a vegyi fegyverek teljes betiltását illeti, az amerikai szerzó- désjavaslat irreális követeléseire való tekintettel inkább hátráltattá a tanácskozást. Ennek ellenére a bizottságban és munkacsoport­jaiban folytatott türelmes tárgyalá­sok azt a reményt keltik, hogy mégis nyitva marad az ajtó a meg­állapodás előtt. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy elé­be menjen néhány követelésnek és több konkrét javaslatot terjesz­tett elő, beleértve a vegyi fegyve­rek ellenőrzésének kérdését is. Vejvoda nagykövet befejezésül rámutatott, hogy a tanácskozáson nem született semmiféle megálla­podás, s a leszerelési konferencia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. TUC-konferencia Brightonban Központi téma: a bányászsztrájk (ČSTK) - A dél-angliai Brightonban tegnap megkezdődött a TUC szakszervezeti központ egy héten át tartó évi konferenciája, melyen 10 millió szakszervezeti tag képviseletében több mint ezer delegá­tus van jelen. és a béke (ČSTK) - A Finnországhoz tar­tozó Aland szigeteken nemzetközi konferencia kezdődött „A Vörös- kereszt és a béke“ címmel. A ta­nácskozáson több mint 300 kül­dött van jelen a Nemzetközi Vö­röskereszt, a Vöröskereszt Társa­ság, a Vörös Félhold, valamint más nemzeti vöröskereszt-szer­vezetek képviseletében. A konfe­rencia szeptember 6-án fejeződik be Stockholmban. A részvevők megvitatják a Nemzetközi Vörös- kereszt tevékenységét a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben. Alexandre Hay, a szervezet el­nöke Genfben csehszlovák újság­íróknak nyilatkozva kijelentette, hogy a szervezet célja nemzetisé­gi, politikai és vallási hovatarto­zásra való tekintet nélkül segíteni a háborúk és konfliktusok áldoza­tainak. Úgy vélte, hogy a szerve­zet ezzel hozzájárul a béke meg­szilárdításához, s ezért a tevé­kenységéért nagy nemzetközi te­kintélynek örvend. Alexandre Hay fontos szerepet játszott többek kö­zött abban, hogy kiszabadultak az Angolában fogva tartott csehszlo­vák állampolgárok. A brightoni kongresszus megvi­tatja a szakszervezeti mozgalom és a brit belpolitikai élet helyzetét, megválasztja a TUC vezető szer­veit, többek között a távozó Lionel Murray főtitkár utódját is. A főtanács jelenlegi elnöke, Ray Buckton megnyitó beszédé­ben élesen elítélte a Thatcher- kormány népellenes politikáját és rámutatott arra, hogy jelenleg csaknem négymillió ember hiába keres munkát. A szónok teljes támogatásáról biztosította a csaknem fél éve sztrájkoló bányászokat és a szakszervezet tagjait a velük való szolidaritás­ra hívta fel. A kongresszus egyik fő témája kétségtelenül a bá­nyászsztrájk. A konzervatív kor­mány nem hajlandó engedménye­ket tenni a tervezett bányabezárá­sok ügyében és minden eszközzel a sztrájkakciók letörésével kísérle­tezik. Várható, hogy a küldöttek egyértelműen a bányászok akció­ját támogató határozatot fogadnak el. A résztvevőknek az a meggyő­ződésük, hogy a bányászsztrájk kudarca újabb népellenes lépé­sekre ösztönözné a kormányt, ami tovább nehezítené nemcsak a bá­nyászok, de általában a brit dolgo­zók helyzetét. A kongresszuson szociális és gazdasági problémák mellett napi­rendre kerülnek a külpolitikai, fő­leg a béke és a leszerelés téma­körével összefüggő kérdések is. A küldöttek elé terjesztendő hatá­rozattervezetek többek között sür­getik a Nagy-Britanniába telepített amerikai szárnyas rakéták kivoná­sát, a brit területen levő nukleáris bázisok felszámolását és a brit atomleszerelés leállítását. (X vüü£miiébűl \ nPABfíAr Revansizmus és militarizmus az NSZK-ban Ő^JSZÚ 1984. IX. 4. (ČSTK) - „A revansizmus és a militarizmus nyomdokain - kit védelmeznek és ki felett ítélkez­nek az NSZK-ban“ - a moszkvai Pravda ezzel a címmel közöl be­számolót a revansista csoportok braunschweigi provokatív gyűlé­séről, amelyen vasárnap részt vett Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellár is. A lap ugyancsak közli tudósítójának írását arról a tárgya­lásról, amelyet az NSZK-ban a há­borúellenes mozgalmak 257 tagja ellen folytatnak. Ezek a békevé­dők, mint emlékezetes, tavaly a bitburgi amerikai légibázis körül elzárták a bitburgi amerikai légibá­zishoz vezető útvonalakat. Itt ter­vezik az amerikai robotrepülőgé­pek telepítését. A békemozgalmak tagjait azért állították bíróság elé, - írja a Prav­da, mert az életért, az atomhalál ellen harcolnak. A bíróság azzal sem törődik, hogy döntésével kor­látozza azokat a jogokat, amelye­ket az NSZK valamennyi állampol­gárának az ország alkotmánya biztosít. Amint azt a lap tudósítójának az amerikai támaszpont körüli blokád egyik résztvevője elmondta, az akció kezdetben nyugodt légkör­ben zajlott. A rendőrség azonban vízágyúkkal, kutyákkal támadt rá­juk, gumibotokkal ütlegelte őket. A békeharcosok hiába tiltakoztak, hiába hivatkoztak az alkotmányra, és az állampolgári jogokra, a vá­lasz csak nevetés volt. Christe Reetz, a Zöldek Pártjá­nak parlamenti képviselője, akit a bitburgi bíróság ugyancsak el­ítélt, a következőket nyilatkozta: ,,Bitburgban teljes mértékben az alkotmánnyal és állampolgári jo­gainkkal összhangban cseleked­tünk. Amikor a robotrepülógépek telepítése ellen tiltakoztunk, az emberek életének és egészségé­nek megóvását követeltük. Más szóval: a parlamenti képviselő kö­telességét teljesítette. A jövőben is aktívan fogunk harcolni az ame­rikai rakéták felszámolásáért, a le­szerelésért s azért, hogy az NSZK és egész Európa atomfegyverek­től mentes övezetté váljon.“ San Franciscóban a béke­mozgalom aktivistái a város számos pontján közlekedési táblákhoz hasonló felirato­kat helyeztek el, amelyek a lázas fegyverkezés megál­lítására szólítanak fel. (ČSTK-felvétel) Kinek lehet a példaképe...? (ČSTK) - A nyugatnémet hadügy­miniszter szerint Erwin Rommel, a hit­leri Wermacht egykori marsallja a Bundeswehr egyik példaképe. Manfred Wörner hadügyminiszter az elmúlt hét végén tette ezt a dicsérő kijelentését azon a stuttgarti összejö­vetelen, amelyen hagyományosan találkoznak „az afrikai hadtest" egy­kori tagjai. Wörner ezzel tulajdonkép­pen méltatta a náci hadsereg észak­afrikai hadművelete egyik fő stratégá­jának „az érdemeit". A hitlerista há­borús masinéria agresszív akcióinak egykori résztvevői elé példaként állí­totta a Wermachtot,,katonai teljesít­ményei és kötelességei miatt". Rom- melt egyenesen kiváló vezérként em­legette. A mai parlamenti választások után mindenképp új szakasz kez­dődik Kanada életében, amelyet bizonyára ,,Trudeau utáni kor­szaknak“ fognak nevezni. Pierre Eliot Trudeau ugyanis kisebb megszakítással tizenhat évig állt a kormány élén, s ilyen rekorddal még Konrad Adenauer vagy Char­les de Gaulle sem dicsekedhet. Személyisége mindenképp rajta hagyta bélyegét Kanadán, s bár népszerűsége az utóbbi években rohamosan csökkent, ellenségei is elismerik: nehéz lesz betölteni az utána keletkezett űrt. Ezt a felada­tot kapta a kormányzó Liberális Párttól John Napier Turner, aki Trudeau utódaként június végén vette át a pártelnöki és a kormány­fői tisztséget. Trudeau ráérezhetett arra, hogy Kanadának újításra van szüksége, s mivel önmagát erre nem tartotta képesnek, távozott. Az „új“ jelző, persze, nem - vagy nem csak - a kormányfő személyére kell, hogy vonatkozzon, hanem első­sorban a gazdaságpolitikára. Ka­nada 1,4 millió munkanélkülije, a magas kamatok, a kanadai dollár alacsony árfolyama, az állam nö­vekvő eladósodása és a csekély beruházási kedv elegendő figyel­meztetésnek a politikusok szá­mára. A szavazópolgár Kanadában is olyan ember, aki az éppen kormá­nyon levő pártot okolja a nehéz­ségekért. Ezért lehet gondban a Liberális Párt - bár miután Tru­deau lemondott, népszerűsége is­mét emelkedőben van. Épp ezt a hullámot szeretnék meglovagol­ni a liberálisok. Mivel a prognózisok a követke­ző hónapokra a gazdasági helyzet rosszabbodását ígérik, Turner elő­rehozta a különben csak jövő ta­vasszal esedékes választásokat, ugyanis a halasztás kockázatos lett volna. A közvéleménykutatá­sok amúgy is szoros eredményt jósolnak, sőt, azt sem zárják ki, hogy az ellenzéki Haladó Konzer­vatív Párt némi előnyre tesz szert. Turner láthatóan ideiglenes jel­legű kormányt alakított június vé­gén, de azért növelte a francia ajkú miniszterek arányát, nyilván a quebeci választókra kacsintva. A miniszterelnök most azt hangsú­lyozza, új, meggyőző mandátumra van szüksége ahhoz, hogy előké­szíthesse a gazdasági gondok hosszú távú megoldását. ígéretei között szerepel új mun­kahelyek létesítése, főleg a fiata­lok számára, az állami deficit csökkentése, s az Egyesült Álla­mokkal való kapcsolatok javítása. Ez utóbbi kérdés egyáltalán nem mellőzhető, ugyanis Kanada gaz­dasági és politikai téren egyaránt rengeteg szállal kötődik a déli szomszédhoz. Trudeau kormány­zása idején igyekezett korlátozni az amerikai befolyást, s ez szá­mos nézeteltérésre adott okot Ot­tawa és Washington kapcsolatá­ban. Az USA most a konzervatí­voknak drukkol, mert hatalomra jutásuktól reméli a kanadai piac nagyobb arányú megnyitását, az amerikai vállalatoknak nyújtott na­gyobb kedvezményeket. Éppen az erre való tekintettel a Liberális Párt részéről ügyes lépésnek minősíthető, hogy Tur­ned választotta vezetőjéül, ugyan­is a dúsgazdag torontói ügyvéd­nek jók az amerikai kapcsolatai (egyebek között a Bechtel mam- mutcég kanadai leányvállalatának egyik vezetője volt, s mint ilyen, évek óta személyes kapcsolatok fűzik George Shultz jelenlegi kül­ügyminiszterhez, aki annak idején a cég igazgatója volt). Turner emellett a párt konzer­vatív szárnyához tartozik, tehát a Haladó Konzervatív Párt vitorlá­jából így is kifog némi szelet, mondván: ,,Ha konzervatívabb politikust akartok, itt vagyok én!“ Egyébként a két nagy párt gazda­ságpolitikai programja között ke­vés az érdemleges eltérés, ami különösen nyílttá teszi a szavaza­tok arányának alakulását. PAPUCSEK GERGELY Tel Aviv Zsákutcába jutottak Peresz és Samir kormányalakítási tárgyalásai Tovább romlik Izrael gazdasági helyzete (ČSTK) - Tel Avivban tegnapra virradóan bejelentették: zsákutcá­ba jutottak Simon Peresz munka­párti vezető és Jichak Samir, a Likud vezérének kormányalakí­tási tárgyalásai, jóllehet a pénteki híradások arról számoltak be, hogy küszöbön a nagykoalíció megalakítása. Kettejük vasárnapi megbeszé­lései után Peresz kijelentette, hogy „komoly nézeteltérések me­rültek fei“, míg Samir „alapvető akadályokról“ beszélt. Mindkette­jük politikai programja egyértelmű­en arabellenes és eléggé hasonló, mégis, taktikai vonatkozásban el­képzeléseik több kül- és belpoliti­kai kérdésben eltérőek. Ha nem jön létre megállapodás a júliusi rendkívüli parlamenti választáso­kon legjobban szerepelt két izraeli párt között, arra lehet számítani, hogy mindkét párt kisebb, túlsúly­ban vallási színezetű pártok támo­gatását próbálja megszerezni. A tárgyalások eredménytelen­ségét közlő hír bejelentésével pár­huzamosan az állami bank azt adta hírül, hogy Izraelben augusz­tusban tovább romlott a gazdasági helyzet. Az elmúlt hónapban az infláció 400 százalékos volt, re­Kordnagyságú pénz volt forgalom­ban, mintegy 135 milliárd sékel értékben (400 millió dollár), míg az ország valutatartalékai 2,4 milli- árdra csökkentek. Közgazdászok szerint legalább 3 milliárdnyi valu­tatartalékra van szükség az or­szág gazdasági életének zavarta­lan működéséhez. A szokásossá váló rendszeres áremelések keretében a hét vé­gén 20 százalékkal felemelték a benzin, 28 százalékkal a vaj és 15 százalékkal más élelmiszerek árait. Izrael államadóssága eléri a 22 milliárd dollárt, vagyis egy lakosra átszámítva az 1. helyen áll a világ legnagyobb tartozóinak névsorában. A KUNA kuvaiti hírügynökség jelentése szerint Izrael és az USA között tárgyalások folynak az ún. stratégiai együttműködés bővíté­séről. A szerződést kiterjesztik a nukleáris együttműködésre is. Izrael amerikai segítséggel új atomreaktort épít a Negev sivatag térségében és bővíti a Dimonban üzemelő reaktort. Tel Aviv ezért a washingtoni segítségért cseré­ben engedélyezi amerikai haditen­gerészeti és légibázisok létreho­zását Haifában és Ashodban. SALVADOR A kormánycsapatok értelmetlen kegyetlenkedései (ČSTK) - A salvadori partizá­nok és a kormánycsapatok közötti heves harcokban Usulután tarto­mányban az utóbbi napokban 42 kormánykatona veszítette életét vagy sebesült meg. Ezt a felkelők rádióadója, a Radio Venceremos jelentette. A kormányerők értelmetlen lé­gitámadásait a polgári települések ellen vasárnapi miséjén elítélte Arturo Rivera y Damas, San Sal- vador-i érsek. A fegyveres erő főparancsnokságát arra szólította fel, hogy azonnal vessen véget e barbár akcióknak. Az érsek egyébként Chalatenango tarto­mányban tett látogatása alkalmá­val személyesen győződhetett meg a hadsereg kegyetlensége­iről. Az egyik legnagyobb salvadori szakszervezet, a Demokratikus Népi Egység nyilatkozatot adott ki, amelyben Duarte elnököt arra szólítja fel, kezdje meg végre vá­lasztási ígéreteinek teljesítését, főleg ami az emberi jogok tiszte­letben tartását és a dolgozók szo­ciális helyzetének javítását illeti. Kanadai kérdőjelek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom