Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-03 / 208. szám, hétfő

ÚJŕSZÚ 3 1984. IX. 3. Szlovákia Kommunista Pártjának első legális dokumentuma A kommunista párt vezető sze­repet töltött be a cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító küzdel­mében. A párt volt az egyedüli olyan szervezett politikai erő, amely elő tudta készíteni a fasiz­mus elleni felkelést. A Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése után Szlovákia Kommunista Pártja a felszabadított területeken kilé­pett az illegalitásból és magára vállalta az uralkodó párt felelőssé­gét. Egyértelműen állást foglalt a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember elsejei Deklarációja mellett, amelyben az SZNT, Szlo­vákia legfelsőbb törvényhozó és végrehajtó szerve tisztázta a fel­kelés jellegét, feladatait, s a fasiz­mus elleni harcra hívta fel a szlo­vák nemzetet. Az SZLKP elsó legá­lis dokumentumá­ban a munkásokhoz, földművesekhez és "äz értelmiséghez fordult. Ez a Nyilat­kozat, amelynek 40. évfordulójáról most emlékezünk meg, ki­egészítette a Szlo­vák Nemzeti Tanács Deklarációját, a kommunistákat és az egész lakosságot a fegyveres harcban való aktív részvétel­re szólította fel. 1944. szeptember 2- án jelent meg száz­ezres példányszám­ban. Az egész felsza­badított területen terjesztették. Nagy jelentősége volt a Szlovák Nemzeti Felkelés politikai céljainak magyará­zásában. Az SZLKP a köz­társaság felbomlása óta tudatosította, hogy felelősséget ......■">• ke ll vállalnia Szlová­kiában a fasisztaelle­nes ellenállás megszervezéséért. A burzsoázia ellenálló csoportja gyenge volt, a csoporton belül sze­mélyes viszályok dúltak, nem tisz­tázták koncepciójukat és elszigete­lődtek a széles néptömegektől. A párt küzdelmében nem volt egyedül. Az egységes nemzeti frontra támaszkodott, amely kez­deményezésére alakult ki és a nép spontán ellenállására támaszko­dott. Illegalitásban, a terror nehéz körülményei között erőt gyűjtött és tapasztalatokat szerzett a döntő összecsapásra. 1943 nyarán az SZLKP illegális Központi Bizottsá­ga hozzáfogott a nemzeti fegyve­res felkelés előkészítéséhez. A Fel­kelés kitörése kifejezte, hogy a szlovák nép nem értett egyet a Németországot kiszolgáló Tiso- klikk politikájával, magáévá tette a fasisztaellenes koalíció céljait, nyíltan támogatta a Szovjetuniót. Az SZLKP 1944. szeptember 2-i nyilatkozata olyan történelmi do­kumentum, amely révén képet al­kothatunk a munkásosztály és él­csapata, a kommunista párt szere­péről a felkelés előkészítésében. A dokumentum a nemzeti demok­ratikus forradalom első napjaiban született meg, azokban a napok­ban, amikor Szlovákiában a forra­dalmi helyzet nemzeti felkelésbe torkollt. A bonyolult helyzetben a haladó szlovák közvéleményt a szabadságért és demokráciáért folytatott harcra mozgósította. A kommunista párt olyan erőként lépett a nemzet elé, amely nem kompromittálta magát a fasiszta rendszer nehéz éveiben, nem árul­ta el programját. A dokumentumot a forradalmi optimizmus, a győze­lembe vetett szilárd hit jellemezte. Kifejezte azt a szilárd meggyőző­dést, hogy a nép a felkelés révén végérvényesen felszabadul az el­nyomás alól és kiharcolja magának az igazságosabb társadalmi rendet. Szlovákia Kommunista Pártja a terror öt éve ellenére erkölcsileg és politikailag megszilárdulva lé­pett ki az illegalitásból. Tevékeny­ségét, eltökéltségét, a kommunis­ták áldozatkészségét látva nem­csak a szegényebb rétegek, hanem a középrétegek is úgy tekintettek a pártra, mint az egyedüli olyan politikai erőre, amely képes harcot folytatni a fasizmus ellen. Az ille­gális kommunista szervezetekben a Szociáldemokrata Párt volt tag­jai is tevékenykedtek. A demokrá­cia felújításáért folytatott küzde­lemben kialakult a munkásosztály egysége. Az SZLKP nyilatkozatá­ban meggyőződését fejezte ki, hogy a szocialista munkás- és pa­rasztmozgalom egyesülési folya­mata szervezési egyesüléshez is vezet. A gyakorlatban valósult meg Csehszlovákia körülményei között a Kommunista Intemado- nálé VII. kongresszusa által kidol­gozott taktika. Az egységes mun­kásfront képezte a széles fasiszta­ellenes népfront alapját, és lehető­vé tette a fasizmus ellen folytatott eredményes harcot. A további szlovákiai fejlemé­nyek megerősítették a párt azon Prehlásenie mhümi rtMftMk paaüm inmein ­MMrvliciy :••> r-:< '•**' *■< poäfetpc* yt*., v&ttjr 'vi**-**; —*“*—’ * *- -»--««-• • ix »w>Sl: H<',» >:<■:»» tncr^i * V-tevtfe s KiMMkM mma rtM^nnüi ** r- a «** «•* «• Imw Mm** **m • p» **» ímn *■>**. * •**.>* . • , r » * m* * yetufr0 4 Mi s»<« ****** MM. mnn*c> iMkm- **• -!♦. - tv, 4 %><*<*«.* wKUtmtfA mtá iá**** mnjki IM • CUA .V^ fc ^ •tw V -tárnáitól • < ?»WS5S*!! ajsaw ti mtmit rm*Hm « _ .. .... _ „___ ťr twKWWŕJw. <«»*»» ***«» ****** kmUHt-tUlHÍň v^ni* mHt \mmrn TTir-Wi nézetének helyességét, hogy rövi­desen megalakul a dolgozók egy­séges pártja. 1944. szeptember 17- én volt Banská Bystricában a szo­ciáldemokráciának és Szlovákia Kommunista Pártjának egyesítő kongresszusa. Ennek eredménye­ként megalakult Szlovákia mun­kásosztályának egységes párt­ja, amely a marxizmus-leninizmus alapelveit tartotta szem előtt. A Szlovák Nemzeti Felkelés elő­készítése és megvalósulása során Szlovákiában Csehországhoz vi­szonyítva meggyorsult az egyesü­lés folyamata. Csehországban a szociáldemokrácia 1948 júniusá­ban egyesült a CSKP-val. Az SZLKP következetesen a CSKP moszkvai vezetőségének s a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának irányel­vei szerint járt el, és a partizán­mozgalom Ukrajnai Törzskarának segítségére támaszkodott. Fokoza­tosan partizáncsoportokat alakí­tott. Az SZLKP szeptember 2-i nyilatkozata is azt tanúsítja, hogy a párt nagy figyelmet szentelt a felszabadító harc e fontos mozza­natának. Felhívással fordult a munkásokhoz, földművesekhez és értelmiségiekhez, hogy nyújtsa­nak erkölcsi és anyagi támogatást a partizánoknak, csatlakozzanak a partizánegységekhez. A párt nagy figyelmet szentelt a partizán- egységeknek és a hadseregnek, ami nemcsak a felszabadított terü­let katonai védelmének fontossá­gát tükrözte, hanem azt a meggyő­ződést is, hogy a nép a harcban való közvetlen részvételével ki­vívhatja a szabadságot és jogait. A kommunista pártnak a nemzeti felszabadító küzdelemben betöl­tött szerepe szavatolta, hogy az áldozatok nem lesznek fölöslege­sek, az új köztársaság nem jelenti majd a München előtti köztársaság felújítását. A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 1-i Deklaráció­jában mint a szlovák nemzet kép­viselője egyértelműen állást foglalt az egységes Csehszlovák Köztár­saság felújítása mellett. A szlovák nemzet így válaszolt a szlovákok önálló államának megalakítására vonatkozó ludák demagógiára. Az a tény, hogy kifejezte a párt azon akaratát, hogy a burzsoá köztársa­ság éveiből származó tapasztala­tok ellenére, egységes államban együtt akar élni a cseh nemzettel, a szlovák nép politikai érettségét és internacionalizmusát tanúsítja. Szlovákia Kommunista Pártja Nyi­latkozatában kifejezte azt az óha­ját, hogy „a szlovák nemzet a cseh nemzettel együtt az új közös ál­lamban megteremtse a feltételeket a jobb, boldogabb jövőhöz“. A szlovák nemzet talán sohasem állt olyan közel a cseh nemzethez, mint abban az időben, amikor az egyik nemzet szabadságharca ré­vén a másik nemzet is közelebb került a szabadsághoz. Szlovákia Kommunista Pártja Nyilatkozatában a szlovák nemzet nevében egyértelműen elhatárolta magát a ludák rendszer politikájá­tól és állást foglalt a szláv orientá­ció mellett. Kiemelte a Szovjet­unió és a Vörös Hadsereg szerepét a fasiszta erők legyőzésében. Rá­mutatott, hogy a szlovák nemzet a hazai és a német fasizmus elleni fellépésével a Szovjetunió és szö­vetségesei oldalára, a társadalmi haladás oldalára állt. A Felkelés területén a ludák rendszer megbukott. A hatalmat a forradalmi nemzeti bizottságok vették át. Ezek a nemzeti bizottsá­gok az SZLKP kezdeményezésére 1941 nyarától alakultak meg, mint az antifasiszták illegális, egységes, közös szervei. Tevékenységük fő­leg 1943-ban bontakozott ki, az SZLKP V. illegális Központi Bi­zottságának tevékenységével összekapcsoltan. A nemzeti bizott­ságok az új Csehszlovákia állam- igazgatásának alapjai lettek. A cse­hek és a szlovákok Nemzeti Front­ja első kormányának programja is leszögezi, hogy a nemzeti bizottsá­gok a nép által megválasztott igaz­gatási szervek. A Szlovák Nemzeti Felkelés által előidézett forradalmi változások megbontották a régi politikai rendszert. Annak ellené­re, hogy a Nyilatkozatot a Felkelés első napjaiban fogalmazták meg, magába foglalja a fasiszta ideoló­gia, a fasiszta pártok és szerveze­tek betiltásának folyamatát, az emberi jogok felújításának folya­matát. A nyilatkozat meghatározta a pártmunka fő irányvonalát a Fel­kelés elsó napjaiban. Mozgósító és magyarázó ereje volt. Nemcsak nyomtatásban került a dolgozók­hoz, hanem a kommunistáknak a Felkelés első vasárnapján mon­dott nyilvános beszédeinek is alap­ját képezte. A Banská Bystrica-i Szabad Szlovák Rádióadó szep­tember 3-án Szlovákia Kommunis­ta Pártjának nyilatkozatával hívott fel a fasizmus elleni szervezett el­lenállásra, a nemzetek szabadságá­ért folytatott harcra. Szlovákia Kommunista Pártjá­nak Nyilatkozata nemcsak a törté­nészek számára, hanem mindazok "számára is örök érvényű doku­mentum, akik érdeklődnek a párt története iránt és tanulságot merí­tenek a múltból. Olyan dokumen­tum, amély alapján képet nyerhe­tünk Szlovákia történelmének sors­döntő időszakáról, a pártnak a Szlovák Nemzeti Felkelésben betöltött pótolhatatlan szerepé­ről. Dr. MÁRIA JIŔÍČKOVÁ Mi a lényege és miként érvényesül? A kollektivizmus a pártirányítás legfőbb elve A Čadcai Járási Könyvtár a leg­korszerűbben felszerelt ilyen léte­sítmény Szlovákiában. Minden év­ben még a legfiatalabb olvasók számára is számos érdekes ren­dezvényt szervez, például találko­zókat írókkal, és az ifjúsági kiadók dolgozóival. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) A PRAVDA Könyvkiadó gondo­zásában megjelent kiadvány, Ján Machyniak legújabb, 210 oldalas tanulmánya (Kollektívnosf - najvyššia zásada straníckeho ve­denia) mind elméleti, mind gya­korlati szempontból választ ad er­re a címben feltett kérdésre. Olyan választ, mely a kollektivizmusról szólva megmagyarázza a pártirá­nyításban érvényesülő legfőbb elv alkalmazásának eszmei alapo­zottságát, de gyakorlati követel­ményeit is. Viszonylagos a kollektivizmus fogalma. Tudjuk jól, minden osz­tály és minden történelmi korszak a maga sajátos tartalmával tölti meg. Ezért a szerző elsősorban a munkásosztály szempontjából, Marx, Engels és Lenin tanítására hivatkozva érteti meg: a mi kollek­tivizmusunk a közös ügy, a szo­cialista, a kommunista társadalom építése érdekeit tekinti a legfőbb értéknek. Megmagyarázza, hogy a kollektivizmus elve egyéni létün­ket társadalmi jelentőséggel ru­házza fel, és a pártirányítás fej­lesztésében egyre nagyobb hang­súlyt kap. Ennek az erkölcsi elv­nek az alkalmazása teszi lehetővé a lenini kollektív vezetés megvaló­sítását, s kimagasló szerepet tölt be a kommunisták alkotó kezde­ményezésének fejlesztésében. Nyomban utána, a második fe­jezetben vizsgálat tárgyává teszi, hogy a mi pártunk, a CSKP, a leni­ni örökség következetes megőrzé­sére törekedve, annak szellemé­ben munkálkodva, a kollektivizmus gyakorlati érvényesítéséért mit tett eddig. Tanulságos példákat idéz­ve pártunk történetéből, utal azok­ra a tényekre, amelyek a társadal­mi folyamatokra odafigyelő, azok­ra érzékenyen reagáló és a távla­tokra előretekintő politikai gondol­kodást bizonyítják, mindahányszor a kollektív vezetés ereje győzött az opportunistákkal szemben. A harmadik fejezetben főleg azt taglalja, hogy az öncélú politizá­lást elutasítva, mit kell tennünk a kollektivizmus elvének még ha­tékonyabb alkalmazása érdeké­ben. Gazdag tényanyag alapján nyomon követhető, hogy ezek a teendők nem újkeletű intézkedé­sek és változtatások szerint értel­mezendő követelmények, hanem olyan szükségszerűségek, melyek a kollektivizmus elvének alkalma­zása és tudatos fejlesztése során kerülnek napirendre. Nem véletlenül hangsúlyozza a kollektív fegyelem jelentőségét. Megérteti velünk, hogy a kollektíva nem lehet meg gondolatszabad­ság, kritika és olyan szervezeti formák nélkül, amelyek lehetővé teszik minden egyes egyén, min­den kommunista számára, hogy megnyilvánítsa felelősségét és a közös ügyekben való érdekelt­ségét. És érvelve magyarázza, hogy a kollektíva anélkül sem le­het meg, hogy a kisebbség alá ne rendelné magát a többségnek. A kötet tanulmányozása sok ta­pasztalatot, tanulságot nyújt, és nemcsak a pártélet tartalmas megszervezéséhez, a pártirányí­tás tökéletesítéséhez, hanem szo­cialista építőmunkánkhoz is, hi­szen mondanivalójával a szerző mindenkihez szól. HAJDÚ ANDRÁS A Skaáovban készült népi fajátékok­kal a múlt században a gyermekek nemcsak az osztrák-magyar monar­chia területén, hanem Lengyel- országban, Oroszországban és Amerikában Is Játszottak. A Plzeňtól délre levő kisközség annak Idején a Játékkészítés legnagyobb köz­pontja volt Csehországban. 1913- ban Itt szövetkezet alakult, hogy a Játékkészítók elkerüljék a kereske­dők kizsákmányolását. Később az Ipari Játékgyártás a szövetkezetei háttérbe szorította, de a hagyomány mindmáig fennmaradt. A mai Játék- készítők egyike Josef Maiek, a hely­beli efsz tagja. A képen: Josef Ma­iek Játékokat fest. (Jirí Vlach felvétele - ČTK) Történelmi események krónikája 1944. SZEPTEMBER 3-9 • szeptember 3 - a szovjet hadsereg főparancsnoksá­ga jóváhagyta az 1. és 4. ukrán front kelet-kárpáti hadműveletének tervét. A hadművelet célja a har­coló Szlovákiának nyújtott segítség és Kárpát-Ukrajna felszabadítása volt- a szövetségi erők elérték Brüsszelt, Belgium fővá­rosát- Szlovákia Kommunista Pártja Banská Bystricában megnyitotta központi titkár­ságát, amelynek tevékeny­ségét Gustáv Husák irányí­totta. Az SZLKP vezetősé­ge a felszabadított terüle­ten az első vasárnapon 40 gyűiést szervezett, amelye­ken több mint százezren vettek részt szeptember 4 - Finnország megszakította szövetségét és diplomáciai kapcsolatait Németországgal- a 2. ukrán front a román hadsereggel együttműköd­ve felszabadította Brassót -az 1. csehszlovák had­test, amelynek ekkor 16 672 katonája volt, meg­kezdte a csapatok átcso­portosítását a Krosznótól keletre fekvő területekre- szeptember 4-ről 5-re vir­radó éjjel visszatért Moszk­vából az SZNT Karol šmid­ke vezette küldöttsége szeptember 5 - a 2. ukrán front csapatai elérték a ro- mán-jugoszláv határt- Banská Bystricában 17 órakor megkezdődött az SZNT ünnepi ülése, ame­lyen tagjainak számát 41- re bővítették • szeptember 6 - a szovjet hadsereg főparancsnoksá­ga parancsot adott a Bul­gária elleni hadművelet megkezdésére, mivel Bul­gária területén fasiszta tá­maszpontok voltak- a Felkelés területén he­ves harcok folytak Ružom­berok és Telgárt környékén- Banská Bystricában megjelent a Bojovník, ame­lyet október 25-ig adtak ki (összesen 42 számot) • szeptember 7 - az SZNT K. šmidkét nevezte ki a parti­zánegységek főparancsno­kává • szeptember 8 - a 3. ukrán front csapatai átlépték a bolgár határt és felszaba­dították Várnát • szeptember 9 - Szófiában fegyveres fasisztaellenes felkelés tört ki, amelyet a Bolgár Kommunista Párt vezetett. A szovjet hadse­reg főparancsnoksága pa­rancsot adott a Bulgária el­leni hadművelet beszünte­tésére- Banská Bystricában megjelent a felkelő Pravda első száma-tm-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom