Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-18 / 221. szám, kedd

ÚJ szú 3 1984. IX. 18. Szovjet távirat Az UNCTAD megalakulásának 20. évfordulója (ČSTK) - A Szovjetunió Minisz­tertanácsa táviratban üdvözölte az ENSZ Kereskedelmi és Fejleszté­si Konferenciáját (UNCTAD) meg­alakulásának 20. évfordulója al­kalmából. f A távirat egyebek között hang­súlyozza, hogy az UNCTAD a nemzetközi gazdasági szerve­zetek rendszerében kiemelkedő szerepet játszik, s célja a világ valamennyi állama közötti gazda­sági kapcsolatok normális fejlődé­sének az elősegítése. Az UNC­TAD megalakulásának 20. évfor­dulójáról feszült nemzetközi hely­zetben emlékezünk meg - állapít­ja meg a távirat - s ez azon erők hibájából van így, amelyek szuve­rén államok beiügyeibe avatkoz­nak be, a gazdasági újgyarmatosí­tásra törekednek és saját kizsák­mányoló céljaikra akarják kihasz­nálni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Ebben a helyzet­ben az UNCTAD szerepe a köl­csönös előnyökön és az egyenjo­gú alapokon nyugvó nemzetközi kereskedelem biztosításában mind jelentősebb - állapítja meg a távirat. Mély illegalitásban A szaúdi kommunisták kongresszusi dokumentuma (ČSTK) - Ádenben, a Jemeni NDK fővárosában közzétették Szaúd-Arábia Kommunista Pártja augusztusban megtartott II. kong­resszusának záróközleményét. A mély illegalitásban működő párt dokumentuma leszögezi, hogy a belső és a külső reakció fokozódó támadásai ellenére Sza- úd-Arábiában változatlanul műkö­dik a haladó mozgalom. A kong­resszus összehívása a jelenlegi nehéz feltételek között bizonyítot­ta a párt növekvő erejét, életké­pességét. A dokumentum megállapítja, hogy a kongresszus résztvevői megvitatták és jóváhagyták a párt központi bizottsága tevékenysé­géről szóló jelentést, elfogadták a párt pontosított programját és alapszabályzatát. Megválasztot­ták az új központi bizottságot és annak politikai bizottságát és a KP KB új főtitkárát. A kongresszuson elfogadott do­kumentumok hangsúlyozzák Sza- úd-Arábia Kommunista Pártja kapcsolatai megszilárdításának jelentőségét az SZKP-val és a többi kommunista és munkás­párttal. JNITED STATES Rh*in - Main GATEWAY AÍR Air Base U ROPE PORCÉ LIBANONI KORMÁNYÜLÉS Csodák nem várhatók (ČSTK) - A Bejrút melletti Bik- fajában a libanoni kormány tegnap megkezdte tanácskozásai első sorozatát azokról a konkrét intéz­kedésekről, melyek célja az or­szág helyzete normalizálásának folytatása és a válság mély politi­kai okainak megoldása. A bejrúti rádió szerint a tárgyalások vezető témája Dél-Libanon izraeli meg­szállása. A szerdáig tartó első tárgyalási forduló megrendezéséről a kor­mány múlt heti ülésén döntött. Előzőleg heves viták voltak a jobb­oldal és a nemzeti hazafias erők között Libanon politikai fejlődését illetően. Mint előzőleg már több ízben, ezúttal is a szíriai diplomá­cia segítette elő a tanácskozás összehívását. A helyi sajtó szerint a tanácsko­zástól nem lehet csodákat várni, mivel a problémák többsége ré­gebbi, mint a polgárháborút kiváltó közvetlen okok. A kormányban képviseltetik magukat a szemben álló pártok, minek következtében a kabineten belül jelentősek a né­zetkülönbségek. A jobboldal az időhúzás taktikájához folyamodik abban reménykedve, hogy Izrael mellett idővel az USA is visszatér a libanoni politikai színtérre, ami lehetővé tenné számára elvesztett pozíciói visszaszerzését. Nem ki­zárt: a jobboldal arra fog töreked­ni, hogy a kabinet tanácskozása meddő vitává váljon. A CNN amerikai televíziós tár­saságnak adott nyilatkozatában Husszein jordániai király bírálta az Egyesült Államok közel-keleti politikáját. Közölte, azáltal, hogy az USA anyagi, katonai, politikai és erkölcsi támogatást nyújt Izra­elnek, elveszítette az arab orszá­gok és a térség bizalmát, amire szüksége lenne ahhoz, hogy részt vehessen a közel-keleti kérdések megoldásában. A jordán uralkodó a továbbiak­ban értékelte a Szovjetunió követ­kezetes közel-keleti politikáját és leszögezte, hogy a Szovjetunió­nak, mint az egyik érdekelt fél­nek a részvétele nélkül elkép­zelhetetlen a térség problémái­nak igazságos és átfogó rende­zése. Izrael Az első gazdasági intézkezdés (ČSTK) - Az új izraeli kormány teg­napra virradóan 9 százalékkal deval­válta az izraeli sékelt. Az izraeli rádió szerint az intézkedés azonnali követ­kezménye a fűtőanyagok 9 százalékos drágulása. A kormány a gazdaság javítását cél­zó program részeként tünteti fel a leér­tékelést. A legsúlyosabb gazdasági pont a 400 százalékos infláció és a nagy fizetési mérleghiány. Az intéz­kedés további célja a dollárral való üzérkedés korlátozása. A devalváció bejelentése előtt a Peresz-kormány közölte, hogy 1 milliárd dollárral csök­kentik az állami kiadásokat. Ezt az összeget a fűtőanyagok és az alapvető élelmiszerek ártámogatásának jelen­tős csökkentésével akarják megtakarí­tani. A katonai kiadások csökkentésé­ről viszont nem érkeztett jelentés. Két év telt el Szabra és Satila tragédiája óta. A két nap és két éjszaka tartó vérfürdő, amely a legvisszafogottabb becslések szerint is kétezer, de valószínű­leg ennél lényegesen több véd­telen palesztin, többségükben asszony, gyermek és idős erw- ber életébe került, ma is fájdal­mas, nyitott seb. Egy új Deir Jaszin, a nyolcvanas évek Lidi- céje, Oradourja. Fájdalmas me- mentó és kitörölhetelten szé­gyenfolt, mivel a két menekülttá­bor sorsa előre látható volt, megakadályozható lett volna. Ez nem alaptalan feltételezés vagy utólagos okoskodás. Miért tartotta volna különben szüksé­(Telefoto: ČSTK) gesnek a palesztin vezetés, hogy garanciákat követeljen a palesztin polgári lakosság vé­delmére, mielőtt háromhónapi hősies harc után kivonta fegyve­reseit Nyugat-Bejrútból, így aka­dályozva meg a városrész teljes elpusztítását az izraeli légierő által. Az Egyesült Államok - az MEMENTÓ egyetlen ország, amelynek mód­ja van, módja lenne Izrael meg­fékezésére - kötelezte is magát, hogy garantálja a védtelenné vált palesztin lakosság biztonsá­gát. Ártatlan emberek százainak halála a bizonyíték, mennyit ér Washington adott szava. A Fehér Ház még azt is vállal­ja, hogy a világ hazugnak tartsa, csakhogy biztosítsa nagyhatalmi érdekeit, segítse és egyben esz­közként használja fel Izraelt új­gyarmatosító törekvéseihez. Eb­ben az önző amerikai magatar­tásban bízva, ezt kihasznál­va szánta rá magát az izraeli katonai vezetés a tömeggyil­kosság „ügyes“ előkészítésére és végrehajtására. A Nyugat- Bejrútba betört izraeli szolda- teszka maga elé engedte a fa­siszta típusú falangista milíciá- kat, a dél-libanoni szeparatistá- kat, akik köztudottan Tel Avivtól kapták és kapják zsoldjukat. Ez­zel az „okos húzással“ eleve el akarták hárítani magukról a fele­lősséget azért, ami történni fog. Mert nagyon jól tudták, hogy mi várható a vérszomjas, gátlásta­lan, profi gyilkosoktól. Hiába igyekeztek később az egész vi­lág és maga Izrael mélységesen felháborodott közvéleménye nyomására felállított vizsgálóbi­zottság előtt azzal védekezni, hogy erre nem számítottak. Az izraeli katonai vezetők, élükön Ariel Saronnal, az akkori had­ügyminiszterrel, nagyon naivan viselkedtek, túl átlátszó hazug­ságokkal álltak elő. Bebizonyo­sodott, hogy állításaikkal ellen­tétben izraeli katonák is részi vettek a mészárlásban, s a fel­bérelt gyilkosokkal együtt azt tet­ték, amit gazdáik elvártak tőlük. Az izraeli reguláris hadsereg által hermetikusan körülzárt me­nekülttáborokban még folyt az öldöklés, amikor a Tel Aviv-i po­litikai vezetés már lázas sietség­gel dolgozott a mészárlás kiter- velőinek és végrehajtóinak vé­dőbeszédein. Tegyük hozzá: si­kerrel. Hosszas huzavona után került csak sor a látszat-felelós- ségrevonásokra, megszülettek a látszatbüntetések, amelyek félértek egy-egy felmentéssel. A nemzetközi közvélemény fel­mentésére azonban nem szá­míthatnak. Sem ijgpst, sem ké­sőbb. Ahhoz túl sók vér, s még több könny áztatta Szabra és Satila földjét. gORFOL ZSUZSA Számonkért ígéret S zeptember elején Spanyol- ország-szerte felháboro­dást keltett az a bejelentés, hogy a hónap derekán Madridba érke­zik a NATO egyesített katonai szervezetéhez tartozó országok vezérkari főnökeit magában fogla­ló katonai bizottság. A közvéle­mény nem erre a hírre várt, hanem annak a közzétételére, hogy a González-kormány mikor haj­landó népszavazást tartani az or­szág NATO-tagságáról. A szocialista párti politikus most kormányfőként feledni szeretné ezt a két évvel ezelőtt még pártfő­titkárként tett ígéretét, a közvéle­mény azonban minduntalan szá- monkéri tőle. A NATO-tábornokok hétvégi lá­togatásával egyidőben a kormá­nyon belül lezajlott hétvégi szóvál­tások egyértelműen arra utalnak, hogy a régóta halogatott referen­dumból az idén aligha lesz valami, sőt az is kérdéses, hogy González miniszterelnökségének hátralevő két évében elszánja-e magát erre. A szocialista párti kabinet kül­ügyminisztere, Fernando Moran jól időzített interjút adott a madridi Tiempo lapnak, amely a táborno­kok érkeztének napján közölte ezt. A spanyol diplomácia vezetője többek között kijelentette: ,,Nem értem, hogyan állíthatjuk, hogy Spanyolország nem integrálódik a NATO katonai szervezetébe, ha tagjai vagyunk a katonai bizott­ságnak“. Az idézetteket megtol­dotta azzal a javaslatával, hogy Madrid hívja vissza a bizottságban helyet foglaló spanyol vezérkari főnököt, hiszen ez bizonyítaná el­sősorban azt, hogy az ibériai or­szág csak a NATO politikai szer­vezetének a tagja, ugyanakkor a katonai bizottság munkájában nem vesz részt. A González-kormány 1982 de­cemberében, hatalomra jutásakor leállította Spanyolország beolva­dási folyamatát a NATO-ba, s le­szögezte: Spanyolország nem lesz tagja a NATO katonai szerve­zetének. A spanyol vezérkari fő­nök jelenléte a brüsszeli bizottság­ban viszont annak a jele, hogy a katonai integráció folyamata az említett ígéretek ellenére megin­dult, s ezt a NATO-vezérkar erő­teljesen ösztönzi. Nem véletlenül küldte el a 16 tagállam vezérkari főnökeiből álló bizottságot Madrid­ba, ahonnan nyugtalanító hírek ér­keztek Brüsszelbe. Néhány héttel ezelőtt 18 párt és szervezet moz­galmat indított, amelynek célja, hogy kikényszerítse a kormánytól a referendum megtartását. Az at­lanti stratégákat az is egyre job­ban aggasztotta, hogy a spanyol kormányon belül is ellentétek üt­köztek ki a NATO-tagság ügyé­ben, s ezeket a híreket az említett Moran-interjú csak megerősítette. Felipe González az elmúlt pén­teken nehéz helyzetbe került, hi­szen akkor járt nála a NATO- küldöttség, amely épp az esetle­ges kilépési szándéktól és a nép­szavazástól próbálta eltanácsolni őt, s brüsszeli vendégei magyará­zatot kértek tőle az egy nappal korábban megjelent Moran-nyilat- kozatra. A spanyol miniszterelnök egyértelműen elhatárolta magát külügyminisztere kijelentéseitől. Leszögezte, hogy Moran interjúja, ,,magánvéleményt“ tükröz, nem pedig a kormány álláspontját. A madridi kabinet vezetője ezzel gyakorlatilag megerősítette, hogy Spanyolország nem válik ki a ka­tonai bizottságból, s nem marad meg pusztán a politikai integráció­nál. Brüsszelben pontosan ezt akarták hallani, s éppen ezért elé­gedetten nyugtázták González ki­jelentését. Míg a spanyol külügyminiszter említett interjújában a spanyol ve­zérkari főnök katonai bizottságban való jelenléte ellen kelt ki, addig a Kommunista Egység szombati nyilatkozatában a NATO-delegá- ció madridi látogatását utasította el. A párt nyilatkozata hangsúlyoz­za: a vezérkari főnökök madridi útjukkal gyakorlatilag beavatkoz­tak Spanyolország beiügyeibe, s nyomást kívántak gyakorolni a González-kormányra annak ér­dekében, hogy végleg álljon el a referendumra vonatkozó tervé­től. A kommunisták nyilatkozatuk­ban egyúttal követelték, hogy a Spanyol Szocialista Munkáspárt ne halogassa tovább a népszava­zást, hanem végre váltsa be ígé­retét. A spanyol kormány kétségte­lenül szorult helyzetben van, hiszen még a kormányon be­lül is helytelenítik a NATO-köte- lék szorosabbra fűzését, míg vi­szont az atlanti tömb stratégái minden eszközzel a katonai integ­ráció útját egyengetik. A hónap végén ül össze a kormánypárt végrehajtó bizottsága, amely a de­cemberi kongresszust készíti elő. A párton belül is egyre többen ellenzik a NATO-tagságot, s vár­ható, hogy ez a kérdés lesz a párt esedékes kongresszusának a központi témája. A pártvezetés azt várja Gonzáleztöl, hogy a vég­rehajtó bizottság ülésén tiszta vi­zet önt a pohárba a NATO-tagság és a népszavazás ügyében, s ha ezt netán szeptember végén nem teszi meg, legkésőbb a decemberi pártkongresszuson meg kell ten- nie P. VONYIK ERZSÉBET Peking mindeddig nem mondott le területi követeléseiről (ČSTK) - Pekingben hétfőn megkezdődött az indiai-kínai tár­gyalások 5. fordulója. A határvi­tákról szóló tanácskozáson az in­diai küldöttséget Natvar Szingh külügyminisztériumi titkár, a kínai delegációt Kong Da-fei, a külügy­minisztérium tanácsadója vezeti. Annak ellenére, hogy viszony­lag rövid időn belül a felek már ötödik alkalommal találkoznak, delhi megfigyelők nem titkolják: aggasztják őket Kína valódi tervei. Ezzel összefüggésben az Indiai Kommunista Párt lapja megálla­pítja: Kínának különösképp nem érdeke, hogy a dél-ázsiai térség biztonságos legyen. Az USA-val együtt Peking imperialista politikát folytat, s „érdekövezetét“ nem csak Délkelet-, hanem Nyugat- és Dél-Ázsiára is ki akarja terjeszteni. A Pekinget támogató Pakisztán és az Egyesült Államok ezen felül inkább a feszültséget szítják Kína és India között, hogy így könnyeb­ben gyakorolhassanak nyomást Delhire - írja a lap. Kína mindeddig hivatalosan nem mondott le az India északke­leti részében elterülő mintegy 90 ezer négyzetkilométernyi területre tartott igényeiről (ez a terület gya­korlatilag megegyezik Arunacsal Prades indiai szövetségi állam­mal). Kína emellett az ötvenes évek második felétől megszállva tartja Dzsammu és Kasmír szövet­ségi állam 37 ezer négyzetkilomé­ternyi területét (az ún. Akszaicsint) és további kisebb területeket. A belga kormány pálfordulása A Pegard mégis szállít a Szovjetunióba (ČSTK) - A belga kormány engedé­lyezte öt nagyméretű esztergagép ela­dását a Szovjetuniónak. Ezt a döntést öt héttel azután hozta, hogy az Egye­sült Államok, valamint a szocialista országokba irányuló NATO-exportot ellenőrző úgynevezettt COCOM nyo­másra, állítólagos stratégiai okokra hi­vatkozva a Pegard cégnek megtiltotta, hogy a szovjet megrendelőnek leszál­lítson egy hasonló megmunkálógépet. A belga sajtó azt találgatja, mi kész­tette a brüsszeli kormányt erre a pálfor- dulásra. Vajon ez szófogadatlanság-e Washingtonnal szemben, vagy na­gyobb realizmust tanúsít a nemzetközi kereskedelemben. A válasz ennél jóval egyszerűbb. Az, hogy a belga kormány eredeti állás­pontjában 180 fokos fordulat követke­zett be, az egyik legkorszerűbb vallon cég megmentését szolgálta. A hosszú távra szóló szovjet megrendelések ugyanis az említett öt gép esetében több mint 16 millió dolláros bevételt és csaknem egy teljes évre szóló munkát jelentenek, ami a jelenlegi válsághely­zetben lényegében az üzemet a csőd­től menti meg. A nyugatnémet békemozgalom és a környezetvédő szervezetek több mint 500 tagfa tüntetett a hét végén a Rhein-Main amerikai légitámaszpont bejáratánál. A bázis az Egyesült Államok területén kívül fekvő egyik legnagyobb amerikai katonai létesítmény, s a frankfurti nemzetközi repülőtér közvetlen közelében fekszik. A tüntetők az új felszállópálya építése ellen tiltakoztak. A szövet­ségi kormány hivatalosan a repülőtér bővítésének keretében építi az új pályát, valójában azonban elsősorban az amerikai támaszpont szükségleteit elégíti majd ki. (Telefoto - ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom