Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-26 / 228. szám, szerda

ÚJ szú 3 1984. IX. 26. A Szovjetunió a becsületes, érdemi tárgyalások híve Borisz Ponomarjov beszéde a Moszkvában folyó szovjet-nyugatnémet fórumon (ČSTK) - Moszkvában tegnap folytatódott a szovjet és nyugatnémet politikai személyiségek találkozója, amelyen az európai politikai helyzet alakulásáról és az európai biztonság távlatairól tanácskoznak. A talál­kozó első napján beszédet mondott Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, aki többek között emlékeztetett arra, hogy ez már a második ilyen szovjet-nyugatnémet véleménycsere, az első 1982- ben Bonnban zajlott. Azóta a világhelyzet rosszabbodott, megkezdődött az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése. Erre a Szovjetunió előre beje­lentett ellenintézkedésekkel kény­szerült válaszolni. Borisz Pono­marjov utalt arra, hogy az 1970-es évek közepétől tapasztalható vál­tozás a világ- és európai politiká­ban nem a szovjet közepes ható- távolságú rakéták következmé­nye, hanem annak az amerikai politikának, amelynek célja a kato­nai fölény megszerzése. Ez veze­tett a feszültség növekedéséhez. Megerősítve, hogy Moszkva nem engedi meg a katonai fölény meg­szerzését az Egyesült Államok­nak, Ponomarjov kijelentette: a Szovjetunió a becsületes, ér­demi tárgyalások híve. Javasla­tai kiutat mutatnak a veszélyes helyzetből, amelynek felszámolá­sa, az enyhüléshez való visszaté­rés mindenkitől energikus erőfe­szítéseket követel. Borisz Ponomarjov bírálta a Kohl-kormányt, amely hatalomra jutása előtt a keleti kapcsolatok „megbízhatóbb alapokra helyezé­sét“ ígérte a választóknak. Ehe­lyett beleegyezését adta a rakéta­telepítéshez. Mint Ponomarjov mondta: mindez felidézi annak ve­szélyét, hogy német földről ismét háború indulhat ki. Veszélyesnek minősítette az NSZK fegyverkezé­si terveit, s hangoztatta, hogy mindez a revansista hangulatot ösztönzi. Megemlítette, hogy a kü­lönböző revansista gyűléseken kormánytisztviselők is részt vesz­nek, nyíltan kétségbe vonják az európai határokat. Ez szerfelett veszélyes jelenség. A szovjet po­litikus beszélt arról, hogy a nem­zetközi szociáldemokrácia milyen jelentős szerepet játszhat a kato­nai veszély elleni küzdelemben, s egyetértését fejezte ki Willy Brandtnak a közelmúltban el­hangzott megállapításával, misze­rint az enyhülés politikájának alap­jai vannak veszélyben. TRIPOLIBAN MEGKEZDTÉK A BARIKÁDOK ELTÁVOLÍTÁSÁT A libanoni kormány a belpolitikai válság megoldásáról tárgyalt (ČSTK) - A Bejrút melletti Bikfajában háromnapos szünet után ismét összeült a libanoni kormány, hogy a belpolitikai válság megoldásá­nak lehetőségeiről tárgyaljon. Többek között annak lehetőségével is foglalkoztak, hogy növelik a parlamenti képviselők számát, hogy biztosít­hassák a muzulmánok és keresztények egyenjogú képviseletét. Jelenleg az általában a jobboldalhoz tartozó keresztények többségben vannak a parlamentben. A szovjet külügyminiszter eszmecseréi New Yorkban A kabinetülésen elítélték a dél­libanoni Sakmur faluban elköve­tett mészárlást. A kormány úgy döntött, a nemzetközi humanitári­us szervezetekhez fordul, nyújtsa­nak segítséget annak a 37 túsz­nak a szabadon bocsátásához, akiket az Izrael által támogatott dél-libanoni kollaboráns erők a fa­luból ismeretlen helyre hurcoltak. Az észak-libanoni Tripoli utcáin tegnap földgyalukkal megkezdék a barikádok eltávolítását, amelye­ket a városban szembenálló felek emeltek az idén nyáron lefolyt har­cok idején. A városban tegnap első ízben jelentek meg hosszú hetek után rendőrségi járőrök. Az említett akciókkal gyakorlati­lag megkezdődött annak a tar­tós tűzszünetet előirányzó terv­nek a megvalósítása, amelyet szíriai védnökséggel egy héttel ezelőtt írtak alá a harcoló felek: Terrorakció Afganisztánban (ČSTK) - Afgán ellenforradal­márok újabb bűncselekményt kö­vettek el békés polgárok ellen. Rakétatalálat ért egy utasokkal teli repülőgépet. A gép személyzeté­nek bátorsága és ügyessége foly­tán a leszállás mégis sikerült a ka- buli repülőtéren. Az utasok közül senki sem sérült meg. Mint Abdel Kajum Basarijar, az ARIANA légitársaság elnöke a Bahtar afgán hírügynökségnek elmondta, szeptember 21-én a társaság DC-10-es utasszállító repülőgépe Kandarharból Kabul felé tartott 308 utassal. A főváros­tól 25-30 kilométerre délnyugatra a leszálláshoz készülődő gép ra- kéta^lálatot kapott. Teljesen nyilvánvaló - állapítja meg az afgán hírügynökség, hogy ki áll e bűnügy mögött. Mindeneke­lőtt az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatala (CIA), amely hadüzenet nélküli háborút támo­gat a demokratikus Afganisztán ellen. Palesztinok éhségsztrájkja (ČSTK) - Nyolcszáz palesztin kez­dett éhségsztrájkot a megszállt Cisz- jordániában, Nablusz börtönében. így tiltakoznak fogvatartóik brutális eljrásai ellen. Az utóbbi időben például ismé­telten könnyfakasztó gránátokat hasz­náltak velük szemben. Hasonló a helyzet Ramallah város börtönében is, ahol eddig 25 palesztin fogoly csatlakozott az éhség- sztrájkhoz. a radikális muzulmán szervezetek, valamint az Arab Demokratikus Párt, amely az előbbiektől eltérően helyesli az arabközi biztonsági testület kötelékében Libanonban tartózkodó szíriai egységek jelen­létét. Az említett megállapodás nyomán megszűntek azok a ki­sebb szünetekkel több mint két éve folyó harcok, melyeket a felek a város ellenőrzéséért vívtak. Az említett béketerv azzal szá­mol, hogy a városból kivonják a nehéz haditechnikát, a két fél fegyveres alakulatait, valamint a szíriai katonák közreműködésé­vel a libanoni hadsereg és rendőr­ség rendfenntartó alakulatai átve­szik a város ellenőrzését. Rasid Karami libanoni kormányfő teg­nap Tripoliba érkezett, hogy meg­szemlélje a terv megvalósítását célzó első gyakorlati lépéseket. (ČSTK) - Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elsó alelnöke, kül­ügyminiszter New Yorkban továb­bi megbeszéléseket folytatott szá­mos ország vezető diplomatá­jával. Hétfőn került sor a szovjet-fran- cia külügyminiszteri megbeszélé­sekre. Andrej Gromiko és Claude Cheysson megállapította: a két ország pozitív szerepet játszhat a nemzetközi feszültség csökken­tésére irányuló erőfeszítésekben. Leszögezték, a Szovjetunió és Franciaország folytatja a konzultá­ciókat a világűr militarizálásának megakadályozásáról. Andrej Gromiko ugyancsak hét­főn tárgyalt Leó Tindemans bel­ga, valamint Fernando Mórán spanyol külügyminiszterrel, s megbeszéléseket folytatott Raif Dizdareviccsel, a jugoszláv kül­ügyminisztérium szövetségi titká­rával. A Tarik Azizzal, az iraki kor­mány alelnökével, külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásain a két­oldalú kapcsolatokról és főleg a közel-keleti helyzetről volt szó. A szovjet fél hangsúlyozta, a tér­ség problémáit átfogóan, igaz­ságosan kell megoldani, s erre irányul a szovjet rendezési javas­lat. Az iraki fél nagyra értékelte a szovjet indítvány időszerűségét. Gromiko a szovjet vezetés nevé­ben megerősítette, Irak és Irán problémáját minél hamarabb poli­tikai eszközökkel kell megoldani. A szovjet diplomácia vezetője megbeszélést folytatott Ahmed Iszmat Abdul Magid egyiptomi külügyminiszterrel is. A tárgyalá­sokon áttekintették a kétoldalú kapcsolatok állását. Megállapítot­ták, hogy a szovjet-egyiptomi vi­szony egyebek között politikai té­ren felélénkült, amit az is bizonyít, hogy Moszkvában, illetve Kairó­ban nagykövetek képviselik a két országot. Mondale kétségbe vonja a Reagan-beszéd békülékenyebb hangnemének az őszinteségét (ČSTK) - Walter Mondale de­mokrata párti elnökjelölt Reagan elnök hétfőn este az ENSZ-köz- gyűlés XXXIX. ülésszakán mon­dott beszédére reagálva kétségbe vonta a Fehér Ház vezetőjének őszinteségét, azt, hogy a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatok javí­tását akarná. Szerinte Reagan a békülékenyebb hangvétellel csupán a választók előtt akarja magát kedvezőbb színben fel­tüntetni. Reagan azon javaslatáról, hogy a jövőben rendszeres konzultáci­ók legyenek a két nagyhatalom A TASZSZ értékelése között szakértői, miniszteri szin­ten, megjegyezte: Reagannak ezt hat héttel megválasztása után kel­lett volna ajánlania, nem pedig hat héttel az elnökválasztás előtt. A New York Times a Reagan- beszédre reagálva emlékeztet ar­ra, hogy az elnök hivatalba lépé­sekor a megállapodások és a fegyverzetellenőrzés megrög­zött ellenzőjeként mutatkozott be. Most, amikor az újraválasztásáért küzd, azt állítja, megújította az USA erejét és készen áll tárgyalni a fegyverkezés leállításáról. A vá­lasztások évében azonban ho­LISSZABONBAN az Avante kiadó- vállalat gondozásában megjelent a Konsztantyin Csernyenko legfelsőbb szovjet párt- és állami vezető beszéde­it és cikkeit tartalmazó könyv. A kiad­vány megjelenése alkalmából Antonio Dias Laurenco da Silva, a Portugál Kommunista Párt KB PB tagja kijelen­tette, hogy a könyv nagy érdeklődést keltett a portugál dolgozók és az értel­miség körében. BÉCSBEN a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség 28. közgyűlésén folytatódott az általános vita, melyben a felszólalók többsége síkra szállt az atomenergetika fejlesztése mellett. A delegátusok álláspontja szerint je­lenleg ez az egyedüli olyan mód, amellyel az emberiség kijuthat az ener­getikai válságból. KAROL JELiNEKNEK, az Állami Tervbizottság alelnökének a vezetésé­vel csehszlovák gazdasági küldöttség érkezett Hanoiba, ahol a vietnami ille­tékesekkel az 1986—1990-es évekre szóló népgazdasági tervek egyezteté­séről folytat tárgyalásokat. Gandhi aggodalmai (ČSTK) - Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök Delhiben beszédet mon­dott a haditengerészet parancsnokai­nak konferenciáján. Többek között ag­godalmát fejezte ki az Indiai-óceán militarizálása miatt. Rámutatott, hogy az imperialista államok hajóinak je­lenléte veszélyezteti a térség béké­jét és stabilitását. Kijelentette továb­bá, az Indiai-óceán militarizálása bo­nyolítja a helyzetet, s ezért Indiának nincs más választása, mint szembe­szállni a fenyegetéssel. Az Egyesült Államok ellenzi a fejlődő országok támogatását célzó javaslatokat (ČSTK) - A világgazdasági megélénkülés elkezdődött, a har­madik világ adóssággondjai vala­melyest enyhültek, a kamatlábak viszont még mindig túlságosan magasak - mondotta Jacques de Larosiere, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatója az IMF és a Világbank évi közgyűlésének nyitóülésén. Ugyanakkor ó is, majd a Világbank és a közgyűlés utána felszólaló elnökei is a pénz­piac bizonytalanságainak a ve­szélyére hívták fel a figyelmet. Évi 15 milliárd dollárnak meg­felelő összeget kért a Nemzetközi Valuta Alapból a fejlődő országok számára a 24-ek bizottsága. A 24 fejlődő ország pénzügyminiszteré­ből álló bizottság a Valuta Alap és a Világbank hétfőn kezdődött évi közgyűlése előtt tanácskozott az amerikai fővárosban. A bizottság megvitatta a fejlődő országok gaz­dasági problémáit és igényeit, és számos intézkedést javasolt a gondok megoldására. Az Egyesült Államok máris je­lezte, hogy ellenez minden ilyen lépést, és megszorításokat kö­vetel a két nemzetközi pénzügyi szervezetben az adós országok­kal szemben. Donald Reagan amerikai pénzügyminiszter kizárta annak lehetőségét, hogy az adó­sok részére a megoldást a hitelek meghosszabbításában vagy a magas kamatok leszállításában keressék. Ehelyett olyan intézke­déseket sürgetett, amelyek növe­lik a pénzügyi szervezetek bele­szólását az érintett országok gazdasági intézkedéseibe, hogy elősegítsék azok talpra állását. Reagan javasolta, hogy tavasszal tartsanak együttes tanácskozást az adós és a hitelező országok képviselői. A fejlett ipari országok állás­pontja általában az, hogy nincs szükség újabb rendkívüli intézke­désekre a fejlődő országok érde­kében, mert a gazdasági fellendü­megfelelő intézkedésekkel ezen országokban - megoldja gondjaikat. A fejlődő országok ez­zel szemben azzal érvelnek, hogy a fellendülés legfeljebb éppen a vezető tőkés országokban, min­denekelőtt az Egyesült Államok­ban érezteti hatását. Az előzetes tanácskozásokon többen is felvetették, hogy a dollár mesterségesen felduzzasztott ár­folyama, a magas amerikai kamat­láb és az Egyesült Államok hatal­mas államadóssága az egész vi­lággazdaságra kihat, és intézke­déseket sürgettek Washington­tól a kedvezőtlen hatások kie­gyensúlyozására. A Heti Világgaz­daság karikatu­ristája így látja az eladósodott fejlődő orszá­gok és a tőkés nagybankok uralta Nemzet­közi Valuta Alap viszonyát gyan is értékelheti a közvélemény az ilyen ígéreteket? Röviden szól­va: szkeptikusan - szögezi le a New York Times. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség Reagan elnök ENSZ-ben mondott beszédével kapcsolatban tegnap megállapította, hogy az nem tartalmazott semmiféle vál­tozást az amerikai kormány je­lenlegi politikájának lényegét il­letően. A TASZSZ leszögezi, hogy Reagan beszéde csak han­gos, semmivel alá nem támasztott állításokra korlátozódott, melyek szerint az Egyesült Államok állító­lag a lázas fegyverkezés korláto­zására törekszik és támogatja az ENSZ-alapokmány céljait és el­veit. Az amerikai elnök beszédének célja az volt, hogy leplezze Wa­shington tényleges külpolitikai irányvonalát és intervenciós politi­káját a világ minden térségében - a Közel-Keleten, Közép-Ameri- kában, Afrika déli részén, Európá­ban és a Távol-Keleten. Ami az elnöknek azt a nyilatkozatát illeti, hogy ,,a fegyverkezés ellenőrzé­séről és más problémákról szóló tárgyalásoknak nincs más ésszerű alternatívája", e témában nem ter­jesztett elő semmiféle reális gon­dolatot. Reagan lényegében ugyanazt a politikát igyekezett másként tálalni. Az amerikai el­nök a lényeget a formával igye­kezett felváltani, tartalom nélküli, üres edényt rakott az ülésszak résztvevői elé - állapítja meg a TASZSZ. Líbiai kőolaj Görögországnak (ČSTK) - Andreasz Papandreu görög miniszterelnök befejezte hivata­los látogatását Líbiában. Tárgyalása­inak végén görög-líbiai gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá, amely a két ország gazdasági kapcsolatainak nagymértékű felélénkí­tését feltételezi, elsősorban a beruhá­zások területén. Ugyancsak megálla­podás született arról, hogy Líbia a kö­vetkező három évben kőolajat szállít Görögországnak. A szovjet-vietnami gazdasági együttműködés keretében a két ország közösen folytatja a kőolaj-lelőhelyek feltárását is. Ezt a munkát végzi Vung Tau kikötőben a „Győztes“ nevet viselő szovjet úszódaru. (ČSTK-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom